adozona.hu
BH 2025.6.148
BH 2025.6.148
Ha a napelem modulok esetében a szerződési akarat, tulajdonosi jogosultság hiányában meg nem történt vagyonszerzés, akkor nincs illetékfizetési kötelezettség [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 1. § (1) bek., 3. § (3) bek. a) pont, 18. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:39. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az Eladók 1-1 arányú közös tulajdonában álló /41 helyrajzi számon nyilvántartott, kivett kisteljesítményű erőmű művelési ágú ingatlant (a továbbiakban: Ingatlan) 2023. augusztus 21. napján kelt adásvételi szerződéssel 3 500 000 Ft vételár ellenében eladták a felperesnek. A szerződés 1.2. pontjában rögzítették, hogy az adásvételi szerződés tárgya kizárólag a földterület, a vételárat is erre tekintettel állapították meg.
[2] Az Eladók az adásvételt megelőzően 2018. július 20. napján hozzáj...
BH 2025.6.148 Ha a napelem modulok esetében a szerződési akarat, tulajdonosi jogosultság hiányában meg nem történt vagyonszerzés, akkor nincs illetékfizetési kötelezettség [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 1. § (1) bek., 3. § (3) bek. a) pont, 18. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:39. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az Eladók 1-1 arányú közös tulajdonában álló /41 helyrajzi számon nyilvántartott, kivett kisteljesítményű erőmű művelési ágú ingatlant (a továbbiakban: Ingatlan) 2023. augusztus 21. napján kelt adásvételi szerződéssel 3 500 000 Ft vételár ellenében eladták a felperesnek. A szerződés 1.2. pontjában rögzítették, hogy az adásvételi szerződés tárgya kizárólag a földterület, a vételárat is erre tekintettel állapították meg.[2] Az Eladók az adásvételt megelőzően 2018. július 20. napján hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a Kft. az Ingatlanon napelemrendszert létesítsen és működtessen. A Kft. által létesített, kizárólagos tulajdonában álló felépítmény 1152 db napelem modulból álló villamos kiserőmű (a továbbiakban: felépítmény) a tartozékaival együtt állagsérelem nélkül elmozdítható és más területen sérülésmentesen felállítható. A Kormányhivatal határozatával a Kft.-nek a kiserőmű működtetésre használatbavételi engedélyt adott.
[3] Az elsőfokú adóhatóság fizetési meghagyásában a földrészlet tehermentes forgalmi értékét 3 487 601 Ft-ban, a felépítmény tehermentes forgalmi értékét 158 053 110 Ft-ban, az Ingatlan egészének forgalmi értékét 161 540 711 Ft-ban állapította meg. A felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. § (1) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése alapján 4%-os illetékmértékkel számolva 6 461 628 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. Megállapította a földterület és az azon lévő felépítmény közötti alkotórészi kapcsolatot, mely végleges jelleggel, az elválasztás szándéka nélkül létrejött, és nagyobb gazdasági érdek fűződik az erőműkénti működtetéshez mint a szétválasztás elvi lehetőségéhez.
[4] Az alperes határozatával a fizetési meghagyást - eltérő indokolással - helybenhagyta. Indokolása szerint az alkotórészi kapcsolat polgári jogi kategória, nemcsak fizikai, hanem funkcionális összetartozás is lehet. Az elsőfokú adóhatóság helyesen állapította meg, hogy a napelemek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb berendezések jogilag ingatlannak minősülnek.
A felperes keresete, az alperes védirata
[5] A felperes kereseti álláspontja szerint az illeték alapja a vagyonszerzés, ennek hiányában nem lehet illetékfizetési kötelezettséget megállapítani. A felépítmény tekintetében nem került sor vagyonmozgásra, ellenérték fizetésre vagyonátruházásra, nem szerezte meg annak tulajdonjogát, az illetékalap kizárólag a föld ellenértéke lehet.[6] Kereset kiegészítésében sérelmezte, hogy az alperes nem folytatott bizonyítást annak megállapítására, hogy a felépítmény és az ingatlan között fennáll-e az alkotórészi kapcsolat. Az első- és másodfokú adóhatósági határozatok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:15. §-ában foglaltakkal ellentétesek, mivel az alkotórészi kapcsolat fogalmi eleme a fizikai egyesítettség, a funkcionális kapcsolatról a törvény nem tesz említést.
Az elsőfokú bíróság ítélete
[8] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.[9] Indokolása szerint a peres felek nem vitatták, hogy a napelemrendszer elemei állagsérelem nélkül elbonthatók, más földterületen összeszerelhetők.
