adozona.hu
BH 2017.10.329
BH 2017.10.329
Annak, hogy a Fővárosi Törvényszék járjon el kizárólagos illetékességgel, nemcsak az a feltétele, hogy a szabadságvesztés-büntetést kiszabó tagállami határozatban pénzbüntetés kiszabására is sor került, hanem az is, hogy a büntetés végrehajtása átvételére is irányuljon az indítvány [2016. évi CLXXX. tv. 109. § (2) bek.; 1996. évi XXXVIII. tv. (Nbjt.) 46. § (1a) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Osztálya megküldte az Sz.-i Törvényszéknek G. M. L. magyar állampolgárra vonatkozóan a T. Bíróság 2011. február 14-én kelt ítéletét, és az elítéléssel kapcsolatos egyéb iratokat a külföldi ítélet érvényének elismerése érdekében.
[2] Az Sz.-i Törvényszék a 2016. május 18-án kelt és 2016. június 24-én jogerős végzésével a T. Bíróság ítéletével kiszabott 8 hónap - végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés és 20 000 e...
[1] Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Osztálya megküldte az Sz.-i Törvényszéknek G. M. L. magyar állampolgárra vonatkozóan a T. Bíróság 2011. február 14-én kelt ítéletét, és az elítéléssel kapcsolatos egyéb iratokat a külföldi ítélet érvényének elismerése érdekében.
[2] Az Sz.-i Törvényszék a 2016. május 18-án kelt és 2016. június 24-én jogerős végzésével a T. Bíróság ítéletével kiszabott 8 hónap - végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés és 20 000 euró pénzbüntetés magyarországi elismerése miatt folyamatban lévő büntetőügyben megállapította a hatáskörének és illetékességének hiányát, egyben az ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékhez áttette.
[3] A végzés indokolása szerint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködéséről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 109. § (2) bekezdése kimondja: ha a jogerős szabadságvesztés-büntetést kiszabó tagállami határozatban pénzbüntetés kiszabására is sor kerül, a határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Márpedig a hozzá megküldött olaszországi ítélettel a terheltet szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték.
[4] A Fővárosi Törvényszék a 2016. október 27-én meghozott és 2017. február 27-én jogerős végzésével megállapította illetékességének hiányát, és az ügyet az eljáró bíróság kijelölése végett megküldte a Kúriának.
[5] Indoka szerint a végrehajtásában felfüggesztve kiszabott szabadságvesztések végrehajtását az olasz bíróság nem rendelte el. Jelen eljárásban csak a külföldi ítélet érvényének elismeréséről van szó annak érdekében, hogy az elítélés adatai a bűnügyi nyilvántartásba bevezetésre kerüljenek. Az eljárásra a Nbjt. rendelkezései az irányadók. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (Nbjt.) 46. § (1a) bekezdés első mondata értelmében a külföldi ítélet érvényének elismerésére annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található. Márpedig a terhelt Sz. városban bejelentett lakos. Ezért a külföldi ítélet érvényének elismerése az Sz.-i Törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában - a Fővárosi Törvényszék végzésében foglaltakkal egyetértve - az eljárás lefolytatására az Sz.-i Törvényszék kijelölését indítványozta.
[7] A Kúria megállapította, hogy jelen ügyben az Sz.-i Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.
[8] A Fővárosi Törvényszék végzésének indokai kifogástalanok. Helytállóan mutatott rá, hogy nem a végrehajtás átvétele, hanem a külföldi ítélet érvényének elismerése az ügy tárgya. Ezt egyértelművé teszi, hogy az olasz igazságügyi hatóságok valóban nem küldtek végrehajtás átvétele iránti jogsegélykérelmet. Mindebből következően helyesen foglalt állást, miszerint a jelen ügyben a külföldi ítélet érvényének az elismerésére irányuló eljárás lefolytatására az általános illetékességi szabályok alapján, vagyis a terhelt lakóhelye folytán az Sz.-i Törvényszéknek kell eljárnia.
[9] A Kúria a Nbjt. 10. § alapján alkalmazandó Be. 20. § (2) bekezdés c) pontjának utolsó előtti fordulata értelmében az elsőfokú eljárásra ezért az Sz.-i Törvényszéket jelölte ki.
(Kúria Bkk. II. 435/2017.)
Az ügy száma: Bkk.II.435/2017/4.
A határozat szintje: bíróság kijelölése [Be. 24/A. § (1) bek.]
