adozona.hu
ÍH 2015.113
ÍH 2015.113
A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁR TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSE - A SZEMÉLYI JOGOS GYÓGYSZERÉSZ JOGÁLLÁSA A közforgalmú gyógyszertárakat üzemeltető Kft. törvénysértő működése megállapítható, ha a közös tulajdonban álló üzletrészben tulajdoni hányaddal rendelkező, az egyes gyógyszertárakban a szakmai vezetést ellátó gyógyszerészek számára nem biztosított a 2006. évi XCVIII. törvény 73. § (1) bekezdésében írt jogok gyakorlása [Alkalmazott jogszabályok: 2006. évi XCVIII. törvény 73. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott végzésével a kérelmezett céget 100 000 Ft pénzbírsággal sújtotta, és felhívta a törvényes működés 30 napon belüli helyreállítására, valamint kötelezte 100 000 Ft törvényességi felügyeleti illeték felhívásra, az állam javára történő megfizetésére is.
Az eljárást megindító kérelmében a kérelmező a Kft. törvénysértő működését abban jelölte meg, hogy az összesen 12 közforgalmú gyógyszertárat működtető kérelmezett cég 2013. júli...
ÍH 2015.113 A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁR TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSE - A SZEMÉLYI JOGOS GYÓGYSZERÉSZ JOGÁLLÁSA
A közforgalmú gyógyszertárakat üzemeltető Kft. törvénysértő működése megállapítható, ha a közös tulajdonban álló üzletrészben tulajdoni hányaddal rendelkező, az egyes gyógyszertárakban a szakmai vezetést ellátó gyógyszerészek számára nem biztosított a 2006. évi XCVIII. törvény 73. § (1) bekezdésében írt jogok gyakorlása [Alkalmazott jogszabályok: 2006. évi XCVIII. törvény 73. § (1) bekezdés].
Az elsőfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott végzésével a kérelmezett céget 100 000 Ft pénzbírsággal sújtotta, és felhívta a törvényes működés 30 napon belüli helyreállítására, valamint kötelezte 100 000 Ft törvényességi felügyeleti illeték felhívásra, az állam javára történő megfizetésére is.Az eljárást megindító kérelmében a kérelmező a Kft. törvénysértő működését abban jelölte meg, hogy az összesen 12 közforgalmú gyógyszertárat működtető kérelmezett cég 2013. július 19. napján hatályos társasági szerződése nem felel meg a 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) 73. § (1) bekezdése előírásainak. A Kft. üzletrészének 1%-át kitevő 9 fő közös tulajdonában álló üzletrésznek ugyanis nem többségi tulajdonosai és nem közös képviselői a személyi jogos gyógyszerészek, ezért a Kft. taggyűlésén a többi taggal szemben ők nem élhetnek közvetlenül a Gyftv. 73. § (1) bekezdésében biztosított szavazati jogukkal.
A kérelmezett cég a cégbíróság felhívására tett nyilatkozatában vitatta a törvénysértő működését. Arra hivatkozott, hogy a Kft. további 3, önálló üzletrésszel rendelkező tagja is személyi jogos gyógyszerésznek minősül, és mint ilyenek szakmai vezetést ellátó gyógyszerészek is, ezért a társasági szerződés nem sérti a Gyftv. 74. § (1) és (1a) bekezdését. Előadta, hogy a közös tulajdonban álló üzletrész közös képviselője B.-né dr. V. E., aki ügyvezető is, és ő a személyi jogos szakmai vezető gyógyszerésze a Ny., A. J. u. 4/A. szám alatt működtetett A. Gyógyszertárnak. A közös tulajdonban álló üzletrész valamennyi tulajdonostársa és a közös tulajdonban álló üzletrész közös képviselője is személyi jogos gyógyszerész.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet részben alaposnak találta, és a Ctv. 81. § (1) bekezdés b) pontjában írt intézkedést alkalmazta a céggel szemben, valamint az Itv. 65. § (1) bekezdése alapján kötelezte a céget törvényességi felügyeleti illeték megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság osztotta a kérelmező álláspontját a tekintetben, hogy a kérelmezett cég társasági szerződése a közös tulajdonban álló üzletrész személyi jogos gyógyszerész tulajdonostársai számára nem teszi lehetővé azt, hogy a taggyűlés ülésén személyesen megjelenjenek, ott a jogaikat gyakorolják, holott a Gyftv. 73. § (1) bekezdés második mondata szerint a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést a jogszabályban meghatározott szakmai kérdésekben.
