adozona.hu
BH 2025.8.197
BH 2025.8.197
A jogalkotó a Jöt.-ben a jövedéki bírság fizetésénél több kötelezett esetén az egyetemleges felelősség helyett visszaállította a kötelezettségszegő személyes felelősségét. A vámhatóság a Jöt. szabályrendszerében birtokosnak minősülő személlyel szemben indíthat eljárást és szabhat ki jövedéki bírságot [2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.) 97. §, 100. § (1)-(2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A bűnügyi igazgatóság 2023. június 7-én értesítette az elsőfokú vámhatóságot, hogy 2023. április 11-én ellenőrzés alá vonták az 1. szám alatti ingatlant és a lakóingatlan előtt ugyanezen címen található Kft. által üzemeltetett zöldség-gyümölcs és élelmiszerüzletet (a továbbiakban: ingatlan), ahol összesen 330 csomag különféle fajtájú magyar zárjegy nélküli cigarettát leltek fel. Az ingatlanban tartózkodott a felperes édesanyja, aki úgy nyilatkozott, hogy a dohánytermékek egy részét 3 napp...
BH 2025.8.197 A jogalkotó a Jöt.-ben a jövedéki bírság fizetésénél több kötelezett esetén az egyetemleges felelősség helyett visszaállította a kötelezettségszegő személyes felelősségét. A vámhatóság a Jöt. szabályrendszerében birtokosnak minősülő személlyel szemben indíthat eljárást és szabhat ki jövedéki bírságot [2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.) 97. §, 100. § (1)-(2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A bűnügyi igazgatóság 2023. június 7-én értesítette az elsőfokú vámhatóságot, hogy 2023. április 11-én ellenőrzés alá vonták az 1. szám alatti ingatlant és a lakóingatlan előtt ugyanezen címen található Kft. által üzemeltetett zöldség-gyümölcs és élelmiszerüzletet (a továbbiakban: ingatlan), ahol összesen 330 csomag különféle fajtájú magyar zárjegy nélküli cigarettát leltek fel. Az ingatlanban tartózkodott a felperes édesanyja, aki úgy nyilatkozott, hogy a dohánytermékek egy részét 3 nappal korábban vásárolta a nyíregyházi KGST piacon, a Karelia Slims márkájú cigarettát pedig Törökországban a repülőtér vámmentes területén, mely állításokat bizonylattal nem támasztotta alá. A bűnügyi igazgatóság az előtalált különféle fajtájú magyar zárjegy nélküli cigarettákat 2023. július 1-jén büntetőeljárás keretében lefoglalta.[2] Az elsőfokú vámhatóság jövedéki ellenőrzést kezdeményezett a felperessel, az ellenőrzés alá vont ingatlan 1-ed arányú tulajdonosával szemben. Az ingatlan további 1-ed részének tulajdonosa a perben nem álló a felperes testvére, a teljes ingatlanon holtig tartó haszonélvezeti joga van a perben nem álló személynek és a felperes édesanyjának. Az ellenőrzés időpontjában valamennyien életvitelszerűen az ingatlanban éltek.
[3] Az elsőfokú vámhatóság dohánytermékeket lefoglalta, majd határozatával a felperest 1 563 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, mellyel egyidejűleg elrendelte a lefoglalt jövedéki termékek elkobzását, valamint az állami adó- és vámhatóság felügyelete mellett történő megsemmisítését.
[4] Indokolása szerint a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 100. § (2) bekezdése alapján a vagyoni hátrány háromszorosában megállapított jövedéki bírságot azért szabta ki, mivel felperes a 330 csomag cigaretta birtokban tartásának jogszerűségét nem tudta igazolni.
[5] Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot - eltérő indokolással - helybenhagyta.
[6] Döntését a Jöt. 3. § (1) bekezdés 51. és 1. pontjaira, a 44. pont e) alpontjára, 43. pont b) alpontjára, 7. § (1) bekezdés a) pontjára, (2) bekezdésére, 8. § (1) bekezdés o) pont oc) alpontjára, 145. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjára, az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 19. § a) pont ab) alpontjára, melynek értelmében a Jöt. 145. § (1) bekezdés a)-g) pontjaitól eltérően a jövedéki adó mértéke a cigarettára 2023. január 1-től 29 500 Ft/1000 db és a kiskereskedelmi eladási ár 24%-a, de legalább 41 800 Ft/1000 db, a Jöt. 145. § (3)-(4) bekezdéseire, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (1) bekezdésére, 83. § a) pontjára, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. melléklet I.4. pontjára alapította.
