ÍH 2025.52

KÖLTSÉGKEDVEZMÉNY - KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG I. Ha a fél kizárólag költségmentesség engedélyezését kéri, a bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége más költségkedvezmény alkalmazására. II. A személyes költségmentesség engedélyezésénél vizsgálandó körülmények [2017. évi CXXVIII. törvény (Kmtv.) 5. § (1), (2) bekezdés, 13. § (5) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes elsődlegesen szerződés nem létezésének, másodlagosan szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet terjesztett elő, amelyben egyúttal személyes költségmentesség engedélyezését kérte.
Költségmentességi kérelmével kapcsolatosan előadta, hogy hajadon, egyedül él egy háztartásban. Havi jövedelme a V. A. Kft. alkalmazottjaként nettó 180.000 forint.
A felperes kizárólagos tulajdonát képezi a T., I. utca 6/C szám alatti ingatlan 13.000.000 forint értékben, a Sz., E. u. 015...

ÍH 2025.52 KÖLTSÉGKEDVEZMÉNY - KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG
I. Ha a fél kizárólag költségmentesség engedélyezését kéri, a bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége más költségkedvezmény alkalmazására.
II. A személyes költségmentesség engedélyezésénél vizsgálandó körülmények [2017. évi CXXVIII. törvény (Kmtv.) 5. § (1), (2) bekezdés, 13. § (5) bekezdés].
A felperes elsődlegesen szerződés nem létezésének, másodlagosan szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet terjesztett elő, amelyben egyúttal személyes költségmentesség engedélyezését kérte.
Költségmentességi kérelmével kapcsolatosan előadta, hogy hajadon, egyedül él egy háztartásban. Havi jövedelme a V. A. Kft. alkalmazottjaként nettó 180.000 forint.
A felperes kizárólagos tulajdonát képezi a T., I. utca 6/C szám alatti ingatlan 13.000.000 forint értékben, a Sz., E. u. 01598 hrsz.-ú, szántóból kertté minősített ingatlan 3.000.000 forint értékben, valamint egy Audi S3 típusú, 2011-es évjáratú személygépjármű 3.900.000 forint értékben. Tagja a V. A. Kft-nek, valamint résztulajdonosa a V. A-C. Kft. "kt. a."-nak. Nyilatkozata szerint 2022 februárjától 2022 szeptemberéig nem kapott fizetést előző vállalkozásától.
Az elsőfokú bíróság végzésével a felperes személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasította, egyúttal felhívta, fizessen meg 1.500.000 forint eljárási illetéket.
A végzés indokolásában kiemelte a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kmtv.) 5. § (1) és (2) bekezdését, és utalt arra, hogy a bíróság a költségkedvezmény iráni kérelem elbírálásakor figyelembe vehet bizonyítás nélkül megállapítható tényeket is.
A kérelem idején fennálló, 30 napnál nem régebbről igazolt vagyoni viszonyokat vizsgálta figyelemmel a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet (Kmr.) 5. § (1) bekezdésében foglaltakra.
A jogi képviselő útján benyújtott okiratok alapján úgy foglalt állást, hogy a Kmtv. 5. § (1) bekezdésében foglalt feltételek nem állnak fenn, és megállapította, hogy a felperes életkörülményeire vonatkozóan nem merült fel olyan adat sem, amelyből az lenne megállapítható, hogy létfenntartása veszélyeztetett [Kmtv. 5. § (2) bekezdés].
Kifejtette, hogy a felperes vagyoni viszonyai (lakóingatlanon kívüli ingatlantulajdon és egy nagyobb értékű személygépjármű) még akkor sem indokolják a költségmentesség engedélyezését, ha az általa hivatkozott megközelítőleg fél éves jövedelemkiesés fennállt 2022. február és 2022 novembere között.
Idézte a felperes nyilatkozatát, mely szerint törekszik a "kert" besorolású ingatlantulajdona értékesítésére, melyből arra következtetett, hogy várhatóan mozgósítható jövedelemre is szert tesz majd.
