adozona.hu
BH 2017.10.342
BH 2017.10.342
Az a domainnév, amely a vállalkozás által folytatott két tevékenységet, a tevékenység gyakorlásának helyére utalással tartalmazza, nem rendelkezik olyan egyedi jellegzetességgel, amely miatt a domainnevet védelem illetné meg [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 6. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes főtevékenysége műszaki vizsgálat, elemzés. Az alperes főtevékenysége a felperesével megegyezik. Mindkét cég rendelkezik Szegeden fióktelepekkel. Gazdasági tevékenységüket döntően Szegeden végzik.
[2] A felperes "muszaki-eredetvizsgaszeged.hu" domainnév alatt tart fenn honlapot. A domainnevet 2011. július 28-án regisztrálta. A reklámanyagaiban (szórólapokon, névjegykártyán, a "Déli Apróban" elhelyezett hirdetésekben, a megyei tudósító, a szegedi tudakozó honlapján és a gépjármű...
BH 2017.10.342 Az a domainnév, amely a vállalkozás által folytatott két tevékenységet, a tevékenység gyakorlásának helyére utalással tartalmazza, nem rendelkezik olyan egyedi jellegzetességgel, amely miatt a domainnevet védelem illetné meg [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 6. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes főtevékenysége műszaki vizsgálat, elemzés. Az alperes főtevékenysége a felperesével megegyezik. Mindkét cég rendelkezik Szegeden fióktelepekkel. Gazdasági tevékenységüket döntően Szegeden végzik.[2] A felperes "muszaki-eredetvizsgaszeged.hu" domainnév alatt tart fenn honlapot. A domainnevet 2011. július 28-án regisztrálta. A reklámanyagaiban (szórólapokon, névjegykártyán, a "Déli Apróban" elhelyezett hirdetésekben, a megyei tudósító, a szegedi tudakozó honlapján és a gépjárművein megjelenő hirdetésekben) domainnevét feltünteti.
[3] Az alperes 2015. január 15-e óta rendelkezik a "muszakieredetvizsgaszeged.hu" domainnévvel.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes keresetében elsődlegesen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-ára hivatkozással, figyelemmel a 86. § (2) bekezdés a) és b) pontjában írtakra annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogsértést valósított meg a domainnév használatával. Kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezze a jogsértő magatartás abbahagyására. Másodlagosan a Tpvt. 2. §-ára hivatkozással terjesztett elő keresetet. Harmadlagosan a névviselési jogának megsértését állította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:43. § f) pontjában írtakra alapítva.
[5] Állította, az alperes jellegbitorlást követ el, mivel hasonló megjelenéssel, azonos szolgáltatást kínál, ezzel akadályozza a felperes megkülönböztethetőségét. A domainnevek között nagyfokú a hasonlóság, ami összetéveszthetőséget eredményez. Ez mind a fogyasztók, mind a versenytársak törvényes érdekét sérti.
[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú és a másodfokú határozat
[7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének megfelelően megállapította, hogy az alperes domainneve használatával jellegbitorlást követett el. Kötelezte az alperest a domainnév használatának abbahagyására, egyben eltiltotta annak használatától.[8] Jogi álláspontja szerint a Tpvt. 6. §-ába ütköző magatartás a domainnév jogsértő használatával is megvalósulhat. Rámutatott, a felperes domainneve hétköznapi szavakat tartalmaz, a felperes által végzett tevékenységre, annak földrajzi helyére utal. Önmagában nem jellegzetes. Jellegzetességét az adja, hogy arról szokták a fogyasztók a felperes szolgáltatását felismerni, figyelemmel a felperesi reklámanyagok tartalmára.
[9] Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította.
[10] Kifejtette, a Tpvt. 6. §-ában szereplő azon fordulat, miszerint tilos olyan nevet, megjelölést használni, amelyről a versenytársat szokták felismerni, a névviselési jog, a kereskedelmi név védelmét szolgáló szabály. A felperes cégneve nem azonos, de még csak nem is hasonlít a domainnevére. Névviselési joga sérelmére ezért jogszerűen nem hivatkozhat. A jogi személy cégnevén kívül más beazonosításra alkalmas jellemzővel is rendelkezhet. Ilyen lehet a domainnév is. Utalva a Kúria Pfv.IV.20.489/2015/3. számú határozatában kifejtettekre, az ítélőtábla rámutatott, a domain név kereskedelmi névvé válhat meghatározott feltételek fennállása esetén. A felperes domainneve azonban olyan megkülönböztető ismérvet nem hordoz, amelyről kizárólag és kétséget kizáróan a felperest lehet felismerni. Megkülönböztető jelleg hiányában a felperes domainneve nem válhatott a felperes kereskedelmi nevévé.
