adozona.hu
BH+ 2015.8.347
BH+ 2015.8.347
A szolgai utánzással megvalósuló tisztességtelen piaci magatartás megítélésénél irányadó szempontok (1996. évi LVII. tv. 6. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az élelmiszer nagykereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság felperes "É." fantázia névvel ellátott kis kiszerelésű (14 ml), elsősorban svédasztalos reggeliztetéshez, kávé és tea vendéglátóipari fogyasztásához szánt tasakos méz gyártását és forgalmazását 2007 novemberében, majd azonos méretű tasakban ugyancsak kis kiszerelésű 7 ml töltettel citromlé gyártását és forgalmazását 2008 októberében kezdte meg. A felper...
BH+ 2015.8.347 A szolgai utánzással megvalósuló tisztességtelen piaci magatartás megítélésénél irányadó szempontok (1996. évi LVII. tv. 6. §).
A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az élelmiszer nagykereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság felperes "É." fantázia névvel ellátott kis kiszerelésű (14 ml), elsősorban svédasztalos reggeliztetéshez, kávé és tea vendéglátóipari fogyasztásához szánt tasakos méz gyártását és forgalmazását 2007 novemberében, majd azonos méretű tasakban ugyancsak kis kiszerelésű 7 ml töltettel citromlé gyártását és forgalmazását 2008 októberében kezdte meg. A felperes a termékeit alapvetően gyűjtőcsomagolásban (a méztermékeket 100 db-os, a citromlé termékeket 150 db-os kiszerelésben) forgalmazza. A méztermékek esetében különböző fajta mézeket, illetve mézkeverékeket tartalmazó teljes termékcsalád kifejlesztésére is sor került. A felperes a termékeit jelentős reklámköltség mellett vezette be a magyar piacra, amelyeket többek között a Metro áruházlánc is forgalmazott. A felperes "É. Mézmix" termékének gyűjtőcsomagolása a Csomagolás és Anyagmozgatási Országos Szövetség különdíját nyerte el.A II. r. alperes 2008. április 8-án tasakos mézre és tasakos citromlére kért árajánlatot a felperestől. Majd 2010 júniusában a II. r. alperes tagja által kifejezetten a tasakos méz és citromlé forgalmazása céljából létrehozott I. r. alperes a felperes termékeihez hasonló tasakos méz és tasakos citromlé termékekkel jelent meg a piacon. Az "M." fantázianevű termékeket az I. és II. r. alperesek forgalmazzák, valamint az I. r. alperessel kötött bérgyártási szerződés alapján a II. r. alperes gyártja. Az alperes tasakos reggeliző méz és citromlé termékeinek csomagolása 2012. április 10-étől formatervezési mintaoltalom alatt állnak.
A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az alperesek megsértették a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló rendelkezést azzal, hogy az "M." elnevezésű méz és citromlé termékeiknek a gyűjtőkarton és az egyedi kiszerelésű csomagolása összetéveszthető, figyelemmel arra, hogy az ő termékeinek csomagolása olyan jellegzetes kialakítású, amelyről a felperest, illetve annak termékeit szokták felismerni. Kérte a II. r. alperesnek a gyártás abbahagyására való kötelezését és attól a jövőben való eltiltását, valamint mindkét alperes kötelezését a forgalmazás abbahagyására és attól a jövőben való eltiltásra. Kérte továbbá az alperesek elégtétel adására, valamint a II. r. alperesnek a termékek gyártásához használt nyomdai klisék és a kereszthegesztő hengerpár megsemmisítésére kötelezését, és mindkét alperes 2 522 000 forint kárának és törvényes kamatai egyetemleges megfizetésére kötelezését.
Az alperesek a kereset elutasítását indítványozták. Vitatták, hogy a felperes termékeinek csomagolása olyan jellegzetes lenne, amelyről a felperest, illetve termékeit szokás felismerni. Álláspontjuk szerint a felperes és a kifogásolt termékek csomagolása, a grafikai elemek és a vizuális összhatás szempontjából is oly mértékben eltérő, hogy az az összetéveszthetőséget kizárja.
Az elsőfokú bíróság részítéletével megállapította, hogy az I. és a II. r. alperes az "M." citromlé és a reggeliző méz termék gyűjtőcsomagolása tekintetében e termékek piacra kerülésétől folyamatosan, illetve e termékek egyedi kiszerelésének csomagolása vonatkozásában 2012. április 10. napjáig terjedő időszakban a citromlé tekintetében a felperes "É." citromlé termékével, illetve a méz tekintetében a felperes "É." méz termékeivel szemben a felperes sérelmére jellegbitorlást követett el az "M.m" fantázianevű méz és citromlé II. r. alperes által történő gyártásával és az I-II.r. alperes által történő forgalmazásával. Kötelezte a II. r. alperest az "M." méz és citromlé termékek jogsértő gyűjtőcsomagolásban való gyártás, és az I-II. r. alperest a forgalmazás abbahagyására, az I.-II. r. alpereseket a jövőre nézve eltiltotta a termékek jogsértő gyűjtőcsomagolásban történő forgalmazásától. Kötelezte az alpereseket elégtétel adása címén a "Konyha és Vendég" című szaklapban és a "Magyar Nemzet" című napilapban a részítéletben megfogalmazott szövegű közlemény közzétételére, ezt meghaladóan a felperes keresetét - a részítélettel elbírált részben - elutasította.