[7] Indokolásában a Jöt. 97. §, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:2. §, az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján megállapította, hogy felperes az ingatlan tulajdonosa, életvitelszerű használója, ezért az abban található dolgokat is birtokolja. A Jöt. 97. §-a szerint azt kellett vizsgálni, hogy a birtokos, jelen esetben a felperes tudja-e igazolni a jövedéki termékek eredetét és birtoklása jogszerűségét. A Jöt. szigorú, objektív felelősségi rendszere mellett nem szükséges a birtokos felelősségének megállapításához annak vizsgálata, hogy a birtokos tudata átfogta-e a birtokosi minőséget.
Nem vonta kétségbe, hogy a büntetőeljárásban a felperes édesanyja volt a kényszerintézkedés elszenvedője, ez azonban felperest nem mentesíti a mulasztás alól, a hatóság a jövedéki eljárást ugyanis a felperessel, mint az ingatlan tulajdonosával szemben folytatta le.
Nem releváns az sem, hogy a jövedéki termékek tulajdonosa nem a felperes volt, amit az elsőfokú vámhatóság jogszerűen állapított meg, tényállástisztázási kötelezettség e körben nem terhelte.
Felperes az előtalált jövedéki termékek birtokosa, a birtoklás igazolására számlát vagy egyéb származást igazoló okmányt nem tudott bemutatni, ennek hiányában jogsértést követett el, az elsőfokú hatóság a Jöt. 100. § (1)-(2) bekezdéseit jogszerűen alkalmazta.
[9] A lefoglalt cigaretta vizsgálata során az elsőfokú vámhatóság helyesen állapította meg a Jöt. 145. § (4) bekezdés a) pontja, az ellenőrzéskor hatályos Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) honlapján közzétett kiskereskedelmi eladási ár figyelembevételével a 2.160 Ft/csomag árat és a Magyarországon kiskereskedelmi forgalomban nem található dohánytermékek kiskereskedelmi árát a Jöt. 145. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az SZTFH honlapján közzétett, az adott dohánygyártmány típusára és kiszerelési mennyiségére vonatkozó legmagasabb adót tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár, 2200 Ft/csomag figyelembevételével. A jövedéki adó (367 692 Ft) és a dohánygyártmányok után megállapított áfa (153 242 Ft) esetében az Art. 3. melléklet I.4. pontjában foglalt 1000 Ft-ra kerekítést ugyanakkor nem alkalmazta, így az elsőfokú határozat indokolását e körben megváltoztatta, a jövedéki adót 368 000 Ft-ra, az áfa összegét 153 000 Ft-ra, a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrányt 521 000 Ft-ra módosította.
A felperes keresetlevele, alperes védirata
[10] A felperes keresetében a másodfokú határozatnak elsődlegesen a megváltoztatását, az alperesi megállapítások törlését; másodlagosan a hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy az ingatlannak nem a tulajdonosa, hanem a testvérével együtt annak a bizalmi vagyonkezelője, a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló vagyonba tartozó tulajdonjog jogosultja az édesanyja, aki életvitelszerűen ténylegesen az ingatlanban lakik, ezért ő tekinthető birtokosnak. Az vámhatóság határozatát valótlan tényre alapozta, így megsemmisítése emiatt indokolt.[11] A Ptk. 5:1. §-ára alapítottan előadta, a bűnügyi igazgatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzítettek szerint is édesanyja volt a cigaretták lefoglalásának elszenvedője, egyértelmű, hogy bármely ingóságot csak a ténylegesen hatalmában tartó személytől lehet lefoglalni, így a jegyzőkönyv bizonyítja, hogy nem volt a 330 doboz cigaretta birtokosa.
[12] Sérelmezte a kötelezettség dupla megállapítását, mert a hatóság a testvérét is jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. Az alperes a kötelezettséget kétszer nem volt jogosult megállapítani, határozatának megsemmisítése ebből az okból is indokolt.
[13] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok fenntartása mellett.
Az elsőfokú bíróság ítélete
[15] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megsemmisítette, és az elsőfokú vámhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.[16] Indokolásában rögzítette, hogy a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) szabályai az adózás alól elvont jövedéki termék birtoklása tekintetében a jelenleg hatályos Jöt. szabályaival egyezőek voltak. A Jöt. 100. §-ában szereplő jogkövetkezmények a birtoklás tényéhez, az objektív felelősséghez kötődnek. Utalt a Kúria Kfv.35.258/2017/4. számú döntésére.
