adozona.hu
BH+ 2015.6.268
BH+ 2015.6.268
Az egyoldalú kinevezés módosítás jogszerűségét a közszolgálati tisztviselő alaptalanul vitatta, mert annak törvényi konjunktív feltételei fennálltak: a kinevezés módosítását az indokolt munkakör-változtatás tette szükségessé, és az új munkakörre előírt szakképzettséggel rendelkezett [2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 48. § (2), (4) bek.; 29/2012. (III. 7.) Korm. rend. 1. számú melléklet 19. pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1990. január 1-től műszaki főelőadó, majd 1998. december 1. napjától építéshatósági ügyintéző munkakörben állt közszolgálati jogviszonyban az alperesnél.
Az alperes a 2013. május 13-án kelt munkáltatói intézkedéssel a felperest 2013. június 1-jei hatállyal illetménye változatlanul hagyása mellett építésügyi hatósági ügyintézői munkakörből áthelyezte a Stratégiai és Fejlesztési Osztály szervezeti egységéhez beruházási ügyintéző munkakörbe. Az alperes az intézkedését azzal indokolta...
BH+ 2015.6.268 Az egyoldalú kinevezés módosítás jogszerűségét a közszolgálati tisztviselő alaptalanul vitatta, mert annak törvényi konjunktív feltételei fennálltak: a kinevezés módosítását az indokolt munkakör-változtatás tette szükségessé, és az új munkakörre előírt szakképzettséggel rendelkezett [2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 48. § (2), (4) bek.; 29/2012. (III. 7.) Korm. rend. 1. számú melléklet 19. pont].
A felperes 1990. január 1-től műszaki főelőadó, majd 1998. december 1. napjától építéshatósági ügyintéző munkakörben állt közszolgálati jogviszonyban az alperesnél.Az alperes a 2013. május 13-án kelt munkáltatói intézkedéssel a felperest 2013. június 1-jei hatállyal illetménye változatlanul hagyása mellett építésügyi hatósági ügyintézői munkakörből áthelyezte a Stratégiai és Fejlesztési Osztály szervezeti egységéhez beruházási ügyintéző munkakörbe. Az alperes az intézkedését azzal indokolta, hogy az Építéshatósági Csoport engedélyezett létszáma 2013. március 28-ától hat főről öt főre csökkent. A létszámcsökkentésre az osztályokat érintő feladatátszervezés következtében szükségessé vált szervezeti egységek közötti átcsoportosítás miatt került sor. Az intézkedés jogalapját a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. (a továbbiakban: Kttv.) 48. § (1) és (4) bekezdésében jelölte meg.
A felperes a keresetében a munkáltatói intézkedés hatályon kívül helyezését a Kttv. 48. § (2) és (4) bekezdésére alapítottan azért kérte, mert álláspontja szerint új munkaköre nem felelt meg iskolai végzettségének, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki diplomájával kizárólagosan az építési hatósági ügyintézői munkakör ellátására alkalmas. Érvelése szerint az új munkakörben foglalt feladatok az iskolai végzettségéhez és az eddig végzett tevékenységének szakmai színvonalához képest alacsony szintű, ugyanakkor olyan feladatok is tartoznak hozzá, amelyeknek szakképesítés és szakmai tapasztalat hiányában nem tud eleget tenni.
Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Ítéletének indokolása szerint a felperes munkaköre - hivatkozása ellenére - nem minősült kiemelt munkakörnek, mivel az alperesnél ilyen nem létezik. Az alperes hivatalában a feladatok átcsoportosítását a beruházások számának növekedése indokolta. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes mindkét munkakör betöltéséhez megfelelő képzettséggel rendelkezik.
A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Megállapította, hogy a munkáltatói intézkedés indokolásában foglaltak valóságát az alperes igazolta, az Építéshatósági Csoport engedélyezett létszáma a képviselő-testület határozata alapján hat főről öt főre csökkent, továbbá a Stratégiai és Fejlesztési Osztály engedélyezett létszáma nyolc főben került meghatározásra. Ez a szervezeti módosítás a csökkentés révén feleslegessé vált munkaerő átcsoportosítását tette szükségessé, amelynek eredményeként döntött úgy a munkáltató, hogy a beruházási ügyintézői munkakör ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező felperest helyezi át a munkaerőt igénylő másik szervezeti egységhez.
A törvényszék álláspontja szerint a Kttv. 48. § (1) bekezdésében foglalt azon főszabály alól - mely szerint a kinevezés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják - a Kttv. 48. § (2) bekezdés d) pontja kivételt enged, és lehetővé teszi a munkakör egyoldalú módosítását abban az esetben, ha azt a munkakör megváltoztatása indokolja, és az a Kttv. 48. § (4) bekezdése alapján az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének.
