adozona.hu
ÍH 2025.103
ÍH 2025.103
MUNKÁLTATÓNÁL KÉPVISELETTEL RENDELKEZŐ SZAKSZERVEZET Amennyiben a szakszervezet az alapszabályának tartalmával igazolja, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelően jött létre, célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása, és működési területe az adott munkáltatóra is kiterjed, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül. [2012. évi I. törvény (Mt.) 270. §, 258. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:32. §, 3:65. §; 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 83. §, 86.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A másodfokú bíróság által irányadónak tekintett tényállás szerint a felperes a (...) Szakszervezeti Szövetsége (SZSZ) jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, képviselője K. L. titkár. A SZSZ alapszabálya rögzíti, hogy működési területe kiterjed Magyarország egészére. A SZSZ önkéntes szövetkezés, illetve társulás alapján jött létre. Tömöríti a meghatározott területeken tevékenykedő gyártó, előállító, feldolgozó, kutató-fejlesztő, tervező, építő-szerelő, szolgáltató, humán és egészsé...
ÍH 2025.103 MUNKÁLTATÓNÁL KÉPVISELETTEL RENDELKEZŐ SZAKSZERVEZET
Amennyiben a szakszervezet az alapszabályának tartalmával igazolja, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelően jött létre, célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása, és működési területe az adott munkáltatóra is kiterjed, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül. [2012. évi I. törvény (Mt.) 270. §, 258. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:32. §, 3:65. §; 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 83. §, 86. §]
A másodfokú bíróság által irányadónak tekintett tényállás szerint a felperes a (...) Szakszervezeti Szövetsége (SZSZ) jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, képviselője K. L. titkár. A SZSZ alapszabálya rögzíti, hogy működési területe kiterjed Magyarország egészére. A SZSZ önkéntes szövetkezés, illetve társulás alapján jött létre. Tömöríti a meghatározott területeken tevékenykedő gyártó, előállító, feldolgozó, kutató-fejlesztő, tervező, építő-szerelő, szolgáltató, humán és egészségügyi szolgáltató, kereskedelmi, forgalmazó, marketing, pénzügyi, oktatási, képzési és továbbképzési, igazgatási, ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeteknél munkahelyeken, területen működő szakszervezeteket, szövetségeket, tagszervezeteket.A SZSZ tagszervezetei (alapszervezetei) a SZSZ alapvető egységei. A SZSZ és az önálló bejegyzéssel rendelkező tagszervezetek, szakágazati szövetségek, területi szervezetek önálló jogi személyek. A SZSZ-t alkotó, önálló bejegyzéssel nem rendelkező tagszervezetek (munkahelyi, területi alapszervezetek stb.), amelyeknek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működésükhöz szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkeznek, a SZSZ alapszabályából következően származtatott jogi személyiséggel rendelkeznek.
A felperes saját alapszabállyal rendelkezik, amely a bíróságon külön nyilvántartásba vételre nem került, mivel a felperes nem önálló jogi személy, származtatott jogi személyiséggel rendelkezik. A felperes 2023. december 4. napjától hatályos alapszabálya szerint működési területe kiterjed Magyarország egészére, a jelen alapszabályhoz fűzött melléklet szerinti munkáltatóknál foglalkoztatottakra.
A felperesnek, mint szakszervezetnek alapvető feladata a munkahelyi szintű egyéni és kollektív érdekvédelem, a munkavállalók tevékenységének erkölcsi és anyagi megbecsülésének előmozdítása. A szakszervezet megkülönböztetett figyelmet fordít a munkavállalói jogok biztosítására, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megteremtésére, a kollektív szerződésben és az évenkénti bérmegállapodásban elérhető munkavállalói pozíciókra.
