adozona.hu
BH+ 2015.2.88
BH+ 2015.2.88
A hivatásos állomány tagjának a szabálysértési eljárás kezdeményezésének elkerülését szolgáló - szolgálaton kívüli - magatartása a hivatásos szolgálatra méltatlanná válása megállapítását megalapozta [1996. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hszt.) 56. § (2) bek. b) pont, (6) bek. c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az 1999. július 1-jétől hivatásos szolgálati viszonyban álló felperessel szemben a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka 2007. április 13-án méltatlansági eljárás lefolytatását rendelte el. A határozat indokolása szerint 2007. április 11-én B. I. fuvarozó vállalkozó alkalmazottjától járművel kapcsolatos szabálysértés elkövetése miatt rendőri intézkedés során egy tehergépkocsi forgalmi engedélyét bevonták. Ezt követően a felperes ...
BH+ 2015.2.88 A hivatásos állomány tagjának a szabálysértési eljárás kezdeményezésének elkerülését szolgáló - szolgálaton kívüli - magatartása a hivatásos szolgálatra méltatlanná válása megállapítását megalapozta [1996. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hszt.) 56. § (2) bek. b) pont, (6) bek. c) pont].
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az 1999. július 1-jétől hivatásos szolgálati viszonyban álló felperessel szemben a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka 2007. április 13-án méltatlansági eljárás lefolytatását rendelte el. A határozat indokolása szerint 2007. április 11-én B. I. fuvarozó vállalkozó alkalmazottjától járművel kapcsolatos szabálysértés elkövetése miatt rendőri intézkedés során egy tehergépkocsi forgalmi engedélyét bevonták. Ezt követően a felperes találkozót szervezett B. I. és a REBISZ állományába tartozó P. V. rendőr törzszászlós között annak érdekében, hogy a forgalmi engedély a hivatalos eljárást kikerülve B. I. birtokába visszakerülhessen. A találkozóra 2007. április 12-én 19 óra körüli időben az ... főút sz.-i szakaszán található Shell benzinkúton került sor, ahol B. I. 40.000 forint készpénzt adott át P. V. rendőr törzszászlós részére, aki a forgalmi engedélyt visszaadta. A cselekmény miatt 2007. április 12-én a P.-i Nyomozóügyészség hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a felperest, ezért a rendőri szolgálatra való méltatlanságát vizsgálni kellett.A Méltatlansági Bizottság a 2007. április 27-én kelt határozatában megállapította, hogy a felperes szolgálaton kívüli magatartásával a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, amely alapján a REBISZ parancsnoka 2007. május 3-án kelt parancsával a felperes szolgálati viszonyát felmentéssel megszüntette. A Méltatlansági Bizottság határozatának indokolása szerint bizonyított, hogy a felperes arra kérte P. V.-t, hogy a hivatalos eljárást kikerülve a bevont forgalmi engedélyt a bevonó szelvény ellenében adja vissza a tehergépjármű tulajdonosának. A felperes szolgálati időn kívül tanúsított magatartásával a rendőrség működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyeztette, ezért a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.
A felperes a szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg szolgálati viszonya megszüntetésének jogellenességét és kötelezze az alperest elmaradt illetmény címén 8 330 418 forint és ezen összeg kamatai, 5 havi átlagilletménynek megfelelő 746 925 forint végkielégítés, átalánykártérítés jogcímén 8 havi átlagilletménynek megfelelő 1 195 080 forint megfizetésére. Keresete indokolásában előadta, hogy nem tudott arról, mely szerint az eljáró rendőr magánál tartja B. I. tehergépkocsijának forgalmi engedélyét, továbbá arról sem, hogy ezt 40 000 forint ellenében visszaadta. Ezen tényekről csak a büntetőeljárás során értesült. P. V.-vel soha nem beszélt arról, hogy pénz ellenében adja vissza a forgalmi engedélyt a vállalkozónak. Arról sem volt tudomása, hogy P. V. a kötelességét megszegve a forgalmi engedélyt annak elvétele napján, azaz a találkozót megelőző napon nem adta le a szolgálatvezetőnek. Álláspontja szerint a határozat meghozatala során az alperes nem tisztázta kellő mértékben a tényállást. Állította, hogy nem kért és nem kapott P. V. és a vállalkozó közötti találkozás megszervezéséért pénzt, vesztegetésre irányuló célzata nem volt. Érvelése szerint hivatali kötelességét nem szegte meg, hatáskörét nem lépte túl, és hivatali helyzetével sem élt vissza. Az csak feltételezés, hogy tisztában kellett lennie azzal, hogy az intézkedő rendőr szabályszerűen nem adhatja vissza a már bevont forgalmi engedélyt.