[11] Az ítélőtábla szerint a Tpvt. 6. §-ának azon fordulata, amely kimondja: tilos valamely szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes megjelöléssel, elnevezéssel forgalmazni, amelyről a versenytársat szokták felismerni, ugyancsak nem valósult meg. A felperes domainnevében szereplő kifejezés ugyanis egyfajta szolgáltatás leghétköznapibb megjelölése. Számos vállalkozás nyújt ilyen szolgáltatást, akár Szegeden is. Az ilyen jellegű kifejezések nem sajátíthatók ki.
[12] Az ítélőtábla rámutatott arra is, hogy a Tpvt. 6. §-a alapján értékelhető tisztességtelennek nem minősülő magatartás, nem sértheti a tisztességtelen piaci magatartást tiltó általános szabályt, a Tpvt. 2. §-ában írtakat.
[13] A másodfokú bíróság a Ptk. névviselésre vonatkozó szabályainak megsértését sem tudta megállapítani.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A Tpvt. 6. §-ának, illetve 2. §-ának, a Pp. 206. § (1) bekezdésének és a 221. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott.[15] Kifejtette: az elsőfokú ítélet helyesen rögzítette, hogy a peres felek versenytársak, mivel azonos földrajzi területen végzik ugyanazt a gazdasági tevékenységet, a műszaki vizsgáztatást és elemzést, illetve az eredetvizsgálatot. A felperes által csatolt reklámanyagok figyelembevételével az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a megállapításra, miszerint a fogyasztók a felperes domainnevét, a felperes szolgáltatásával azonosítják, annak ellenére, hogy az a felperes cégnevét nem tartalmazza. A felperes szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelését mellőzve jutott arra az okszerűtlen következtetésre, hogy a domainnév nem eshet a Tpvt. 6. §-ának 2. fordulatában szereplő védelem alá.
[16] A felperes hangsúlyozta, azzal, hogy az alperes megtévesztően hasonló megjelenéssel, azonos szolgáltatást kínál, egyrészt akadályozza a felperes megkülönböztethetőségét, másrészt a fogyasztókat megtéveszti, döntésüket befolyásolja.
[17] A felperes szerint az elsőfokú bíróság helytállóan ítélte úgy, hogy az összetéveszthetőség reális veszélye fennáll. A domainnév egyediségéből, lajstromozott jellegéből adódóan garantálja a szolgáltatás beazonosíthatóságát. Az akkor tölti be funkcióját, ha a versenytársak domainneve megkülönböztethető.
[18] A felperes vitatta a másodfokú bíróság azon jogi álláspontjának helytállóságát, miszerint a jogvita eldöntése tekintetében annak van jelentősége, hogy az adott megjelölés alapján kizárólag és kétséget kizáróan a felperes által nyújtott, csak rá jellemző szolgáltatást lehet-e felismerni. A felperes állítása szerint a domainnevek jelentős része tevékenységre utal, azonos szolgáltatást végző versenytársak esetén azonban ettől eltérnek.
[19] A felperes tévesnek tartotta azt a másodfokú bírósági jogi álláspontot is, miszerint a felperes domainneve nem jellegzetes. A szóhasználatot sajátjának, a maga által alkotottnak tekintette. Utalt rá, a műszaki kifejezéshez hozzákapcsolta az eredet-vizsga szórövidítést, és hozzáillesztette a földrajzi helyre - Szeged - utalást főnévi formában. Hivatkozva a BDT 2006.1297. számú döntésére a felperes állította, általános leíró szóösszetétel is hordozhat megkülönböztető jelleget.
[20] Előadta azt is, hogy korábban az alperes más néven volt elérhető. Domainnevét azért változtatta meg, hogy a műszaki eredetvizsgálat internetes keresőbe történő beírása esetén a fogyasztó az alperes nevére találjon rá.
[21] A felperes szerint mindezek alapján az ítélőtáblának meg kellett volna állapítania a Tpvt. 6. §-ának megsértését.
