adozona.hu
BH 2017.1.28
BH 2017.1.28
A munkáltató jogviszony megszüntetésére irányuló előzetes szándéknyilatkozata még nem tekinthető felmondásnak, így annak formai szempontból nem kell megfelelnie a jogviszony-megszüntetés törvényi feltételeinek [2012. évi I. tv. 66. § (1), (2) bekezdés].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2013. augusztus 1-jétől állt az alperes alkalmazásában műszaki és létesítményigazgató munkakörben havi bruttó 400 000 forintos munkabér mellett. Munkavégzésének helye elsődlegesen a K.-i Fürdő volt, tevékenységét kötetlen munkarendben végezte. Fő feladatát képezte az alperes létesítményeinek műszaki irányítása, felügyelete, működése biztosítása. Minden létesítményben létesítményfelelős volt, a felperes az ő munkájukat fogta össze.
[2] A felperes munkaköréhez tartozott egyebek ...
[2] A felperes munkaköréhez tartozott egyebek mellett az alperes által biztosított helyszínen a rendezvények műszaki feltételeinek megteremtése, ezen belül az áramvételezési helyek kialakítása. Az alperes tulajdonában lévő úgynevezett K.-szekrények (áramvételezési helyek) műszaki állapota nem volt megfelelő, ezért a felperes 2014 tavaszán javaslatot tett új szekrények beszerzésére, amelyről az intézkedés 2014. június közepén megtörtént.
[3] A K.-i Szabadidőközpontban 2014. augusztus első hétvégéjén rendezvény volt, amelynek előkészítése a felperes feladatát képezte. Ennek során a K.-szekrényeket kellett üzembe helyezni a fürdő területén, amelyhez nem járult hozzá, állítva, hogy azok műszaki állapota nem megfelelő, és javaslatot tett egy külső vállalkozó megkeresésére. A beszélgetést követően Z. P. ügyvezető közvetlenül Cs. A. munkavállalóval egyeztetett a rendezvény áramellátásának biztosításáról, aki a feladatot megoldotta.
[4] 2014. augusztus 1-jén az esti órákban az ügyvezető az alábbi sms-t küldte a felperesnek: "Hétfőn átveheti a felmondását." Hétfő reggel a felperes a 8 órakor kezdődő szokásos vezetői értekezleten részt vett az M. I. Sportcsarnok első emeleti tárgyalójában, melyen jelen voltak a vezetők, itt az elhangzottakról jegyzőkönyv készült. Az értekezlet egyik témája volt az előző hétvégén, szombaton megrendezett futóverseny áramellátásával kapcsolatos probléma. A felperes állítása szerint ez szabálytalanul lett megoldva, és elmondta, hogy a K.-szekrények megrendelése már megtörtént. Az értekezleten az ügyvezető felhívta a felperes figyelmét arra, hogy két napon belül döntsön, tud-e a cégnél dolgozni, illetve javasolta, hogy menjen két hétre szabadságra. Rövid szóváltást követően az ügyvezető ismételten megkérte a felperest, gondolja át, tudnak-e a továbbiakban együttműködni.
[5] 2014. augusztus 4-én a felperes a munkahelyén tartózkodott, azonban a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban nem egyeztetett az alperessel. Ezen a napon délután 16 óra 40 perckor e-mailt küldött az ügyvezető részére azzal, hogy az augusztus 1-jén megkapott sms-t felmondásnak tekinti, amely jogszerűtlen, és egyeztetést kér. A felperes az egyeztetésen kompromisszumos javaslatként kéthavi munkabérnek megfelelő összeg iránti igényt terjesztett elő, ebben azonban a felek nem tudtak megegyezni. Az alperes közös megegyezéses megszüntetésre tett ajánlatot, amelyet a felperes nem fogadott el. A felperes az egyeztetést követően a munkavégzésre már nem jelentkezett, és nem volt jelen a következő vezetői értekezleten sem.
[6] Az alperes 2014. augusztus 11-én a felperes munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. Ebben indokolásként rögzítette, hogy a felperes az értekezleten nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki, valamint a feladatait nem végezte el, illetve sorozatosan elmulasztotta a munkaviszonyból származó kötelezettségeit, amellyel lényegesen és súlyosan megszegte a kötelezettségét.
[8] Az alperes a kereset elutasítását kérte, mivel hivatkozása szerint intézkedése a jogszabályoknak megfelelt. Perköltséget is igényelt.