A tanács tagjai: Dr. Katona Sándor a tanács elnöke
Dr. Krecsik Eldoróda előadó bíró
Dr. Feleky István bíró
Az eljárás helye: Budapest
Az eljárás formája: tanácsülés
Az ülés napja: 2017. május 15.
Az ügy tárgya: bíróság kijelölése
Terhelt(ek):
Elsőfok: Szegedi Törvényszék 2016. május 18. napján meghozott 1.Bpk.374/2015/4. számú végzés
Fővárosi Törvényszék 2016. október 27. napján meghozott 32.Beü.985/2016/3. számú végzés
Másodfok: -
Harmadfok: -
Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Törvényszék
Az indítvány iránya: bíróság kijelölésére
[1] Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Osztálya megküldte a Szegedi Törvényszéknek a magyar állampolgár terheltre vonatkozóan a Tolmezzoi Bíróság 2011. február 14-én kelt 31/11. számú ítéletét, és az elítéléssel kapcsolatos egyéb iratokat a külföldi ítélet érvényének elismerése érdekében.
[2] A Szegedi Törvényszék a 2016. május 18-án kelt és 2016. június 24-én jogerős 1.Bpk.374/2015/14. számú végzésével a Tolmezzoi Bíróság 31/11. számú jogerős ítéletével kiszabott 8 hónap - végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés és 20.000 euró pénzbüntetés magyarországi elismerése miatt folyamatban lévő büntetőügyben megállapította a hatáskörének és illetékességének hiányát, egyben az ügy iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékhez áttette.
A végzés indokolása szerint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködéséről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 109. § (2) bekezdése kimondja: ha a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó tagállami határozatban pénzbüntetés kiszabására is sor kerül, a határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Márpedig a hozzá megküldött olaszországi ítélettel a terheltet szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték.
[3] A Fővárosi Törvényszék a 2016. október 27-én meghozott és 2017. február 27-én jogerős 32.Beü.985/2016/3. számú végzésével megállapította illetékességének hiányát, és az ügyet az eljáró bíróság kijelölése végett megküldte a Kúriának.
[4] Indoka szerint a végrehajtásában felfüggesztve kiszabott szabadságvesztések végrehajtását az olasz bíróság nem rendelte el. Jelen eljárásban csak a külföldi ítélet érvényének elismeréséről van szó, annak érdekében, hogy az elítélés adatai a bűnügyi nyilvántartásba bevezetésre kerüljenek. Az eljárásra a Nbjt. rendelkezései az irányadók. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (Nbjt.) 46. § (1a) bekezdés 1. mondata értelmében a külföldi ítélet érvényének elismerésére annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található. Márpedig a terhelt 6723 Szeged, Kecskeméti u. 15/B. szám alatti címen bejelentett lakos. Ezért a külföldi ítélet érvényének elismerése a Szegedi Törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
[5] A Legfőbb Ügyészség átiratában - a Fővárosi Törvényszék végzésében foglaltakkal egyetértve - az eljárás lefolytatására a Szegedi Törvényszék kijelölését indítványozta.
[6] A Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a Szegedi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.
[7] A Fővárosi Törvényszék végzésének indokai kifogástalanok. Helytállóan mutatott rá, hogy nem a végrehajtás átvétele, hanem a külföldi ítélet érvényének elismerése az ügy tárgya. Ezt egyértelművé teszi, hogy az olasz igazságügyi hatóságok valóban nem küldtek végrehajtás átvétele iránti jogsegélykérelmet. Mindebből következően helyesen foglalt állást, miszerint a jelen ügyben a külföldi ítélet érvényének az elismerésére irányuló eljárás lefolytatására az általános illetékességi szabályok alapján, vagyis a terhelt lakóhelye folytán a Szegedi Törvényszéknek kell eljárnia.
[8] Az eljáró bíróság kijelöléséről a Kúria mint legmagasabb szintű bíróság határoz, mert a negatív illetékességi összeütközés különböző ítélőtáblákhoz tartozó törvényszékek között merült föl. Ugyanis a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, illetőleg a 2. melléklet 1. pontja szerint a Fővárosi Törvényszék a Fővárosi Ítélőtáblához, a 2. melléklet 2. pontja szerint pedig a Szegedi Törvényszék a Szegedi Ítélőtáblához tartozik.
[9] A Kúria a Nbjt. 10. § alapján alkalmazandó Be. 20. § (2) bekezdés c) pontjának utolsó előtti fordulata értelmében az elsőfokú eljárásra ezért a Szegedi Törvényszéket kijelölte.