Az alapszabály 8. pontja a szervezeti felépítés körében rögzíti, hogy a tagok közös érdekeik képviseletére (szakmai, munkahelyi, vagy más alapon) szakszervezeti csoportokat alakíthatnak. Az önálló csoport létrehozásához legalább 3 fő szükséges. A szakszervezeti csoport önállóan gazdálkodik az adott munkáltatónál foglalkoztatott tagjaira tekintettel befizetett tagdíjjal. A szakszervezeti csoport a munkahelyi érdekvédelem önálló szerve, az adott munkáltatónál foglalkoztatott tagjai érdek-képviseletét látja el. A bizalmi önállóan képviseli a szakszervezeti csoportot a munkáltatónál, személye bejelentésre kerül az adott munkáltatónak és megilleti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkajogi védelem. A bizalmi testület a szakszervezet legfőbb döntéshozó szerve, amely a megválasztott bizalmikból automatikusan megalakul. A bizalmi testület jogosult az alapszabály módosítására.
A felperes alapszabályának melléklete tartalmazza a szakszervezeti csoport-nyilvántartást a képviseleti jogosultságok alapján, az érintett munkáltatók megjelölésével, amelyben szerepel a SZSZ Munkavállalói Alapszervezet M. Csoportja a főbizalmi és a főbizalmi-helyettesek megjelölésével.
A SZSZ, valamint SZSZ Munkavállalói Alapszervezet 2023. május 2-án kelt levélben tájékoztatta az alperest, hogy 2023. április 28-án megalakult a SZSZ Munkavállalói Alapszervezet M. Csoportja, és bejelentették a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet tisztségviselőit: Z. G. főbizalmit, valamint Cs. D. P. és K. A. főbizalmi-helyetteseket, akiket munkajogi védelem illet meg. Az alperes 2023. június 1. napján kelt válaszlevelében arról tájékoztatta a felperest, hogy nem rendelkezik a SZSZ Mt. 270. § (2) b) pontjában foglaltaknak megfelelő alapszabályával, ami a képviseleti jogát igazolja. A felek közötti peren kívüli egyeztetés nem vezetett eredményre.
K. L., felperes titkára 2023. december 1. napján email üzenetet küldött a felperes levelezőlistájára, valamint további 5 megadott e-mail címre, és felhívta a címzetteket, hogy távszavazással szavazzanak az alapszabály pontosításáról, továbbá a megválasztott tisztségviselők és a munkáltatók listáját tartalmazó bővített verzióról. Az e-mail mellékletét képezte a "SZSZ Munkavállalói Alapszervezet alapszabálya 2006., módosítva 2023. december 4-ei hatállyal egységes szerkezetben" megnevezésű dokumentum.
A 2023. december 4. napján kelt, "A SZSZ Munkavállalói Alapszervezet alapszabályának és sztrájkszabályzatának távszavazással lebonyolított módosításáról" szóló jegyzőkönyv rögzíti, hogy 2023. december 1-jén 23 főbizalmi részére határozati javaslatok kiküldésre kerültek, és a szavazólappal együtt a főbizalmik a módosított alapszabály és sztrájk szabályzat tervezetet megkapták. A szavazásra jogosultak 78 %-a az alapszabály módosítását elfogadta. A módosítás következtében az alapszabály felperes "működési területe" címszó alatt kifejezetten rögzítette, hogy az alapszabály melléklete tartalmazza azon munkáltatókat, amelyeknél felperesnek szakszervezeti csoportja működik.
A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben, melyben annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a felperes az alperesnél az Mt. 270. § szerinti képviselettel rendelkező szakszervezet. A felperes kereseti kérelme indokolásaként előadta, hogy a SZSZ Munkavállalói Alapszervezet M. Csoportja megalakulásának, és a munkajogi védelemben részesülő tisztségviselők személyének bejelentését követően az alperes érdemi tárgyalás helyett kifogásolta, a felperes nem igazolta megfelelően, hogy a SZSZ Munkavállalói Alapszervezet M. Csoportja az alperesnél képviselettel rendelkező szakszervezet. Az alperes többszöri kérésre sem jelezte, hogy milyen igazolást fogadna el a fenti tény alátámasztására. Előadta, hogy alapszabályát megküldte az alperes részére.
