adozona.hu
BH+ 2015.9.396
BH+ 2015.9.396
A jellegbitorlás feltételei fennállásának körében vizsgálandó szempontok. Az összetéveszthetőség megállapítása során nem az áruk egyes jellemzőit kell külön-külön összevetni, hanem a termékek külső megjelenésének a fogyasztóra gyakorolt összbenyomását kell vizsgálni. Ez az értékelés általában nem igényel különleges szakértelmet [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 6. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A peres felek között, 2007. szeptember 27-én szállítási keretszerződés jött létre. Ennek keretében a felperes 2007 és 2009 között VITAL vákum csomagolt matracot szállított 90×200 cm-es illetve 160×200 cm-es méretekben, évi több száz darabot az alperesnek. Az áru elnevezése Euro Sleep Vital Matrac volt. Azt egy olasz cég gyártotta. Bár a felek a közöttük létrejött szállítási szerződést nem szüntették meg, az alperes 2009 decemberétől újabb termékek szállítását a felperestől nem rendelte meg, a...
A fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásban a felperes módosított keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. §-ára, 6. §-ára és 86. § (2) bekezdésére hivatkozással kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes az ő, korábban piacon levő Euro Sleep logóval ellátott termékével azonos külsejű termék forgalomba hozatalával jellegbitorlást valósított meg. Kérte az alperes kötelezését a jogsértő magatartás abbahagyására, az alperes eltiltását a jogsértő tevékenység további gyakorlásától. Kérte továbbá az alperes elégtétel adására, valamint 5 840 000 Ft kár és kamatai megfizetésére kötelezését is.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Többek között vitatta, a felek versenytársi minőségét, valamint azt, hogy az Euro Sleep Vital Matrac a felperes saját márkás termékének lenne tekinthető. Állította, a perbeli két áru egymástól eltérő külsejű.
Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy "az alperes a Tpvt. 6. §-ába ütköző jellegbitorlást követett el azáltal, hogy a peres felek között létrejött szállítási szerződés hatálya alatt a felperes által az alperesnek szállított, az alperes által forgalmazott Vital Matrac terméket hozott forgalomba, amely termék külső megjelenésében a fogyasztók számára azonos termék variánsait jelenti". Kötelezte az alperest a fenti jogsértő magatartás abbahagyására és eltiltotta a jogsértő tevékenység további gyakorlásától. Megállapította, hogy az alperes 2009. decemberétől a Tpvt. 2. §-ába ütköző magatartást valósított meg. Kötelezte az alperest e magatartással okozott kár megtérítésére, továbbá elégtétel adására az ítéletben részletezett módon.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét rész- és közbenső ítéletnek tekintette. Fellebbezett rendelkezései közül a Tpvt. 6. §-ába ütköző jogsértést megállapító rendelkezést részben megváltoztatta, s megállapította, hogy a peres felek között létrejött szerződés hatálya alatt az alperes "Dormir Vital Matrac Aloe Vera kikészítéssel" megjelölésű matrac forgalmazásával tisztességtelen piaci magatartást valósított meg azzal, hogy a terméket olyan jellegzetes külsővel hozta forgalomba, amelyről a felperes Euro Sleep Vital Matrac áruja ismerhető fel. A Tpvt. 2. §-ára alapított, valamint a Heti Világgazdaságban történő közzététel iránti kérelmet elutasította, az alperesek kár megtérítésére kötelező rendelkezését mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy az alperest kártérítési felelősség terheli a felperessel szemben.
Ítélete indokolásában a másodfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes módosított nyilatkozatával a kártérítési követelését nem szerződésszegésre, hanem versenyjog sértésre alapította.