[22] Állította, amennyiben a jellegbitorlás elkövetése mégsem lenne megállapítható, a Tpvt. 2. §-ában meghatározott tisztességtelen alperesi magatartás elkövetését akkor is meg kell állapítani, mert azáltal, hogy az alperes a piacon összetéveszthető módon jelenik meg, tisztességtelen piaci előnyre tesz szert. Élősködve kihasználja ugyanis a versenytársának az adott üzletág kialakításával kapcsolatban kifejtett marketing tevékenységét.
[23] Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[24] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján és azt a felhozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.[25] A másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárásjogi szabályokat nem sértette meg. Indokolási kötelezettségének a szükséges terjedelemben eleget tett. Jogi álláspontjából következően nem kellett a felperes által csatolt reklámanyagokban írtakat értékelnie, amelyre egyébként a jogerős ítélet tényállási részében utalt.
[26] A Kúria egyetértett az ítélőtáblával a tekintetben, hogy a domainnév huzamosabb ideig történő rendszeres használata esetén alkalmas lehet a szolgáltatást nyújtó személy beazonosítására.
[27] A Kúria ezért vizsgálta, hogy az adott domainnév alapján a felperes szolgáltatását szokták-e felismerni. A felperes domainneve bár összetettebb mint egy konkrét tevékenység megjelölése, hiszen két tevékenységet takar a tevékenység gyakorlásának helyszínére utalással, azonban ennek ellenére sem rendelkezik olyan egyedi jellegzetességgel, amelyről a fogyasztók a felperes szolgáltatását ismernék fel. A domainnévben megjelenő tevékenységet több vállalkozás is folytatja, folytathatja Szegeden. Az ilyen domainnév kisajátítása éppen a felperes számára biztosítana tisztességtelen előnyt, amint arra az alperes is utalt a felülvizsgálati ellenkérelmében.
[28] Mivel a domainnév egyedi jellegzetességét a másodfokú bíróság helytállóan megállapítani nem tudta, ezért ez önmagában kizárja a Tpvt. 6. §-ában meghatározott jogsértés megállapítását.
[29] A Kúria a másodlagos felülvizsgálati kérelem tekintetében egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a Tpvt. 2. §-ában szabályozott "generálclausula" megsértésének vizsgálatát önmagában az kizárta, hogy a kereset tárgyává tett magatartás a Tpvt. 6. §-a alkalmazásával volt értékelendő.
[30] Mindezekre tekintettel a Kúria a felperes által megjelölt eljárási és anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.VII.21.347/2016.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke
Dr. Vezekényi Ursula előadó bíró
Dr. Farkas Attila bíró
A felperes: B. Kft.
A felperes képviselője: Dr. Márton Melinda ügyvéd
Az alperes: K. Kft.
Az alperes képviselője: Maklári-Klekner Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Maklári Szabolcs ügyvéd
A per tárgya: tisztességtelen piaci magatartás
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.041/2016/4. számú ítélet
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 11.G.40.170/2015/4. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes főtevékenysége műszaki vizsgálat, elemzés. Az alperes főtevékenysége a felperesével megegyezik. Mindkét cég rendelkezik Szegeden fióktelepekkel. Gazdasági tevékenységüket döntően Szegeden végzik.[2] A felperes "muszaki-eredetvizsga szeged.hu" domain név alatt tart fenn honlapot. A domain nevet 2011. július 28-án regisztrálta. A reklámanyagaiban (szórólapokon, névjegykártyán, a "Déli Apróban" elhelyezett hirdetésekben, a megyei tudósító, a szegedi tudakozó honlapján és a gépjárművein megjelenő hirdetésekben) domain nevét feltünteti.
[3] Az alperes 2015. január 15-e óta rendelkezik a "muszakieredetvizsgaszeged.hu" domain névvel.
A kereseti kérelem (kérelmet) és az alperes(ek) védekezése
[4] A felperes keresetében elsődlegesen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-ára hivatkozással, figyelemmel a 86. § (2) bekezdés a) és b) pontjában írtakra annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogsértést valósított meg a domain név használatával. Kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezze a jogsértő magatartás abbahagyására. Másodlagosan a Tpvt. 2. §-ára hivatkozással terjesztett elő keresetet. Harmadlagosan a névviselési jogának megsértését állította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2:43. § f) pontjában írtakra alapítva.[5] Állította, az alperes jellegbitorlást követ el, mivel hasonló megjelenéssel, azonos szolgáltatást kínál, ezzel akadályozza a felperes megkülönböztethetőségét. A domain nevek között nagyfokú a hasonlóság, ami összetéveszthetőséget eredményez. Ez mind a fogyasztók, mind a versenytársak törvényes érdekét sérti.