A felperes kifejtette, hogy az alperes az érdekvédelmi tevékenység megkezdését ellehetetleníti, a tisztségviselői részére munkaidő-kedvezményt nem biztosít. E körülményre tekintettel a képviseleti jog bírósági megállapítása a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvása érdekében szükséges, a jogviszony természeténél fogva marasztalás nem kérhető. A felperes keresetlevele mellékleteként csatolta a SZSZ alapszabályát, továbbá a felperes alapszabályát.
A felperes hangsúlyozta, a felperesi szakszervezet bírósági bejegyzése megtörtént, önálló vagyonnal és szervezettel rendelkezik, így a származtatott jogi személyiségre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. Előadta, hogy származtatott jogi személyként önálló bírósági bejegyzése nem lehetséges, azt a SZSZ nyilvántartásán belül kell megjeleníteni. E körben hivatkozott a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 83. § és 92. § rendelkezéseire. Kiemelte továbbá, hogy a Cnytv. 86. § (1) bekezdés alapján a civil szervezetek nyilvántartása és országos névjegyzéke közhiteles, ezért nem vitatható, hogy a felperes jogi személy, és megfelelően nyilvántartott szervezet.
A felperes kifejtette, hogy a SZSZ alapszabályának 8.3. pontja alapján a származtatott jogi személyek a saját alapszabályuk szerint működnek, amely nem lehet ellentétes a SZSZ alapszabályával. A felperes álláspontja szerint a származtatott jogi személyiség nem eredményezheti, hogy a felperes ne minősüljön szakszervezetnek. Hangsúlyozta, hogy az Mt.-nek nincs olyan rendelkezése, mely szerint csak az a szervezet lehet szakszervezet, amely már így is alakult. E körben hivatkozott a BH1992.499. számú eseti döntésre. A felperes álláspontja szerint jelen perben nem vizsgálható, hogy a szakszervezet jogszerűen működik-e, annak megítélése a civil szervezeteket nyilvántartó bíróság feladata.
Az alperes a felperes kereseti kérelmének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. Ellenkérelme indokolásaként előadta, hogy megvizsgálta a felperes képviseleti jogát, és azt állapította meg, hogy azt a felperes felhívás ellenére nem igazolta megfelelően. Az alperes hangsúlyozta, hogy az Mt. 270. § (1) bekezdése, (2) b) pontja alapján a szakszervezet számára biztosított jogok a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg. A munkáltatónál képviselettel az a szakszervezet rendelkezik, amelyik - alapszabálya szerint - a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet vagy tisztségviselővel rendelkezik. Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül, a szakszervezet alapszabályának rendelkezését kell vizsgálni.
Az alperes hivatkozott az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 4. § (1) és (2) bekezdéseire, a Cnytv. 4. § a) pontjának rendelkezésére, amely értelmében az egyesületet a bíróság tartja nyilván. A Cnytv. 92. § (1) a) pontja alapján a nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza a létesítő okirat módosításának időpontját. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:71. § (3) bekezdés, a 3:76. § (1) bekezdés értelmében az alapszabály módosítása az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozik, és ahhoz a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az alperes kifejtette, hogy a felperes nem rendelkezik olyan alapszabállyal, amely az Mt. 270. § (2) b) pontjának megfelel. Az alapszabály elfogadása önmagában nem elegendő a szakszervezet létrejöttéhez, a szakszervezet megalakításához a nyilvántartásba vétel is szükséges. A szakszervezet megalakulása és bíróság általi nyilvántartásba vétele közötti időtartam alatt nem gyakorolhatja az Mt. által biztosított jogosultságokat. A szakszervezet alapszabálya rögzíti, hogy a szakszervezet a munkáltatónál a képviseletet miként alakítja ki, a képviseleti jog megállapításánál a szakszervezet alapszabályából kell kiindulni. Az alperes az alapszabály 2023. december 4-ei módosításának csatolását követően az alapszabály mellékletével összefüggésben kifejtette, hogy a mellékletben feltüntetett munkáltatók nem tekinthetők úgy, mintha azok az alapszabályba kerültek volna beillesztésre. Az alperes hivatkozott a Kúria BH2022.53. számú eseti döntésére.