A rendelkező rész szerinti pontosítással az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes a perbeli magatartásával a Tpvt. 6. §-a szerinti jellegbitorlást valósította meg. Rámutatott, a peres felek versenytársaknak tekintendők, mivel azonos piaci területen, ugyanazon termék vonatkozásában egy időben voltak jelen a magyar piacon.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően, a beszerzett szakértői véleményt aggályosnak, azaz olyannak találta, amely a Pp. 182. § (3) bekezdésében írt követelményeknek nem felelt meg. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is - utalva a bírói gyakorlatra -, hogy egy körültekintően eljáró átlagos fogyasztó szempontjából kell állást foglalni az összetéveszthetőség kérdésében. Nem az áruk egyes jellemzőit kell külön-külön összevetni, hanem a termékek külső megjelenésének a fogyasztóra gyakorolt összbenyomását kell vizsgálni. Ez az értékelés pedig általában nem igényel különleges szakértelmet.
A másodfokú bíróság szerint, a perbeli termékekről becsatolt fényképek alapján, a két termék külső megjelenése megítélhető. Azok tekintetében egyező a vákumcsomagolás, a papír termékburkolaton elhelyezett "VITAL" szó alatt az "Aloe Vera kezeléssel", illetve a "FRISSÍTŐ HATÁSÚ, JÓ KÖZÉRZETET BIZTOSÍT" felirat. Azonos a termékismertetőjük középső részén elhelyezett matrackép (méretben, színben, tájolásban), az az alatt levő ábrás és szöveges megjelölések, a rétegrendet mutató ábra, valamint a termékburkoló ismertető papír színösszeállítása, az egyes szöveges és grafikus rajzolt, illetve fényképes elemek elrendezése, az adatközlő és tájékoztató tartalmának kialakítása. Összességében azonosak a termékismertetők mind alakjukban, mind tartalmukban. Eltérés van azonban a két termék fantázia nevében. A felperes termékén Euro Sleep, az alperesén a magniflex megjelölés mellett Dormir szerepel, azzal a további tájékoztatással, hogy a termék megfelelő ortopédiai alátámasztást biztosít. A másodfokú bíróság szerint az összetéveszthetőség reális veszélye a fenti azonosságokon felül, különösen arra tekintettel áll fenn, hogy a fogyasztók nem egymás mellett látják a felek termékeit, hanem az egyik áruról kialakított emlékképet vetik össze a másik termék által keltett benyomással.
A másodfokú bíróság helyesnek ítélte az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben is, hogy a felperes a 2007 októberében, a gyártóval folytatott elektronikus levelezésével, a gyártó 2009. december 17-ei írásbeli nyilatkozatával, továbbá F. K. P., a felperes egykori ügyintézőjének tanúvallomásával bizonyította, a felperes által, a magyar fogyasztói igényekhez igazítottan kialakított perbeli matracok külső megjelenése a felpereshez köthető. Az ítélőtábla szerint az is bizonyítást nyert, hogy a felperes terméke előbb volt jelen a magyar piacon, mint az alperesé. A másodfokú bíróság rámutatott, a jellegbitorlás megítélése szempontjából a szándékosságnak, a célzatnak nincs jelentősége. Így, nem vizsgálta, hogy az alperes, vagy a gyártó kezdeményezésére jött-e létre a kettőjük közötti közvetlen szerződéses kapcsolat. Az ítéletben szereplő egyéb döntések, az azok körében kifejtett indokolás - figyelemmel a felülvizsgálati kérelem tartalmára - a felülvizsgálati eljárás tárgyát már nem képezte.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős rész- és közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének megváltoztatását és ítélettel a kereset elutasítását, másodlagosan mindkét fokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a Tpvt. 6. §-a szerinti, a jellegbitorlás megállapításához szükséges tényállási elemeket a felperes nem bizonyította.
Az alperes előadta, a felperes még módosított keresete jogalapjaként is szerződésszegésre hivatkozott. Ennek ellenére, a perben eljárt bíróságok a szerződésszegés tényállási elemeinek feltárása helyett, a jellegbitorlás megvalósulását vizsgálták, a kereseti kérelmen túlterjeszkedve. Ezt bizonyítja, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság ítélete rendelkező részében írtak szerint, a jellegbitorlás a peres felek között létrejött szerződés hatálya alatt valósult meg. Az alperes véleménye az volt, mindkét fokú bíróság a Pp. 215. §-át megsértve "találta meg" a felperes keresetének jogalapját.