A másodfokú bíróság érvelése szerint a perbeli esetben a felperes munkakörének megváltoztatására annak megszűnése miatt került sor, azonban a másik szervezeti egységnél lehetőség volt a továbbfoglalkoztatására. A kinevezés módosítását a felperes munkakörének megváltoztatása indokolta, azonos munkafeladatok végzése esetén az egyoldalú munkáltatói intézkedésre nem lett volna szükség.
A törvényszék álláspontja szerint a felperes felsőfokú műszaki szakképzettsége megfelelt a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rend. 1. számú mellékletében az e feladatkörre meghatározott képesítés egyikének. Mindezt az érvelést alátámasztotta a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rend. 1. számú melléklete is, amely szerint a felperes üzemmérnöki végzettsége műszaki képzési területhez tartozó végzettségnek minősült.
Mindezek alapján az alperes kinevezés-módosítása a Kttv. 48. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, az ott meghatározott feltételek mellett jogszerűen történt.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelemben foglaltak szerint annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2013. május 13-án hozott egyoldalú intézkedése jogellenes, kérte annak hatályon kívül helyezését.
Álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok tévesen értelmezték a Kttv. 48. § (2) bekezdés d) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltakat. A közös megegyezéshez kötött kinevezés módosítás, mint főszabály alól, egyoldalú munkáltatói intézkedésre a munkakör megváltoztatása esetén a Kttv. 48. § (2) bekezdés d) pontja akkor ad lehetőséget, ha az új munkakör megfelel iskolai végzettségének, szakképzettségének és szakmai tapasztalatának.
Az alperes egyoldalú kinevezés-módosításában foglalt munkakör, illetőleg az ennek alapján kiadott munkaköri leírás nem felel a magasépítő szakon megszerzett szakmai ismereteinek. Az általa korábban betöltött építésügyi igazgatási munkakör kiemelt munkakörnek minősült, míg a beruházási ügyintézői munkakör nem minősül annak, az középfokú végzettséggel is betölthető volt.
Érvelése szerint a munkaköri leírás tartalmilag hiányos volt, mert nem felelt meg a Kttv. 75. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak. Az alperes csak olyan munkaköri leírást adhatott volna a számára, amely épületekkel, épületszerkezettel kapcsolatos feladatokat tartalmaz, továbbá megfelel eddigi szakmai tapasztalatainak, az állami feladatellátás tekintetében végzett építésügyi hatósági kiemelt munkakörnek. A tartalmilag hiányos munkaköri leírás törvénysértő, az nem léphet hatályba.
A törvényszék jogszabálysértően alkalmazta a 29/2012. (III. 7.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdésében foglaltak is, mert az kizárólag a köztisztviselő kinevezéséről rendelkezik, azonban nem alkalmazható egyoldalú kinevezés módosításakor.
A felperes végül hivatkozott az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésének megsértésére is, amely szerint mindenkinek joga van a munka és foglalkozás szabad megválasztásához, továbbá az Alaptörvény Alapvetés T Cikk (3) bekezdése szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Pp. 270. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát az ügy érdemét érintő jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A Pp. 275. § (1) bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt, a felülvizsgálati eljárásban azonban a bizonyítékok felülmérlegelésének, továbbá bizonyítás felvételének nincs helye.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott a Kttv. 48. § (2) bekezdés d) pontjának és a Kttv. 48. § (4) bekezdésében foglaltak megsértésére. A törvényszék helytállóan állapította meg, hogy a kivételt képező egyoldalú kinevezés módosításra a jogszabály két konjunktív feltétel megvalósulása esetén ad lehetőséget, azaz akkor, ha azt a munkakör megváltoztatása indokolja, valamint, ha ezen új munkakör megfelel a tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségnek, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának. A munkakör megváltoztatását az intézkedés indokolásában hivatkozott SzMSz. 15. §-a kellően alátámasztotta, a felperes pedig a megelőző eljárás során nem tette vitássá azt, hogy a hivatkozott szabályzat az alperesi munkáltató hivatali szervezetére vonatkozó szervezeti szabályokat tartalmazza.
A felperes felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a felsőfokú műszaki végzettsége nem teszi lehetővé a munkáltatói intézkedésben foglalt beruházási ügyintézői feladat ellátását. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdése szerint köztisztviselőnek az nevezhető ki, aki rendelkezik a feladata ellátásához szükséges, az 1. számú mellékletben a feladatkörre meghatározott képesítések valamelyikével. A rendelet 1. számú mellékletének 19. pontjában foglalt településfejlesztési és rendezési, valamint településüzemeltetési feladatok ellátásához a I. besorolási osztályban a felsorolt szakképzettségek, illetőleg szakképesítések legalább egyikével kellett rendelkezni, a felperes szakirányú műszaki felsőoktatásban szerzett szakképzettsége pedig ennek megfelelt.