Az alperes álláspontja szerint a csatolt iratokból és a felperes nyilatkozataiból az állapítható meg, hogy a felperest a SZSZ - és nem a munkavállalók - hozták létre, így nem felel meg az Mt. 270. § (2) a) pontjában foglalt feltételeknek. A felperes nem igazolta, hogy az Mt. szerinti szakszervezetnek tekinthető, így az Mt. 285. § szerinti igényérvényesítési joggal nem rendelkezik, ezért a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. § (1) g) pontja, valamint 240. § (1) a) pontja alapján a per megszüntetésének van helye.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, ítéletében megállapította, hogy a SZSZ Munkavállalói Alapszervezet felperes az alperesnél az Mt. 270. § szerinti képviselettel rendelkező szakszervezet. Az elsőfokú bíróság az alperest kötelezte a perköltség viselésére.
Az elsőfokú bíróság határozata meghozatalánál az Mt. 270. §-ára, a Ptk. 3:32. §-ára, a 3:63. § (5) bekezdésére, a Cnytv. 83. §-ára, a 86. § (1) bekezdésére, a 92. § (1) bekezdésére volt figyelemmel és elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes szakszervezetnek tekinthető-e.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék nyilvántartása szerint a felperes a SZSZ jogi személyiségű szervezeti egysége, amelynek képviselője K. L. titkár. A Cnytv. 86. § (1) bekezdés értelmében ezen adatok közhiteles adatok. A bíróság rögzítette, hogy a törvényszék, mint munkaügyi bíróság nem rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy a civil szervezetek nyilvántartása valós adatokat tartalmaz-e; a közhiteles nyilvántartás adataival ellentétes bizonyítékok hiányában a bíróság valósnak fogadta el, hogy a felperes a SZSZ jogi személyiségű szervezeti egysége, amely a jogszabályi feltételeknek megfelelően jött létre, és került bejegyzésre a közhiteles nyilvántartásba, mint jogi személyiségű szervezeti egység.
A bíróság a közhiteles nyilvántartás, a SZSZ, valamint a felperes fent hivatkozott alapszabályi rendelkezései alapján elfogadta, hogy felperes a jogszabályi kritériumoknak megfelelően jött létre, és elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, amely körülményre tekintettel felperes szakszervezetnek minősül.
Az elsőfokú bíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy felperes a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül-e. Megállapította, hogy az alapszabály mellékletének jogi sorsa az alapszabályéval egyező, attól nem különíthető el, és rangsor sem állítható fel közöttük. Rámutatott, hogy a felperes a 2023. december 4-ei módosításban az alapszabály működési területénél rögzítette, hogy a felperes működési területe a melléklet szerinti munkáltatóknál foglalkoztatottakra terjed ki.
Az elsőfokú bíróság értékelte, hogy a felperes a perben közjegyzői tanúsítvánnyal igazolta, hogy K. L. titkár 2023. december 1. napján a felperes levelezőlistáján lévő személyeknek, valamint további 5 személynek távszavazásra megküldte a 2023. december 4. nappal hatályos alapszabály-módosítás tervezetét és a jegyzőkönyvvel a felperes igazolta, hogy a szavazásra jogosultak 78 % az alapszabály módosítását elfogadta.
A bíróság nem osztotta alperes azon kifogásait, hogy a közjegyzői tanúsítvány nem igazolja kétséget kizáróan, hogy az e-mail címek kikhez tartoznak; a címzettek valóban szavazásra jogosultak voltak; a főbizalmik az e-mailt és az ahhoz csatolt módosítást valóban megkapták, és arról miként és mikor szavaztak; az e-mail kiküldésének mi volt a pontos időpontja; továbbá, hogy az e-mail vagy annak csatolmánya nem került bármilyen módon módosításra számítástechnikai eljárással. A felperes az eljárási rend alapján hozott döntést magára nézve kötelezőnek tekintette, a munkaügyi bíróság az alapszabály módosítás szabályszerűségét ezt meghaladóan nem vizsgálhatta. A bíróság e körben hivatkozott az EBH2009.2072. számú határozatra.