Bár az elsőfokú bíróság leszögezte, hogy a rendelkezésére álló iratokból az nem állapítható meg, hogy a kérelmezett cég által működtetett 12 gyógyszertár közül melyik tag, melyik gyógyszertár szakmai vezetését látja el, azonban az tény, hogy a Kft.-nek csupán 3 olyan tagja van, akik, mint önálló üzletrész tulajdonosai önállóan járhatnak el, szavazhatnak a legfőbb szerv ülésén. A közös tulajdonban álló üzletrész képviselője nem a saját nevében járt el, őt a tulajdonostársak által közös tulajdonra irányadó szabályok szerint többségi szavazással meghozott határozat köti, amely nem felel meg a Gyftv. 73. § (1) bekezdésében előírtaknak.
A végzés ellen a kérelmezett cég nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását - és fellebbezésének tartalma szerint - a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítását kérte. Fellebbezési hivatkozásaként megismételte, hogy a kérelmezett Kft. valamennyi tagja személyi joggal rendelkező gyógyszerész, valamennyien ügyvezetők és egyben gyógyszertári szakmai felelős vezetői tisztséget is betöltenek.
Utalt arra, hogy a társasági szerződés minden egyes ügyvezető esetén tételesen megjelöli, hogy melyik gyógyszertárat irányítja szakmai felelős vezetőként. Hangsúlyozta, hogy az önálló üzletrésszel rendelkező személyi jogos gyógyszerészeknek jelentős beleszólási lehetőségük van a társaság legfőbb szervének döntéseibe.
Álláspontja szerint attól függetlenül, hogy a közös tulajdonban álló üzletrész társtulajdonosainak üzletrész-hányadai nem elegendők ahhoz, hogy önálló üzletrészeket képezzenek, az egyes gyógyszertárakat irányító vezető gyógyszerészeknek mégis közvetlen beleszólási lehetőségük van a társaság legfőbb szervének döntésébe. A tagok ugyanis - akik egyenként 10 000 Ft névértékű üzletrész-hányad tulajdonosai - 1000 Ft-onként rendelkeznek egy szavazattal, és bár a szavazati jogaikat elsődlegesen a közös tulajdonban álló üzletrészen "belül" gyakorolják, a közös képviselő az így meghozott döntést képviseli a taggyűlésen.
Állította, hogy a gyakorlatban a személyi jogos gyógyszerészek mindig egyhangúan, azonos módon képviselték a társaság érdekeit, érdekellentét nem merült fel közöttük. Önmagában az, hogy a tag egy közös tulajdonban álló üzletrész tulajdoni hányadával rendelkezik, nem zárja ki azt, hogy a taggyűlésen személyesen megjelenjen, ott részt vegyen a döntések kialakításában.
Arra is hivatkozott, hogy jogszabály kizáró rendelkezése hiányában nincs akadálya annak sem, hogy abban az esetben, ha a tulajdonostársak az üzletrészen belüli döntés meghozatala során eltérő álláspontot képviselnek, akkor a közös képviselő a taggyűlésen a közös tulajdoni üzletrészhez kapcsolódó szavazati jogot megosztva gyakorolja, részben "igen", részben "nem" szavazatot adjon le.
Azzal is érvelt, hogy a közös tulajdonban álló üzletrész tulajdonostársainak "önállósítása" esetén is az üzletrészeik mértéke olyan csekély lenne, hogy az általuk képviselt szavazati jog nem jelentene érdemi beleszólást a taggyűlési döntéshozatalba.
Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság vele szemben pénzbírságot szabott ki, hiszen álláspontja szerint mindaddig, amíg jogerős végzéssel nem került megállapításra az, hogy köteles a cég törvényes működését helyreállítani, és nem igazolt, hogy a cég ennek a kötelezettségének nem tett eleget, nem állapítható meg a cég terhére mulasztás.
A fellebbezés nem megalapozott.
A közforgalmú gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságok szervezetére vonatkozóan nem csupán a jelen eljárásban még alkalmazandó, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmaz rendelkezéseket, hanem az alapvetően szakmai követelményeket megfogalmazó, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben (Gyftv.) is találhatóak az ilyen gazdasági társaságok szervezetére, működésére nézve kötelező előírások, például a Gyftv. 73. § (1) bekezdésében, a 74. § (1), (1a), (5)-(6) bekezdéseiben.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 74. § (1) bekezdés d) pontja szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye akkor is, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi - nem csupán a Gt.-ben megfogalmazott - rendelkezéseket, ezért a kérelem alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta azt, hogy a kérelmezett Kft. szervezete megfelel-e annak, hogy biztosítani tudja a legfőbb szervnek a Gyftv. 73. § (1) bekezdésében kötelező módon előírt működését.
