adozona.hu
BH 2017.1.29
BH 2017.1.29
Amennyiben a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat átszervezésre és munkakörmegszűnésre hivatkozik, de rögzíti más képzettségnek, végzettségnek megfelelő és felajánlható munkakör hiányát, ez utóbbi indokot kérelemre vizsgálni kell annak ellenére, hogy munkakör-felajánlási kötelezettséget az Mt. kötelező jelleggel nem ír elő (2012. évi I. tv. 64. §, 66. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2012. július 1-jétől állt az alperes alkalmazásában. Heti 10 órában spermalaboratórium-vezető és minőségügyi vezető munkakörbe tartozó feladatokat látott el, további heti 30 órában pedig kutató-fejlesztő biológusként végezte a munkáját. Egyebek mellett ellátta a donorkiválasztással járó feladatokat, a donorsperma-vásárlókkal kapcsolatot tartott, minőségügyi vezetőként az ISO minősítési tanúsítvány és az úgynevezett GMP tanúsítványok megszerzésére vonatkozó feladatokat is ellátt...
BH 2017.1.29 Amennyiben a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat átszervezésre és munkakörmegszűnésre hivatkozik, de rögzíti más képzettségnek, végzettségnek megfelelő és felajánlható munkakör hiányát, ez utóbbi indokot kérelemre vizsgálni kell annak ellenére, hogy munkakör-felajánlási kötelezettséget az Mt. kötelező jelleggel nem ír elő (2012. évi I. tv. 64. §, 66. §).
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2012. július 1-jétől állt az alperes alkalmazásában. Heti 10 órában spermalaboratórium-vezető és minőségügyi vezető munkakörbe tartozó feladatokat látott el, további heti 30 órában pedig kutató-fejlesztő biológusként végezte a munkáját. Egyebek mellett ellátta a donorkiválasztással járó feladatokat, a donorsperma-vásárlókkal kapcsolatot tartott, minőségügyi vezetőként az ISO minősítési tanúsítvány és az úgynevezett GMP tanúsítványok megszerzésére vonatkozó feladatokat is ellátta. Foglalkozott továbbá a köldökzsinórszövet feldolgozásával, őssejt-tenyésztésekkel kapcsolatos projektekkel is.[2] Az alperes a felperes jogviszonyát 2013. november 5-én kelt felmondásával szüntette meg. Ennek indokolása szerint "Munkaköre a gazdasági társaságunknál történő átszervezések folytán 2013. december 31. napjával megszűnik. A munkahelyén betöltött munkakörhöz szükséges képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen olyan másik munkakör amit fel tudnánk ajánlani cégünknél, jelenleg nincs."
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes módosított keresetében a felmondás jogellenességének megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy az átszervezés közlésekor a munkáltató nem ajánlott fel másik státuszt, kísérletet sem tett arra, hogy ilyenben foglalkoztassa, pedig hirdetéseket adott fel 2013 októberétől kezdődően biológusi szakképzettséget igénylő munkakör ellátására.[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy alkalmazott másik biológust a felmondás közlését követően. Arra hivatkozott azonban, hogy a bírói gyakorlat szerint, amennyiben másik munkakör felajánlási kötelezettsége van a munkáltatónak, akkor a megszűnő munkakörhöz szükséges feltételeknek megfelelő másik munkakör felajánlására vonatkozik a kötelezettség. A felek által nem vitatottan a felperes vezető munkakört töltött be, és másik vezetői munkakör nem volt felajánlható. Alacsonyabb beosztású munkakör felajánlására pedig a munkáltató nem volt köteles. A meghirdetett munkakörben a biológus végzettséggel foglalkoztatott személy havi 230 000 forint bruttó fizetést ért el, míg a felperes havi jövedelme bruttó 466 000 forint volt.
Az első- és másodfokú ítélet
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes felmondása jogellenes, és kötelezte 1 163 820 forint kártérítés fizetésére.[6] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 66. §-ában, 82. §-ában, és 172. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, valamint az MK 95. számú állásfoglalásra.