Az elsőfokú bíróság a kártérítés iránt előterjesztett keresetet elkülönítette és a jogsértés megállapítására, valamint az objektív jogkövetkezmények alkalmazására irányuló keresetet a Pp. 213. § (2) bekezdése alapján részítélettel bírálta el. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a felperes 2007, illetve 2008 évtől "É." terméknév alatt forgalmazott kis kiszerelésű és gyűjtőcsomagolású méz és citromlé termékeinek árukülsője jellegzetes, amely a fogyasztók körében ismertté vált, a felperes jelentős reklámtevékenységet fejtett ki a termékek bevezetése érdekében. A felek versenytársak. Az I. r. alperes által 2010 júniusától gyártott "M." méz és citromlé termékek a felperes termékeivel a kialakításuk, az alkalmazott grafika és csomagolási mód sajátosságai miatt, a fogyasztók számára összetéveszthetők. A hasonlóságot a gyűjtő kiszerelés tekintetében a méret és a csomagolás azonosságai (szinonim megfogalmazások, idegen nyelvű megjelölések, a citromlé termékek csomagolásán a piktogram összetéveszthetősége, a méztermékek csomagolásán a kanyargó levél mintázat), míg az egyedi kiszerelés tekintetében a tasak mérete, technológiai kialakítása (négyoldalas hegesztés, kiöntőcsőr, nyitást könnyítő perforáció), a technológiai kialakításhoz kapcsolt grafika, a tasak színvilága és grafikai kialakítása alapozza meg. Az alpereseknek nem sikerült a felperes termékeitől jól elhatárolható, a termékek különböző eredetét hangsúlyozó csomagolást kialakítani, amely a fogyasztók számára az eltérő gyártóktól való eredetet nyilvánvalóvá teszi. Ezért a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-a szerinti "jellegbitorlás" megvalósult. Az elsőfokú bíróság a Tpvt. 86. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjai alapján alkalmazta az objektív jogkövetkezményeket azzal, hogy az alperesek tasakos méz és citromlé termékeinek csomagolására vonatkozó ipari mintaoltalom elsőbbségének időpontjától a jogsértés megállapíthatóságának hiányában a keresetet elutasította. Miután a nyomdai klisék és a kereszthegesztő hengerek az oltalommal védett termékhez kapcsolódnak, az elsőfokú bíróság a szóban forgó eszközök megsemmisítése iránt előterjesztett keresetet is elutasította.
A felperes és a II. r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság - a Gf.7. sorszámú végzésével kijavított - részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatta és a felperes "megállapítási" keresetét elutasította, valamint a felperest az I. r. alperes részére 250 000 forint elsőfokú perköltség, a II. r. alperes részére 160 000 forint elsőfokú és 128 000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperesek oldalán a Pp. 52. § (1) bekezdése alapján fennálló egységes pertárság miatt a II. r. alperes fellebbezése kihat az I. r. alperesre is. Erre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét teljes terjedelmében - az I. r. alperesre is kiterjedően - vizsgálta felül. Ezt követően kifejtette, hogy a peres felek azonos piacon működő vállalkozók, ezért a felperes a Tpvt. 6. §-a alapján, mint versenytárs érvényesítheti jogvédelmi igényét az alperesekkel szemben. A felperes termékeinek gyűjtőcsomagolása és egyedi kiszerelésű csomagolása külső megjelenésükben jellegzetesek. A felperes azonban nem bizonyította, hogy ez a jellegzetes árukülső a fogyasztók széles köre számára a felperes tevékenységének eredményeként ismertté vált, illetve arról a fogyasztók a felperes áruját szokták felismerni. A felperes által csatolt marketing, reklámtevékenységet alátámasztó iratok, számlák csak azt bizonyítják, hogy a felperes a saját termékének népszerűsítése, ismertté tétele érdekében fejtett ki tevékenységet. A felperes piaci részesedésére, a forgalmazás, gyártás és értékesítés piachoz viszonyított arányára sem áll rendelkezésre adat. Az ismertetett törvényi tényállási elem hiánya a kereset elutasítását önmagában megalapozza.
A másodfokú bíróság az összehasonlított termékek részletes elemzése és az összbenyomás alapján sem találta megállapíthatónak az összetéveszthetőség reális veszélyét. Álláspontja szerint a méztermékek gyűjtőcsomagolásai a méret, az alkalmazott színek, a grafika és a szimbólumok tekintetében lényegesen eltérnek, csupán a "kacskaringósan kanyargó" levélmintázat hasonló, az említett különbségek miatt azonban a termékek egyértelműen megkülönböztethetők. Az összetéveszthetőséget a gyártót és forgalmazót egyértelműen beazonosítható feliratok áttanulmányozása is kizárja. A citromlé termékek összehasonlított gyűjtőcsomagolásai színvilágukban és az alkalmazott grafikával ugyancsak eltérnek egymástól, és bár mindkét gyűjtőcsomagoláson gőzölgő teáscsésze ábrája látható, az más színhatás mellett, más grafikai környezetben és a citromok eltérő ábrázolásával jelenik meg. Ezek lényeges, az összetéveszthetőséget kizáró különbségek. Az egyedi tasakos termékek külső megjelenésének összetéveszthetőségét a külső megjelenés és az összhatás eltérő volta ugyancsak kizárja. Mindezekre tekintettel a jogsértés megállapíthatóságának hiányában a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet - a részítélettel elbírált körben - elutasította.