Az alperes álláspontja szerint a felperes ellentmondásos tényállításokat tett a per során. Még azt sem tudta meghatározni, mely terméket állítja a saját termékének, s melyek az ehhez képest jellegbitorlást megvalósító tények. Az alperes állította, az elsőfokú bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatása téves volt és ez a per kimenetelére döntően kihatott. A jellegbitorlás került a per fókuszába, a kárfelelősség tényállási elemeit az elsőfokú bíróság nem vizsgálta.
A másodfokú bíróság pedig tévesen értékelte a jellegbitorlás megállapításához szükséges tényállási elemek megvalósulását. Helytelenül foglalt állást abban a kérdésben, hogy az Euro Sleep Vital Matrac a felperes terméke. A hivatkozott - okirati bizonyítékként egyébként nem értékelhető - a felperes és a gyártó között folytatott elektronikus levelezés a fentiek igazolására nem alkalmas. Az alperes szerint még az sem került bizonyításra, hogy az Euro Sleep termékcsalád egyáltalán létezik-e.
Állította, a peres felek nem versenytársak. A felperes előadása szerint a felperes az alperessel kötött szállítási szerződéses kapcsolaton kívül nem forgalmazta a per tárgyává tett terméket. Az Euro Sleep Vital Matrac és a Dormir Vital Matrac egyidejűleg soha nem volt forgalomban. Az alperes sérelmezte, hogy a perben eljárt bíróságok a szakértő véleményében írtakat nem vették figyelembe, holott a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő szerint a két termék nem összetéveszthető.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős rész- és közbenső ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a jogerős rész- és közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Annak a felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezéseit, az ott megjelölt okokból, nem találta jogszabálysértőnek.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében egyrészt eljárásjogi (Pp. 215. §-ának, 3. § (3) bekezdésének, valamint tételesen fel nem tüntetve a 206. § (1) bekezdésének) megsértésére, másrészt anyagi jogi jogszabálysértésre (Tpvt. 6. §) hivatkozott.
A Kúria úgy ítélte, hogy a jogerős rész- és közbenső ítélet a megjelölt eljárásjogi szabályokat nem sérti. A felperes módosított keresetében már egyértelműen a versenyjog megsértését állította, hivatkozva e körben a Tpvt. 6. §-ában írtakra. Az iratok nem igazolják tehát a felperesnek azt az állítását, hogy a bíróságok "találták meg" a kereset jogalapját. Egyébként is a bíróságok nincsenek a fél által megjelölt jogcímhez kötve. A Kúria úgy találta, az elsőfokú bíróságnak a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatása is megfelelő volt. Az a felperest terhelő bizonyítási kötelezettség mellett azt tartalmazta, hogy az alperes bizonyíthatja, miszerint a felperes terméke nem saját márkás termék. Azaz, a bíróság az ellenbizonyításra vonatkozóan helytálló tájékoztatást adott (3.G.40.292/2010/4. számú jegyzőkönyv 3. o. 7. bekezdés).
A Kúria szerint nem sértettek eljárási rendelkezéseket a perben eljárt bíróságok, amikor először a jellegbitorlás megvalósulása kérdésében foglaltak állást. A rész- és közbenső ítélet másodfokú bíróság általi meghozatala a felperes keresete és az adott tényállás mellett jogszerű volt. A Pp. 213. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek fennálltak. Az eljárás eddigi szakaszában nem kellett érdemben vizsgálni, hogy a felperest ténylegesen érte-e, és ha igen, mekkora kár.
A perben eljárt bíróságok - szemben a felülvizsgálati kérelemben írtakkal - egyértelműen és helyesen foglaltak állást a tekintetben, hogy a peres felek versenytársak, miután ugyanazon termékfajtát, ugyanazon a piacon értékesítették. Önmagában a fentiek megítélésére nem hathat ki az adott tényállás mellett az, hogy a két termék forgalmazására nem egy időben került sor.