Rögzítette, hogy a felperes a kérelem adatai szerint tagja a V. A. Kft-nek, emellett a keresetlevelében - általa hivatkozottan - jelenleg résztulajdonosa (tehát vagyoni részesedéssel bíró tagja) a V. A-C. Kft. "kt. a"-nak. A kérelem lebírálásakor vizsgálatakor ezt a tényt is figyelembe vette.
Kitért arra is, hogy a felperes jövedelmét kizárólag saját eltartására fordítja, így az egy főre jutó havi nettó jövedelemként figyelembe vehető összeg 180.000 forint, melynek mértéke a költségmentesség engedélyezését szintén nem teszi indokolttá.
A fentiek mellett figyelembe vette, hogy a keresetlevélben a bizonyítás körében megjelölt tanúk Sz. agglomerációjába tartozó lakosok, így nem merülhet fel jelentős mértékű költség az eljárás során, a felperes által indítványozott szakértői bizonyítások közül pedig csak egyik esetében merülhet fel - a kereseti kérelemben foglaltak alperes általi vitatása esetén - költség előlegezési kötelezettség a felperes oldaláról.
Mindezek alapján - utalva a Kmtv. 13. § (5) bekezdésében foglaltakra is - a felperes teljes személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasította.
A végzéssel szemben a felperes fellebbezést jelentett be, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a teljes személyes költségmentesség engedélyezését, másodlagosan "részleges költségmentesség" engedélyezését kérte.
Előadta, "kert" megjelölésű ingatlanát nem sikerült eladnia, érdeklődő sem volt rá Elismerte, hogy résztulajdonosa a V. A-C. Kft. "kt. a." társaságnak, de sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság részesedésének értékét, likviditását nem vizsgálta. Arra is hivatkozott, hogy a Kft-ből származó vagyona nincs, vagyoni részesedését pedig végrehajtási eljárások terhelik és kényszertörlés alatt áll, a II. r. alperesnek nincs elfogadott mérlege, főkönyvi kivonata, nem működik, bevétellel nem rendelkezik.
Becsatolta a Sz. Törvényszék 2.M.70.066/2022/8. sorszámú bírósági meghagyását annak igazolására, hogy a II. r. alperesnek vele szemben mely munkaviszonyból származó tartozásai állnak fenn.
Előadta azt is, hogy a V. A. Kft. tartozik neki 1.320.505 forint tőkeösszeggel. Ugyanakkor ő készfizető kezesként tartozik a Bank Nyrt. felé, illetve a V. A. Kft. felé 2.700.000 forint be nem fizetett jegyzett tőkével.
Kifejtette, hogy a Kmr. 5. § (2) bekezdése esetében az (1) bekezdésben foglaltak fennállása nem követelmény, azaz ebben az esetben a fél jövedelme meghaladhatja az ott megjelölt mértéket, a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon kívül más vagyona is lehet. Arra is kitért, hogy a Kmr. 5. § (2) bekezdésében foglalt esetben a bíróság egyedileg, az ügy körülményeinek vizsgálatával állapítja meg a költségmentességre való jogosultság fennállását, melyben a "teljes és a részleges személyes költségmentesség" (helyesen: költségfeljegyzési jog) engedélyezésének lehetősége is benne van.
Állította, hogy létfenntartása veszélyeztetett: semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, mert a havi 180.000 forintos jövedelem a V. A. Kft-től csak papíron létezik, azt a könyvelő ugyan kivezeti, mivel azonban a cég induló vállalkozás, bérfizetésre még nem képes. Az adóhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségeit is tagi kölcsönből finanszírozza. Háztartásának rezsiköltségeit és létfenntartását baráti kölcsönökből fedezi.