Annak nem volt jelentősége, hogy a felperes korábban milyen munkakörben, végzettsége mely részének hasznosításával végezte feladatait. Megalapozatlan azon hivatkozása is, mely szerint a képesítési előírásokról szóló rendelet 2. § (1) bekezdése kizárólag a kinevezés esetére tartalmaz előírást, mivel a Kttv. 48. § (1) bekezdés szerint a kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A felperes megalapozatlanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében a munkaköri leírás tartalmi hiányosságaira és a Kttv. 75. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak megsértésére. A per tárgya a felperes kinevezés-módosítása jogellenességének, nem pedig munkaköri leírása esetleges hiányosságai megállapítása volt, e körülményre a felperes az első- és másodfokú eljárásban nem is hivatkozott, ezért e körben felülvizsgálati kérelmet sem terjeszthetett elő.
A bíróságok jogszabálysértés nélkül utasították el a felperes azon érvelését is, mely szerint korábbi munkaköre kiemelt munkakörnek volt tekinthető, mivel a perben meghallgatott tanúvallomás alapján kiemelt munkakör az alperes szervezetében nem volt. A felperes kinevezés-módosítást megelőző és a kinevezés-módosításban foglalt munkaköre az általa megszerzett szakképesítéssel ellátható volt, mindkét munkakörben a I. besorolási osztályba sorolták, illetménye nem változott.
A jogerős ítélet csak abban a körben támadható felülvizsgálattal, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt. Mivel az Alaptörvény megsértésére a felperes először a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, ezért e körben a Kúria a jogerős ítéletet nem vizsgálta [Pp. 270. § (2) bek.].
A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. II. 10.564/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria az Albertné dr. Kertész-Farkas Éva ügyvéd által képviselt K. I. felperesnek a dr. Mezei János által képviselt Kiskunhalas Közös Önkormányzati Hivatal alperes ellen kinevezés módosításának jogellenessége jogkövetkezményei iránt a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 1.M.219/2013. szám alatt megindított és másodfokon a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.20.420/2014/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.20.420/2014/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
I n d o k o l á s
A felperes 1990. január 1-től műszaki főelőadó, majd 1998. december 1. napjától építéshatósági ügyintéző munkakörben állt közszolgálati jogviszonyban az alperesnél.
Az alperes a 2013. május 13-án kelt munkáltatói intézkedéssel a felperest 2013. június 1-jei hatállyal illetménye változatlanul hagyása mellett építésügyi hatósági ügyintézői munkakörből áthelyezte a Stratégiai és Fejlesztési Osztály szervezeti egységéhez beruházási ügyintéző munkakörbe. Az alperes az intézkedését avval indokolta, hogy Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 77/2013. Kth. számú határozatával elfogadott Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. §-a alapján az Építéshatósági Csoport engedélyezett létszáma 2013. március 28-ától hat főről öt főre csökkent. A létszámcsökkentésre az osztályokat érintő feladatátszervezés következtében szükségessé vált szervezeti egységek közötti átcsoportosítás miatt került sor. Az intézkedés jogalapját a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. (a továbbiakban: Kttv.) 48. § (1) és (4) bekezdésében jelölte meg.
A felperes a keresetében a munkáltatói intézkedés hatályon kívül helyezését a Kttv. 48. § (2) és (4) bekezdésére alapítottan azért kérte, mert álláspontja szerint új munkaköre nem felelt meg iskolai végzettségének, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki diplomájával kizárólagosan az építési hatósági ügyintézői munkakör ellátására alkalmas. Érvelése szerint az új munkakörben foglalt feladatok az iskolai végzettségéhez és az eddig végzett tevékenységének szakmai színvonalához képest alacsony szintű, ugyanakkor olyan feladatok is tartoznak hozzá, amelyeknek szakképesítés és szakmai tapasztalat hiányában nem tud eleget tenni.
Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.M.219/2013/15. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Ítéletének indokolása szerint a felperes munkaköre - hivatkozása ellenére - nem minősült kiemelt munkakörnek, mivel az alperesnél ilyen nem létezik. Az alperes hivatalában a feladatok átcsoportosítását a beruházások számának növekedése indokolta. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes mindkét munkakör betöltéséhez megfelelő képzettséggel rendelkezik.