[10] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 78. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, valamint a 22. §-ának (4) bekezdésére, és a 66. § (1) és (2) bekezdésében rögzítettekre.
[11] Kifejtette, hogy az eljárás során a felperes akként nyilatkozott, hogy a 2014. augusztus 1-jén megküldött sms-t tekinti felmondásnak, ez ellen nyújtotta be a keresetet. Hangsúlyozta, hogy a 2014. augusztus 11-én közölt azonnali hatályú felmondást nem vitatja, így a bíróság kizárólag a kereseti kérelem keretei között dönthetett.
[12] A bíróság az sms-ben érkezett üzenetet értékelte elsődlegesen. A nyelvtani értelmezés a jogi norma nyelvi megfogalmazása és a konkrét tényállás közötti kapcsolat vizsgálatát jelenti. A bíróság szerint ezen értelmezés során az állapítható meg, hogy a "hétfőn átveheti a felmondását" olyan rövid tőmondat, amely egy jövőbeni cselekményre (hétfő) utal, vagyis jövőben megtörténő munkáltatói jognyilatkozatra. Ez azonban az alperes részéről előrevetített szándéknyilatkozat volt, amely a munkaviszony megszüntetésére irányult.
[13] A bíróság az sms-küldés körülményeivel kapcsolatban tanúként hallgatta ki Z. P.-t, aki előadta, hogy ő küldte az sms-t. Abban a helyzetben, ami péntek este állt fenn a rendezvény előtt, úgy gondolta, hogy ez a felperesnek kellő figyelmeztetés lesz. Előadta, hogy hétfőn, a következő értekezleten lehiggadva kívánta ezt megbeszélni.
[14] A jegyzőkönyvből, az sms nyelvtani értelmezéséből, valamint a tanú vallomásából a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkaviszonyát az alperes nem szüntette meg a 2014. augusztus 1-jén küldött sms-sel, mivel hétfőn ez szóba került, és kétszer is felhívta az alperes a felperes figyelmét arra, gondolkozzon azon, tudnak-e együtt dolgozni a jövőben. Megállapítható volt az is, hogy határidőt is kapott ennek eldöntésére a felperes az értekezleten (2 nap), így nem tekintette lezártnak a munkáltató a felek között fennálló munkaviszonyt.
[15] Az e-mail-váltásból megállapítható, hogy a 2014. augusztus 4-én délelőtt feltett kérdésre, mely szerint a felperes tud-e tovább együtt dolgozni az alperessel, a munkavállaló egyeztetést kezdeményezett, amely során a felek a munkaviszony megszüntetéséről tárgyaltak, nem pedig az sms-ben foglalt munkáltatói intézkedést, illetve figyelmeztetést értékelték.
[16] A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes 2014. augusztus 1-jén elküldött sms-e a munkaviszony megszüntetésére, illetve munkaviszony rendezésére irányuló szándéknyilatkozat volt. A munkaviszonyt ekkor nem szüntette meg, arra 2014. augusztus 11-én került sor az alperes által kiadott azonnali hatályú felmondással, amelyet a felperes nem vitatott.
[17] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[18] A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy az adott esetben a szöveges üzenet nyelvtani értelmezéséből, a felperes és az alperes törvényes képviselője meghallgatásából szerzett adatokból, illetve az ügy további körülményeiből lehetett állást foglalni abban a tekintetben, hogy ezen szöveges üzenet valóban a munkáltató azonnali hatályú felmondását jelentette-e. A törvényszék egyetértett az elsőfokú bírósággal, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes részéről megküldött üzenet szándéknyilatkozatnak minősül, amely a munkaviszony megszüntetését helyezte a jövőre nézve kilátásba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen üzenet a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondás jogcímén megszüntette volna. Nem vitásan a felperes ezt követően vezetői értekezleten vett részt a munkahelyén, a felek tárgyaltak a jogviszony megszüntetésének lehetséges módozatairól is, azaz a felek a még fennálló munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban folytattak egyeztető tárgyalásokat.
[19] A törvényszék hangsúlyozta, hogy jogelméleti szempontból nem vitásan az Mt. 15. § (4) bekezdésére figyelemmel az azonnali hatályú munkáltatói, avagy munkavállalói felmondás a címzettel való közléssel azonnal hatályosul, annak elfogadására külön elfogadó nyilatkozat megtételére nincs szükség, azaz a közlés önmagában a célzott joghatást kiváltja. Az Mt. 31. §-a biztosít lehetőséget arra, hogy mindazon kérdésekben, amelyekre nézve az Mt. külön rendelkezést nem tartalmaz, a Polgári törvénykönyv XVII-XXII. fejezete rendelkezései legyenek megfelelően alkalmazhatóak.