[7] Az ítélet indokolása szerint a perbeli esetben jogszabály alapján nem volt másik munkakör felajánlási kötelezettsége az alperesnek. A felmondás szövege azonban arra hivatkozott - és a felperes a felmondás jogellenességét ebben jelölte meg -, hogy nem volt felajánlható a felperes képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő másik munkakör.
[8] A felek egyező előadásából megállapítható, hogy a felperes két munkakört látott el, mindkettőt csökkentett heti időtartamban, együttesen 40 órában. Spermalaboratórium-vezető és minőségügyi vezető feladatokat heti 10 órában, kutató-fejlesztő biológusi munkát heti 30 órában végzett. Ezt támasztja alá az is, hogy kezdetben csak ez utóbbi volt a felperes feladata, a felek közös szerződésmódosítással adták hozzá a vezetői feladatokat, mely a megemelt havi munkabért eredményezte.
[9] Az alperes által sem vitatottan a felperes biológus végzettségű és képzettségű, az általa ellátott munka betöltéséhez mind a vezető, mind a kutató-fejlesztő biológusi feladatokhoz a biológusi végzettség volt szükséges. Az alperes biológust, elsősorban őssejtbiológiával kapcsolatos ismeretekkel rendelkező munkavállalót keresett, melyhez legalább hasonló feladatokat (például donorkiválasztás, köldökzsinórszövet-feldolgozás, őssejt-tenyésztés) a felperes heti 30 órában ellátott.
[10] A nem vitatott hirdetések szövege alapján a bíróság megállapította, hogy volt másik felajánlható munkakör az alperesnél, ez biológusi státusz volt, amely megfelelt volna a felperes heti 30 órában végzett tevékenységének. Az alperes ezt azonban új munkavállalóval töltette be, a felmondás ezen okból tehát jogellenes.
[11] Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[12] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal egyetértett. Kiemelte, hogy az alperest nem terhelte munkakör-felajánlási kötelezettség a munkaviszony megszüntetésekor, de mivel a munkakör-felajánlásra vonatkozó alperesi közlés a felmondás indokává vált, a bíróságnak vizsgálnia kellett ennek valóságát és okszerűségét. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a felmondás megszövegezett indokát, azt, hogy a felmondó levélben az alperes tájékoztatta a felperest, hogy átszervezés miatt 2013. december 31-ével a munkakör megszűnik. Közölte azt is, hogy a munkahelyén nincs a betöltött munkakörhöz szükséges képzettségnek, végzettségnek, gyakorlatának megfelelő betöltetlen olyan másik munkakör, amit fel tudnának ajánlani. A felmondás indokolásából az nem tűnik ki, hogy az alperes vezetői munkakört nem tudott biztosítani a felperesnek, ugyanis a munkáltató a képzettséget, végzettséget és a gyakorlatot nevesítette olyan feltételként, amelyeket a felajánláshoz szükségesnek tartott. Amennyiben a felperes munkaköréből indult volna ki, akkor pontosan meg kellett volna a felmondás indokolásában jelölni, hogy vezetői munkakört nem tud biztosítani. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte, hogy ebben az esetben a képzettségnek és gyakorlatnak megfelelő munkakör értendő a felajánlandó munkakör alatt, a perben pedig az bizonyosságot nyert, hogy ilyen jellegű munkakörre az alperes új munkavállalót alkalmazott. A másodfokú bíróság ezért egyetértett azzal, hogy a felmondás jogellenes.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával a kereset elutasítására irányult.[14] A felülvizsgálati kérelem szerint az, hogy a felperes munkaköre az alperesnél megszűnt, a felek egyező előadása folytán nem képezte a jelen per tárgyát. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság a munkáltatói felmondást azért tartotta jogellenesnek, mert "miután a munkakör felajánlására vonatkozó alperesi közlés a felmondás indokává vált, úgy a bíróságnak vizsgálnia kellett ennek valóságát és okszerűségét".