A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a felperes alapszabálya a mellékletben kifejezetten nevesítette az alperesnél létrejött szakszervezeti csoportot, ezzel az alperesnél fennálló képviseletre vonatkozó jogosultságot adott a felperesnek, amely körülményre figyelemmel a felperes az Mt. 270. § (2) b) pontja alapján az alperesnél képviseletre jogosult szakszervezetnek minősül.
A bíróság kitért arra, hogy az alapszabály módosítása a felperes működési területe vonatkozásában utalást tartalmaz az alapszabály mellékletére. Erre az alapszabály módosításra 2023. december 4. napján a per folyamatban léte alatt került sor. A bíróság egyrészt rögzítette, hogy a per szempontjából egy átmeneti időszakban (a per megindításától az alapszabály 2023. december 4-ei módosításáig) nem volt egyértelműen megállapítható, hogy a melléklet az alapszabály szerves részét képezi-e, ez nem változtat azon a tényen, hogy a bíróság döntésének meghozatalakor hatályos alapszabály már egyértelmű utalást tartalmazott a mellékletre. A bíróság másrészt hangsúlyozta, hogy az alperes a per során a felperesi alapszabállyal és annak módosításával kapcsolatban számos szabálytalanságra hivatkozott, azt azonban nem kifogásolta, hogy az alapszabály ilyen tárgyban történt módosítására a per folyamatban léte alatt került sor.
Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be törvényes határidőn belül fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozathozatalra utasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az általa feltárt tényállásból okszerűtlen következtetéseket vont le, ítélete több ponton téves jogi következtetéseket és érveléseket tartalmaz.
Az alperes szerint az Mt. rendelkezéseit sérti az elsőfokú bíróság azon álláspontja, miszerint a szakszervezet működése során nincs szükség a szakszervezeti minőség megfelelő igazolására, a szakszervezet számára biztosított jogok gyakorlásához a képviselet megfelelő igazolására, az Mt. 270. § (2) b) pontja alkalmazása esetén nincs szükség az alapszabály jogszabályoknak megfelelő módosítására, illetve a módosítás igazolására.
Az alperes fellebbezése indokolásában kiemelten hivatkozott arra, hogy a perbeli beadványaiban, a tárgyalás során - különösen a 2023. december 5. napján megtartott perfelvételi tárgyaláson - az alperes érvelésének központi elemeként adta elő, hogy a felperes alapszabályából nem derül ki, a felperes a munkavállalók által létrehozott szervezet-e vagy a SZSZ hozta-e létre. A felperes olyan bizonyítékokat nyújtott be, amelyek alapján azt a következtést lehet levonni, hogy a felperest a SZSZ hozta létre, és nem a munkavállalók, így a jogszabályban foglalt feltételeknek nem felel meg. Később a felperes maga is nyilatkozott, hogy a felperest a SZSZ hozta létre.
Az alperes hivatkozott a Civil tv. 4. § (2) bekezdésére, mely szerint "az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre", valamint a Ptk. 3:64. §-a szerint "az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy akaratnyilatkozata szükséges". A felperes olyan bizonyítékot nem terjesztett elő, amely igazolta, hogy Cs. J. tizedmagával, 2006 decemberében valóban szakszervezetet hozott létre.
Az elsőfokú bíróság nem észlelte a felperes rendezetlen jogi státuszát és folytatta az eljárást. A bíróság a felperes származtatott jogi személyiségéből és a polgári jogi szabályokból vezette le a felperes jogi személyiségét, annak ellenére, hogy a peres felek közötti vita abban állt, hogy a felperes munkavállalók szervezete-e vagy sem, tekintettel arra, hogy az Mt. 270. § (2) a) pontja a szakszervezeti státusz feltételévé ezt teszi, nem pedig a jogi személyiség meglétét.