A felperes fellebbezése alapján eljárt Kecskeméti Törvényszék a 3.Mf.20.420/2014/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Megállapította, hogy a munkáltatói intézkedés indokolásában foglaltak valóságát az alperes igazolta, az Építéshatósági Csoport engedélyezett létszáma a képviselő-testület határozata alapján hat főről öt főre csökkent, továbbá a Stratégiai és Fejlesztési Osztály engedélyezett létszáma nyolc főben került meghatározásra. Ez a szervezeti módosítás a csökkentés révén feleslegessé vált munkaerő átcsoportosítását tette szükségessé, amelynek eredményeként döntött úgy a munkáltató, hogy a beruházási ügyintézői munkakör ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező felperest helyezi át a munkaerőt igénylő másik szervezeti egységhez.
A törvényszék álláspontja szerint a Kttv. 48. § (1) bekezdésében foglalt azon főszabály alól - mely szerint a kinevezés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják - a Kttv. 48. § (2) bekezdés d) pontja kivételt enged, és lehetővé teszi a munkakör egyoldalú módosítását abban az esetben, ha azt a munkakör megváltoztatása indokolja, és az a Kttv. 48. § (4) bekezdése alapján az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének.
A másodfokú bíróság érvelése szerint a perbeli esetben a felperes munkakörének megváltoztatására annak megszűnése miatt került sor, azonban a másik szervezeti egységnél lehetőség volt a továbbfoglalkoztatására. A kinevezés módosítását a felperes munkakörének megváltoztatása indokolta, azonos munkafeladatok végzése esetén az egyoldalú munkáltatói intézkedésre nem lett volna szükség.
A törvényszék álláspontja szerint a felperes felsőfokú műszaki szakképzettsége megfelelt a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rend. 1. számú mellékletében az e feladatkörre meghatározott képesítés egyikének. Mindezt az érvelést alátámasztotta a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005.(XII. 22.) Korm. rend. 1. számú melléklete is, amely szerint a felperes üzemmérnöki végzettsége műszaki képzési területhez tartozó végzettségnek minősült.
Mindezek alapján az alperes kinevezés-módosítása a Kttv. 48. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, az ott meghatározott feltételek mellett jogszerűen történt.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelemben foglaltak szerint annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2013. május 13-án hozott egyoldalú intézkedése jogellenes, kérte annak hatályon kívül helyezését, valamint az alperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását.
Álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok tévesen értelmezték a Kttv. 48. § (2) bekezdés d) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltakat. A közös megegyezéshez kötött kinevezés módosítás, mint főszabály alól, egyoldalú munkáltatói intézkedésre a munkakör megváltoztatása esetén a Kttv. 48. § (2) bekezdés d) pontja akkor ad lehetőséget, ha az új munkakör megfelel iskolai végzettségének, szakképzettségének és szakmai tapasztalatának.
Az alperes egyoldalú kinevezés-módosításában foglalt munkakör, illetőleg az ennek alapján kiadott munkaköri leírás nem felel a magasépítő szakon megszerzett szakmai ismereteinek. Az általa korábban betöltött építésügyi igazgatási munkakör kiemelt munkakörnek minősült, míg a beruházási ügyintézői munkakör nem minősül annak, az középfokú végzettséggel is betölthető volt.
Érvelése szerint a munkaköri leírás tartalmilag hiányos volt, mert nem felelt meg a Kttv. 75. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak. Az alperes csak olyan munkaköri leírást adhatott volna a számára, amely épületekkel, épületszerkezettel kapcsolatos feladatokat tartalmaz, továbbá megfelel eddigi szakmai tapasztalatainak, az állami feladatellátás tekintetében végzett építésügyi hatósági kiemelt munkakörnek. A tartalmilag hiányos munkaköri leírás törvénysértő, az nem léphet hatályba.
A törvényszék jogszabálysértően alkalmazta a 29/2012. (III. 7.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdésében foglaltak is, mert az kizárólag a köztisztviselő kinevezéséről rendelkezik, azonban nem alkalmazható egyoldalú kinevezés módosításakor. A másodfokú bíróság a fellebbezési érvelése ellenére nem észlelte, hogy az egyoldalú munkáltatói intézkedés nem felelt meg az SZMSZ 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak, az egyébként is kizárólag a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalra vonatkozott, és nem a Járási Kormányhivatalra. Ezért az indokolás jogellenesen hivatkozott ezen rendelkezésre.
A felperes álláspontja szerint a törvényszék döntése azért is jogszabálysértő, mivel kifogása ellenére nem értékelte, hogy a vitatott beruházási ügyintézői munkakör már évtizedek óta betöltött. A bíróságok azon érvével sem foglalkoztak, hogy a jegyző által szignózott kimutatás szerint a munkakörök egy része nem is szerepel az SZMSZ felsorolásában, a Stratégiai és Fejlesztési Osztálynál.