A perben eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat Pp. 206. § (1) bekezdése szerint egybevetve, a maguk összességében mérlegelték, értékelték és jutottak arra az egyező jogi következtetésre, hogy a felperes bizonyította a gyártóval folytatott elektronikus levelezésével, annak nyilatkozatával, illetve tanúvallomással, hogy az Euro Sleep Vital Matrac a felperes terméke. Szemben a felülvizsgálati kérelemben írtakkal, a Pp. a szabad bizonyítás elvét követi, és a bíróság, a Pp. 3. § (5) bekezdése értelmében szabadon döntheti el, milyen bizonyítékok alapján hozza meg döntését. A perben eljárt bíróságok egyező mérlegelése a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak kivételesen mérlegelhető felül. Akkor, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az adott következtetés nyilvánvalóan nem vonható le (BH 2013.119).
Az eljárt bíróságok azonosan ítélték úgy, hogy az Euro Sleep Vital Matrac és a Dormir Vital Matrac külső csomagolása a kellő körültekintéssel eljáró átlagos fogyasztó számára összetéveszthető, az alperes termékéről a felperes termékét szokták felismerni. Mind a felperes, mind az alperes terméke kizárólag vákuum csomagolásban volt látható az alperes áruházaiban. Így, a csomagolásnak ügydöntő jelentősége volt. Mindkét fokú bíróság egyezően aggályosnak találta a kirendelt szakértő perbeli termékek összetéveszthetetlenségére vonatkozó véleményét és saját tapasztalata alapján foglalt állást a kérdésben. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a jellegbitorlás megítélése, tipikus esetben, szakértelmet nem igényel.
A fent írtakra tekintettel a Kúria a jogerős rész- és közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.419/2014.)
A Kúria a Törő és Pallag Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Pallag Péter ügyvéd által képviselt I. Kft. felperesnek dr. Mihók Zsófia jogtanácsos által képviselt M. Kft. alperes ellen tisztességtelen piaci magatartás megállapítása iránt a Budapest Környéki Törvényszéken 3.G.40.292/2010. számon indult perében a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.003/2014/4. számú jogerős rész- és közbenső ítéletével szemben az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
A Kúria a jogerős rész- és közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
A rész- és közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
A peres felek között, 2007. szeptember 27-én szállítási keretszerződés jött létre. Ennek keretében a felperes 2007. és 2009. között VITAL vákum csomagolt matracot szállított 90x200 cm-es illetve 160x200 cm-es méretekben, évi több száz darabot az alperesnek. Az áru elnevezése Euro Sleep Vital Matrac volt. Azt egy olasz cég gyártotta. Bár a felek a közöttük létrejött szállítási szerződést nem szüntették meg, az alperes 2009. decemberétől újabb termékek szállítását a felperestől nem rendelte meg, az egyeztető tárgyalások elől kitért. Ettől az időponttól kezdődően közvetlenül az olasz gyártótól szerzett be egy olyan, alacsonyabb áron forgalomba hozott árut, amelynek csomagolásán a Vital domain név került feltüntetésre. A felperes ezt 2010. januárjában észlelte.
A fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásban a felperes módosított keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. §-ára, 6. §-ára és 86. § (2) bekezdésére hivatkozással kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes az ő, korábban piacon levő Euro Sleep logóval ellátott termékével azonos külsejű termék forgalomba hozatalával jellegbitorlást valósított meg. Kérte az alperes kötelezését a jogsértő magatartás abbahagyására, az alperes eltiltását a jogsértő tevékenység további gyakorlásától. Kérte továbbá az alperes elégtétel adására, valamint 5.840.000 Ft kár és kamatai megfizetésére kötelezését is.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Többek között vitatta, a felek versenytársi minőségét, valamint azt, hogy az Euro Sleep Vital Matrac a felperes saját márkás termékének lenne tekinthető. Állította, a perbeli két áru egymástól eltérő külsejű.
Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy "az alperes a Tpvt. 6. §-ába ütköző jellegbitorlást követett el azáltal, hogy a peres felek között létrejött szállítási szerződés hatálya alatt a felperes által az alperesnek szállított, az alperes által forgalmazott Vital Matrac terméket hozott forgalomba, amely termék külső megjelenésében a fogyasztók számára azonos termék variánsait jelenti". Kötelezte az alperest a fenti jogsértő magatartás abbahagyására és eltiltotta a jogsértő tevékenység további gyakorlásától. Megállapította, hogy az alperes 2009. decemberétől a Tpvt. 2. §-ába ütköző magatartást valósított meg. Kötelezte az alperest e magatartással okozott kár megtérítésére, továbbá elégtétel adására az ítéletben részletezett módon.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét rész- és közbenső ítéletnek tekintette. Fellebbezett rendelkezései közül a Tpvt. 6. §-ába ütköző jogsértést megállapító rendelkezést részben megváltoztatta, s megállapította, hogy a peres felek között létrejött szerződés hatálya alatt az alperes "Dormir Vital Matrac Aloe Vera kikészítéssel" megjelölésű matrac forgalmazásával tisztességtelen piaci magatartást valósított meg azzal, hogy a terméket olyan jellegzetes külsővel hozta forgalomba, amelyről a felperes Euro Sleep Vital Matrac áruja ismerhető fel. A Tpvt. 2. §-ára alapított, valamint a Heti Világgazdaságban történő közzététel iránti kérelmet elutasította, az alperesek kár megtérítésére kötelező rendelkezését mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy az alperest kártérítési felelősség terheli a felperessel szemben.
Ítélete indokolásában a másodfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes módosított nyilatkozatával a kártérítési követelését nem szerződésszegésre, hanem versenyjog sértésre alapította.
A rendelkező rész szerinti pontosítással az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes a perbeli magatartásával a Tpvt. 6. §-a szerinti jellegbitorlást valósította meg. Rámutatott, a peres felek versenytársaknak tekintendők, mivel azonos piaci területen, ugyanazon termék vonatkozásában egy időben voltak jelen a magyar piacon.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően, a beszerzett szakértői véleményt aggályosnak, azaz olyannak találta, amely a Pp. 182. § (3) bekezdésében írt követelményeknek nem felelt meg. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is - utalva a bírói gyakorlatra -, hogy egy körültekintően eljáró átlagos fogyasztó szempontjából kell állást foglalni az összetéveszthetőség kérdésében. Nem az áruk egyes jellemzőit kell külön-külön összevetni, hanem a termékek külső megjelenésének a fogyasztóra gyakorolt összbenyomását kell vizsgálni. Ez az értékelés pedig általában nem igényel különleges szakértelmet.
A másodfokú bíróság szerint, a perbeli termékekről becsatolt fényképek alapján, a két termék külső megjelenése megítélhető. Azok tekintetében egyező a vákumcsomagolás, a papír termékburkolaton elhelyezett "VITAL" szó alatt az "Aloe Vera kezeléssel", illetve a "FRISSÍTŐ HATÁSÚ, JÓ KÖZÉRZETET BIZTOSÍT" felirat. Azonos a termékismertetőjük középső részén elhelyezett matrackép (méretben, színben, tájolásban), az az alatt levő ábrás és szöveges megjelölések, a rétegrendet mutató ábra, valamint a termékburkoló ismertető papír színösszeállítása, az egyes szöveges és grafikus rajzolt, illetve fényképes elemek elrendezése, az adatközlő és tájékoztató tartalmának kialakítása. Összességében azonosak a termékismertetők mind alakjukban, mind tartalmukban. Eltérés van ugyanakkor a két termék fantázia nevében. A felperes termékén Euro Sleep, az alperesén a magniflex megjelölés mellett Dormir szerepel, azzal a további tájékoztatással, hogy a termék megfelelő ortopédiai alátámasztást biztosít. A másodfokú bíróság szerint az összetéveszthetőség reális veszélye a fenti azonosságokon felül, különösen arra tekintettel áll fenn, hogy a fogyasztók nem egymás mellett látják a felek termékeit, hanem az egyik áruról kialakított emlékképet vetik össze a másik termék által keltett benyomással.