[15] Alapvető kérdés annak eldöntése, hogy a munkakörfelajánlásra vonatkozó alperesi közlés indok-e vagy sem. Az alperes álláspontja szerint ez a kitétel nem a felmondás indoka volt, így azt eszerint értékelni és kezelni jogsértő. Amennyiben ezen kitételt a bíróságok indoknak tekintették, akkor a felmondásnak két oka volt, a munkakörmegszűnés, és a munkakör-felajánlási kötelezettség. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ha az indokolás több okot is megjelöl, akkor bármely ok bizonyítottsága a felmondás jogszerűségének a megállapítását eredményezi (BH 2003.211.). A munkakör megszűnése nem képezte vita tárgyát, így ha a munkakör-felajánlás indoknak minősül, akkor legalább az egyik ok feltétlenül valós, amelyből okszerűen következett a munkaviszony megszüntetése.
[16] Az alperes álláspontja szerint a munkakör-felajánlás indokként értékelése ellentétes az Mt. 66. § (2) bekezdésében megfogalmazottakkal. Eszerint a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
[17] A felperes munkaköre összetett volt, azt az alperesi munkáltató vezetői munkakörnek (nem vezető állású munkavállalónak) minősítette. Ezt egyébként az alapbér is kifejezte azzal, hogy a felperesnek mint vezetőnek az alapbére 476 000 Ft/hó volt szemben az új munkavállalóval, akinek bére 230 000 Ft/hó.
[18] Iratellenes a másodfokú ítélet azon megállapítása, hogy "a felmondás indokolásából az nem tűnt ki, hogy az alperes vezető munkakört nem tudott felajánlani a felperesnek, ugyanis a felmondásban az alperes képzettséget, végzettséget, és a gyakorlatot nevesítette olyan feltételnek, amelyeket a felmondáshoz szükségesnek tartott". A felmondás indokolása egyértelműen utal a felperes által betöltött munkakörre, amely vezetői munkakör volt még akkor is, ha szó szerint ezt nem tünteti fel.
[19] Amennyiben a felperesnek a munkahelyén betöltött munkaköre vezetői munkakör volt, akkor az alperesnek nem volt kötelessége alacsonyabb szintű, lényegesen alacsonyabb alapbérű, beosztotti munkakört felajánlania, ezt az eljáró bíróságok sem vitatták ítéleteikben.
[20] A másodfokú bíróságnak azt is rögzítenie kellett volna, hogy álláspontja szerint a munkahelyén betöltött munkakör kifejezés, illetőleg az ahhoz társuló egyéb kritériumok miért nem fedik le a felperes által ténylegesen betöltött vezetői munkakört. Ezt a lényeges kérdést a másodfokú bíróság nem vizsgálta, ítéletének tényállása hiányos. Iratellenes megállapítás, hogy az alperes "ilyen jellegű munkakörre" új munkavállalót alkalmazott. Az alperes vezetőnek minősülő, összetett munkaköre 476 000 Ft/hó alapbérrel járt, ilyen feltételek mellett pedig új munkavállaló alkalmazására nem került sor.
[21] Mind az első-, mind a másodfokú bíróság helytelenül értékelte, hogy a munkakör-felajánlás kizárólag a képzettségre és a gyakorlatra vonatkozott. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy jogilag a munkahelyen betöltött munkaköre az irányadó.
[22] A másodfokú bíróság ítélete jogsértő elsőfokú ítéletet hagyott helyben, így az is jogsértő. A döntés sérti az Mt. 64. § (2) bekezdésében foglaltakat, mivel az indok valós és okszerű, és sérült az Mt. 66. § (2) bekezdése is, mert az idézett rész nem minősíthető a felmondás indokának.