[20] Az elsőfokú eljárásban a felperes a személyes előadása során azt adta elő, hogy az sms szövegéből számára egyértelműen az tűnt ki, hogy Z. P. "megsértődött a rendezvény miatt, és ez miatt felmond hétfőn". Az alperes törvényes képviselője személyes meghallgatása során hasonlóképpen nyilatkozott, előadva, hogy a rendezvény elektromos hálózatának biztosítása vonatkozásában közte és a felperes között nézeteltérés alakult ki, majd ezt követően hívta a villanyszerelőt, akire rábízta a rendezvény műszaki biztosítását. Még azon a napon este küldött a felperesnek egy sms-t azzal, hogy "hétfőn felveheti a felmondását". Mindezen nyilatkozatokból és az sms-üzenet nyelvtani értelmezéséből egyértelműen az a következtetés vonható le, miszerint a szöveges üzenet nem tekinthető olyan joghatás kiváltására irányuló és tartalmában ezt célzó egyoldalú akaratnyilatkozatnak, amely a felperes munkaviszonyának megszüntetésére irányult volna, és amely a felperessel való közléssel hatályosult. A szöveges üzenetből csak az következett, hogy a munkáltatónak szándékában állt a felperes munkaviszonyát megszüntetni.
[22] A felülvizsgálati érvelés szerint az üzenet - figyelemmel az elküldését megelőző helyzetre, a felek között kibontakozó vitára - a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatként értelmezhető, amit nem tesz hatálytalanná sem az, hogy esetlegesen a munkáltató részéről azt egy indulati döntés előzte meg, sem a felek utólag tanúsított magatartása.
[23] Az üzenet nem tartalmaz semmiféle kitételt arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a felmondás átvételét bármiféle feltételhez, megbeszéléshez, egyeztetéshez kötné. Adott körülmények között a tényközlést a felperes kizárólag úgy értelmezhette, hogy a munkaviszonya megszűnt, és felmondást adnak át hétfőn részére.
[24] A törvényszék a jognyilatkozat értékelése során megsértette a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltakat, nem vette figyelembe, hogy a vitatott üzenet nem vizsgálható az események láncolatából kiragadva csupán a nyelvtani szabályok szerint. A felperes joggal volt abban a feltevésben, hogy a munkáltatója a jogviszonyát az sms-üzenettel megszüntette.
[25] A bíróságok nem tértek ki arra a körülményre, hogy a vezetői értekezletet követően még ugyanazon a napon a felperes e-mail-üzenetet küldött a munkáltató részére, melyben közölte, hogy a 2014. augusztus 1-jén megküldött sms-üzenetet jogellenes felmondásnak tekinti, és ezzel összefüggésben egyeztetést kért. Az egyeztetést a munkáltató elfogadta, és Z. P. tárgyaláson tett tanúvallomása szerint 2-3 havi munkabérének megfelelő összeget fel is ajánlottak a felperes részére.
[26] A bíróságok nem adtak magyarázatot arra, hogy amennyiben nem volt felmondás, miről folyt az egyeztetés, miért lett volna szükséges a munkáltatónak egy jövőbeni felmondás részleteiről egyeztetni a munkavállalóval, miközben az Mt. szabályozza, hogyan kell eljárni, milyen juttatás illeti meg a munkavállalót.
[27] Kiemelendő, hogy a vezetői értekezletről készült emlékeztetőt az alperes úgy nyújtotta be a bíróságnak, hogy azt előzetesen a felperes részére nem küldte meg, azzal a munkavállaló először a tárgyaláson találkozott, így nem állt módjában észrevételeit megtenni.
[28] Az eljárt bíróságok a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat nem vették teljeskörűen figyelembe, azokat egymással összevetve nem értékelték, a megállapított tényállásból nem az okszerű és életszerű következtetést vonták le.
[29] Az elektronikus dokumentum, akár az sms formájában készült felmondás is megfelel az írásbeliség követelményének. Az Mt. 24. § (1) bekezdése értelmében a felmondás akkor tekinthető közöltnek, ha az hozzáférhetővé válik. A felek között nem volt vita a tekintetben, hogy az üzenet kitől származik, és abban sem, hogy azt a felperes megkapta, így tehát az üzenet joghatás kiváltására alkalmas volt.