[17] Megállapította, a tulajdoni lapon feltüntetetten felperes és testvére az ingatlan bizalmi vagyonkezelői, jogállásuk a Ptk. 6:310. § (1) bekezdése és a 6:318. § (1) bekezdése alapján a tulajdonoséval azonos, így nem megalapozott az a kereseti hivatkozás, hogy a felperes nem tulajdonos az ingatlanban, illetőleg, hogy a bizalmi vagyonkezelői jogállás nem alapozza meg az adózatlan jövedéki termék vonatkozásában a birtokosi felelősséget.
[18] Nem értett egyet az alperesnek azzal az álláspontjával, hogy az ingatlan valamennyi bizalmi vagyonkezelőjét objektív birtokosi felelősség alapján annak figyelembevétele nélkül kellene a Jöt. 100. § (2) bekezdése szerinti jövedéki bírsággal sújtani, hogy ismert a jövedéki termék tulajdonosa, e tulajdonossal szemben pedig a bírság kiszabását mellőzte. Az ingatlant birtokló és a jövedéki törvénysértést ténylegesen elkövető személlyel szembeni bírság érdemi indokolás nélküli mellőzése az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem felel meg sem a jogbiztonság, sem a megkülönböztetés nélkül eljárás elvének, ellentétes a jogalkotói céllal. Nem vitatta, hogy a Jöt. 101. §-a alapján az egyetemleges kötelezés lehetősége kikerült a szabályozásból, azonban a törvény lehetővé teszi a jövedéki bírság mérséklését, illetve elengedését. A jogalkotói szándékkal ellentétes ugyanazon termék után az egyedi mérlegelésre tekintet nélküli többszöri bírságolás.
[21] A megismételt eljárásban előírta a tényállás, a jövedéki termékek tulajdonosa, illetve tényleges birtokosa személyének tisztázását, mivel elsősorban a birtokossal szemben van helye jövedéki bírság kiszabásának. Amennyiben a jövedéki termék tulajdonosa, tényleges birtokosa ismert és azon nem áll fenn közös tulajdon, akkor ugyanazon jövedéki termék után nem szabható ki jövedéki bírság a Jöt. 100. § (2) bekezdése szerinti összegben egyszerre több személlyel szemben.
A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[22] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Előadása szerint a Jöt. a korábbi szabályozástól eltérően nem tartja fenn a bírság egyetemleges kiszabásának lehetőségét, a jövedéki termék birtokosát rendeli szankcionálni, amennyiben egy terméknek több birtokosa van, minden birtokos szankcionálható. Indokolási kötelezettségének eleget tett, a felperes édesanyjával szemben nem indult jövedéki eljárás, így a felperes jövedéki ügyében nem kellett arról állást foglalnia, hogy miért nem a felperes édesanyja terhére állapított meg jövedéki szankciót, ez jelen ügynek nem tárgya.[23] A jogalkotói szándék olyan szankciórendszer kidolgozása volt, ami szigorú következmények kilátásba helyezésével alkalmas a visszaélések visszaszorítására, és amennyiben a jövedéki terméknek több birtokosa van, akik nem tesznek eleget a Jöt. 99. §-ában foglalt kötelezettségüknek, akkor mindegyikük jövedéki bírsággal sújtható. Ezt a Kúria Kfv.35.479/2020/7. számú ítélete is alátámasztja. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a hivatkozott kúriai ítélet jelen eljárásra nem alkalmazható, ugyanis abban nem a házastársak közös vagyonán volt a hangsúly, hanem azon, hogy közösen birtokolták a jövedéki terméket.
[24] Jelen eljárásban azt kellett megállapítani, hogy a dohánytermékek birtokosa-e a felperes, mely tisztázásra került. A cigaretták a konyhából, a közös helyiségből kerültek előtalálásra, a felperes nem mutatott be olyan dokumentumot, mely alapján az ingatlan kikerült volna a hatalmából, így a jövedéki termékek birtokosának tekinthető. E körben további tényállástisztázási kötelezettség nem terhelte.