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ügy érdemében az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a hivatásos szolgálati viszonyban állók magatartásával szemben magasabb elvárhatósági szintnek kell érvényesülnie, mivel a közvélemény érdeklődésére számot tartó kérdésekben egy eset is komoly mértékben ingathatja meg a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalmat. Azzal, hogy a felperes elfogadható indok nélkül találkozót szervezett az eljárással érintett gépjármű tulajdonosa és az intézkedő rendőr között, megerősítette a találkozón résztvevőkben azt a közvélekedésben is köztudottan élő negatív meggyőződést, hogy a hivatalos eljárás megkerülhető, egyben megteremtette annak lehetőségét, hogy az eljárással érintett gépjármű tulajdonosa részéről pénz átadása merülhessen fel. Az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a büntetőeljárás a felperes esetében milyen eredménnyel zárult, mert a méltatlanság akkor is megállapítható, ha a cselekmény a bűncselekmény szintjét nem éri el, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A törvényszék kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a Méltatlansági Bizottság által felrótt magatartást a felperes elismerése körében vizsgálta, és ennek alapján találta megalapozottnak a felperes méltatlanságának megállapítását, illetve szolgálati viszonya megszüntetését. Ebből következően a törvényszék is azt vizsgálhatta, hogy a felperes által elismert magatartás a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hszt.) 56. § (6) bekezdés c) pontja alapján súlyosan veszélyeztette-e a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását. Megállapította, hogy a felperes hivatásos szolgálati viszonya 1999 óta állt fenn, ezért tisztában kellett lennie azzal, hogy nincs olyan indok, amely miatt egy rendőri intézkedéssel érintett személy és az intézkedést foganatosító hivatásos állományú között hivatali időn és helyiségen kívül bármilyen találkozóra sor kerülhet, így az eljárást meggyorsítani nem lehet. Az ilyen irányú megkeresést a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeiből adódóan a felperesnek vissza kellett volna utasítania. Érvelése szerint a fegyveres szerv tagjától elvárható, hogy kerülje az olyan helyzeteket, amelyek során akár annak a látszata is felmerülhet, hogy ellenszolgáltatásért vagy anélkül bárki kivonhatja magát a szabálysértések elbírálására előírt törvényi rendelkezések betartása alól. A felperes önmagában a találkozó létrejöttében játszott szerepével az általa képviselt rendőri szerv törvényes, jogszabályoknak megfelelő működésébe vetett bizalmat ingatta meg, ezért a Méltatlansági Bizottság megalapozottan jutott arra az álláspontra, hogy hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatását" és azt kérte, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a Méltatlansági Bizottság állományparancsát, valamint az ezt helybenhagyó határozatot.
Álláspontja szerint a bíróság ítélete sérti a Hszt. 53. § c) pontját, az 56. § (2) bekezdés b) pontját, az 56. § (6) bekezdés c) pontját, illetve a 197. § (1), (2) és (3) bekezdéseit.
A felülvizsgálati érvelés szerint a Méltatlansági Bizottság kizárólag P. V. rendőr törzszászlós vallomására alapozva hozta meg a fegyelmi határozatát, a felperes vallomását teljes egészében figyelmen kívül hagyta. A felperesnek nem volt tudomása arról, hogy P. V. rendőr törzszászlós a bevont forgalmi engedélyre vonatkozóan nem a szolgálati szabályzat szerint szándékozott eljárni, illetve járt el. A találkozó valódi okáról a vesztegetés miatt indult büntetőeljárás során értesült. A felperes érvelése szerint helytelen az eljáró bíróságok azon ténymegállapítása, hogy a magatartása súlyosan veszélyeztette a közbizalmat, ezért a Méltatlansági Bizottság határozata jogszabálysértő. A rendőrséggel szembeni közbizalmat nem veszélyeztethette, mivel nem tudott és nem is tudhatott P. V. rendőr törzszászlós és B. I. találkozójának valódi okáról és arról sem volt tudomása, hogy 2007. április 11-én B. I. forgalmi engedélye közúti szabálysértés miatt P. V. rendőr törzszászlós és a vele szolgálatot teljesítő K. L.-t rendőrőrmester által bevonásra került. Mivel a terhére rótt cselekményről nem tudott, ezért ezzel kapcsolatos felelőssége sem állhat fenn.