[23] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[24] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[25] Az eljáró bíróságok helytállóan indultak ki a következetes ítélkezési gyakorlatnak megfelelően abból, hogy az alperest a jogviszony megszüntetésekor munkakör-felajánlási kötelezettség nem terhelte. A felmondás azonban az átszervezés és munkakörmegszűnés mellett azt is tartalmazta, hogy a felperes képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen olyan másik munkakör nincs az alperesnél, amelyet fel tudna ajánlani. Ezen megállapítást a felperes az eljárás során vitatta, ezért a jogvita eldöntése során a felmondás ezen részét is vizsgálat tárgyává kellett tenni. A felmondásban megjelölt és nem vitatott átszervezés miatti munkakör-megszüntetési ok, valamint a munkaköri-felajánlási lehetőség hiánya nem önálló, hanem egymással összefüggő indok, így ezeket csak együttesen lehetett értékelni. Az ezzel ellentétes felülvizsgálati érvelés alaptalan.
[26] A perben nem volt vitás, hogy a felperes képzettségét tekintve biológus volt, és az alperes már a felmondást megelőzően ugyanilyen munkakörre adott fel hirdetést, amelynek során előnyként jelölte meg az őssejtekkel kapcsolatos ismereteket, amelyekkel a felperes is rendelkezett. Így bizonyítást nyert, hogy volt olyan munkakör, amely a felperes képzettségének, végzettségének, gyakorlatának megfelelt. Az az alperesi hivatkozás pedig, hogy vezetői munkakört nem tudtak a részére biztosítani, nem fogadható el, mivel a felmondás ezt nem tartalmazta.
[27] A felperes jogviszonya megszüntetése jogellenes volt a felajánlható munkakörre tekintettel, így az alperes intézkedésével megsértette az Mt. 64. § (2) bekezdésében és az Mt. 66. § (2) bekezdésében rögzítetteket.
(Kúria, Mfv.I.10.668/2015.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Mfv.I.10.668/2015/5-I.
A tanács tagjai: Dr. Tallián Blanka a tanács elnöke
Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Lovászi-Tóth Ádám ügyvéd
Az alperes:
Az alperes képviselője: Dr. Bajnai Gábor ügyvéd (Szabó & Zeller Ügyvédi Iroda )
A per tárgya: felmondás jogellenessége és jogkövetkezményei
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.202/2015/5.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 44.M.4210/2013/19.
R e n d e l k e z ő r é s z
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.202/2015/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 50.000 (ötvenezer) forint és 13.500 (tizenháromezer-ötszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 596.200 (ötszázkilencvenhatezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2012. július 1-jétől állt az alperes alkalmazásában. Heti 10 órában sperma-laboratórium vezető és minőségügyi vezető munkakörbe tartozó feladatokat látott el, további heti 30 órában pedig kutató-fejlesztő biológusként végezte a munkáját. Egyebek mellett ellátta a donorkiválasztással járó feladatokat, a donorsperma vásárlókkal kapcsolatot tartott, minőségügyi vezetőként az ISO minősítési tanúsítvány és az úgynevezett GMP tanúsítványok megszerzésére vonatkozó feladatokat is ellátta. Foglalkozott továbbá a köldökzsinór-szövet feldolgozásával, őssejt tenyésztésekkel kapcsolatos projektekkel is.[2] Az alperes a felperes jogviszonyát 2013. november 5-én kelt felmondásával szüntette meg. Ennek indokolása szerint "Munkaköre a gazdasági társaságunknál történő átszervezések folytán 2013. december 31. napjával megszűnik. A munkahelyén betöltött munkakörhöz szükséges képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen olyan másik munkakör amit fel tudnánk ajánlani cégünknél, jelenleg nincs."