[30] Mivel ez a munkáltatótól származó egyoldalú nyilatkozat az Mt. 15. § (4) bekezdése értelmében a közléssel hatályossá vált, csak a címzett hozzájárulásával volt módosítható vagy visszavonható, a felperes részéről pedig ilyen hozzájáruló nyilatkozat nem született.
[31] Az a körülmény, hogy az alperes napokkal később egy újabb jogviszony-megszüntető intézkedést adott át a felperesnek, nem teszi hatálytalanná és meg nem történtté az sms-ben elküldött felmondást. Az Mt. 64. § (2) bekezdése szerint a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie, míg az Mt. 66. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a felmondását köteles megindokolni. A konkrét esetben a munkáltató az sms-üzenetben a munkaviszonyt felmondta, azonban indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Mivel felmondása a törvényi feltételeknek nem felel meg, az jogellenesnek minősül. Az Mt. 82. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató köteles megtéríteni tehát a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.
[32] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
[34] A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani [Pp. 272. § (1) bekezdés]. A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. § (2) bekezdés]. Mindebből következően kizárólag a 60 napon belül előterjesztett felülvizsgálati kérelemben foglaltak voltak vizsgálat tárgyává tehetőek. Az ezt követően előterjesztett kiegészítés ezen határidőben nem érkezett meg, így az nem volt értékelhető.
[35] A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alperes 2014. augusztus 1-jén a felperes részére olyan tartalmú sms-t küldött, amely szerint "hétfőn átveheti a felmondását". Ez az üzenet kétségtelenül nem vizsgálható kizárólag a nyelvtani szabályok szerint, azonban a bíróságok valamennyi rendelkezésre álló adat, bizonyíték értékelésével jutottak arra a helyes következtetésre, hogy az sms tartalma egy szándéknyilatkozatot rögzített.
[36] Az sms-ben megjelölt hétfői napon a munkáltatónál értekezletet tartottak, itt a felperes megjelent, a rendezvény lebonyolításáról tárgyaltak, a felperes ezzel kapcsolatban elmondhatta a véleményét, a munkáltató részéről jelen lévő ügyvezető pedig felhívta arra, miszerint két napon belül gondolja végig, munkaviszonyának fenntartása lehetséges-e. A felperes ezen a megbeszélésen maga sem állította, hogy a jogviszonya már megszüntetésre került az sms-sel, sőt ezt követően a munkanapot végigdolgozta. Ugyancsak a jogviszony fenntartását támasztja alá az a tény is, hogy a felperes egyeztetést kezdeményezett, ahol a járandóságok körében terjesztette elő igényét, amelyet az alperes nem fogadott el. Ezen a megbeszélésen - ahogy arra az elsőfokú bíróság is helyesen utalt - az sms-ben foglaltak értelmezésére nem került sor, a felperes csupán a jogviszony-megszüntetés esetére 2 havi bér iránti igényét kívánta érvényesíteni, amely nem vezetett eredményre.
[37] A másodfokú bíróság az Mt. 15. § (4) bekezdésére utalással helytállóan fejtette ki, hogy az sms-üzenet nem volt joghatás kiváltására alkalmas jognyilatkozatnak tekinthető, az ezzel ellentétes felülvizsgálati érvelés alaptalan. Mindebből következően arra a következtetésre lehetett jutni, hogy a felperes munkaviszonyát az alperes 2014. augusztus 11-én kelt azonnali hatályú felmondásával szüntette meg, ennek jogszerűségét azonban a felperes keresettel nem támadta.
[38] A felperes a felülvizsgálati eljárásban sérelmezte, hogy a hétfő reggeli megbeszélésről készült emlékeztető szövegét, annak bírósághoz való benyújtását megelőzően nem látta, tartalmát nem ismerhette meg, ezzel kapcsolatban észrevételeit sem tehette meg. Ezen hivatkozása azonban konkrét jogsértést nem tartalmazott, a megsértett jogszabályhelyet nem jelölte meg, így az nem felelt meg a Pp. 272. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak.
[39] Az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló adatokat, bizonyítékokat, a felek nyilatkozatait a Pp. 206. § (1) bekezdésének megfelelően egybevetés útján összességében értékelték, melyről a Pp. 221. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően indokolási kötelezettségüknek eleget téve jogszerűen számot adtak. Mérlegelésük megfelelt a logika szabályainak, nem minősült iratellenesnek vagy kirívóan okszerűtlennek. Ebből következően az ezt állító felülvizsgálati érvelés is alaptalan.