Az alperes a jogerős ítélet "helybenhagyását" kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontja szerint a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált. A felmentő határozat a Méltatlansági Bizottság által meghozott döntéssel indokolta intézkedését, ezért az eljárt bíróságoknak a felmentés indokának valósága és okszerűsége [Hszt. 56. § (8) bekezdés] kérdésében kellett állást foglalniuk, vagyis abban, hogy megvalósult-e a felperes esetében a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás, azt a Méltatlansági Bizottság határozatában foglalt indokok megalapozták-e.
A Méltatlansági Bizottság a 2007. április 27-én kelt határozatának indokolásában a tényállás körében rögzítette, hogy a felperes találkozót szervezett meg B. I. és P. V. rendőr törzszászlós között annak érdekében, hogy a forgalmi engedély a hivatalos eljárást kikerülve B. I. birtokába visszakerülhessen. A bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján a szolgálatra méltatlanná válás mellett döntött, mert bizonyítottnak találta, hogy a felperes arra kérte P. V. rendőr törzszászlóst, hogy a bevont forgalmi engedélyt a bevonó szelvény ellenében adja vissza a tehergépjármű tulajdonosának. Megállapította, hogy a felperes a szolgálati időn kívül tanúsított rendőrhöz méltatlan magatartásával a rendőrség működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyeztette.
A Méltatlansági Bizottság határozatában foglalt indokolás a célzatosság kivételével - mely szerint a találkozó megszervezésére a forgalmi engedély visszaadása érdekében került sor - megalapozott volt. A felperes a bírósági eljárás során akként nyilatkozott, hogy "Nyilvánvaló, hogy nem ez a hivatalos eljárás, de mivel B. urat már hosszabb idő óta ismertem, ezért úgy gondoltam, hogyha P. V.-vel beszél, akkor rövid úton információhoz tud jutni, hogy hova került a forgalmi engedély ...én ebben semmi kivetnivalót nem láttam". "Az ügyeletes nem vitatom, hogy információval rendelkezik ezekről a dolgokról, őt is, illetve a felettest is meg lehetett volna kérdezni. Az ügyeleti szolgálat folyamatosan működik, akár éjszaka is és telefonos elérhetősége is van folyamatosan". A fenti nyilatkozatokból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes annak tudatában szervezte meg az érintettek közötti találkozót, hogy nem ez az ügy hivatalos elintézésének módja, ismerőse egyéb módon is tájékozódhatott volna a forgalmi engedélye visszaadásának körülményeiről.
A büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a Hszt. 149. § (3) bekezdése értelmében a hivatásos szolgálatra méltatlanná válást az 56. § (6) bekezdés c) pontja alapján akkor lehet megállapítani, ha a hivatásos állomány tagja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a büntetőeljárás során beismerte, vagy tetten érték és megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre. Ebből következően a nem vitatott tények okszerűen akkor vezethetnek a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyeztető szolgálaton kívüli magatartás megállapításához, ha azokat a hivatásos állomány tagja bizonyítottan ismerte, vagy legalábbis fel kellett volna ismernie.
A perbeli esetben nem annak volt jelentősége, hogy a felperes tudott-e ismerőse azon szándékáról, hogy pénz fizetése ellenében, bűncselekmény útján kívánja a forgalmi engedélyt visszakapni, hanem annak, hogy a találkozót hivatásos szolgálati viszonya fennállása alatt úgy szervezte meg az érintettek között, hogy tudomása volt annak szabálytalanságáról és a jogszerű eljárásról. Mindebből következően az eljáró bíróságok megalapozottan vontak le következtetést arra, hogy a felperes magatartása alkalmas volt a rendőrséggel szemben fennálló közbizalom megingatására azzal, hogy a szabálysértési eljárás kezdeményezése külön intézkedéssel megakasztható.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. II. 10.271/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria dr. Környei László ügyvéd által képviselt R. Zs. felperesnek a dr. Timár Ágnes jogtanácsos által képviselt Készenléti Rendőrség I. r. és a dr. Vecsey Tamás jogtanácsos által képviselt Pest Megyei Rendőr-főkapitányság II. r. alperesek ellen szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 8.M.425/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.22.073/2013/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.22.073/2013/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alpereseknek személyenként 10 000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
I n d o k o l á s
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az 1999. július 1-jétől hivatásos szolgálati viszonyban álló felperessel szemben a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka 2007. április 13-án méltatlansági eljárás lefolytatását rendelte el. A határozat indokolása szerint 2007. április 11-én B. I. fuvarozó vállalkozó alkalmazottjától járművel kapcsolatos szabálysértés elkövetése miatt rendőri intézkedés során egy tehergépkocsi forgalmi engedélyét bevonták. Ezt követően a felperes találkozót szervezett B. I. és a REBISZ állományába tartozó P. V. rendőr törzszászlós között annak érdekében, hogy a forgalmi engedély a hivatalos eljárást kikerülve B. I. birtokába visszakerülhessen. A találkozóra 2007. április 12-én 19 óra körüli időben az ...főút sz.-i szakaszán található Shell benzinkúton került sor, ahol B. I. 40 000 forint készpénzt adott át P. V. rendőr törzszászlós részére, aki a forgalmi engedélyt visszaadta. A cselekmény miatt 2007. április 12-én a P.-i Nyomozóügyészség hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a felperest, ezért a rendőri szolgálatra való méltatlanságát vizsgálni kellett.