[10] A Ptk. 5:15 §-ára, az Itv. 1. § (1) bekezdésére, a 2. § (3) bekezdésére, a 18. § (1) bekezdésére alapítottan rögzítette, hogy illeték kiszabására kizárólag vagyonátruházás esetén van lehetőség. A felperes nyilatkozata, a benyújtott okiratok szerint a felépítményt nem az Eladók létesítették, kizárólag azt engedélyezték, hogy a földterületet a Kft. használja. Az adásvételi szerződésnek nem tárgya a felépítmény, csupán a földterület. A vagyonátruházás a felépítményre nem valósult meg, így illetékkötelezettség sem keletkezhetett.
[11] Az elsőfokú bíróság nem vitatta az alperes jogértelmezését, mely szerint a funkcionalitás alapján a felépítmény a földterület alkotórészének tekintendő. Az alperes által hivatkozott kúriai döntéseket áttekintve megállapította, hogy azok az alkotórész fogalmát érintő, de eltérő tényállás mellett születtek, mely ügyekben mindig azonos volt a föld és a felépítmény tulajdonosa.
[12] Álláspontja szerint az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (1)-(2) bekezdései, a Ptk. 5:173. § (1) bekezdése szerint ellenkező bizonyításig kell vélelmezni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadatról, hogy az fennáll. A perben a felperes okiratokkal bizonyította, hogy a felépítmény tulajdonosává nem vált, a megvásárolt, megszerzett ingatlan maga a földterület.
[13] A megismételt eljárásra adott iránymutatásában rögzítette, hogy az elsőfokú hatóságnak tényként kell kezelnie, hogy felperes nem szerzett tulajdonjogot a felépítményen, arra vagyonátruházás nem történt, ezért az illeték összegét a megvásárolt földterület forgalmi értéke alapján kell megállapítani.
A felülvizsgálati kérelem, és az ellenkérelem
[14] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.[15] Jogszabálysértésként a Kp. 2. § (1) bekezdésére, 4. § (1) bekezdésére, 78. § (2) bekezdésére, a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdésére, a 346. § (4)-(5) bekezdéseire, az Itv. 1. § (1) bekezdésére, 18. § (1) bekezdésére, 102. § (1) bekezdés b) pontjára, a Ptk. 5:170. §-ára, 5:15. §-ára, 5:38. § (2) bekezdésére és az Inytv. 5. § (1)-(2) bekezdéseire hivatkozott.
[16] Fenntartotta a határozatában, védiratában előadottakat. Álláspontja szerint jelen ügyben a felperes mint vagyonszerző, az adásvételi szerződéssel az illetékkötelezettség keletkezésekor az ingatlan-nyilvántartásban "kivett kisteljesítményű erőmű" művelési ágú ingatlan tulajdonjogát szerezte meg, melyet az Inytv. 5. § (1) bekezdése alapján a közhiteles nyilvántartás igazolt.
[17] Nem vonta kétségbe, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataival szemben nem kizárt az ellenbizonyítás lehetősége, ugyanakkor a felperes a becsatolt dokumentumokkal a földterület és az azon létesített felépítmény alkotórészi kapcsolatára figyelemmel nem tudta bizonyítani a vagyonszerzés hiányát a felépítmény tekintetében.
[18] Ellentmondásos az elsőfokú ítélet amiatt is, mert az [53] bekezdésben nem vitatta, hogy a felépítmény a földterület alkotórésze, ezzel szemben megállapította, hogy jelen ügyben az ingatlan és a felépítmény jogi sorsa elvált, ami ellentétes az alkotórész Ptk.-beli fogalmával.
[19] Az elsőfokú bíróság ítélete súlyosan sérti az ingatlan-nyilvántartás alapelveit, veszélyezteti a jogbiztonságot és az ingatlan-nyilvántartás közhitelességébe vetett társadalmi bizalmat.
[20] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[24] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.[28] Az Itv. az 1. § (1) bekezdésében meghatározza, hogy öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni. A felperes visszterhes vagyonátruházásra kötött szerződést, amely miatt vagyonszerzési illeték megfizetésére köteles.
[29] A felperes vagyonszerzésével az adásvételi szerződés megkötésének napján keletkezett a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettsége (Itv. 3. § (3) bekezdés a) pont). Vagyont szerzett a felperes, az Itv. 102. § (1) bekezdés a) pontja értelmében vagyon: az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog.
[30] A visszterhes vagyonátruházási illeték az Itv. III. fejezetében szabályozott, a törvény rendszerében elsődlegesen az illeték tárgyát határozta meg a jogalkotó: ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik [Itv. 18. § (1) bekezdés].
[31] Az illeték tárgya a megszerzett ingatlantulajdon. Az 102. § (1) bekezdés b) pontja szerint e törvény alkalmazásában ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. Az alkotórész fogalmát az Itv. az "Értelmező rendelkezések" között nem tartalmazza. A Ptk. 5:15. § határozza meg az alkotórész definícióját: "A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.".