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes módosított keresetében a felmondás jogellenességének megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy az átszervezés közlésekor a munkáltató nem ajánlott fel másik státuszt, kísérletet sem tett arra, hogy ilyenben foglalkoztassa, pedig hirdetéseket adott fel 2013. októberétől kezdődően biológusi szakképzettséget igénylő munkakör ellátására.[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy alkalmazott másik biológust a felmondás közlését követően. Arra hivatkozott azonban, hogy a bírói gyakorlat szerint amennyiben másik munkakör felajánlási kötelezettsége van a munkáltatónak, akkor a megszűnő munkakörhöz szükséges feltételeknek megfelelő másik munkakör felajánlására vonatkozik a kötelezettség. A felek által nem vitatottan a felperes vezető munkakört töltött be, és másik vezetői munkakör nem volt felajánlható. Alacsonyabb beosztású munkakör felajánlására pedig a munkáltató nem volt köteles. A meghirdetett munkakörben a biológus végzettséggel foglalkoztatott személy havi 230.000 forint bruttó fizetést ért el, míg a felperes havi jövedelme bruttó 466.000 forint volt.
Az első- és másodfokú ítélet
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes felmondása jogellenes, és kötelezte 1.163.820 forint kártérítés, valamint perköltség és eljárási illeték fizetésére.[6] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 66. §-ában, 82. §-ában, és a 172. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, valamint az MK. 95. számú állásfoglalásra.
[7] Az ítélet indokolása szerint a perbeli esetben jogszabály alapján nem volt másik munkakör felajánlási kötelezettsége az alperesnek. A felmondás szövege azonban arra hivatkozott - és a felperes a felmondás jogellenességét ebben jelölte meg -, hogy nem volt felajánlható a felperes képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő másik munkakör.
[8] A felek egyező előadásából megállapítható, hogy a felperes két munkakört látott el, mindkettőt csökkentett heti időtartamban együttesen 40 órában. Sperma-laboratórium vezető és minőségügyi vezető feladatokat heti 10 órában, kutató-fejlesztő biológusi munkát heti 30 órában végzett. Ezt támasztja alá az is, hogy kezdetben csak ez utóbbi volt a felperes feladata, a felek közös szerződés módosítással adták hozzá a vezetői feladatokat, mely a megemelt havi munkabért eredményezte.
[9] Az alperes által sem vitatottan a felperes biológus végzettségű és képzettségű, az általa ellátott munka betöltéséhez mind a vezető, mind a kutató-fejlesztő biológusi feladatokhoz a biológusi végzettség volt szükséges. Az alperes biológust, elsősorban őssejt biológiával kapcsolatos ismeretekkel rendelkező munkavállalót keresett, melyhez legalább hasonló feladatokat (például donorkiválasztás, köldökzsinórszövet feldolgozás, őssejt tenyésztés) a felperes heti 30 órában ellátott.
[10] A nem vitatott hirdetések szövege alapján a bíróság megállapította, hogy volt másik felajánlható munkakör az alperesnél, ez biológusi státusz volt, amely megfelelt volna a felperes heti 30 órában végzett tevékenységének. Az alperes ezt azonban új munkavállalóval töltette be, a felmondás ezen okból tehát jogellenes.
[11] Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és az alperest perköltség és fellebbezési eljárási illeték viselésére kötelezte.