A Méltatlansági Bizottság a 2007. április 27-én kelt határozatában megállapította, hogy a felperes szolgálaton kívüli magatartásával a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, amely alapján a REBISZ parancsnoka 2007. május 3-án kelt parancsával a felperes szolgálati viszonyát felmentéssel megszüntette. A Méltatlansági Bizottság határozatának indokolása szerint bizonyított, hogy a felperes arra kérte P. V.-t, hogy a hivatalos eljárást kikerülve a bevont forgalmi engedélyt a bevonó szelvény ellenében adja vissza a tehergépjármű tulajdonosának. A felperes szolgálati időn kívül tanúsított magatartásával a rendőrség működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyeztette, ezért a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.
A felperes a szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg szolgálati viszonya megszüntetésének jogellenességét és egyetemlegesen kötelezze az alpereseket elmaradt illetmény címén 8 330 418 forint és ezen összeg kamatai, 5 havi átlagilletménynek megfelelő 746 925 forint végkielégítés, átalánykártérítés jogcímén 8 havi átlagilletménynek megfelelő 1 195 080 forint és perköltség megfizetésére. Keresete indokolásában előadta, hogy nem tudott arról, mely szerint az eljáró rendőr magánál tartja B. I. tehergépkocsijának forgalmi engedélyét, továbbá arról sem, hogy ezt 40 000 forint ellenében visszaadta. Ezen tényekről csak a büntetőeljárás során értesült. P. V.-vel soha nem beszélt arról, hogy pénz ellenében adja vissza a forgalmi engedélyt a vállalkozónak. Arról sem volt tudomása, hogy P. V. a kötelességét megszegve a forgalmi engedélyt annak elvétele napján, azaz a találkozót megelőző napon nem adta le a szolgálatvezetőnek. Álláspontja szerint a határozat meghozatala során az alperes nem tisztázta kellő mértékben a tényállást. Állította, hogy nem kért és nem kapott P. V. és a vállalkozó közötti találkozás megszervezéséért pénzt, vesztegetésre irányuló célzata nem volt. Érvelése szerint hivatali kötelességét nem szegte meg, hatáskörét nem lépte túl, és hivatali helyzetével sem élt vissza. Az csak feltételezés, hogy tisztában kellett lennie azzal, hogy az intézkedő rendőr szabályszerűen nem adhatja vissza a már bevont forgalmi engedélyt.
Az I. r. alperes ellenkérelmében elsődlegesen a perből való elbocsátását, a kereset érdemében pedig annak elutasítását, a II. r. alperes a per vele szemben való megszüntetését kérte.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 11.M.5187/2007/15. szám alatti végzésével a II. r. alperessel szemben a pert megszüntette, a 11.M.5187/2007/20. szám alatti ítéletével pedig a felmentést a Méltatlansági Bizottság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az I. r. alperest marasztalta.
Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság az 55.Mf.633.888/2009/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette, és elrendelte az iratok áttételét a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságra.
A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 8.M.425/2010/21. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a REBISZ Autópálya Rendőrség korábbi feladatai 2008. január 1-jétől a területileg illetékes megyei rendőr-főkapitányságokhoz kerültek, az autópálya alosztályok személyi állománya a megyei rendőr-főkapitányságok állományába került, az állomány erre vonatkozó állományparancs útján került kinevezésre. A felperes esetében a szolgálati viszonya megszüntetése miatt ilyen állományparancs nem készült, ennek hiányában azonban munkáltatói jogutódnak kizárólag az I. r. alperes minősül, a felperes vele szemben érvényesíthette igényét, a II. r. alperessel szemben benyújtott kereset ezért megalapozatlan.