A jogerős részítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a teljes keresetének való helytadás, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékokat a Pp. 206. § (1) bekezdését megsértve okszerűtlenül mérlegelte és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a jellegbitorlás törvényi tényállási elemeit nem bizonyította. Tévesen követelte meg az ismertség bizonyítékaként a piaci részesedés és a forgalmi adatok közlését. Ettől függetlenül az I. r. alperes törvényes képviselője a tárgyaláson maga tett elismerő nyilatkozatot a piaci részesedésre vonatkozóan arról, hogy a felperes a perbeli termékeivel jelen volt a piacon, és az alperesek piacra lépésével együtt a perbeli termékekkel a teljes piacot birtokolták az országban. Számos irattal igazolta, hogy termékei a reklám és marketing tevékenységének is köszönhetően a magyarországi piacon ismertté váltak. Tévesen állapította meg a másodfokú bíróság az összetéveszthetőség hiányát is. A termékek összehasonlítása során a lényegesen kisebb hangsúlyú különbségeket kiemelte, míg az egyezőségeket az említés szintjén sem tette a vizsgálat tárgyává. Figyelmen kívül hagyta, hogy a "D." mézpótló termék doboza és az alperes méztermék doboza gyakorlatilag szinte ugyanazt a grafikát jeleníti meg és nem vonta az értékelés körébe azt sem, hogy a saját termékei esetében termékcsaládról van szó, amelybe az alperes termékeinek csomagolása beleilleszkedik. A termékek egyértelműen összetéveszthetők, mert a minimális grafikai eltéréseken kívül valamennyi lényeges "tulajdonságuk" azonos. Nem értékelte a másodfokú bíróság azt sem, hogy az alperesek más termékét tudatosan lemásolva léptek a piacra. A felperes álláspontja szerint arra tekintettel, hogy az I. r. alperes javára fennálló formatervezési mintaoltalmat időközben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) megsemmisítette, az elsőfokú részítélet keresetet elutasító rendelkezésének nincs alapja.
A felperes a felülvizsgálati eljárásban tartott tárgyaláson bemutatta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) a megsemmisítési eljárás keretében meghozott, D120043/26. és a D120044/29. számú határozatait, amelyek a 91.822 és 91.823 lajstromszámú formatervezési mintaoltalmakat a 2. minta oltalmára korlátozzák.
A II. r. alperes a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. Hangsúlyozta, hogy a felperes a bizonyítékok felülmérlegelését kéri, amely a felülvizsgálati eljárásban csak kirívóan okszerűtlen mérlegelés esetén lehetséges. Az adott esetben a másodfokú bíróság indokolása logikus, zárt rendszerű, a felperes csupán annak végkövetkeztetésével nem ért egyet, amely a felülmérlegelésre nem ad alapot.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint volt eredményes.
Az elsőfokú bíróság részítéletében - tartalma szerint - megállapította, hogy a felperes "É." elnevezésű méz és citromlé termékeinek a kis kiszerelésű és gyűjtőcsomagolásával összetéveszthető "M." elnevezésű méz és citromlé termékek kis kiszerelésű és gyűjtőcsomagolásának 2011. év elejétől való előállításával a II. r. alperes, valamint forgalmazásával az I. és II. r. alperesek tisztességtelen piaci magatartást tanúsítottak. Az elsőfokú részítélet megállapítása szerint a jogsértő magatartás a méz és citromlé termékek gyűjtő csomagolása esetében folyamatos, a kis kiszerelésű csomagolás esetében 2011. április 10-éig valósult meg. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket a jogsértés abbahagyására és attól a jövőben is eltiltotta, valamint kötelezte elégtétel adására. Ezt meghaladóan az alperesek kis kiszerelésű csomagolású méz és citromlé termékeivel a jogsértés 2012. április 11-től való megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására, valamint az előállításhoz használt klisé és henger megsemmisítésére irányuló keresetet elutasította. A másodfokú bíróság a tisztességtelen piaci magatartást a felperesi termékek ismertségének bizonyítatlansága, valamint az összetéveszthetőség hiánya miatt nem találta megállapíthatónak, ezért részítéletével - megváltoztatva az elsőfokú bíróság részítéletét - a keresetet elutasította.
A Tpvt. 6. §-a szerint tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.
E rendelkezés törvényi tényállási elemeinek vizsgálata során helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a peres felek versenytársak, valamint a felperes perbeli méz és citromlé termékeinek gyűjtő- és egyedi kiszerelésű csomagolása jellegzetes. Megalapozatlanul jutott ugyanakkor a másodfokú bíróság arra következtetésre, hogy a felperes nem bizonyította a termékeinek ismertségét, illetve azt, hogy a csomagolás külső jegyei alapján a fogyasztók a felperest vagy annak áruját felismerik. Tévesen követelte meg a másodfokú bíróság az ismertség bizonyítékaként a piaci részesedés igazolását és a forgalmi adatok közlését. Egy adott termék fogyasztók körében való ismertségének nem feltétele a termék piaci részesedésének volumene. A felperes kétséget kizáró módon bizonyította, hogy a perbeli termékeivel jelen van a hazai piacon (különböző országos médiákban kifejtett jelentős reklám- és marketing tevékenység, a Metro üzletláncba történő beszállítási adatok és a Metro áruház által szolgáltatott készletnyilvántartási adatok, a csomagolás szakmai díjazása, a fogyasztói reklamációk, az I. r. alperes törvényes képviselőjének tárgyaláson tett nyilatkozata). Önmagában abból a tényből, ami kétség kívül bizonyítást nyert, hogy a felperes a termékeivel jelen van a piacon, okszerűen levonható az a következtetés, hogy a fogyasztók a felperes termékeit ismerik. Az igazolt piaci jelenlétből és a termékek - nem vitásan - jellegzetes külső megjelenéséből pedig szükségképpen következik, hogy a fogyasztók a perbeli termékekről a felperest, vagy annak áruját ismerik fel. Mindezek alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a termékei ismertségét a Tpvt. 6. §-ának alkalmazásához szükséges mértékben megfelelően igazolta, így a perbeli áruk jellegzetes külső megjelenése alapján a fogyasztók a felperest, illetve termékeit ismerik fel a piacon.