[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú és a másodfokú határozat
[7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének megfelelően megállapította, hogy az alperes domain neve használatával jellegbitorlást követett el. Kötelezte az alperest a domain név használatának abbahagyására, egyben eltiltotta annak használatától.[8] Jogi álláspontja szerint a Tpvt. 6. §-ába ütköző magatartás a domain név jogsértő használatával is megvalósulhat. Rámutatott, a felperes domain neve hétköznapi szavakat tartalmaz, a felperes által végzett tevékenységre, annak földrajzi helyére utal. Önmagában nem jellegzetes. Jellegzetességét az adja, hogy arról szokták a fogyasztók a felperes szolgáltatását felismerni, figyelemmel a felperesi reklámanyagok tartalmára.
[9] Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította.
[10] Kifejtette, a Tpvt. 6. §-ában szereplő azon fordulat, miszerint tilos olyan nevet, megjelölést használni, amelyről a versenytársat szokták felismerni, a névviselési jog, a kereskedelmi név védelmét szolgáló szabály. A felperes cégneve nem azonos, de még csak nem is hasonlít a domain nevére. Névviselési joga sérelmére ezért jogszerűen nem hivatkozhat. A jogi személy cégnevén kívül más beazonosításra alkalmas jellemzővel is rendelkezhet. Ilyen lehet a domain név is. Utalva a Kúria Pfv.IV.20.489/2015/3. számú határozatában kifejtettekre, az ítélőtábla rámutatott, a domain név kereskedelmi névvé válhat meghatározott feltételek fennállása esetén. A felperes domain neve azonban olyan megkülönböztető ismérvet nem hordoz, amelyről kizárólag és kétséget kizáróan a felperest lehet felismerni. Megkülönböztető jelleg hiányában a felperes domain neve nem válhatott a felperes kereskedelmi nevévé.
[11] Az ítélőtábla szerint a Tpvt. 6. §-ának azon fordulata, amely kimondja: tilos valamely szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes megjelöléssel, elnevezéssel forgalmazni, amelyről a versenytársat szokták felismerni, ugyancsak nem valósult meg. A felperes domain nevében szereplő kifejezés ugyanis egyfajta szolgáltatás leghétköznapibb megjelölése. Számos vállalkozás nyújt ilyen szolgáltatást, akár Szegeden is. Az ilyen jellegű kifejezések nem sajátíthatók ki.
[12] Az ítélőtábla rámutatott arra is, hogy a Tpvt. 6. §-a alapján értékelhető tisztességtelennek nem minősülő magatartás, nem sértheti a tisztességtelen piaci magatartást tiltó általános szabályt, a Tpvt. 2. §-ában írtakat.
[13] A másodfokú bíróság a Ptk. névviselésre vonatkozó szabályainak megsértését sem tudta megállapítani.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A Tpvt. 6. §-ának, illetve 2. §-ának, a Pp. 206. § (1) bekezdésének és a 221. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott.[15] Kifejtette: az elsőfokú ítélet helyesen rögzítette, hogy a peres felek versenytársak, mivel azonos földrajzi területen végzik ugyanazt a gazdasági tevékenységet, a műszaki vizsgáztatást és elemzést, illetve az eredetvizsgálatot. A felperes által csatolt reklámanyagok figyelembevételével az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a megállapításra, miszerint a fogyasztók a felperes domain nevét, a felperes szolgáltatásával azonosítják, annak ellenére, hogy az a felperes cégnevét nem tartalmazza. A felperes szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelését mellőzve jutott arra az okszerűtlen következtetésre, hogy a domain név nem eshet a Tpvt. 6. §-ának 2. fordulatában szereplő védelem alá.
[16] A felperes hangsúlyozta, azzal, hogy az alperes megtévesztően hasonló megjelenéssel, azonos szolgáltatást kínál, egyrészt akadályozza a felperes megkülönböztethetőségét, másrészt a fogyasztókat megtéveszti, döntésüket befolyásolja.
[17] A felperes szerint az elsőfokú bíróság helytállóan ítélte úgy, hogy az összetéveszthetőség reális veszélye fennáll. A domain név egyediségéből, lajstromozott jellegéből adódóan garantálja a szolgáltatás beazonosíthatóságát. Az akkor tölti be funkcióját, ha a versenytársak domain neve megkülönböztethető.