Az ügy érdemében az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a hivatásos szolgálati viszonyban állók magatartásával szemben magasabb elvárhatósági szintnek kell érvényesülnie, mivel a közvélemény érdeklődésére számot tartó kérdésekben egy eset is komoly mértékben ingathatja meg a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalmat. Azzal, hogy a felperes elfogadható indok nélkül találkozót szervezett az eljárással érintett gépjármű tulajdonosa és az intézkedő rendőr között, megerősítette a találkozón résztvevőkben azt a közvélekedésben is köztudottan élő negatív meggyőződést, hogy a hivatalos eljárás megkerülhető, egyben megteremtette annak lehetőségét, hogy az eljárással érintett gépjármű tulajdonosa részéről pénz átadása merülhessen fel. Az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a büntetőeljárás a felperes esetében milyen eredménnyel zárult, mert a méltatlanság akkor is megállapítható, ha a cselekmény a bűncselekmény szintjét nem éri el, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felperes fellebbezése alapján eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 8.Mf.22.073/2013/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a fellebbezésre reagálva megállapította, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott a felek meghallgatásának hiányára, mert arra korábbi eljárásban a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság előtt sor került, és ezért az ítélet hatályon kívül helyezésétől függetlenül az ottani eljárás a per érdemi részévé vált.
A törvényszék kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a Méltatlansági Bizottság által felrótt magatartást a felperes elismerése körében vizsgálta, és ennek alapján találta megalapozottnak a felperes méltatlanságának megállapítását, illetve szolgálati viszonya megszüntetését. Ebből következően a törvényszék is azt vizsgálhatta, hogy a felperes által elismert magatartás a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hszt.) 56. § (6) bekezdés c) pontja alapján súlyosan veszélyeztette-e a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását. Megállapította, hogy a felperes hivatásos szolgálati viszonya 1999 óta állt fenn, ezért tisztában kellett lennie azzal, hogy nincs olyan indok, amely miatt egy rendőri intézkedéssel érintett személy és az intézkedést foganatosító hivatásos állományú között hivatali időn és helyiségen kívül bármilyen találkozóra sor kerülhet, így az eljárást meggyorsítani nem lehet. Az ilyen irányú megkeresést a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeiből adódóan a felperesnek vissza kellett volna utasítania. Érvelése szerint a fegyveres szerv tagjától elvárható, hogy kerülje az olyan helyzeteket, amelyek során akár annak a látszata is felmerülhet, hogy ellenszolgáltatásért vagy anélkül bárki kivonhatja magát a szabálysértések elbírálására előírt törvényi rendelkezések betartása alól. A felperes önmagában a találkozó létrejöttében játszott szerepével az általa képviselt rendőri szerv törvényes, jogszabályoknak megfelelő működésébe vetett bizalmat ingatta meg, ezért a Méltatlansági Bizottság megalapozottan jutott arra az álláspontra, hogy hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet "megváltoztatását" és azt kérte, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a Méltatlansági Bizottság állományparancsát, valamint az ezt helybenhagyó határozatot.
Álláspontja szerint a bíróság ítélete sérti a Hszt. 53. § c) pontját, az 56. § (2) bekezdés b) pontját, az 56. § (6) bekezdés c) pontját, illetve a 197. § (1), (2) és (3) bekezdéseit.
A felülvizsgálati érvelés szerint a Méltatlansági Bizottság kizárólag P. V. rendőr törzszászlós vallomására alapozva hozta meg a fegyelmi határozatát, a felperes vallomását teljes egészében figyelmen kívül hagyta. A korábban eljárt Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 11.M.5187/2007/20. számú ítéletében helyesen állapította meg a tényállást és helytálló jogi következtetést vont le, amikor megállapította, hogy a felperesnek nem volt tudomása arról, hogy P. V. rendőr törzszászlós B. I. tehergépjármű-vezetőtől bevont forgalmi engedélyre vonatkozóan nem a szolgálati szabályzat szerint szándékozott eljárni, illetve járt el. A találkozó valódi okáról a vesztegetés miatt indult büntetőeljárás során értesült. A felperes érvelése szerint helytelen az eljáró bíróságok azon ténymegállapítása, hogy a magatartása súlyosan veszélyeztette a közbizalmat, ezért a Méltatlansági Bizottság határozata jogszabálysértő. A rendőrséggel szembeni közbizalmat nem veszélyeztethette, mivel nem tudott és nem is tudhatott P. V. rendőr törzszászlós és B. I. tehergépjármű vezető találkozójának valódi okáról és arról sem volt tudomása, hogy 2007. április 11-én B. I. forgalmi engedélye közúti szabálysértés miatt P. V. rendőr törzszászlós és a vele szolgálatot teljesítő K. L. rendőrőrmester által bevonásra került. Mivel a terhére rótt cselekményről nem tudott, ezért ezzel kapcsolatos felelőssége sem állhat fenn.