A kérelmezett társaságnak az elsőfokú bíróság által vezetett cégjegyzéke, illetve a cégnyilvántartás részét képező létesítő okirata alapján megállapítható, hogy a kérelmezett Kft. társasági szerződése valóban tartalmazza, hogy a Kft. által üzemeltetett 12 db közforgalmú gyógyszertár közül melyik személyi jogos gyógyszerész Kft. tag melyik gyógyszertár szakmai vezetését látja el mint ügyvezető, megállapítható tehát, hogy a Kft. szervezeti felépítése biztosítja a Gyftv. 74. § (5) bekezdésével előírtakat, azaz azt, hogy a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság ügyvezetését, képviseletét, a 73. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az adott gyógyszertár vonatkozásában a személyi joggal rendelkező gyógyszerész önállóan látja el.
Az elsőfokú bíróság azonban helytállóan állapította meg azt, hogy a cégnek a kérelmező kérelmében jelzett törvénysértő működése fennáll, mivel a közös tulajdonban álló üzletrészben tulajdoni hányaddal rendelkező, az egyes gyógyszertárakban a szakmai vezetést ellátó gyógyszerészek esetében nem valósulhatnak meg a Gyftv. 73. § (1) bekezdésének második mondatában írtak.
A kérelmezett cég 2013. július 19. napjától hatályos társasági szerződése szerint a Kft. 9 730 000 Ft összegű törzstőkéjéből a 9 tag által alkotott közös tulajdonú törzsbetét 100 000 Ft-nyi részt tesz ki, amely üzletrész a társasági szerződés szerint 1%-nak felel meg a törzstőkén belül, az egyes résztulajdonosok 0,1%-nyi - B.-né dr. V. E. 0,2%-nyi - részesedéssel rendelkeznek. A közös tulajdonú üzletrész a leadható 9730 szavazatból 100 szavazattal rendelkezik.
A társasági szerződés - a Gt. 122. § (1) bekezdésének rendelkezésével összhangban - úgy rendelkezik, hogy ha egy üzletrész több személy tulajdonában áll, ők a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat csak a közös képviselőjük útján gyakorolhatják. A taggyűlés a határozatait - ha a Gt. vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - az üzletrészt képviselő, jelenlévő tagok szavazatának egyszerű többségével hozza. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja többek között a piacon elérhető kondícióktól hátrányosabb beszerzési források alkalmazásának engedélyezését a gyógyszerek és egyéb termékek vonatkozásában, a gyógyszerszállítási keretszerződés megkötését, míg a kizárólagos hatáskörbe tartozó "a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával kapcsolatos szakmai kérdésekben, a beszerzési politikával, a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek beszerzésére, készletezésére és eltartására vonatkozó döntéseknél" a taggyűlés egyhangú határozathozatalát írja elő.
A Gyftv. 73. § (1) bekezdésében felsorolt kérdésekben a törvény az adott gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozott legfőbb szervi döntést ír elő azzal, hogy az ezzel ellentétes intézkedés, megállapodás semmis. A törvényi előírás megvalósulása a kérelmezett cég társasági szerződése alapján nem biztosított.
Egyedül "a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával kapcsolatos szakmai kérdésekben, a beszerzési politikával, a gyógyszertári termékkör kialakítására, a gyógyszerek beszerzésére, készletezésére és eltartására vonatkozó döntéseknél" ír elő a társasági szerződés egyhangú határozathozatalt, ami garantálja azt, hogy a mindösszesen 100 szavazattal rendelkező közös tulajdonban álló üzletrész képviselőjének a szavazata nélkül ne lehessen ebben a kérdésben határozatot hozni. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a közös tulajdonon belüli, a BH 2013.346. számú eseti döntésben kifejtetteknek megfelelőn a Ptk. 140. § (2) bekezdése szerinti szavazás során az adott gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerésznek a Gyftv. 73. § (1) bekezdésében biztosított joga érvényesülni tudjon. Ha ugyanis az adott személyi jogos gyógyszerész az általa vezetett gyógyszertárat érintő, a közös tulajdonban álló üzletrészen belüli szavazás során "nem" szavazatot adna le, de a többi tulajdonostársak szótöbbséggel meghozott szavazata "igen" lenne, a közös képviselőnek ez utóbbi szavazatot kell a legfőbb szerv ülésén a közös tulajdonban álló üzletrész szavazataként leadnia, ennek folytán pedig nem tud érvényesülni a Gyftv. 73. § (1) bekezdés második mondatának kötelező előírása.