A másodfokú bíróság helyesnek ítélte az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben is, hogy a felperes a 2007. októberében, a gyártóval folytatott elektronikus levelezésével, a gyártó 2009. december 17-ei írásbeli nyilatkozatával, továbbá F. K. P., a felperes egykori ügyintézőjének tanúvallomásával bizonyította, a felperes által, a magyar fogyasztói igényekhez igazítottan kialakított perbeli matracok külső megjelenése a felpereshez köthető. Az ítélőtábla szerint az is bizonyítást nyert, hogy a felperes terméke előbb volt jelen a magyar piacon, mint az alperesé. A másodfokú bíróság rámutatott, a jellegbitorlás megítélése szempontjából a szándékosságnak, a célzatnak nincs jelentősége. Így, nem vizsgálta, hogy az alperes, vagy a gyártó kezdeményezésére jött-e létre a kettőjük közötti közvetlen szerződéses kapcsolat. Az ítéletben szereplő egyéb döntések, az azok körében kifejtett indokolás - figyelemmel a felülvizsgálati kérelem tartalmára - a felülvizsgálati eljárás tárgyát már nem képezte.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős rész- és közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének megváltoztatását és ítélettel a kereset elutasítását, másodlagosan mindkét fokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a Tpvt. 6. §-a szerinti, a jellegbitorlás megállapításához szükséges tényállási elemeket a felperes nem bizonyította.
Az alperes előadta, a felperes még módosított keresete jogalapjaként is szerződésszegésre hivatkozott. Ennek ellenére, a perben eljárt bíróságok a szerződésszegés tényállási elemeinek feltárása helyett, a jellegbitorlás megvalósulását vizsgálták, a kereseti kérelmen túlterjeszkedve. Ezt bizonyítja, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság ítélete rendelkező részében írtak szerint, a jellegbitorlás a peres felek között létrejött szerződés hatálya alatt valósult meg. Az alperes véleménye az volt, mindkét fokú bíróság a Pp. 215. §-át megsértve "találta meg" a felperes keresetének jogalapját.
Az alperes álláspontja szerint a felperes ellentmondásos tényállításokat tett a per során. Még azt sem tudta meghatározni, mely terméket állítja a saját termékének, s melyek az ehhez képest jellegbitorlást megvalósító tények. Az alperes állította, az elsőfokú bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatása téves volt és ez a per kimenetelére döntően kihatott. A jellegbitorlás került a per fókuszába, a kárfelelősség tényállási elemeit az elsőfokú bíróság nem vizsgálta.
A másodfokú bíróság pedig tévesen értékelte a jellegbitorlás megállapításához szükséges tényállási elemek megvalósulását. Helytelenül foglalt állást abban a kérdésben, hogy az Euro Sleep Vital Matrac a felperes terméke. A hivatkozott - okirati bizonyítékként egyébként nem értékelhető - a felperes és a gyártó között folytatott elektronikus levelezés a fentiek igazolására nem alkalmas. Az alperes szerint még az sem került bizonyításra, hogy az Euro Sleep termékcsalád egyáltalán létezik-e.
Állította, a peres felek nem versenytársak. A felperesi előadás szerint a felperes az alperessel kötött szállítási szerződéses kapcsolaton kívül nem forgalmazta a per tárgyává tett terméket. Az Euro Sleep Vital Matrac és a Dormir Vital Matrac egyidejűleg soha nem volt forgalomban. Az alperes sérelmezte, hogy a perben eljárt bíróságok a szakértő véleményében írtakat nem vették figyelembe, holott a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő szerint a két termék nem összetéveszthető.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős rész- és közbenső ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a jogerős rész- és közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Annak a felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezéseit, az ott megjelölt okokból, nem találta jogszabálysértőnek.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében egyrészt eljárásjogi (Pp. 215. §-ának, 3. § (3) bekezdésének, valamint tételesen fel nem tüntetve a 206. § (1) bekezdésének) megsértésére, másrészt anyagi jogi jogszabálysértésre (Tpvt. 6. §) hivatkozott.