[12] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal egyetértett. Kiemelte, hogy az alperest nem terhelte munkakör felajánlási kötelezettség a munkaviszony megszüntetésekor, de mivel a munkakör felajánlásra vonatkozó alperesi közlés a felmondás indokává vált, a bíróságnak vizsgálnia kellett ennek valóságát és okszerűségét. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a felmondás megszövegezett indokát, azt, hogy a felmondó levélben az alperes tájékoztatta a felperest, hogy átszervezés miatt 2013. december 31-ével a munkakör megszűnik. Közölte azt is, hogy a munkahelyén nincs a betöltött munkakörhöz szükséges képzettségnek, végzettségnek, gyakorlatának megfelelő betöltetlen olyan másik munkakör amit fel tudnának ajánlani. A felmondás indokolásából az nem tűnik ki, hogy az alperes vezetői munkakört nem tudott biztosítani a felperesnek, ugyanis a munkáltató a képzettséget, végzettséget és a gyakorlatot nevesítette olyan feltételként, amelyeket a felajánláshoz szükségesnek tartott. Amennyiben a felperes munkaköréből indult volna ki, akkor pontosan meg kellett volna a felmondás indokolásában jelölni, hogy vezetői munkakört nem tud biztosítani. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte, hogy ebben az esetben a képzettségnek és gyakorlatnak megfelelő munkakör értendő a felajánlandó munkakör alatt, a perben pedig az bizonyosságot nyert, hogy ilyen jellegű munkakörre az alperes új munkavállalót alkalmazott. A másodfokú bíróság ezért egyetértett azzal, hogy a felmondás jogellenes.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával a kereset elutasítására irányult a felperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségben való marasztalása mellett. Utalt a Pp. 271. § (2) bekezdésében, és a 275. § (4) bekezdésében foglaltakra.[14] A felülvizsgálati kérelem szerint az, hogy a felperes munkaköre az alperesnél megszűnt, a felek egyező előadása folytán nem képezte a jelen per tárgyát. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság a munkáltatói felmondást azért tartotta jogellenesnek, mert "miután a munkakör felajánlására vonatkozó alperesi közlés a felmondás indokává vált, úgy a bíróságnak vizsgálnia kellett ennek valóságát és okszerűségét".
[15] Alapvető kérdés annak eldöntése, hogy a munkakör felajánlásra vonatkozó alperesi közlés indok-e vagy sem. Az alperes álláspontja szerint ez a kitétel nem a felmondás indoka volt, így azt eszerint értékelni és kezelni jogsértő. Amennyiben ezen kitételt a bíróságok indoknak tekintették, akkor a felmondásnak két oka volt, a munkakör megszűnés, és a munkakör felajánlási kötelezettség. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ha az indokolás több okot is megjelöl, akkor bármely ok bizonyítottsága a felmondás jogszerűségének a megállapítását eredményezi (BH 2003.211.). A munkakör megszűnése nem képezte vita tárgyát, így ha a munkakör felajánlást indoknak minősül, akkor legalább az egyik ok feltétlenül valós, amelyből okszerűen következett a munkaviszony megszüntetése.
[16] Az alperes álláspontja szerint a munkakör felajánlás indokként értékelése ellentétes az Mt. 66. § (2) bekezdésében megfogalmazottakkal. E szerint a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
[17] A felperes munkaköre összetett volt, azt az alperesi munkáltató vezetői munkakörnek (nem vezető állású munkavállalónak) minősítette. Ezt egyébként az alapbér is kifejezte azzal, hogy a felperesnek mint vezetőnek az alapbére 476.000 Ft/hó volt szemben az új munkavállalóval, akinek bére 230.000 Ft/hó.
[18] Iratellenes a másodfokú ítélet azon megállapítása, hogy "a felmondás indokolásából az nem tűnt ki, hogy az alperes vezető munkakört nem tudott felajánlani a felperesnek, ugyanis a felmondásban az alperes képzettséget, végzettséget, és a gyakorlatot nevesítette olyan feltételnek, amelyeket a felmondáshoz szükségesnek tartott". A felmondás indokolása egyértelműen utal a felperes által betöltött munkakörre, amely vezetői munkakör volt még akkor is, ha szó szerint ezt nem tünteti fel.
[19] Amennyiben a felperesnek a munkahelyén betöltött munkaköre vezetői munkakör volt, akkor az alperesnek nem volt kötelessége alacsonyabb szintű, lényegesen alacsonyabb alapbérű, beosztotti munkakört felajánlania, ezt az eljáró bíróságok sem vitatták ítéleteikben.