[18] A felperes vitatta a másodfokú bíróság azon jogi álláspontjának helytállóságát, miszerint a jogvita eldöntése tekintetében annak van jelentősége, hogy az adott megjelölés alapján kizárólag és kétséget kizáróan a felperes által nyújtott, csak rá jellemző szolgáltatást lehet-e felismerni. A felperes állítása szerint a domain nevek jelentős része tevékenységre utal, azonos szolgáltatást végző versenytársak esetén azonban ettől eltérnek.
[19] A felperes tévesnek tartotta azt a másodfokú bírósági jogi álláspontot is, miszerint a felperes domain neve nem jellegzetes. A szóhasználatot sajátjának, a maga által alkotottnak tekintette. Utalt rá, a műszaki kifejezéshez hozzákapcsolta az eredet-vizsga szórövidítést, és hozzáillesztette a földrajzi helyre - Szeged - utalást főnévi formában. Hivatkozva a BDT2006/1297. számú döntésére a felperes állította, általános leíró szóösszetétel is hordozhat megkülönböztető jelleget.
[20] Előadta azt is, hogy korábban az alperes más néven volt elérhető, Domain nevét azért változtatta meg, hogy a műszaki eredetvizsgálat internetes keresőbe történő beírása esetén a fogyasztó az alperes nevére találjon rá.
[21] A felperes szerint mindezek alapján az ítélőtáblának meg kellett volna állapítania a Tpvt. 6. §-ának megsértését.
[22] Állította, amennyiben a jellegbitorlás elkövetése mégsem lenne megállapítható, a Tpvt. 2. §-ában meghatározott tisztességtelen alperesi magatartás elkövetését akkor is meg kell állapítani, mert azáltal, hogy az alperes a piacon összetéveszthető módon jelenik meg, tisztességtelen piaci előnyre tesz szert. Élősködve kihasználja ugyanis a versenytársának az adott üzletág kialakításával kapcsolatban kifejtett marketing tevékenységét.
[23] Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[24] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján és azt a felhozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.[25] A másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárásjogi szabályokat nem sértette meg. Indokolási kötelezettségének a szükséges terjedelemben eleget tett. Jogi álláspontjából következően nem kellett a felperes által csatolt reklámanyagokban írtakat értékelnie, amelyre egyébként a jogerős ítélet tényállási részében utalt.
[26] A Kúria egyetértett az ítélőtáblával a tekintetben, hogy a domain név huzamosabb ideig történő rendszeres használata esetén alkalmas lehet a szolgáltatást nyújtó személy beazonosítására.
[27] A Kúria ezért vizsgálta, hogy az adott domain név alapján a felperes szolgáltatását szokták-e felismerni. A felperes domain neve bár összetettebb mint egy konkrét tevékenység megjelölése, hiszen két tevékenységet takar a tevékenység gyakorlásának helyszínére utalással, azonban ennek ellenére sem rendelkezik olyan egyedi jellegzetességgel, amelyről a fogyasztók a felperes szolgáltatását ismernék fel. A domain névben megjelenő tevékenységet több vállalkozás is folytatja, folytathatja Szegeden. Az ilyen domain név kisajátítása éppen a felperes számára biztosítana tisztességtelen előnyt, amint arra az alperes is utalt a felülvizsgálati ellenkérelmében.
[28] Mivel a domain név egyedi jellegzetességét a másodfokú bíróság helytállóan megállapítani nem tudta, ezért ez önmagában kizárja a Tpvt. 6. §-ában meghatározott jogsértés megállapítását.
[29] A Kúria a másodlagos felülvizsgálati kérelem tekintetében egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a Tpvt. 2. §-ában szabályozott "generál clausula" megsértésének vizsgálatát önmagában az kizárta, hogy a kereset tárgyává tett magatartás a Tpvt. 6. §-a alkalmazásával volt értékelendő.
[30] Mindezekre tekintettel a Kúria a felperes által megjelölt eljárási és anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[31] A felperes az eredménytelen felülvizsgálati kérelme miatt, köteles az alperes felülvizsgálati eljárás során felmerült - jogi képviseleti munkadíjból álló - költségét megtéríteni a Pp. 270. § (1) bekezdése, 78. § (1) bekezdése szerint. Ennek összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdése, valamint a 4/A. § (1) bekezdése alapján határozta meg, a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányosan, általános forgalmi adóval növelten.[32] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg.
Budapest, 2017. június 6.
Dr.Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró
(Kúria Pfv. VII. 21.347/2016.)