Az alperes utalt arra, hogy a következetesen érvényesülő bírósági gyakorlat és kommentár irodalom szerint abban az esetben, ha nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül-e, úgy a szakszervezet alapszabályának rendelkezéseit kell megvizsgálni. Az Mt. 270. § (2) b) pontjában található feltétel szerint a képviseletre jogosultságot az alapszabályban kell szabályozni. A felperes 2023. június 19. napján keresetet indított a szakszervezeti bejelentés jogszerűségének megállapítása iránt és a per megindításának idején a képviseleti jogot megfelelően igazoló alapszabállyal nem rendelkezett, a felperes által ilyennek vélt irat bemutatására 2023. december 4. napján kelt előkészítő irat csatolmányaként került sor.
Az alperes álláspontja szerint a felperes az elsőfokú eljárásban sem igazolta minden kétséget kizáróan, hogy alapszabálya rendelkezései megfelelően rögzítik az alperesnél fennálló képviseletet. Az alperes az elsőfokú eljárás során számos alkalommal kifogásolta, hogy a jogszabály által megkövetelt, az alapszabály módosítására irányuló határozat nem került benyújtásra. A 2023. december 4. napján módosított alapszabály utal annak mellékletére, amely tartalmazza az alperes megnevezését, de a felperes ezzel sem igazolta, hogy az alapszabály módosítására a jogszabályi követelményeknek megfelelően került sor.
Az alperes szerint az ítélet tévesen vont le a csatolt iratokból olyan következtetést, amely szerint a jogszabály által megkövetelt igazolásra sor került. A felperes által csatolt és az elsőfokú bíróság által perdöntő jelentőségűként elfogadott, távszavazásról szóló jegyzőkönyv csak arról tudósít, hogy 2023. december 1. napján a "határozati javaslatok" a 23 főbizalmi részére megküldésre kerültek. A felperes 2024. május 3. napján egy olyan közjegyzői tanúsítvánnyal állt elő, amellyel a távszavazás jogszerűségét, valamint azt igyekezett alátámasztani, hogy a főbizalmik a módosítani kívánt alapszabályt és annak mellékletét illetően megfelelően szavaztak. A közjegyzői tanúsítványban és az ahhoz csatolt, a távszavazás során állítólagosan a főbizalmik részére megküldött e-mail-ről készült fényképfelvételen a határozati javaslatok nem szerepeltek. A közjegyzői tanúsítvány szerint az e-mail mellékletét az egységes szerkezetbe foglalt, 2023. december 4. napjától hatályos alapszabály képezte. Az elsőfokú bíróság tévesen jutott olyan következtetésre, amely szerint a közjegyzői tanúsítvány megfelelően igazolta az alapszabály jogszabályoknak megfelelő, határozati módosítását.
Alperes hivatkozott arra, hogy a tanúsítvány egyáltalán nem bizonyítja az alapvető fontosságú tényeket. A felperes által csatolt bizonyítási eszközök alkalmatlanok voltak arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéleti bizonyossággal meggyőződjön arról, hogy a felperes az alapszabályát a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően módosította és így az alperesnél képviseleti joggal rendelkezik. Észrevételezte, hogy a számítástechnikai eszközökkel igazolni kívánt tények kapcsán a munkaügyi perekben a bizonyítás terhét viselő félnek kellett volna viselni annak következményét, hogy kétséget kizáróan nem igazolta a becsatolt adatok hitelességét és azt, hogy azok nem manipuláltak. Jelezte, hogy igazságügyi informatika szakértő kirendelése lett volna indokolt, az elsőfokú bíróság azonban a szakértő kirendelését mellőzte.
Az alperes kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a perfelvétel lezárása után újabb és újabb lehetőséget biztosított a felperes számára, hogy álláspontját okirati bizonyítékokkal, utólagosan konstruált bizonyítási eszközökkel támassza alá. Álláspontja szerint a felperes terhére kellett volna értékelni, hogy következetesen elmulasztotta határidőben, kétséget kizáróan igazolni szakszervezeti státuszát és képviseleti jogát is.