[20] A másodfokú bíróságnak azt is rögzítenie kellett volna, hogy álláspontja szerint a munkahelyén betöltött munkakör kifejezés, illetőleg az ahhoz társuló egyéb kritériumok miért nem fedik le a felperes által ténylegesen betöltött vezetői munkakört. Ezt a lényeges kérdést a másodfokú bíróság nem vizsgálta, ítéletének tényállása hiányos. Iratellenes megállapítás, hogy az alperes "ilyen jellegű munkakörre" új munkavállalót alkalmazott. Az alperes vezetőnek minősülő, összetett munkaköre 476.000 Ft/hó alapbérrel járt, ilyen feltételek mellett pedig új munkavállaló alkalmazására nem került sor.
[21] Mind az első-, mind a másodfokú bíróság helytelenül értékelte, hogy a munkakör felajánlás kizárólag a képzettségre és a gyakorlatra vonatkozott. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy jogilag a munkahelyen betöltött munkaköre az irányadó.
[22] A másodfokú bíróság ítélete jogsértő elsőfokú ítéletet hagyott helyben, így az is jogsértő. A döntés sérti az Mt. 64. § (2) bekezdésében foglaltakat, mivel az indok valós és okszerű, és sérült az Mt. 66. § (2) bekezdése is, mert az idézett rész nem minősíthető a felmondás indokának.
[23] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult az alperes perköltség fizetésre kötelezése mellett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[24] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[25] Az eljáró bíróságok helytállóan indultak ki a következetes ítélkezési gyakorlatnak megfelelően abból, hogy az alperest a jogviszony megszüntetésekor munkakör felajánlási kötelezettség nem terhelte. A felmondás azonban az átszervezés és munkakör megszűnés mellett azt is tartalmazta, hogy a felperes képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen olyan másik munkakör nincs az alperesnél, amelyet fel tudna ajánlani. Ezen megállapítást a felperes az eljárás során vitatta, ezért a jogvita eldöntése során a felmondás ezen részét is vizsgálat tárgyává kellett tenni. A felmondásban megjelölt és nem vitatott átszervezés miatti munkakör megszüntetési ok, valamint a munkaköri felajánlási lehetőség hiánya nem önálló, hanem egymással összefüggő indok, így ezeket csak együttesen lehetett értékelni. Az ezzel ellentétes felülvizsgálati érvelés alaptalan.
[26] A perben nem volt vitás, hogy a felperes képzettségét tekintve biológus volt, és az alperes már a felmondást megelőzően ugyanilyen munkakörre adott fel hirdetést, amelynek során előnyként jelölte meg az őssejtekkel kapcsolatos ismereteket, amelyekkel a felperes is rendelkezett. Így bizonyítást nyert, hogy volt olyan munkakör, amely a felperes képzettségének, végzettségének, gyakorlatának megfelelt. Az az alperesi hivatkozás pedig, hogy vezetői munkakört nem tudtak a részére biztosítani, nem fogadható el, mivel a felmondás ezt nem tartalmazta.
[27] A felperes jogviszonya megszüntetése jogellenes volt a felajánlható munkakörre tekintettel, így az alperes intézkedésével megsértette az Mt. 64. § (2) bekezdésében, és az Mt. 66. § (2) bekezdésében rögzítetteket.
A döntés elvi tartalma
[28] Amennyiben a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat átszervezésre és munkakör megszűnésre hivatkozik, de rögzíti más képzettségnek, végzettségnek megfelelő és felajánlható munkakör hiányát, ez utóbbi indokot kérelemre vizsgálni kell annak ellenére, hogy munkakör felajánlási kötelezettséget az Mt. kötelező jelleggel nem ír elő (Mt. 64. §, 66. §).[29] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Z á r ó r é s z
[30] Kötelezte a pervesztes alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján.
[31] Az alperes illetékfizetési kötelezettsége a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdésén alapul.
[32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános tárgyaláson bírálta el.
Budapest, 2016. szeptember 21.
Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró
(Kúria, Mfv.I.10.668/2015.)