adozona.hu
BH 2025.6.154
BH 2025.6.154
I. A jogvita elbírálásánál a szakértői bizonyítás lefolytatása szükségtelen, ha a felperes kereseti kérelmében csak az egészségi állapota mértékét vitatja, azonban Mmtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultsághoz szükséges további konjunktív feltételek valamelyike hiányzik. II. Ha az Mmtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultsághoz szükséges konjunktív feltételek valamelyike hi
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes a 2023. október 30. napján kelt határozatával a felperes által 2023. szeptember 23-án előterjesztett, megváltozott munkaképességű személyek ellátására irányuló kérelmet - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 13. pontja, 2. § (1) bekezdése, 14. § (2) bekezdése és 15. § (1) bekezdése, 15/A. §-a alkalmazásával - elutasította. A komplex minősítés eredményéről szó...
BH 2025.6.154 I. A jogvita elbírálásánál a szakértői bizonyítás lefolytatása szükségtelen, ha a felperes kereseti kérelmében csak az egészségi állapota mértékét vitatja, azonban Mmtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultsághoz szükséges további konjunktív feltételek valamelyike hiányzik.
II. Ha az Mmtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultsághoz szükséges konjunktív feltételek valamelyike hiányzik, a kérelmező a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult [2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 2. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes a 2023. október 30. napján kelt határozatával a felperes által 2023. szeptember 23-án előterjesztett, megváltozott munkaképességű személyek ellátására irányuló kérelmet - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 13. pontja, 2. § (1) bekezdése, 14. § (2) bekezdése és 15. § (1) bekezdése, 15/A. §-a alkalmazásával - elutasította. A komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló vélemény alapján megállapította, hogy a felperes 73%-os egészségi állapotára tekintettel nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, keresőtevékenységet végez és rendszeres pénzellátásban részesül, ezért a kért ellátásra nem jogosult.[2] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és új eljárásra kötelezését kérte arra hivatkozva, hogy egészségi állapota mértékét tévesen, jogszabálysértően állapították meg. A peres eljárás során előadta, hogy a munkaviszonya, az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt, tekintettel arra, hogy a munkakörében nem tudták foglalkoztatni, 2024. március 28. napján megszűnt.
[3] Alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte, döntésének megalapozottságára és jogszerűségére hivatkozva.
Az elsőfokú bíróság ítélete
[4] Az elsőfokú bíróság a határozatot - az Mmtv. 2. § (1) bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §-a folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.) 4. § (2) bekezdése és 300. §-a alapján - megsemmisítette és alperest új eljárásra kötelezte. A bíróság a perben kirendelt igazságügyi szakértő aggálytalannak tekintett szakvéleménye alapján megállapította, hogy a felperes egészségi állapota 2023. október 25. napjától 45%, ezért az Mmtv. értelmében megváltozott munkaképességű személynek minősül. Iránymutatása szerint a felperes az igazságügyi orvosszakértő által megállapított egészségi állapot mértékét figyelembe véve és az egyéb feltételek együttes fennállása esetén jogosult az ellátásra.A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[5] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte az Mmtv. 2. § (1) bekezdésének a megsértésére, valamint az Mfv.III.10.324/2014/5., Mfv.III.10.318/2016/5. számú közzétett kúriai határozatoktól jogkérdésben eltérésre hivatkozva.[6] Nem vitatta, hogy a közigazgatási eljárásban valóban nem megfelelően tárta fel a tényállást, a felperes egészségkárosodása súlyosabb mértékű volt, mint azt az orvosi bizottság megállapította, ez a tény azonban - álláspontja szerint - önmagában nem jelenti, hogy a határozat jogszerűtlen, és nincs az ügy elbírálására érdemi kihatással. A felperes nem vitatta, hogy a kérelem előterjesztésekor és a közigazgatási eljárás alatt kereső tevékenységet végzett, illetve rendszeres pénzellátásban részesült, amely körülmények az Mmtv. 2. § (1) bekezdése értelmében kizárják az ellátás megállapítását.
[7] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a felperest kizárólag a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján minősítette megváltozott munkaképességű személynek, illetve a határozatot jogszabálysértőnek. Határozatában nemcsak az egészségi állapot előírt mértékének hiányára, hanem keresőtevékenység folytatására, a felperes rendszeres pénzbeli ellátásban részesülésére tekintettel, jogszerűen utasította el a megváltozott munkaképességű személyek ellátására vonatkozó igényt, a bíróság a felperes által nem vitatott tényeket figyelmen kívül hagyta. Álláspontja szerint az általa megjelölt, követendő kúriai határozatok alapján, ha az Mmtv. 2. § (1) bekezdésében rögzített konjunktív feltételek bármelyike hiányzik, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosultság nem állapítható meg.