Az elsőfokú bíróság tehát helyesen állapította meg a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemben jelzett törvénysértő helyzet fennállását, és a kérelmezett cég társasági szerződésének a Kft. szervezetére vonatkozó rendelkezései megítélése szempontjából nincs relevanciája annak a cég fellebbezésében hivatkozott körülménynek, hogy a gyakorlatban a társaság tagjai mindig egyhangú döntést hoznak, érdekellentét nincs közöttük. A társasági szerződés rendelkezéseinek biztosítaniuk kell a Gyftv. 73. § (1) bekezdés második mondatában írtak megvalósulását arra a nem várt esetre is, ha netán egy adott kérdéssel összefüggésben érdekellentét keletkezne a tulajdonostársak között. Ezt a célt szolgálja az ezzel ellentétes megállapodás - és megállapodás alatt a társasági szerződés is értendő - semmisségének a kimondása, mint a legerősebb szankció.
A kérelmezett cég tévesen állította a fellebbezésében azt is, hogy a közös képviselő a taggyűlésen a közös törzsbetétre jutó 100 szavazatot az "igen" és a "nem" szavazatok között arányosan megosztva is leadhatja.
A Kft. egyes tagjait a társasági szerződésben meghatározott darabszámú szavazat illeti meg, ennek megfelelően a közös tulajdonú üzletrészre 100 szavazat esik. A társasági szerződés szerint a közös tulajdonban álló üzletrész tulajdonostársai a társasággal szemben egy tagnak számítanak, akik a jogaikat a közös képviselőjük útján gyakorolják. Tehát a közös tulajdonban álló üzletrész is, mint egy tag a szavazás során egyféle szavazatot adhat le a ráeső 100 szavazattal, a közös tulajdonban álló üzletrész esetében sem lehet - csakúgy, mint az önálló üzletrész-tulajdonosok esetében - az üzletrészhez tapadó szavazatokat megosztva leadni.
A kérelmezett cég megalapozatlanul hivatkozott arra is, hogy a közös tulajdonú üzletrész tulajdonostársainak csekély tulajdoni hányada nem teszi lehetővé azt, hogy önálló üzletrész tulajdonosok legyenek, illetve önállóságuk esetén sem lehetne biztosított az, hogy jelentős szavazati joggal rendelkezzenek a döntéshozatalnál.
A társulási szabadság elve nem jelenti azt, hogy az egyes speciális működési körre létrehozott gazdasági társaságoknak ne kellene betartaniuk az adott tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályokban esetleg előírt szervezeti feltételeket. Ha a gazdasági társaság tagjai közforgalmú gyógyszertárat kívánnak az általuk létrehozott cég keretén belül működtetni, meg kell, hogy feleljenek a Gt.-ben rögzített általános szervezeti kereteken túl a szakági jogszabályokban található, a gazdasági társaság szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek is.
Megalapozatlanul sérelmezte a kérelmezett cég azt is, hogy az elsőfokú bíróság az első intézkedésként máris pénzbírságot szabott ki vele szemben, holott álláspontja szerint annak csak akkor lett volna helye, ha a társaság a cégbíróság felhívása ellenére nem állítja helyre a törvényes működését. A törvényességi felügyeleti eljárásnak a Ctv. 72. § (1) bekezdésében megfogalmazott célja az, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. A Ctv. 81. § (1) bekezdése szerint a törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől és annak súlyától függően a b)-e) pontokban felsorolt intézkedéseket alkalmazhatja a céggel szemben.
A Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő, a törvényes működésnek a végzésben meghatározott határidőn belüli helyreállítására szóló felhívást, mint intézkedést 2014. március 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a 2013. évi CCLII. törvény, ezért a jelen, 2014. június 10. napján indult törvényességi felügyeleti eljárásban ezt az intézkedést a cégbíróság már nem alkalmazhatta a céggel szemben.
Az elsőfokú bíróság az intézkedésre okot adó körülménnyel összhangban, helyes mérlegeléssel döntött akként, hogy a Ctv. 81. § (1) bekezdés b) pontjában nevesített szankció lesz a legmegfelelőbb arra, hogy kikényszerítse a cég törvényes működését.
Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének indokolását kiegészítve, az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését helybenhagyta a Ctv. 72. § (2) bekezdésének utaló szabálya folytán a törvényességi felügyeleti eljárásban is megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése szerint.
(Debreceni Ítélőtábla Cgtf.III.30.205/2015/2.)