A Tpvt. 6. §-a alapján az ún. szolgai utánzással megvalósuló jogsértés megítélése során kialakult ítélkezési gyakorlattól teljesen eltérően, tévesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes és az alperes termékeinek külső megjelenése oly mértékben eltérő, amely az összetéveszthetőség veszélyét kizárja. Helytállóan érvelt azzal a felperes, hogy a másodfokú bíróság az összetéveszthetőség vizsgálata során tévesen tulajdonított túlzott jelentőséget az összbenyomás szempontjából jelentéktelen eltéréseknek, míg a csomagolás külső megjelenését döntően befolyásoló azonos elemeket figyelmen kívül hagyta. A Kúria kiemeli, hogy az összetéveszthetőség megítélésénél a termékek külső megjelenésének a fogyasztóra gyakorolt összbenyomása a döntő szempont. Az apró részletbeli eltérések az összetéveszthetőség veszélyének megállapíthatóságát nem teszik kizárttá. A Kúria mindenben egyetértett az elsőfokú bíróságnak az összetéveszthetőség megállapíthatósága körében részletesen és az ítélkezési gyakorlatnak is megfelelő, helyes jogi megközelítéssel kifejtett indokaival. Helyesen hivatkozott arra a felperes, hogy a minimális grafikai eltéréseken kívül az összehasonlított termékcsomagolások valamennyi lényeges külső jellemzője azonos. A felperes "D." mézpótló termékének doboza és az alperesek méztermékének doboza az alkalmazott színvilág és grafikai elemek nagyfokú hasonlósága miatt első ránézésre is szinte azonos. A fogyasztóra gyakorolt összbenyomás alapján megállapítható, hogy az alperesek méz és citrom termékeinek mind a gyűjtő csomagolása, mind a tasakos kiszerelése - a csomagolás méretezésének, az alkalmazott színvilágnak és a jellegzetes grafikai ábráknak a hasonlósága miatt - az összetéveszthetőségig hasonló. Az apró részletbeli eltérések csak az egymás mellé helyezett termékcsomagolások tüzetes vizsgálata alapján észlelhetők. Ezek az eltérések - a mindennapi szükségletet kielégítő szokásos termékek esetében - még az ésszerűen tájékozott, figyelmes fogyasztó számára sem biztosítanak kellő elhatárolást a felperes termékeitől.
A Kúria ügydöntő jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes perbeli méz és citromlé termékei termékcsaládot alkotnak, amely több színű (arany, ezüst, fehér, fekete, bordó és krémszínű) dobozos és egyedi kiszerelésű csomagolásból áll. Az alperesek termékeinek - fekete, bordó és sárga színű - gyűjtő és egyedi csomagolása ebbe a színvilágba illeszkedve úgy jelentek meg, mintha a felperesi termékcsaládba tartozna. Ezért a fogyasztó az alperesek termékei láttán okkal gondolhat arra, hogy azok a felperestől származnak. Ezen túlmenően, bár a Tpvt. 6. §-a alapján a jogsértés megállapításához elegendő csupán az összetéveszthetőség veszélyének a megállapíthatósága, a perben a fogyasztók részéről az alperesek termékeinek a felperes termékeivel való tényleges összetévesztése is igazolást nyert.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Tpvt. 6. §-ának téves értelmezésével és a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésével, jogszabályt sértve állapította meg a jogsértés hiányát. Ezért a Kúria a jogerős részítéletet - az első- és másodfokú perköltség viselésére is kiterjedően - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp. 253. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az elsőfokú részítéletnek a jogsértést megállapító, valamint az objektív szankciók alkalmazását elrendelő rendelkezését helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság az I. r. alperes javára fennálló formatervezési mintaoltalomra tekintettel az alperesek egyedi kiszerelésű méz és citromlé termékeinek csomagolása vonatkozásában helytállóan utasította el az elsőbbség időpontjától kezdődően a jogsértés megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló keresetet. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 16. §-ának (1) bekezdése ugyanis kizárólagos hasznosítási jogot biztosít a mintaoltalom jogosultja részére, így a minta jogosultja által a minta jogosulatlan hasznosítása fogalmilag kizárt. A másodfokú bíróság elfoglalt téves álláspontjánál fogva nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a minták megsemmisítése iránt eljárást kezdeményezett. Miután az Fmtv. 26. § c) pontja alapján a minta oltalmát a bejelentés napjára visszaható hatállyal kell megsemmisíteni, ügydöntő jelentősége van annak, hogy az I. r. alperes javára fennálló mintaoltalmak megsemmisítésre kerültek-e. Ezért a Pp. 152. § (1) bekezdése alapján a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig a per tárgyalásának felfüggesztése lett volna indokolt. A felperes a felülvizsgálati eljárásban tartott tárgyaláson felmutatta az SZTNH - elsőfokú eljárás befejezését követően meghozott - D120043/26. és D120044/29. számú határozatait, amelyek a 91.822 és 91.823 lajstromszámú minták oltalmát "a 2. minta oltalmára" korlátozták.
A Pp. 275. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A fent kifejtettek szerint a másodfokú bíróság jogszabályt sértve mellőzte a per tárgyalásának felfüggesztését a per eldöntése szempontjából előkérdésnek minősülő mintaoltalom megsemmisítése iránti eljárásban hozandó jogerős döntés meghozataláig. A rendelkezésre álló adatok és a per iratai alapján ugyanakkor nem állapítható meg, hogy a megsemmisítési eljárások jogerősen befejeződtek-e, és az oltalom korlátozása következtében mire terjed ki a minták oltalma. Ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú részítéletnek a méz és citromlé termékek egyedi kiszerelésű csomagolása tekintetében az elsőbbség időpontjától, 2012. április 10-től a jogsértés megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló keresetet elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak be kell beszerezni a 91.822 és 91.823 lajstromszámú mintákat érintő megsemmisítési eljárások iratait annak megállapítása érdekében, hogy azok jogerősen befejeződtek-e. Amennyiben a minták korlátozott oltalommal maradtak fenn, azt szükséges megítélni, hogy az így fennmaradó oltalom kizárja-e a felperes fellépését a Tpvt. 6. §-a alapján.