A Kúria úgy ítélte, hogy a jogerős ítélet a megjelölt eljárásjogi szabályokat nem sérti. A felperes módosított keresetében már egyértelműen a versenyjog megsértését állította, hivatkozva e körben a Tpvt. 6. §-ában írtakra. Az iratok nem igazolják tehát a felperes azon állítását, hogy a bíróságok "találták meg" a kereset jogalapját. Egyébként is a bíróságok nincsenek a fél által megjelölt jogcímhez kötve. A Kúria úgy találta, az elsőfokú bíróságnak a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatása is megfelelő volt. Az a felperest terhelő bizonyítási kötelezettség mellett azt tartalmazta, hogy az alperes bizonyíthatja, miszerint a felperes terméke nem saját márkás termék. Azaz, a bíróság az ellenbizonyításra vonatkozóan helytálló tájékoztatást adott (3.G.40.292/2010/4. számú jegyzőkönyv 3. o. 7. bekezdés).
A Kúria szerint nem sértettek eljárási rendelkezéseket a perben eljárt bíróságok, amikor először a jellegbitorlás megvalósulása kérdésében foglaltak állást. A rész- és közbenső ítélet másodfokú bíróság általi meghozatala a felperes keresete és az adott tényállás mellett jogszerű volt. A Pp. 213. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek fennálltak. Az eljárás eddigi szakaszában nem kellett érdemben vizsgálni, hogy a felperest ténylegesen érte-e, és ha igen, mekkora kár.
A perben eljárt bíróságok - szemben a felülvizsgálati kérelemben írtakkal - egyértelműen és helyesen foglaltak állást a tekintetben, hogy a peres felek versenytársak, hiszen ugyanazon termékfajtát, ugyanazon a piacon értékesítették. Önmagában a fentiek megítélésére nem hathat ki az adott tényállás mellett az, hogy a két termék forgalmazására nem egy időben került sor.
A perben eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat Pp. 206. § (1) bekezdése szerint egybevetve, a maguk összességében mérlegelték, értékelték és jutottak arra az egyező jogi következtetésre, hogy a felperes bizonyította a gyártóval folytatott elektronikus levelezésével, annak nyilatkozatával, illetve tanúvallomással, hogy az Euro Sleep Vital Matrac felperesi termék. Szemben a felülvizsgálati kérelemben írtakkal, a Pp. a szabad bizonyítás elvét követi, és a bíróság, a Pp. 3. § (5) bekezdése értelmében szabadon döntheti el, milyen bizonyítékok alapján hozza meg döntését. A perben eljárt bíróságok egyező mérlegelése a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak kivételesen mérlegelhető felül. Akkor, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az adott következtetés nyilvánvalóan nem vonható le (BH 2013.119).
Az eljárt bíróságok azonosan ítélték úgy, hogy az Euro Sleep Vital Matrac és a Dormir Vital Matrac külső csomagolása a kellő körültekintéssel eljáró átlagos fogyasztó számára összetéveszthető, az alperes termékéről a felperes termékét szokták felismerni. Mind a felperes, mind az alperes terméke kizárólag vákum csomagolásban volt látható az alperes áruházaiban. Így, a csomagolásnak ügydöntő jelentősége volt. Mindkét fokú bíróság egyezően aggályosnak találta a kirendelt szakértő perbeli termékek összetéveszthetetlenségére vonatkozó véleményét és saját tapasztalata alapján foglalt állást a kérdésben. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a jellegbitorlás megítélése, tipikus esetben, szakértelmet nem igényel.
A fent írtakra tekintettel a Kúria a jogerős rész- és közbenső ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, így a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán irányadó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének megfizetésére. Ennek mértékét, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdése alapján, a 4/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával, ÁFA-val növelt mértékben határozta meg a Kúria.