(Kúria, Mfv.I.10.046/2016.)
Az ügy száma: Mfv.I.10.046/2016/7-I.
A tanács tagjai: Dr. Tallián Blanka a tanács elnöke
Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró
Dr. Hajdu Edit bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Tóbiás Zsolt ügyvéd
Az alperes:
Az alperes képviselője: Dr. Szénás Tamás ügyvéd
A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetése és egyéb igények
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.21.293/2015/5.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.345/2014/12.
A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.21.293/2015/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A le nem rótt 480.000 (négyszáznyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
[2] A felperes munkaköréhez tartozott egyebek mellett az alperes által biztosított helyszínen a rendezvények műszaki feltételeinek megteremtése, ezen belül az áramvételezési helyek kialakítása. Az alperes tulajdonában lévő úgynevezett K.-szekrények (áramvételezési helyek) műszaki állapota nem volt megfelelő, ezért a felperes 2014. tavaszán javaslatot tett új szekrények beszerzésére, amelyről az intézkedés 2014. június közepén megtörtént.
[3] A K.-i Szabadidőközpontban 2014. augusztus első hétvégéjén rendezvény volt, amelynek előkészítése a felperes feladatát képezte. Ennek során a K.-szekrényeket kellett üzembe helyezni a fürdő területén, amelyhez nem járult hozzá állítva, hogy azok műszaki állapota nem megfelelő, és javaslatot tett egy külső vállalkozó megkeresésére. A beszélgetést követően Z. P. ügyvezető közvetlenül Cs. A. munkavállalóval egyeztetett a rendezvény áramellátásának biztosításáról, aki a feladatot megoldotta.
[4] 2014. augusztus 1-jén az esti órákban az ügyvezető az alábbi sms-t küldte a felperesnek: "Hétfőn átveheti a felmondását." Hétfő reggel a felperes a 8 órakor kezdődő szokásos vezetői értekezleten részt vett az M. I. Sportcsarnok első emeleti tárgyalójában, melyen jelen voltak a vezetők, itt az elhangzottakról jegyzőkönyv készült. Az értekezlet egyik témája volt az előző hétvégén, szombaton megrendezett futóverseny áramellátásával kapcsolatos probléma. A felperes állítása szerint ez szabálytalanul lett megoldva, és elmondta, hogy a K.-szekrények megrendelése már megtörtént. Az értekezleten az ügyvezető felhívta a felperes figyelmét arra, hogy két napon belül döntsön, tud-e a cégnél dolgozni, illetve javasolta, hogy menjen két hétre szabadságra. Rövid szóváltást követően az ügyvezető ismételten megkérte a felperest, gondolja át, tudnak-e a továbbiakban együttműködni.
[5] 2014. augusztus 4-én a felperes a munkahelyén tartózkodott, azonban a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban nem egyeztetett az alperessel. Ezen a napon délután 16 óra 40 perckor e-mailt küldött az ügyvezető részére azzal, hogy az augusztus 1-jén megkapott SMS-t felmondásnak tekinti, amely jogszerűtlen, és egyeztetést kér. A felperes az egyeztetésen kompromisszumos javaslatként két havi munkabérnek megfelelő összeg iránti igényt terjesztett elő, ebben azonban a felek nem tudtak megegyezni. Az alperes közös megegyezéses megszüntetésre tett ajánlatot, amelyet a felperes nem fogadott el. A felperes az egyeztetést követően a munkavégzésre már nem jelentkezett, és nem volt jelen a következő vezetői értekezleten sem.
[6] Az alperes 2014. augusztus 11-én a felperes munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. Ebben indokolásként rögzítette, hogy a felperes az értekezleten nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki, valamint a feladatait nem végezte el, illetve sorozatosan elmulasztotta a munkaviszonyból származó kötelezettségeit, amellyel lényegesen és súlyosan megszegte a kötelezettségét.
[8] Az alperes a kereset elutasítását kérte, mivel hivatkozása szerint intézkedése a jogszabályoknak megfelelt. Perköltséget is igényelt.
Az első- és másodfokú ítélet
[9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest perköltség fizetésére kötelezte azzal, hogy az eljárási illetéket az állam viseli.
[10] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 78. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, valamint a 22. §-ának (4) bekezdésére, és a 66. § (1) és (2) bekezdésében rögzítettekre.