(Kúria Pfv. IV. 21.252/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Révfy Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Máté Ildikó ügyvéd által képviselt I. rendű és a dr. Havasi Bence ügyvéd által képviselt II. rendű alperesek ellen tisztességtelen piaci magatartás megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Törvényszék előtt 31.G.20.379/2012. számon megindult perben az Ítélőtábla Gf.IV.30.325/2013/3. számú ítélete ellen a felperes által 40. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő
r é s z í t é l e t e t :
A Kúria a jogerős részítéletet - az első- és másodfokú perköltség viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú részítéletnek a jogsértést megállapító és az objektív szankciók alkalmazását elrendelő rendelkezését helybenhagyja, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
Kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek meg együttesen 15 nap alatt a felperesnek 90.000 (kilencvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az élelmiszer nagykereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság felperes "É." fantázia névvel ellátott kis kiszerelésű (14 ml), elsősorban svédasztalos reggeliztetéshez, kávé és tea vendéglátóipari fogyasztásához szánt tasakos méz gyártását és forgalmazását 2007 novemberében, majd azonos méretű tasakban ugyancsak kis kiszerelésű 7 ml töltettel citromlé gyártását és forgalmazását 2008 októberében kezdte meg. A felperes a termékeit alapvetően gyűjtőcsomagolásban (a méztermékeket 100 db-os, a citromlé termékeket 150 db-os kiszerelésben) forgalmazza. A méztermékek esetében különböző fajta mézeket, illetve mézkeverékeket tartalmazó teljes termékcsalád kifejlesztésére is sor került. A felperes a termékeit jelentős reklámköltség mellett vezette be a magyar piacra, amelyeket többek között a Metro áruházlánc is forgalmazott. A felperes "É. Mézmix" termékének gyűjtőcsomagolása a Csomagolás és Anyagmozgatási Országos Szövetség különdíját nyerte el.
A II.r. alperes 2008. április 8-án tasakos mézre és tasakos citromlére kért árajánlatot a felperestől. Majd 2010 júniusában a II.r. alperes tagja által kifejezetten a tasakos méz és citromlé forgalmazása céljából létrehozott I.r. alperes a felperes termékeihez hasonló tasakos méz és tasakos citromlé termékekkel jelent meg a piacon. Az "M." fantázianevű termékeket az I. és II.r. alperesek forgalmazzák, valamint az I.r. alperessel kötött bérgyártási szerződés alapján a II.r. alperes gyártja. Az alperes tasakos reggeliző méz és citromlé termékeinek csomagolása 2012. április 10-étől formatervezési mintaoltalom alatt állnak.
A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az alperesek megsértették a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló rendelkezést azzal, hogy az "M." elnevezésű méz és citromlé termékeiknek a gyűjtőkarton és az egyedi kiszerelésű csomagolása összetéveszthető, figyelemmel arra, hogy az ő termékeinek csomagolása olyan jellegzetes kialakítású, amelyről a felperest, illetve annak termékeit szokták felismerni. Kérte a II.r. alperesnek a gyártás abbahagyására való kötelezését és attól a jövőben való eltiltását, valamint mindkét alperes kötelezését a forgalmazás abbahagyására és attól a jövőben való eltiltásra. Kérte továbbá az alperesek elégtétel adására, valamint a II.r. alperesnek a termékek gyártásához használt nyomdai klisék és a kereszthegesztő hengerpár megsemmisítésére kötelezését, és mindkét alperes 2.522.000 forint kárának és törvényes kamatai egyetemleges megfizetésére kötelezését.
Az alperesek a kereset elutasítását indítványozták. Vitatták, hogy a felperes termékeinek csomagolása olyan jellegzetes lenne, amelyről a felperest, illetve termékeit szokás felismerni. Álláspontjuk szerint a felperes és a kifogásolt termékek csomagolása, a grafikai elemek és a vizuális összhatás szempontjából is oly mértékben eltérő, hogy az az összetéveszthetőséget kizárja.
Az elsőfokú bíróság részítéletével megállapította, hogy az I. és a II.r. alperes az "M." citromlé és a reggeliző méz termék gyűjtőcsomagolása tekintetében e termékek piacra kerülésétől folyamatosan, illetve e termékek egyedi kiszerelésének csomagolása vonatkozásában 2012. április 10. napjáig terjedő időszakban a citromlé tekintetében a felperes "É." citromlé termékével, illetve a méz tekintetében a felperes "É." méz termékeivel szemben a felperes sérelmére jellegbitorlást követett el az "M.m" fantázianevű méz és citromlé II.r. alperes által történő gyártásával és az I.-II.r. alperes által történő forgalmazásával. Kötelezte a II.r. alperest az "M." méz és citromlé termékek jogsértő gyűjtőcsomagolásban való gyártás, és az I.-II.r. alperest a forgalmazás abbahagyására, az I.-II.r. alpereseket a jövőre nézve eltiltotta a termékek jogsértő gyűjtőcsomagolásban történő forgalmazásától. Kötelezte az alpereseket elégtétel adása címén a "Konyha és Vendég" című szaklapban és a "Magyar Nemzet" című napilapban a részítéletben megfogalmazott szövegű közlemény közzétételére, ezt meghaladóan a felperes keresetét - a részítélettel elbírált részben - elutasította.