[25] Az elsőfokú ítéletből nem levezethető, hogy a jogalkotó szándékával ellentétes lenne ugyanazon jövedéki termék után a többszöri bírságolás. Az irányadó bírósági gyakorlat épp ennek ellenkezőjét támasztja alá. Utalt a Kúria Kfv.35.238/2018/7. számú ítéletére, arra, hogy a bírói gyakorlat csak az olyan esetekben nem állapítja meg a birtokosi minőséget, amikor az kizárt. A felperes birtokosi minősége nem zárható ki, ezért jogszerű volt az vámhatósági megállapítás, a cigaretták birtokosaként megsértette a Jöt. 99. §-át.
[26] A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[27] A felülvizsgálati kérelem alapos.[30] A családi házas ingatlan bizalmi vagyonkezelője az ellenőrzés időpontjában a felperes és testvére voltak. A bizalmi vagyonkezelő jogállását, ingatlantulajdonosi minőségét az elsőfokú bíróság ítélete [31]-[32] bekezdéseiben megállapította, kimondva azt is, hogy a bizalmi vagonkezelői jogállás megalapozhat az ingatlanon talált jövedéki termék esetében objektív felelősséget. E megállapítást a peres felek felülvizsgálati kérelemmel nem támadták, így a Kúriának ebben a kérdésben döntenie nem kellett.
[31] A felperes részéről nem vitatottan az ellenőrzés alá vont ingatlanban az ellenőrök több helyen zárjegy nélküli cigarettákat leltek fel, jövedéki eljárás a két ingatlantulajdonossal szemben indult, az elsőfokú vámhatóság mindkettőjükkel szemben külön-külön határozatot hozott, és a kiszabott jövedéki bírság összegét nem csökkentette arra tekintettel, hogy ugyanazon jövedéki termék volt a bírság kiszabás alapja.
[32] A jövedéki adózással kapcsolatos jogszabályok rendszerében megállapítható, hogy a régi Jöt.-ben az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 100. §-a a jövedéki bírság szabályait a 116/B. §-sal kiegészítette, bevezetve az egyszerre több személy által elkövetett jövedéki törvénysértések kapcsán a kötelezetti egyetemlegességet. E törvénymódosításhoz fűzött indokolás szerint az adózás alól elvont jövedéki termékmennyiség tekintetében a jogsértést elkövető személyek a jövedéki eljárásban egy alanyként jelennek meg, mindenki a kiszabott, teljes bírság megfizetésére köteles. A kötelezettség főszabály szerint a társkötelezetteket egyenlő arányban terhelte, ha valaki a rá eső résznél többet teljesített, a többletet a többitől követelhette. A régi Jöt. 114. §-a jövedéki bírság mértékét a jövedéki termék mennyiségéhez kötötte.
[33] Az ellenőrzés időpontjában és jelenleg hatályos Jöt. 100. § (1) bekezdése szerint az a személy, aki az e törvényben előírt, valamint az Air.-ben és az Art.-ben az e törvény szerinti adóhoz kapcsolódó kötelezettségét megszegi, jövedéki bírsággal sújtandó. A Jöt. a jövedéki bírság szabályozásában több kötelezett esetén nem tartalmazza, tehát nem alkalmazza az egyetemleges kötelezést, az kizárólag a Jöt. 8. § (2) bekezdésében a jövedéki adó - és nem a bírság - fizetésénél megtartott rendelkezés. A jogalkotó visszaállította a kötelezettségszegő személyes felelősségét, így az egyetemlegességgel kapcsolatos korábbi kúriai joggyakorlat a jogszabályi környezet változása okán már nem alkalmazható.
[34] Peres felek eltérően foglaltak állást a Kúria Kfv.35.479/2020/7. számú ítéletének jelen perbeli alkalmazhatóságáról. A hivatkozott ügyben az I. rendű felperes kizárólagos tulajdonában álló ingatlanban és az ingatlan garázsában az I. rendű felperes tulajdonában álló személygépkocsiban találtak magyar zárjegy nélküli dohányterméket. A felperesek nem tudták a dohánytermékek jogszerű birtokban tartását igazolni, a vámhatóság mindkét felperest önállóan jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A felperesek nem vonták kétségbe, hogy mindketten a jövedéki termékek birtokosának minősülnek, mivel a lefoglalt jövedéki termékek házastársi közös vagyonukat képezték, szerintük terhükre a szankciót is közösen kellett volna megállapítani.