[8] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és a döntés jogi indokai
[9] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. § (1) bekezdésének alkalmazásával befogadta, majd az érdemi elbírálás eredményeként megállapította, hogy az - az alábbiak szerint - alapos.[10] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó 108. § (1) bekezdése szerint, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
[11] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy közzétett határozatai szerint a közigazgatási (társadalombiztosítási) per tárgya a keresettel támadott jogerős közigazgatási határozat, a perben a bíróságnak - a keresettel meghatározott korlátok között - a határozat jogszerűségéről kell állást foglalnia. A Kúriánál előterjesztett felülvizsgálati kérelem önálló jogorvoslat, a felülvizsgálati eljárás középpontjában a jogerős ítélet áll; eljárása során a Kúria az ítélet törvényességét, ennek keretében, a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem korlátai között azt vizsgálja, hogy a bíróság az anyagi és eljárásjogi szabályok betartásával hozta-e meg a határozatát (Kfv.VII.37.977/2020/4., Kfv.VII.37.543/2020/4., Kfv.VII.45.116/2023/5., stb.). Erre figyelemmel a Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során nem az alperes határozatának jogszerűségéről, hanem a jogerős ítélet törvényességéről kellett állást foglalnia.
[12] Az Mmtv. a perbeli időszakban hatályos 2. § (1) bekezdése szerint megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki a) a kérelem benyújtását megelőző aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át, ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt; b) keresőtevékenységet nem végez és c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
[13] Az alperes a jogerős ítéletet a felperes egészségi állapota mértékének (45%) meghatározása körében nem támadta, felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a felperes megváltozott munkaképességű személy, ezért az alperes tévesen, jogszabálysértően állapította meg határozatában azt, hogy a felperes nem minősül megváltozott munkaképességű személynek. Ugyanakkor az alperes megalapozottan hivatkozott felülvizsgálati kérelmében a követendő kúriai gyakorlatra (Mfv.III.10.324/2014/5., Mfv.III.10.318/2016/5.,), illetve irányadó a Kfv.VII.45.007/2024/4. számú kúriai döntés, amelyek értelmében a jogvita elbírálásánál a szakértői bizonyítás lefolytatása szükségtelen, ha a felperes kereseti kérelmében csak az egészségi állapota mértékét vitatja, azonban az Mmtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott további konjunktív feltétel valamelyike hiányzik: a felperes az alperes határozata meghozatalának időpontjában az előírt biztosítási idővel nem rendelkezik, vagy keresőtevékenységet végez, vagy rendszeres pénzellátásban részesül.
[14] Az alperes támadott határozatában foglaltak szerint a felperes az Mmtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ellátásra jogosultsághoz szükséges - 60 százalékos vagy kisebb - egészségi állapot mértékkel nem rendelkezett, keresőtevékenységet folytatott, rendszeresen pénzellátásban részesült, ezért a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult. A felperes keresetében a határozatot nem teljes terjedelmében, nem minden megállapításra, nem mindegyik hiányzó törvényi feltételre vonatkozóan támadta, csupán az egészségi állapotának alperes által megállapított mértékét kifogásolta, az eljárás során a további törvényi feltételek hiányát nem vitatta. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság részéről a szakértői bizonyítás elrendelése és lefolytatása szükségtelen volt.
[15] Az alperes felülvizsgálati kérelmében megalapozottan állította az Mmtv. 2. § (1) bekezdésének megsértését a b) és c) pontban foglalt konjunktív törvényi feltételek hiánya miatt és megalapozottan kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe döntésének meghozatala során, hogy a határozatában nemcsak a felperes egészségi állapotára, hanem a keresőtevékenység végzésére és a rendszeres pénzellátásban részesülésére tekintettel utasította el a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítására irányuló kérelmet.
[16] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, ezért azt - a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[17] Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a fent kifejtettek figyelembevételével kell eljárnia, és döntenie az alperes határozata jogszerűségéről. Döntésének meghozatala során figyelemmel kell lennie arra, hogy az alperes támadott határozatában nemcsak a felperes egészségi állapotára, hanem az Mmtv. 2. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt további konjunktív törvényi feltételek hiányára, a keresőtevékenység végzésére és a rendszeres pénzellátásban részesülésére tekintettel utasította el a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítására irányuló kérelmet.
(Kúria Kfv.VII.45.087/2024/4.)