Az alperesek a jogerős ítélet "helybenhagyását" és a felperes perköltségben történő marasztalását kérték.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontja szerint a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált. A felmentő határozat a Méltatlansági Bizottság által meghozott döntéssel indokolta intézkedését, ezért az eljárt bíróságoknak a felmentés indokának valósága és okszerűsége [Hszt. 56. § (8) bekezdés] kérdésében kellett állást foglalniuk, vagyis abban, hogy megvalósult-e a felperes esetében a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás, azt a Méltatlansági Bizottság határozatában foglalt indokok megalapozták-e.
A Méltatlansági Bizottság a 2007. április 27-én kelt határozatának indokolásában a tényállás körében rögzítette, hogy a felperes találkozót szervezett meg B. I. és P. V. rendőr törzszászlós között annak érdekében, hogy a forgalmi engedély a hivatalos eljárást kikerülve B. I. birtokába visszakerülhessen. A bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján a szolgálatra méltatlanná válás mellett döntött, mert bizonyítottnak találta, hogy a felperes arra kérte P. V. rendőr törzszászlóst, hogy a bevont forgalmi engedélyt a bevonó szelvény ellenében adja vissza a tehergépjármű tulajdonosának. Megállapította, hogy a felperes a szolgálati időn kívül tanúsított rendőrhöz méltatlan magatartásával a rendőrség működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyeztette.
A Méltatlansági Bizottság határozatában foglalt indokolás a célzatosság kivételével - mely szerint a találkozó megszervezésére a forgalmi engedély visszaadása érdekében került sor - megalapozott volt. A felperes a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon folyt eljárás során akként nyilatkozott, hogy "Nyilvánvaló, hogy nem ez a hivatalos eljárás, de mivel B. urat már hosszabb idő óta ismertem, ezért úgy gondoltam, hogyha P. V.-vel beszél, akkor rövid úton információhoz tud jutni, hogy hova került a forgalmi engedély ...én ebben semmi kivetnivalót nem láttam". "Az ügyeletes nem vitatom, hogy információval rendelkezik ezekről a dolgokról, őt is, illetve a felettest is meg lehetett volna kérdezni. Az ügyeleti szolgálat folyamatosan működik, akár éjszaka is és telefonos elérhetősége is van folyamatosan". A fenti nyilatkozatokból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes annak tudatában szervezte meg az érintettek közötti találkozót, hogy nem ez az ügy hivatalos elintézésének módja, ismerőse egyéb módon is tájékozódhatott volna a forgalmi engedélye visszaadásának körülményeiről.
A büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a Hszt. 149. § (3) bekezdése értelmében a hivatásos szolgálatra méltatlanná válást az 56. § (6) bekezdés c) pontja alapján akkor lehet megállapítani, ha a hivatásos állomány tagja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a büntetőeljárás során beismerte, vagy tetten érték és megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre. Ebből következően a nem vitatott tények okszerűen akkor vezethetnek a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyeztető szolgálaton kívüli magatartás megállapításához, ha azokat a hivatásos állomány tagja bizonyítottan ismerte, vagy legalábbis fel kellett volna ismernie.
A perbeli esetben nem annak volt jelentősége, hogy a felperes tudott-e ismerőse azon szándékáról, hogy pénz fizetése ellenében, bűncselekmény útján kívánja a forgalmi engedélyt visszakapni, hanem annak, hogy a találkozót hivatásos szolgálati viszonya fennállása alatt úgy szervezte meg az érintettek között, hogy tudomása volt annak szabálytalanságáról és a jogszerű eljárásról. Mindebből következően az eljáró bíróságok megalapozottan vontak le következtetést arra, hogy a felperes magatartása alkalmas volt a rendőrséggel szemben fennálló közbizalom megingatására avval, hogy a szabálysértési eljárás kezdeményezése külön intézkedéssel megakasztható.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperesek felülvizsgálati eljárás költségének megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2014. október 29.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. bíró (Kúria Mfv. II. 10.271/2014.)
(Kúria Mfv. II. 10.271/2014.)