[33] A perben nem volt vitatott, hogy felperes a 2023. augusztus 21. napján kelt adásvételi szerződéssel ingatlanvagyont szerzett, amely miatt az Itv. idézett törvényhelye alapján az ingatlanügyi hatósághoz bejelentési kötelezettsége keletkezett. Az Itv. 92. § (1) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően a bejegyzés alapjául szolgáló szerződést (okiratot) köteles az állami adóhatósághoz továbbítani, így indult a felperesi vagyonszerzés következtében az adóhatóságnál a közigazgatási eljárás.
[34] A Kúria több eseti döntésében kimondta, az adóhatóságnak az ingatlan-nyilvántartás adatait figyelembe kell venni az illeték tárgya megállapításánál (Kfv.V.35.153/2021/12.). A Ptk. 5:165. §-a szerint az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait. Az Inytv. 5. § (1) bekezdése rögzíti az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét. A felperes által megvásárolt ingatlan ingatlan-nyilvántartási megnevezése "kivett, kisteljesítményű erőmű".
[35] Az adóhatóságnak meg kellett határoznia az illeték tárgyát az ingatlan-nyilvántartás adatai, a rendelkezésre álló okiratok, a helyszíni szemle, a felek nyilatkozatai alapján. Az eljárásban okiratokkal (szerződés, tulajdoni lap, hatósági engedélyek) kétséget kizáróan bizonyított, hogy eltérő jogalanyok az Ingatlan Eladói, a felperes-vevő és az Ingatlanon lévő erőmű tulajdonosa-a Kft., azaz jelen esetben három személyes a jogügylet. Rögzíti a Kúria, hogy a Kfv.35.465/2012/5., Kfv.35.654/2015/5. (KGD 2016.161), Kfv.35.020/2016/6., Kfv.35.076/2016/4. (EBH 2016.K.22.), Kfv.35.048/2016/5., Kfv.35.623/2019/8., Kfv.35.147/2024/7. számú döntések jelen üggyel nem tényazonosak.
[36] Okiratokkal az is kétséget kizáróan bizonyított, hogy az Eladók tulajdonát az Ingatlan földterülete képezte, csak és kizáróan a földterületet adták el a felperesnek, a felperes csak és kizáróan földet vásárolt az Eladóktól, a Kft. pedig a tulajdonában lévő erőművet nem adta el a felperesnek.
[37] A Kúria megállapította, az alperes nem bizonyította, hogy az erőmű a földdel alkotórészi kapcsolatban lenne, azzal olyanképpen volna tartósan egyesítve, hogy az elválasztással az erőmű vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Az alperes állításokat fogalmazott meg, amelyek bizonyítatlanságuk miatt bizonyítatlan féli előadások maradtak. A felperes ugyanakkor okiratokkal bizonyította, hogy az Ingatlan földterületét vásárolta meg.
[38] A perben a felperes okiratokkal, tulajdonosi nyilatkozatokkal aggálytalanul igazolta, hogy az Ingatlan ingatlan-nyilvántartási megnevezése mellett vagyonszerzésének tárgya az erőmű nem volt.
[40] A szerződés valós tartalmát a magánjogi rendelkezések alapján kell megállapítani és azokat az adójogi (illetékjogi) rendelkezések szerint kell minősíteni, ahogy ezt a Kúria Kfv.35.147/2024/7. számú ítéletében is kimondta. A magánjogi szabályokat a Ptk. tartalmazza. A Ptk. Ötödik könyv V. Cím A Tulajdonjog megszerzése IX. Fejezetben szabályozza az átruházással történő tulajdonszerzés szabályait, az 5:39. § (1) bekezdése alaptételként rögzíti, hogy átruházással a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.
[41] A Kúria megállapította, figyelemmel arra, hogy az Eladók földterületet adtak el a felperesnek, az Eladóktól a felperes földet vásárolt, az Eladók nem voltak a felépítmény, azaz az erőmű tulajdonosai, így Ptk. 5:39. § (1) bekezdése alapján annak tulajdonjogát nem ruházták át a felperesre, továbbá az eljárásban nem bizonyított a földterület és az erőmű alkotórészi kapcsolata, a felperes vagyonszerzése nem terjedt ki az ingatlanon lévő erőműre, a meg nem történt vagyonszerzés után illetékfizetési kötelezettség nincs. Az elsőfokú bíróság jogszerűen döntött a közigazgatási határozatok megsemmisítéséről, az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezéséről.
[42] Mindezek folytán a Kúria Kp. 121. § (2) bekezdésének alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.VI.35.234/2024/7.)