A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyását kérte.
A felperes előadta, hogy 2023. május 2-án tájékoztatta az alperest a szakszervezeti tisztségviselők megválasztásáról, de az alperes mindent megtett annak érdekében, hogy a szakszervezeti munkát ellehetetlenítse. Az elsőfokú eljárás elhúzódása érdekében is mindent megtett az alperes, hogy továbbra se tudjon szakszervezet működni az alperesnél.
Az alperes fellebbezésében vitatta, hogy a szakszervezetet munkavállalók hozták létre. Ezzel kapcsolatban arra hivatkozott a felperes, hogy a Cnytv. 86. § (1) bekezdése szerint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása és az országos névjegyzék közhiteles, ezért nem vitatható, hogy a felperes jogi személy és megfelelően nyilvántartott szervezet. A felperes hivatkozott arra is, hogy az Mt-ben biztosított jogok alkalmazása szempontjából tovább él az a bírói gyakorlat, amelynek értelmében a nem szakszervezet elnevezésű munkavállalói érdekképviseleti szervezet is a szakszervezet jogosítványait gyakorolhatja, jogállása megegyezik a szakszervezetével (BH 1992.499.).
A felperes származtatott jogi személynek minősül, de ez nem érinti a szakszervezeti minőséget. A származtatott jogi személyiség egy jogtechnikai formája a jogi személyiség megszerzésének, de ez nem érinti azt a körülményt, hogy a szakszervezet tagjai munkavállalók. A felperes igazolta, hogy a SZSZ MVA tagjai munkavállalók és érdekképviseleti tevékenységet folytatnak. A felperes alapszabályából egyértelműen megállapítható, hogy a szervezet elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.
A bizonyítási eljárás az alperes rosszhiszemű magatartása, folyamatos - indokolatlan - ellenkérelem változtatása és folyamatos általános, bizonyítékokkal soha alá nem támasztott vitatása miatt húzódott el. A fellebbezésben foglalt, a közjegyzői ténytanúsítványra vonatkozó nyilatkozat is ezt a rosszhiszeműséget mutatja. A felperes közokirattal igazolta, hogy jogszerűen lett összehívva a szavazás. A felperes többször hivatkozott rá, hogy az elsőfokú bíróság, mint munkaügyi bíróság nem állapíthatja meg, hogy felperes jogellenes működik, ezt kizárólag a Fővárosi Törvényszék, mint civil szervezetek nyilvántartó bíróság vizsgálhatja.
Az alperes tényként kezeli, hogy az elsőfokú bíróság elfogult volt, de nem jelölte meg, hogy ebből milyen következtetéseket von le és vajon mit kér ezen okból kifolyólag az Ítélőtáblától. A felperest terhelte a bizonyítás, és minden alperesi érvelésre terjesztett elő bizonyítékot. Az elsőfokú bíróság részéről engedékenység (nem elfogultság) abban mutatkozhatott, hogy az alperesnek indokolatlan alkalommal engedett ellenkérelem változtatást [Pp. 7. § (1) bekezdés 4. pont]. A teljes peres eljárás alatt az alperes egyetlen egy bizonyítékot sem tudott előterjeszteni, amivel igazolni tudná állításait. A felperes által szolgáltatott bizonyítékok: a SZSZ Alapszabálya; a közhiteles nyilvántartások adatai; a felperesi alapszabály; a felperesi tisztégviselő nyilatkozata; Sz. T. tanúvallomása; cikkek az érdekképviseleti tevékenységről; e-mail üzenet a távszavazásról; közjegyzői ténytanúsítvány; határozat az alapszabály módosításról; Cs. J. féle levél; bírósági határozatok és jogirodalmi álláspont; egyéb származtatott jogi személyiségi formában működő szakszervezetek megjelölése.