Az elsőfokú bíróság a kártérítés iránt előterjesztett keresetet elkülönítette és a jogsértés megállapítására, valamint az objektív jogkövetkezmények alkalmazására irányuló keresetet a Pp. 213. § (2) bekezdése alapján részítélettel bírálta el. Az első fokú ítélet indokolása szerint a felperes 2007, illetve 2008 évtől "É." terméknév alatt forgalmazott kis kiszerelésű és gyűjtőcsomagolású méz és citromlé termékeinek árukülsője jellegzetes, amely a fogyasztók körében ismertté vált, a felperes jelentős reklámtevékenységet fejtett ki a termékek bevezetése érdekében. A felek versenytársak. Az I.r. alperes által 2010 júniusától gyártott "M." méz és citromlé termékek a felperes termékeivel a kialakításuk, az alkalmazott grafika és csomagolási mód sajátosságai miatt, a fogyasztók számára összetéveszthetők. A hasonlóságot a gyűjtő kiszerelés tekintetében a méret és a csomagolás azonosságai (szinonim megfogalmazások, idegen nyelvű megjelölések, a citromlé termékek csomagolásán a piktogram összetéveszthetősége, a méztermékek csomagolásán a kanyargó levél mintázat), míg az egyedi kiszerelés tekintetében a tasak mérete, technológiai kialakítása (négyoldalas hegesztés, kiöntőcsőr, nyitást könnyítő perforáció), a technológiai kialakításhoz kapcsolt grafika, a tasak színvilága és grafikai kialakítása alapozza meg. Az alpereseknek nem sikerült a felperes termékeitől jól elhatárolható, a termékek különböző eredetét hangsúlyozó csomagolást kialakítani, amely a fogyasztók számára az eltérő gyártóktól való eredetet nyilvánvalóvá teszi. Ezért a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-a szerinti "jellegbitorlás" megvalósult. Az elsőfokú bíróság a Tpvt. 86. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjai alapján alkalmazta az objektív jogkövetkezményeket azzal, hogy az alperesek tasakos méz és citromlé termékeinek csomagolására vonatkozó ipari mintaoltalom elsőbbségének időpontjától a jogsértés megállapíthatóságának hiányában a keresetet elutasította. Miután a nyomdai klisék és a kereszthegesztő hengerek az oltalommal védett termékhez kapcsolódnak, az elsőfokú bíróság a szóban forgó eszközök megsemmisítése iránt előterjesztett keresetet is elutasította.
A felperes és a II.r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság - a Gf.7. sorszámú végzésével kijavított - részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatta és a felperes "megállapítási" keresetét elutasította, valamint a felperest az I.r. alperes részére 250.000 forint elsőfokú perköltség, a II.r. alperes részére 160.000 forint elsőfokú és 128.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperesek oldalán a Pp. 52. § (1) bekezdése alapján fennálló egységes pertárság miatt a II.r. alperes fellebbezése kihat az I.r. alperesre is. Erre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét teljes terjedelmében - az I.r. alperesre is kiterjedően - vizsgálta felül. Ezt követően kifejtette, hogy a peres felek azonos piacon működő vállalkozók, ezért a felperes a Tpvt. 6. §-a alapján, mint versenytárs érvényesítheti jogvédelmi igényét az alperesekkel szemben. A felperes termékeinek gyűjtőcsomagolása és egyedi kiszerelésű csomagolása külső megjelenésükben jellegzetesek. A felperes azonban nem bizonyította, hogy ez a jellegzetes árukülső a fogyasztók széles köre számára a felperes tevékenységének eredményeként ismertté vált, illetve arról a fogyasztók a felperes áruját szokták felismerni. A felperes által csatolt marketing, reklámtevékenységet alátámasztó iratok, számlák csak azt bizonyítják, hogy a felperes a saját termékének népszerűsítése, ismertté tétele érdekében fejtett ki tevékenységet. A felperes piaci részesedésére, a forgalmazás, gyártás és értékesítés piachoz viszonyított arányára sem áll rendelkezésre adat. Az ismertetett törvényi tényállási elem hiánya a kereset elutasítását önmagában megalapozza.
A másodfokú bíróság az összehasonlított termékek részletes elemzése és az összbenyomás alapján sem találta megállapíthatónak az összetéveszthetőség reális veszélyét. Álláspontja szerint a méztermékek gyűjtőcsomagolásai a méret, az alkalmazott színek, a grafika és a szimbólumok tekintetében lényegesen eltérnek, csupán a "kacskaringósan kanyargó" levélmintázat hasonló, az említett különbségek miatt azonban a termékek egyértelműen megkülönböztethetők. Az összetéveszthetőséget a gyártót és forgalmazót egyértelműen beazonosítható feliratok áttanulmányozása is kizárja. A citromlé termékek összehasonlított gyűjtőcsomagolásai színvilágukban és az alkalmazott grafikával ugyancsak eltérnek egymástól, és bár mindkét gyűjtőcsomagoláson gőzölgő teáscsésze ábrája látható, az más színhatás mellett, más grafikai környezetben és a citromok eltérő ábrázolásával jelenik meg. Ezek lényeges, az összetéveszthetőséget kizáró különbségek. Az egyedi tasakos termékek külső megjelenésének összetéveszthetőségét a külső megjelenés és az összhatás eltérő volta ugyancsak kizárja. Mindezekre tekintettel a jogsértés megállapíthatóságának hiányában a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet - a részítélettel elbírált körben - elutasította.