[11] Kifejtette, hogy az eljárás során a felperes akként nyilatkozott, hogy a 2014. augusztus 1-jén megküldött sms-t tekinti felmondásnak, ez ellen nyújtotta be a keresetet. Hangsúlyozta, hogy a 2014. augusztus 11-én közölt azonnali hatályú felmondást nem vitatja, így a bíróság kizárólag a kereseti kérelem keretei között dönthetett.
[12] A bíróság az sms-ben érkezett üzenetet értékelte elsődlegesen. A nyelvtani értelmezés a jogi norma nyelvi megfogalmazása és a konkrét tényállás közötti kapcsolat vizsgálatát jelenti. A bíróság szerint ezen értelmezés során az állapítható meg, hogy a "hétfőn átveheti a felmondását" olyan rövid tőmondat, amely egy jövőbeni cselekményre (hétfő) utal, vagyis jövőben megtörténő munkáltatói jognyilatkozatra. Ez azonban az alperes részéről előrevetített szándéknyilatkozat volt, amely a munkaviszony megszüntetésére irányult.
[13] A bíróság az sms küldés körülményeivel kapcsolatban tanúként hallgatta ki Z. P.-t, aki előadta, hogy ő küldte az sms-t. Abban a helyzetben, ami péntek este állt fenn a rendezvény előtt, úgy gondolta, hogy ez a felperesnek kellő figyelmeztetés lesz. Előadta, hogy hétfőn, a következő értekezleten lehiggadva kívánta ezt megbeszélni.
[14] A jegyzőkönyvből, az sms nyelvtani értelmezéséből, valamint a tanú vallomásából a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkaviszonyát az alperes nem szüntette meg a 2014. augusztus 1-jén küldött sms-sel, mivel hétfőn ez szóba került, és kétszer is felhívta az alperes a felperes figyelmét arra, gondolkozzon azon, tudnak-e együtt dolgozni a jövőben. Megállapítható volt az is, hogy határidőt is kapott ennek eldöntésére a felperes az értekezleten (2 nap), így nem tekintette lezártnak a munkáltató a felek között fennálló munkaviszonyt.
[15] Az e-mail váltásból megállapítható, hogy a 2014. augusztus 4-én délelőtt feltett kérdésre, mely szerint a felperes tud-e tovább együtt dolgozni az alperessel, a munkavállaló egyeztetést kezdeményezett, amely során a felek a munkaviszony megszüntetéséről tárgyaltak, nem pedig az sms-ben foglalt munkáltatói intézkedést, illetve figyelmeztetést értékelték.
[16] A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes 2014. augusztus 1-jén elküldött sms-e a munkaviszony megszüntetésére, illetve munkaviszony rendezésére irányuló szándéknyilatkozat volt. A munkaviszonyt ekkor nem szüntette meg, arra 2014. augusztus 11-én került sor az alperes által kiadott azonnali hatályú felmondással, amelyet a felperes nem vitatott.
[17] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest másodfokú eljárási költség viselésére, míg a le nem rótt fellebbezési illeték az államot terheli.
[18] A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy az adott esetben a szöveges üzenet nyelvtani értelmezéséből, a felperes és az alperes törvényes képviselője meghallgatásából szerzett adatokból, illetve az ügy további körülményeiből lehetett állást foglalni abban a tekintetben, hogy ezen szöveges üzenet valóban a munkáltató azonnali hatályú felmondását jelentette-e. A törvényszék egyetértett az elsőfokú bírósággal, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes részéről megküldött üzenet szándéknyilatkozatnak minősül, amely a munkaviszony megszüntetését helyezte a jövőre nézve kilátásba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen üzenet a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondás jogcímén megszüntette volna. Nem vitásan a felperes ezt követően vezetői értekezleten vett részt a munkahelyén, a felek tárgyaltak a jogviszony megszüntetésének lehetséges módozatairól is, azaz a felek a még fennálló munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban folytattak egyeztető tárgyalásokat.
[19] A törvényszék hangsúlyozta, hogy jogelméleti szempontból nem vitásan az Mt. 15. § (4) bekezdésére figyelemmel az azonnali hatályú munkáltatói, avagy munkavállalói felmondás a címzettel való közléssel azonnal hatályosul, annak elfogadására külön elfogadó nyilatkozat megtételére nincs szükség, azaz a közlés önmagában a célzott joghatást kiváltja. Az Mt. 31. §-a biztosít lehetőséget arra, hogy mindazon kérdésekben, amelyekre nézve az Mt. külön rendelkezést nem tartalmaz, a Polgári törvénykönyv XVII-XXII. fejezete rendelkezései legyenek megfelelően alkalmazhatóak.
