adozona.hu
73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet
73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet
a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, valamint a szociális és munkaüg...
a) a keresetlevél benyújtásakor,
b) ha a munkaviszony korábban megszűnt, annak megszűnésekor, vagy
c) ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlésének időpontjában
nem haladja meg - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - az a)-c) pontok szerinti időpontot megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét.
2. § (1) A munkaviszonyból származó átlagkeresetre vonatkozó, a munkavállalói költségkedvezmény megállapításához szükséges adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, és ahhoz csatolni kell az adatok igazolására alkalmas iratokat.
(2) Ha a munkavállaló keresetleveléből, más nyilatkozatából vagy egyéb körülményekből megállapítható vagy valószínűsíthető, hogy a munkavállaló az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének a munkáltatónak felróható okból nem tud eleget tenni, a bíróság a munkáltatót kötelezi a szükséges adatok igazolására.
3. § (1) Ha a munkavállaló átlagkeresete az 1. §-ban meghatározott mértéket meghaladja, vagy a keresetlevélben azt megfelelő módon nem igazolta, és a hiányokat az erre irányuló felhívás ellenére sem pótolta, a bíróság - a 2. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével - határozatában azt állapítja meg, hogy a munkavállalói költségkedvezményre a munkavállaló nem jogosult. A határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) Ha a munkavállaló a perben vitatja átlagkeresetének a munkáltató által igazolt mértékét, a bíróság a munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságról az ügydöntő határozatában rendelkezik.
4. § (1) A bíróság a 3. § (1) bekezdése szerint határoz abban az esetben is, ha az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a munkavállalói költségkedvezmény feltételei nem álltak fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvény tárgyi költségkedvezmény fenn nem állására vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
5. § E rendelet szabályait a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben az állam nevében foglalkoztatott személy vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.
6. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 5. §-a a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
7. § (1) E rendelet 1-4. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a munkavállalónak a 2. § (1) bekezdésében foglalt adatokat és igazolásokat tartalmazó kérelme alapján állapítja meg a bíróság a munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságot.
(2) A folyamatban lévő eljárásokban előterjesztett kérelem alapján a munkavállalói költségkedvezmény a munkavállalónak
a) a kérelem előterjesztése,
b) ha a munkaviszony már korábban megszűnt, a megszűnése, vagy
c) ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlése
időpontjában számított átlagkeresete alapján állapítható meg.
Budapest, 2009. december 11.
Lábjegyzet
Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 30. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 30. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 30. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Bírósági jogesetek
BH+ 2013.5.214 Ha a közalkalmazott keresőképtelenségére hivatkozva a munkáltatójánál nem végzett munkát, és ezalatt a munkáltató hozzájárulása nélkül létesített munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, amelyben a szerződésben vállalt feladatokat ellátta, e magatartása súlyos kötelezettségszegésnek minősül, amely az elbocsátás fegyelmi büntetést megalapozta [1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 43. § (1) bekezdés, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §].
BH+ 2013.8.350 A garantált bérminimum az 50 év feletti munkavállalók esetében is csak akkor jár, ha a betöltött munkakörükhöz legalább középfokú iskolai végzettség, illetve szakképzettség szükséges. Nem illeti meg ezért a garantált bérminimum az iskolai végzettséghez vagy szakképzettséghez nem kötött házfelügyelői munkakörben foglalkoztatott egyetemi végzettségű munkavállalót [316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) és (3) bekezdés].
BH+ 2014.5.225 A rendes felmondás indokaként megjelölt átszervezésnek minősül a munkakör megszüntetésével járó szervezeti átalakítás, amelynek során a megszüntetett munkakörbe tartozó feladatokat a többi munkavállaló között szétosztják. Az átszervezés ténye erre vonatkozó előzetes, alakszerű munkáltatói döntés hiányában is megállapítható [1992. évi XXII. tv. (a továbbiakban: Mt.) 89. § (2)-(3) bek., MK 95. számú állásfoglalás].
BH+ 2014.5.226 A munkaszerződéstől eltérő, rövidebb rendes munkaidőben való foglalkoztatás jogsértő munkáltatói magatartás lehet, ez azonban nem mentesíti a munkavállalót az alól a kötelezettsége alól, hogy a munkahelyén munkavégzés céljából megjelenjen [1992. évi XXII. tv. (a továbbiakban: Mt.) 96. §, 103. § (1) bek. a) pont].
BH+ 2014.5.227 A munkáltatóra terhesebb, 60-40 százalékos kárviselési arány megállapítása helytálló, ha a munkáltató nem ellenőrizte az alkalmazottja munkavégzésének szabályosságát, illetve eltűrte a védőberendezés kiiktatásával történő munkavégzést. Az elmaradt munkabér címén előterjesztett kártérítési igény megalapozatlan, ha a munkáltató által felajánlott, keresetveszteség nélküli továbbfoglalkoztatást biztosító munkakört a munkavállaló kellő indok nélkül nem fogadja el [1992. évi XXII. tv. (a továbbiakban: Mt.) 174. §