A Kúria költségkedvezményekkel kapcsolatos bírói gyakorlatot vizsgáló joggyakorlat elemző csoportjának összefoglaló jelentését is felhívta, utalva arra, a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a fél pervesztessége esetén utólagosan milyen mértékben lenne képes a perrel felmerült költségek viselésére és ennek visszatartó ereje korlátozná-e a bírósághoz fordulást. Hangsúlyozta, hogy a II. r. alperes sérelmére elkövetett bűncselekmények nyomozása, a polgári jogi igények elbírálása folyamatban van. Amennyiben mindezen eljárások költségeit meg kell előlegeznie, az lehetetlenné teszi a bírósághoz fordulását.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a költségmentesség elbírálása szempontjából releváns tényeket helyesen állapította meg, abból okszerű következtetést levonva hozott megalapozott döntést.
A felperes másodlagos fellebbezési kérelmére figyelemmel elsődlegesen azt hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy a Kmtv. a költségkedvezmények tekintetében is érvényesíti a Pp-ben alapelvként megjelenő rendelkezési elvet és kizárólagosan a félre bízza annak eldöntését, hogy milyen tartalmú költségkedvezmény birtokában kíván eljárást indítani. Mindezek alapján, a Kmtv. 13. § (5) bekezdése értelmében, mivel a felperes kizárólag teljes személyes költségmentesség engedélyezését kérte, a bíróságnak nem volt jogi lehetősége más költségkedvezmény engedélyezésének lehetőségét érdemben vizsgálni, illetve azt engedélyezni. Az elsőfokú eljárásban előterjesztett egyéb költségkedvezményre irányuló kérelem hiányában ennek másodfokú eljárásban történő előterjesztésére nincs lehetőség.
Arra helytállóan utalt a felperes a fellebbezésében, hogy a költségmentesség Kmtv. 5. § (2) bekezdésén alapuló engedélyezéséhez az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása nem feltétlenül szükséges, ilyenkor a bíróságnak az összes körülmény egybevetésével a létfenntartás veszélyeztetettségét kell vizsgálnia.
Rámutat az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság azt a tényt, hogy a felperes ingatlan tulajdonnal, gépjárművel és társasági résztulajdonnal rendelkezik, a Kmtv. 5. § (2) bekezdése szempontjából nem a költségmentesség engedélyezését kizáró tényezőként, hanem a létfenntartás veszélyeztetettsége fennállása körében értékelte.
Ebben a kérdésben figyelemmel kellett lenni arra, hogy a felperes lakhatása saját ingatlanában megoldott, olyan hozzátartozója pedig nincs, akinek eltartásáról gondoskodni volna köteles.
Rendelkezik egy közel 4 millió forint értékű gépjárművel, valamint a lakhatásául szolgáló ingatlanon túl egy további kert minősítésű ingatlannal. Állította ugyan, hogy ezen ingatlan értékesítésére kísérletet tett, azonban ennek meghiúsulását nem igazolta.
A II. r. alperesben fennálló részesedése - figyelemmel a társasággal szemben folyamatban lévő eljárásokra -, valamint a V. A. Kft-ben fennálló tagsága, mint vagyonelem akkor sem hagyható figyelmen kívül, ha ezekből a jogviszonyokból jelenleg bevétele nem származik.
A felperes létfenntartása veszélyeztetettsége körében 2023. februárjában előadta, hogy 2022. februárja óta nem rendelkezik semmilyen jövedelemmel. A P.3. sorszám alatti beadványában azonban saját nyilatkozata szerint egyetemi végzettségű pedagógus, aki több oktatási intézménybe is beadta jelentkezését, melyre figyelemmel elhelyezkedése alappal várható.
A felperes fellebbezésében hivatkozott kúriai joggyakorlat elemző csoport összefoglaló jelentésének megfelelően mérlegelte az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felperesnek a per során milyen költségek előlegezésére, megfizetésére kell számítania.
Az elsőfokú bíróság a felperes vagyontárgyai, jövedelme, illetve annak kiesése és a perben várható eljárási költségek összevetésével helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a teljes személyes költségmentesség a felperes részére a kérelem benyújtásakori jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján nem engedélyezhető.
A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú végzést a Pp. 389. § értelmében alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Győri Ítélőtábla Pkf.I.25.240/2023/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.