A jogerős részítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a teljes keresetének való helytadás, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékokat a Pp. 206. § (1) bekezdését megsértve okszerűtlenül mérlegelte és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a jellegbitorlás törvényi tényállási elemeit nem bizonyította. Tévesen követelte meg az ismertség bizonyítékaként a piaci részesedés és a forgalmi adatok közlését. Ettől függetlenül az I.r. alperes törvényes képviselője a tárgyaláson maga tett elismerő nyilatkozatot a piaci részesedésre vonatkozóan arról, hogy a felperes a perbeli termékeivel jelen volt a piacon, és az alperesek piacra lépésével együtt a perbeli termékekkel a teljes piacot birtokolták az országban. Számos irattal igazolta, hogy termékei a reklám és marketing tevékenységének is köszönhetően a magyarországi piacon ismertté váltak. Tévesen állapította meg a másodfokú bíróság az összetéveszthetőség hiányát is. A termékek összehasonlítása során a lényegesen kisebb hangsúlyú különbségeket kiemelte, míg az egyezőségeket az említés szintjén sem tette a vizsgálat tárgyává. Figyelmen kívül hagyta, hogy a "D." mézpótló termék doboza és az alperes méztermék doboza gyakorlatilag szinte ugyanazt a grafikát jeleníti meg és nem vonta az értékelés körébe azt sem, hogy a saját termékei esetében termékcsaládról van szó, amelybe az alperes termékeinek csomagolása beleilleszkedik. A termékek egyértelműen összetéveszthetők, mert a minimális grafikai eltéréseken kívül valamennyi lényeges "tulajdonságuk" azonos. Nem értékelte a másodfokú bíróság azt sem, hogy az alperesek más termékét tudatosan lemásolva léptek a piacra. A felperes álláspontja szerint arra tekintettel, hogy az I.r. alperes javára fennálló formatervezési mintaoltalmat időközben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) megsemmisítette, az első fokú részítélet keresetet elutasító rendelkezésének nincs alapja.
A felperes a felülvizsgálati eljárásban tartott tárgyaláson bemutatta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) a megsemmisítési eljárás keretében meghozott, D120043/26. és a D120044/29. számú határozatait, amelyek a 91.822 és 91.823 lajstromszámú formatervezési mintaoltalmakat a 2. minta oltalmára korlátozzák.
A II.r. alperes a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. Hangsúlyozta, hogy a felperes a bizonyítékok felülmérlegelését kéri, amely a felülvizsgálati eljárásban csak kirívóan okszerűtlen mérlegelés esetén lehetséges. Az adott esetben a másodfokú bíróság indokolása logikus, zárt rendszerű, a felperes csupán annak végkövetkeztetésével nem ért egyet, amely a felülmérlegelésre nem ad alapot.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint volt eredményes.
Az elsőfokú bíróság részítéletében - tartalma szerint - megállapította, hogy a felperes "É." elnevezésű méz és citromlé termékeinek a kis kiszerelésű és gyűjtőcsomagolásával összetéveszthető "M." elnevezésű méz és citromlé termékek kis kiszerelésű és gyűjtőcsomagolásának 2011. év elejétől való előállításával a II.r. alperes, valamint forgalmazásával az I. és II.r. alperesek tisztességtelen piaci magatartást tanúsítottak. Az elsőfokú részítélet megállapítása szerint a jogsértő magatartás a méz és citromlé termékek gyűjtő csomagolása esetében folyamatos, a kis kiszerelésű csomagolás esetében 2011. április 10-éig valósult meg. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket a jogsértés abbahagyására és attól a jövőben is eltiltotta, valamint kötelezte elégtétel adására. Ezt meghaladóan az alperesek kis kiszerelésű csomagolású méz és citromlé termékeivel a jogsértés 2012. április 11-től való megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására, valamint az előállításhoz használt klisé és henger megsemmisítésére irányuló keresetet elutasította. A másodfokú bíróság a tisztességtelen piaci magatartást a felperesi termékek ismertségének bizonyítatlansága, valamint az összetéveszthetőség hiánya miatt nem találta megállapíthatónak, ezért részítéletével - megváltoztatva az elsőfokú bíróság részítéletét - a keresetet elutasította.
A Tpvt. 6. §-a szerint tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.
E rendelkezés törvényi tényállási elemeinek vizsgálata során helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a peres felek versenytársak, valamint a felperes perbeli méz és citromlé termékeinek gyűjtő- és egyedi kiszerelésű csomagolása jellegzetes. Megalapozatlanul jutott ugyanakkor a másodfokú bíróság arra következtetésre, hogy a felperes nem bizonyította a termékeinek ismertségét, illetve azt, hogy a csomagolás külső jegyei alapján a fogyasztók a felperest vagy annak áruját felismerik. Tévesen követelte meg a másodfokú bíróság az ismertség bizonyítékaként a piaci részesedés igazolását és a forgalmi adatok közlését. Egy adott termék fogyasztók körében való ismertségének nem feltétele a termék piaci részesedésének volumene. A felperes kétséget kizáró módon bizonyította, hogy a perbeli termékeivel jelen van a hazai piacon (különböző országos médiákban kifejtett jelentős reklám- és marketing tevékenység, a Metro üzletláncba történő beszállítási adatok és a Metro áruház által szolgáltatott készletnyilvántartási adatok, a csomagolás szakmai díjazása, a fogyasztói reklamációk, az I.r. alperes törvényes képviselőjének tárgyaláson tett nyilatkozata). Önmagában abból a tényből, ami kétség kívül bizonyítást nyert, hogy a felperes a termékeivel jelen van a piacon, okszerűen levonható az a következtetés, hogy a fogyasztók a felperes termékeit ismerik. Az igazolt piaci jelenlétből és a termékek - nem vitásan - jellegzetes külső megjelenéséből pedig szükségképpen következik, hogy a fogyasztók a perbeli termékekről a felperest, vagy annak áruját ismerik fel. Mindezek alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a termékei ismertségét a Tpvt. 6. §-ának alkalmazásához szükséges mértékben megfelelően igazolta, így a perbeli áruk jellegzetes külső megjelenése alapján a fogyasztók a felperest, illetve termékeit ismerik fel a piacon.
