adozona.hu
BH+ 2015.1.34
BH+ 2015.1.34
Nem követ el versenyjogot sértő magatartást az a könyvvizsgáló, aki által kikötött megbízási díj a Magyar Könyvvizsgálói Kamara díjajánlásának keretei között van [1996. évi LVII. tv. (a továbbiakban: Tpvt. 2. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2011. januárjától kezdődően könyvvizsgálói tevékenységet is folytat. 2011. január 5-e és 2011. április 12. között az alperes a felperes könyvvizsgáló tagja és ügyvezetője volt. A perben nem álló K. Kft.-nél (továbbiakban: kft.) a könyvvizsgálói tevékenységet a felperes jelenlegi ügyvezetőjének édesapja látta el a 2010. december 16-án bekövetkezett haláláig, havi 60 000 Ft + áfa megbízási díj ellenében.
2010. december 17-én a kft. és az alperes között megbízási szerződés jött létre...
BH+ 2015.1.34 Nem követ el versenyjogot sértő magatartást az a könyvvizsgáló, aki által kikötött megbízási díj a Magyar Könyvvizsgálói Kamara díjajánlásának keretei között van [1996. évi LVII. tv. (a továbbiakban: Tpvt. 2. §].
A felperes 2011. januárjától kezdődően könyvvizsgálói tevékenységet is folytat. 2011. január 5-e és 2011. április 12. között az alperes a felperes könyvvizsgáló tagja és ügyvezetője volt. A perben nem álló K. Kft.-nél (továbbiakban: kft.) a könyvvizsgálói tevékenységet a felperes jelenlegi ügyvezetőjének édesapja látta el a 2010. december 16-án bekövetkezett haláláig, havi 60 000 Ft + áfa megbízási díj ellenében.2010. december 17-én a kft. és az alperes között megbízási szerződés jött létre a 2010., illetve a 2011. évre vonatkozó éves beszámoló elkészítésével összefüggő könyvvizsgálói feladatok ellátására. 2010. évre az alperes könyvvizsgálói díjat nem igényelt. A 2011. évre vonatkozóan 340 000 Ft + áfa/éves díjban állapodtak meg. A 2011. december 15-én létrejött megállapodás szerint az alperes adótanácsadói tevékenységet is ellát a kft. részére 10 000 Ft óradíj mellett.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a könyvvizsgálói feladatok térítésmentes ellátásával, illetve a kirívóan alacsony megbízási díj kikötésével gazdasági tevékenységét tisztességtelenül folytatja. Kérte, hogy a bíróság elégtétel adására, illetve bírság megfizetésére kötelezze. Keresete jogcímeként hivatkozott a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 2. §-ában, 86. § (2) bekezdés a) és c) pontjában, illetve 78. §-ában foglaltakra.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Egyebek mellett előadta, a 2010. évvel kapcsolatos még hátralevő könyvvizsgálói feladatok térítésmentes ellátását a korábbi könyvvizsgálóhoz fűződő szakmai, baráti kapcsolatára tekintettel vállalta. A 2011. évre megállapított díj pedig nem tekinthető kirívóan alacsonynak.
Az elsőfokú bíróság a 2013. május 16-án kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megítélése szerint a 2010. évi még hátralévő könyvvizsgálói feladatok térítésmentes ellátása árversenyként nem értékelhető. A kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét elfogadva úgy találta, hogy a 340 000 Ft + áfa/év megbízási díj nem tekinthető kirívóan alacsonynak. Utalt a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgáló tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényre (továbbiakban: 2007. évi LXXV. törvény) amely szerint a könyvvizsgáló díjazásának mértéke szabad megállapodás tárgya. Figyelemmel volt továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértői Bizottsága javaslatában írtakra is. Új szakértő kirendelését nem tartotta szükségesnek. Hangsúlyozta, a bíróság a felek bizonyítási indítványához nincs kötve, szakértő kirendelése esetén szabadon határozhatja meg a szakértő által megválaszolandó kérdéseket.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyebek mellett kifejtette, a bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható volt, nem az alperes tett lépéseket a megbízás létrejötte érdekében. A kft. érdekét szolgálta, hogy könyvvizsgálójának halálát követően haladéktalanul új könyvvizsgálója legyen. A 2010-es év még hátralévő könyvvizsgálói feladatainak térítésmentes ellátása tisztességtelen magatartásként nem értékelhető, mert a kft. a teljes időszakra a könyvvizsgálói díjat a korábbi könyvvizsgálónak megfizette. Álláspontja az volt, az aggálytalan igazságügyi szakértői vélemény alapján az állapítható meg, hogy a 2011. évi megbízási díj nem tekinthető kirívóan alacsonynak, ezért nem alkalmas arra, hogy az alperes a versenytársait indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza. A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést nem követett el, amikor maga határozta meg a kirendelt szakértő által megválaszolandó kérdéseket.