A Ptk. az egyesület [Ptk. 3:63. § (5) bekezdés] és az alapítvány [Ptk. 3:391. § (3) bekezdés] esetén biztosítja megengedő szabályozás mellett, hogy a jogi személy a létesítő okiratában rendelkezhet arról, hogy mely szervezeti egységeit kívánja jogi személyként elismertetni. Ennek tartalmi feltétele, hogy a szervezeti egység rendelkezzen a jogi személy alapítóitól és magától a jogi személytől is elkülöníthető vagyonnal és szervezettel [Ptk. 3:32. § (1) bekezdés]. Ezek hiányában a szervezeti egység nem lenne megkülönböztethető magától a jogi személytől, és önálló jogalanyként való működése sem lenne lehetséges. Az MVA minden korábbiakban hivatkozott feltételnek megfelel. Ennek eredményeképpen nem vitatható, hogy a felepres jogszerűen működik, jogi személyiséggel rendelkezik, a SZSZ egyesületi jogi formában működő jogi személy.
Az alperes nem jelölte meg, hogy mire alapozza másodlagos kérelmét, a felperes számára nem világos, hogy milyen okból lenne szükség új eljárás lefolytatására.
Az alperes a felperes fellebbezési ellenkérelmére tett észrevételében a fellebbezésben előadott álláspontját megismételte.
A fellebbezés nem megalapozott.
A másodfokú bíróság a Pp. 376. § (1) bekezdésének alkalmazásával a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. Megállapította, hogy a Pp. 379. § és 380. §-ban írt feltételek nem állnak fenn, az alperes fellebbezését annak korlátai között, a Pp. 370. §, 372. § és 369. § (1) és (3) bekezdés szem előtt tartásával vizsgálta felül.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felek indítványaihoz kötötten a bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat azok tartalmának megfelelően értékelte, a tényállást helyesen állapította meg, nem szükséges az elsőfokú eljárás kiegészítése vagy megismétlése.
Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság anyagi pervezetése a Pp. 237. §-ban foglaltaknak megfelelt, a feleket terhelő bizonyítási érdekről a Pp. 265. § alapján kellően részletes tájékoztatást adott. A felperes ennek megfelelően tett eleget a rá háruló bizonyítási kötelezettségnek. Az alperes a hivatkozásait bizonyítékokkal nem igazolta.
A másodfokú bíróság kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában helyesen hivatkozott arra, hogy a közhiteles nyilvántartás, a SZSZ, valamint a felperes alapszabályi rendelkezései alapján a felperes a jogszabályi kritériumoknak megfelelően jött létre, és elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, amely körülményre tekintettel a felperes az Mt. 270. § (2) b) pontja értelmében szakszervezetnek minősül.
Az elsőfokú bíróság a hivatkozott anyagi jogszabályi rendelkezéseket (Civil tv. 4. § (1) és (2) bekezdés, a Cnytv. 83. §, a 86. § (1) bekezdés, a 92. § (1) bekezdés, a Ptk. 3:32. § (1) és 3:63. § (5) bekezdés, az Mt. 270. §) a tartalmuk helyes értelmezésével alkalmazta, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi indokolásával egyetértett, azt megismételni nem kívánja.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a közhiteles nyilvántartás adatai alapján, hogy a felperes az eljárás során igazolta az alapszabály 2023. december 4-ei módosításával, hogy az alperesnél az Mt. 270. § (2) b) pontja alapján képviseletre jogosult szakszervezet. Az alperes a közhiteles nyilvántartás adatainak megdöntésére alkalmas bizonyítékot nem szolgáltatott. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolási kötelezettségét a Pp. 346. § (4) és (5) bekezdésben írtak megtartásával teljesítette.
Az ítélőtábla a fentiekben részletesen kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdésére utalva hagyta helyben azzal a pontosítással, hogy a felperes 2023. december 4-től minősül az alperesnél képviselettel rendelkező szakszervezetnek.
(Győri Ítélőtábla Mf.V.30.048/2024/6.)