[35] Az eldöntendő jogkérdés tehát az volt e perben, hogy miért fizet egyidejű, együttes birtoklás esetén ugyanolyan mértékű jövedéki bírságot több határozatban elrendelten több birtokos. Ezt a jogkérdést a Kúria a hivatkozott eseti döntésében eldöntötte, hatályában fenntartva a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet. A Kúria ítélete [19] bekezdésében rögzítette, hogy bár a birtoklás egyetemlegességének megítélése során a Ptk. birtokra vonatkozó rendelkezései [Ptk. 5:1. § (1) bekezdés, 5:2. §] az irányadóak, a jövedéki bírság viselése körében kizárólag a Jöt. rendelkezéseit lehet figyelembe venni és alkalmazni, a [21] bekezdés szerint pedig a Jöt. visszaállította azt a szabályozást, hogy a kötelezettségszegő személy önállóan felel.
[36] A jelen jogvitában a Jöt. 3. § (1) bekezdés 29. pontjának értelmében az ingatlanban talált dohánytermék jövedéki terméknek minősül, a hatósági ellenőrzés a 30. pont szerint hatósági ügy. A Jöt. 3. § (1) bekezdés 43. pontja alapján szabadforgalomba bocsátás az adózatlan jövedéki termék adófelfüggesztési eljáráson kívüli birtoklása a birtokos tudattartamától függetlenül. A 44. pont e) alpontja szerint szabálytalanság: ha az adózatlan jövedéki terméket adóraktáron kívül birtokolják. A Jöt. 7. § (1) bekezdése határozza meg az adófizetési kötelezettség keletkezését, mely a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával, a szabadforgalomba bocsátás időpontjában keletkezik, ami a (2) bekezdés alapján a vámhatóság tudomására jutásának időpontja. A jövedéki termék birtokosának a Jöt. 97. §-ában foglaltak szerint a birtokolt jövedéki termék eredetét és a birtoklás jogszerűségét hitelt érdemlően igazolnia kell.
[37] A jogalkotó a Jöt.-ben a birtokosra telepít kötelezettséget, így a hatóságnak elsődlegesen a birtokos személyét kell tisztázni, megállapítani. Ingatlanban fellelt jövedéki termék esetén az ingatlanban életvitelszerűen élő, azt használó ingatlantulajdonos egyben az ingatlan birtokosának is minősül, tehát a dolog tulajdonosának személyén keresztül el lehet jutni a dolog birtokosához. Felperes az ingatlan tulajdonosa, használója, így az abban lévő dolgok birtokosa is, és mert a Jöt. kifejezett rendelkezése: a 3. § (1) bekezdés 43. pontja szerint a birtoklást nem kell, hogy a birtokos tudattartalma átfogja, a birtoklás ténye megalapozza az objektív felelősségét.
[38] A felperes hivatkozásával szemben tehát függetlenül attól, hogy a bűnügyi igazgatóság felperesnek az ingatlanban tartózkodó édesanyjától foglalta le a cigarettát, aki azt magáénak ismerte el, a vámhatóság bármely, a Jöt. szabályrendszerében birtokosnak minősülő személlyel szemben eljárást indíthat és jövedéki bírságot szabhat ki.
[39] A felperes nem tudta igazolni a birtokában lévő jövedéki termékek eredetét, így a megállapított jogsértése jogkövetkezményét, terhére jövedéki bírság kiszabását a Jöt. 100. § (1) bekezdésében foglaltak alapján viselni köteles.
[41] A Jöt. egyetemlegességet kimondó rendelkezésének hiányában a jövedéki bírság valamennyi jogsértést elkövetővel szemben külön-külön kiszabható volt, ahogy erről a Kúria jelen perre is irányadó Kfv.35.479/2020/7. számú ítéletében már rendelkezett.
[42] Az alperes a bírságot kiszabó határozatában jogszerűen állapította meg a felperes objektív felelőssége alapján, hogy a jövedéki bírság jogalapja fennáll. Az, hogy a kiszabott bírság összege arányban áll-e a megállapított jogsértés súlyával, mérlegelési kérdés. A Kp. 85. § (5) bekezdése alapján a mérlegelési jogkörben hozott döntés felülvizsgálatára van jogszabályi lehetőség, azonban felperes a mérleges helytállóságát, a mérlegelési szempontokat keresettel nem támadta, így az a felülvizsgálati eljárásban nem volt vizsgálható.
[44] Mindezek folytán a Kúria - figyelemmel a Kfv.35.479/2020/7. számú kúriai döntésre is - a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Kúria kifejtett jogértelmezésének megfelelően kell döntést hoznia az alperes határozatának jogszerűségéről.
(Kúria Kfv.VI.35.296/2024/8.)