[20] Az elsőfokú eljárásban a felperes a személyes előadása során azt adta elő, hogy az sms szövegéből számára egyértelműen az tűnt ki, hogy Z. P. "megsértődött a rendezvény miatt, és ez miatt felmond hétfőn". Az alperes törvényes képviselője személyes meghallgatása során hasonlóképpen nyilatkozott előadva, hogy a rendezvény elektromos hálózatának biztosítása vonatkozásában közte és a felperes között nézeteltérés alakult ki, majd ezt követően hívta a villanyszerelőt, akire rábízta a rendezvény műszaki biztosítását. Még azon a napon este küldött a felperesnek egy sms-t azzal, hogy "hétfőn felveheti a felmondását". Mindezen nyilatkozatokból és az sms üzenet nyelvtani értelmezéséből egyértelműen az a következtetés vonható le, miszerint a szöveges üzenet nem tekinthető olyan joghatás kiváltására irányuló és tartalmában ezt célzó egyoldalú akaratnyilatkozatnak, amely a felperes munkaviszonyának megszüntetésére irányult volna, és amely a felperessel való közléssel hatályosult. A szöveges üzenetből csak az következett, hogy a munkáltatónak szándékában állt a felperes munkaviszonyát megszüntetni.
[22] A felülvizsgálati érvelés szerint az üzenet - figyelemmel az elküldését megelőző helyzetre, a felek között kibontakozó vitára - a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatként értelmezhető, amit nem tesz hatálytalanná sem az, hogy esetlegesen a munkáltató részéről azt egy indulati döntés előzte meg, sem a felek utólag tanúsított magatartása.
[23] Az üzenet nem tartalmaz semmiféle kitételt arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a felmondás átvételét bármiféle feltételhez, megbeszéléshez, egyeztetéshez kötné. Adott körülmények között a tényközlést a felperes kizárólag úgy értelmezhette, hogy a munkaviszonya megszűnt, és felmondást adnak át hétfőn részére.
[24] A törvényszék a jognyilatkozat értékelése során megsértette a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltakat, nem vette figyelembe, hogy a vitatott üzenet nem vizsgálható az események láncolatából kiragadva csupán a nyelvtani szabályok szerint. A felperes joggal volt abban a feltevésben, hogy a munkáltatója a jogviszonyát az SMS üzenettel megszüntette.
[25] A bíróságok nem tértek ki arra a körülményre, hogy a vezetői értekezletet követően még ugyanazon a napon a felperes e-mail üzenetet küldött a munkáltató részére, melyben közölte, hogy a 2014. augusztus 1-jén megküldött sms üzenetet jogellenes felmondásnak tekinti, és ezzel összefüggésben egyeztetést kért. Az egyeztetést a munkáltató elfogadta, és Z. P. tárgyaláson tett tanúvallomása szerint 2-3 havi munkabérének megfelelő összeget fel is ajánlottak a felperes részére.
[26] A bíróságok nem adtak magyarázatot arra, hogy amennyiben nem volt felmondás, miről folyt az egyeztetés, miért lett volna szükséges a munkáltatónak egy jövőbeni felmondás részleteiről egyeztetni a munkavállalóval, miközben az Mt. szabályozza, hogy hogyan kell eljárni, milyen juttatás illeti meg a munkavállalót.
[27] Kiemelendő, hogy a vezetői értekezletről készült emlékeztetőt az alperes úgy nyújtotta be a bíróságnak, hogy azt előzetesen a felperes részére nem küldte meg, azzal a munkavállaló először a tárgyaláson találkozott, így nem állt módjában észrevételeit megtenni.
[28] Az eljárt bíróságok a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat nem vették teljes körűen figyelembe, azokat egymással összevetve nem értékelték, a megállapított tényállásból nem az okszerű és életszerű következtetést vonták le.
[29] Az elektronikus dokumentum, akár az sms formájában készült felmondás is megfelel az írásbeliség követelményének. Az Mt. 24. § (1) bekezdése értelmében a felmondás akkor tekinthető közöltnek, ha az hozzáférhetővé válik. A felek között nem volt vita a tekintetben, hogy az üzenet kitől származik, és abban sem, hogy azt a felperes megkapta, így tehát az üzenet joghatás kiváltására alkalmas volt.