A Tpvt. 6. §-a alapján az ún. szolgai utánzással megvalósuló jogsértés megítélése során kialakult ítélkezési gyakorlattól teljesen eltérően, tévesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes és az alperes termékeinek külső megjelenése oly mértékben eltérő, amely az összetéveszthetőség veszélyét kizárja. Helytállóan érvelt azzal a felperes, hogy a másodfokú bíróság az összetéveszthetőség vizsgálata során tévesen tulajdonított túlzott jelentőséget az összbenyomás szempontjából jelentéktelen eltéréseknek, míg a csomagolás külső megjelenését döntően befolyásoló azonos elemeket figyelmen kívül hagyta. A Kúria kiemeli, hogy az összetéveszthetőség megítélésénél a termékek külső megjelenésének a fogyasztóra gyakorolt összbenyomása a döntő szempont. Az apró részletbeli eltérések az összetéveszthetőség veszélyének megállapíthatóságát nem teszik kizárttá. A Kúria mindenben egyetértett az elsőfokú bíróságnak az összetéveszthetőség megállapíthatósága körében részletesen és az ítélkezési gyakorlatnak is megfelelő, helyes jogi megközelítéssel kifejtett indokaival. Helyesen hivatkozott arra a felperes, hogy a minimális grafikai eltéréseken kívül az összehasonlított termékcsomagolások valamennyi lényeges külső jellemzője azonos. A felperes "D." mézpótló termékének doboza és az alperesek méztermékének doboza az alkalmazott színvilág és grafikai elemek nagyfokú hasonlósága miatt első ránézésre is szinte azonos. A fogyasztóra gyakorolt összbenyomás alapján megállapítható, hogy az alperesek méz és citrom termékeinek mind a gyűjtő csomagolása, mind a tasakos kiszerelése - a csomagolás méretezésének, az alkalmazott színvilágnak és a jellegzetes grafikai ábráknak a hasonlósága miatt - az összetéveszthetőségig hasonló. Az apró részletbeli eltérések csak az egymás mellé helyezett termékcsomagolások tüzetes vizsgálata alapján észlelhetők. Ezek az eltérések - a mindennapi szükségletet kielégítő szokásos termékek esetében - még az ésszerűen tájékozott, figyelmes fogyasztó számára sem biztosítanak kellő elhatárolást a felperes termékeitől.
A Kúria ügydöntő jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes perbeli méz és citromlé termékei termékcsaládot alkotnak, amely több színű (arany, ezüst, fehér, fekete, bordó és krémszínű) dobozos és egyedi kiszerelésű csomagolásból áll. Az alperesek termékeinek - fekete, bordó és sárga színű - gyűjtő és egyedi csomagolása ebbe a színvilágba illeszkedve úgy jelentek meg, mintha a felperesi termékcsaládba tartozna. Ezért a fogyasztó az alperesek termékei láttán okkal gondolhat arra, hogy azok a felperestől származnak. Ezen túlmenően, bár a Tpvt. 6. §-a alapján a jogsértés megállapításához elegendő csupán az összetéveszthetőség veszélyének a megállapíthatósága, a perben a fogyasztók részéről az alperesek termékeinek a felperes termékeivel való tényleges összetévesztése is igazolást nyert.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Tpvt. 6. §-ának téves értelmezésével és a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésével, jogszabályt sértve állapította meg a jogsértés hiányát. Ezért a Kúria a jogerős részítéletet - az első- és másodfokú perköltség viselésére is kiterjedően - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp. 253. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az elsőfokú részítéletnek a jogsértést megállapító, valamint az objektív szankciók alkalmazását elrendelő rendelkezését helybenhagyta, és a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdései alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költség viseléséről.
Az elsőfokú bíróság az I.r. alperes javára fennálló formatervezési mintaoltalomra tekintettel az alperesek egyedi kiszerelésű méz és citromlé termékeinek csomagolása vonatkozásában helytállóan utasította el az elsőbbség időpontjától kezdődően a jogsértés megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló keresetet. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 16. §-ának (1) bekezdése ugyanis kizárólagos hasznosítási jogot biztosít a mintaoltalom jogosultja részére, így a minta jogosultja által a minta jogosulatlan hasznosítása fogalmilag kizárt. A másodfokú bíróság elfoglalt téves álláspontjánál fogva nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a minták megsemmisítése iránt eljárást kezdeményezett. Miután az Fmtv. 26. § c) pontja alapján a minta oltalmát a bejelentés napjára visszaható hatállyal kell megsemmisíteni, ügydöntő jelentősége van annak, hogy az I.r. alperes javára fennálló mintaoltalmak megsemmisítésre kerültek-e. Ezért a Pp. 152. § (1) bekezdése alapján a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig a per tárgyalásának felfüggesztése lett volna indokolt. A felperes a felülvizsgálati eljárásban tartott tárgyaláson felmutatta az SZTNH - elsőfokú eljárás befejezését követően meghozott - D120043/26. és D120044/29. számú határozatait, amelyek a 91.822 és 91.823 lajstromszámú minták oltalmát "a 2. minta oltalmára" korlátozták.
A Pp. 275. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A fent kifejtettek szerint a másodfokú bíróság jogszabályt sértve mellőzte a per tárgyalásának felfüggesztését a per eldöntése szempontjából előkérdésnek minősülő mintaoltalom megsemmisítése iránti eljárásban hozandó jogerős döntés meghozataláig. A rendelkezésre álló adatok és a per iratai alapján ugyanakkor nem állapítható meg, hogy a megsemmisítési eljárások jogerősen befejeződtek-e, és az oltalom korlátozása következtében mire terjed ki a minták oltalma. Ezért a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú részítéletnek a méz és citromlé termékek egyedi kiszerelésű csomagolása tekintetében az elsőbbség időpontjától, 2012. április 10-től a jogsértés megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló keresetet elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak be kell beszerezni a 91.822 és 91.823 lajstromszámú mintákat érintő megsemmisítési eljárások iratait annak megállapítása érdekében, hogy azok jogerősen befejeződtek-e. Amennyiben a minták korlátozott oltalommal maradtak fenn, azt szükséges megítélni, hogy az így fennmaradó oltalom kizárja-e a felperes fellépését a Tpvt. 6. §-a alapján.
Budapest, 2015. február 11.
Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsannas.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró
(Kúria Pfv. IV. 21.252/2014.)