A bíróságok továbbá nem vették figyelembe a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 8. § (2) bekezdésének és 16. §-ának rendelkezéseit, amelyek szerint a műszaki ellenőri, továbbá a beruházást bonyolítói feladatokat köztisztviselői jogviszonyban nem lehet végezni, ezért az alperes hatáskörét túllépte, illetőleg hatáskört vont el.
A felperes végül hivatkozott az Alaptörvény XII. Cikk (1) bekezdésének megsértésére is, amely szerint mindenkinek joga van a munka és foglalkozás szabad megválasztásához, továbbá az Alaptörvény Alapvetés T Cikk (3) bekezdése szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Pp. 270. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát az ügy érdemét érintő jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A Pp. 275. § (1) bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt, a felülvizsgálati eljárásban azonban a bizonyítékok felülmérlegelésének, továbbá bizonyítás felvételének nincs helye.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott a Kttv. 48. § (2) bekezdés d) pontjának és a Kttv. 48. § (4) bekezdésében foglaltak megsértésére. A törvényszék helytállóan állapította meg, hogy a kivételt képező egyoldalú kinevezés módosításra a jogszabály két konjunktív feltétel megvalósulása esetén ad lehetőséget, azaz akkor, ha azt a munkakör megváltoztatása indokolja, valamint, ha ezen új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségnek, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának. A munkakör megváltoztatását az intézkedés indokolásában hivatkozott SZMSZ 15. §-a kellően alátámasztotta, a felperes pedig a megelőző eljárás során nem tette vitássá azt, hogy a hivatkozott szabályzat az alperesi munkáltató hivatali szervezetére vonatkozó szervezeti szabályokat tartalmazza.
A felperes felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a felsőfokú műszaki végzettsége nem teszi lehetővé a munkáltatói intézkedésben foglalt beruházási ügyintézői feladat ellátását. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdése szerint köztisztviselőnek az nevezhető ki, aki rendelkezik a feladata ellátásához szükséges, az 1. számú mellékletben a feladatkörre meghatározott képesítések valamelyikével. A rendelet 1. számú mellékletének 19. pontjában foglalt településfejlesztési és rendezési, valamint településüzemeltetési feladatok ellátásához a I. besorolási osztályban a felsorolt szakképzettségek, illetőleg szakképesítések legalább egyikével kellett rendelkezni, a felperes szakirányú műszaki felsőoktatásban szerzett szakképzettsége pedig ennek megfelelt.
Annak nem volt jelentősége, hogy a felperes korábban milyen munkakörben, végzettsége mely részének hasznosításával végezte feladatait. Megalapozatlan azon hivatkozása is, mely szerint a képesítési előírásokról szóló rendelet 2. § (1) bekezdése kizárólag a kinevezés esetére tartalmaz előírást, mivel a Kttv. 48. § (1) bekezdés szerint a kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A felperes megalapozatlanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében a munkaköri leírás tartalmi hiányosságaira és a Kttv. 75. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak megsértésére. A per tárgya a felperes kinevezés-módosítása jogellenességének, nem pedig munkaköri leírása esetleges hiányosságai megállapítása volt, e körülményre a felperes az első- és másodfokú eljárásban nem is hivatkozott, ezért e körben felülvizsgálati kérelmet sem terjeszthetett elő.
A felperes alaptalanul panaszolta továbbá a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 8. § (2) bekezdése és 16. §-ának megsértését. Önmagában az a körülmény, hogy beruházási ügyintézői munkakörben műszaki ellenőrzési feladatok ellátásával is megbízták, nem jelenti, hogy munkaköre műszaki ellenőri munkakörré vált.
A bíróságok jogszabálysértés nélkül utasították el a felperes azon érvelését is, mely szerint korábbi munkaköre kiemelt munkakörnek volt tekinthető, mivel a perben meghallgatott tanúvallomás alapján kiemelt munkakör az alperes szervezetében nem volt. A felperes kinevezés-módosítást megelőző és a kinevezés-módosításban foglalt munkaköre az általa megszerzett szakképesítéssel ellátható volt, mindkét munkakörben a I. besorolási osztályba sorolták, illetménye nem változott.
A jogerős ítélet csak abban a körben támadható felülvizsgálattal, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt. Mivel az Alaptörvény megsértésére a felperes először a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, ezért e körben a Kúria a jogerős ítéletet nem vizsgálta (Pp. 270. § (2) bek.).
A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2015. február 4.
Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró
(Kúria Mfv. II. 10.564/2014.)