[30] Mivel ez a munkáltatótól származó egyoldalú nyilatkozat az Mt. 15. § (4) bekezdése értelmében a közléssel hatályossá vált, csak a címzett hozzájárulásával volt módosítható vagy visszavonható, a felperes részéről pedig ilyen hozzájáruló nyilatkozat nem született.
[31] Az a körülmény, hogy az alperes napokkal később egy újabb jogviszony megszüntető intézkedést adott át a felperesnek, nem teszi hatálytalanná és meg nem történtté az sms-ben elküldött felmondást. Az Mt. 64. § (2) bekezdése szerint a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie, míg az Mt. 66. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a felmondását köteles megindokolni. A konkrét esetben a munkáltató az sms üzenetben a munkaviszonyt felmondta, azonban indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Mivel felmondása a törvényi feltételeknek nem felel meg, az jogellenesnek minősül. Az Mt. 82. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató köteles megtéríteni tehát a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.
[32] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
[34] A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani [Pp. 272. § (1) bekezdés]. A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. § (2) bekezdés]. Mindebből következően kizárólag a 60 napon belül előterjesztett felülvizsgálati kérelemben foglaltak voltak vizsgálat tárgyává tehetőek. Az ezt követően előterjesztett kiegészítés ezen határidőben nem érkezett meg, így az nem volt értékelhető.
[35] A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alperes 2014. augusztus 1-jén a felperes részére olyan tartalmú sms-t küldött, amely szerint "hétfőn átveheti a felmondását". Ez az üzenet kétségtelenül nem vizsgálható kizárólag a nyelvtani szabályok szerint, azonban a bíróságok valamennyi rendelkezésre álló adat, bizonyíték értékelésével jutottak arra a helyes következtetésre, hogy az sms tartalma egy szándéknyilatkozatot rögzített.
[36] Az sms-ben megjelölt hétfői napon a munkáltatónál értekezletet tartottak, itt a felperes megjelent, a rendezvény lebonyolításáról tárgyaltak, a felperes ezzel kapcsolatban elmondhatta a véleményét, a munkáltató részéről jelenlévő ügyvezető pedig felhívta arra, miszerint két napon belül gondolja végig, munkaviszonyának fenntartása lehetséges-e. A felperes ezen a megbeszélésen maga sem állította, hogy a jogviszonya már megszüntetésre került az sms-sel, sőt ezt követően a munkanapot végigdolgozta. Ugyancsak a jogviszony fenntartását támasztja alá az a tény is, hogy a felperes egyeztetést kezdeményezett, ahol a járandóságok körében terjesztette elő igényét, amelyet az alperes nem fogadott el. Ezen a megbeszélésen - ahogy arra az elsőfokú bíróság is helyesen utalt - az sms-ben foglaltak értelmezésére nem került sor, a felperes csupán a jogviszony megszüntetés esetére 2 havi bér iránti igényét kívánta érvényesíteni, amely nem vezetett eredményre.
[37] A másodfokú bíróság az Mt. 15. § (4) bekezdésére utalással helytállóan fejtette ki, hogy az sms üzenet nem volt joghatás kiváltására alkalmas jognyilatkozatnak tekinthető, az ezzel ellentétes felülvizsgálati érvelés alaptalan. Mindebből következően arra a következtetésre lehetett jutni, hogy a felperes munkaviszonyát az alperes 2014. augusztus 11-én kelt azonnali hatályú felmondásával szüntette meg, ennek jogszerűségét azonban a felperes keresettel nem támadta.
[38] A felperes a felülvizsgálati eljárásban sérelmezte, hogy a hétfő reggeli megbeszélésről készült emlékeztető szövegét, annak bírósághoz való benyújtását megelőzően nem látta, tartalmát nem ismerhette meg, ezzel kapcsolatban észrevételeit sem tehette meg. Ezen hivatkozása azonban konkrét jogsértést nem tartalmazott, a megsértett jogszabályhelyet nem jelölte meg, így az nem felelt meg a Pp. 272. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak.
[39] Az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló adatokat, bizonyítékokat, a felek nyilatkozatait a Pp. 206. § (1) bekezdésének megfelelően egybevetés útján összességében értékelték, melyről a Pp. 221. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően indokolási kötelezettségüknek eleget téve jogszerűen számot adtak. Mérlegelésük megfelelt a logika szabályainak, nem minősült iratellenesnek vagy kirívóan okszerűtlennek. Ebből következően az ezt állító felülvizsgálati érvelés is alaptalan.
[41] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
[42] A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
[43] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános tárgyaláson bírálta el.