A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és keresetének megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte, másik tanács, vagy másik bíróság kijelölésével. Hivatkozott a Pp. 177. § (1) és (6) bekezdésében, a 206. §-ában, a 182. § (3) bekezdésében, illetve a Tpvt. 2. §-ában foglaltak megsértésére.
Álláspontja szerint az ingyenes munkavállalás célja a versenytársak kizárása, gazdasági haszonszerzés volt. Az ingyenesen végzett munka veszteséget termel egy vállalkozás számára és nem felel meg a gazdasági ésszerűség követelményének, az a fogyasztót nem valós üzleti döntés meghozatalára kényszeríti.
A felperes a 2011. évi munkadíjjal kapcsolatban hangsúlyozta, a bíróságok kizárólagos feladata és nem a szakértőé annak elbírálása, hogy a megbízási díj valóban kirívóan alacsony-e. A kirendelt szakértő véleménye az ítélkezés alapjául nem fogadható el, mert csak két összehasonlító adatot tartalmaz, nem vette figyelembe a kft. korábbi könyvvizsgálójának megbízási díját, holott annak tükrében lehetett, illetve kellett volna vizsgálni, hogy az alperes által kikötött megbízási díj valós értéket tartalmaz-e. A felperes sérelmezte, a kirendelt igazságügyi szakértői véleményben írtakkal kapcsolatos észrevételét a bíróság nem értékelte.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek.
Jelen perben a bíróságoknak abban az anyagi jogi jogkérdésben kellett állást foglalniuk, hogy az alperes a Tpvt. 2. §-ába ütköző tisztességtelen piaci magatartást követett-e el akkor, amikor a könyvvizsgálói tevékenységet a 2010. év tekintetében a még elvégzendő feladatokra ingyenesen, illetve a 2011. évre a megbízási megállapodásban kikötött mértékű díj ellenében vállalta ellátni.
A Tpvt. 2. §-a értelmében tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók - érdekeit sértő, vagy veszélyeztető módon, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatni.
Az alperes magatartásának megítélése során a perben eljárt bíróságok a felek egyező előadása alapján azonosan értékelték azt a tényt, hogy az alperes a 2010. év hátralévő részére ingyenesen vállalta a 2011 májusáig még felmerülő, a 2010. évi beszámoló elkészítésével kapcsolatos teendők ellátását. A Kúria is úgy találta, a felperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy az alperes tisztességtelenül járt el. Nem cáfolta az alperesnek azt az előadását, hogy a kft. korábbi könyvvizsgálójával baráti kapcsolatban állt, a kft. csak egyéni vállalkozóval kívánta a könyvvizsgálói tevékenységet elvégeztetni, illetve, hogy a 2010. évre kialkudott könyvvizsgálói díjat a korábbi könyvvizsgálónak már megfizette. A felperes nem bizonyította azt sem, hogy az alperes versenyt sértő magatartása folytán került volna sor a korábbi könyvvizsgáló halálát követő napon a megbízási szerződés megkötésére. Nem vitásan, az egyéni vállalkozók tevékenységük ellátásáért díjazást kötnek ki, de a fenti munka térítésmentes ellátását az alperes által felhozott körülmények indokolják, indokolhatják, ellenkező bizonyításáig azt versenyt sértő magatartásként értékelni nem lehet.
A perben mindkét fél csatolt magán szakértői véleményt. Azok tartalma, a felek előadásaként értékelendő. A perben eljárt bíróságok döntésüket az egyéb tényeket is mérlegelve - a kft-nek könyvvizsgálója halála miatt rövid időn belül új könyvvizsgálót kellett megbíznia, a 2010. évi azonnali feladatok ellátásához a kft. maga kezdeményezte az alperessel kötendő megbízási szerződés aláírását, ragaszkodott ahhoz, hogy a feladatot egyéni vállalkozó végezze - a kirendelt igazságügyi szakértő véleményében foglaltakra alapozták. A felülvizsgálati eljárásban értékelhető eljárási szabálysértés nélkül [Pp. 275. § (3) bekezdés] szerezte be az elsőfokú bíróság az igazságügyi szakértő véleményét, és a Pp. 206. § (1) bekezdése alkalmazásával értékelték a perben eljárt bíróságok az abban írtakat. Nem vitásan, e szakvélemény csak két összehasonlító adatot tartalmaz a tekintetben, hogy a kft.-hez hasonló gazdasági aktivitású cégeknél milyen mértékű könyvvizsgálói díjat kötöttek ki, továbbá a kirendelt szakértő nem utalt a kft. korábbi könyvvizsgálójának megbízási díjára. Ez azonban nem tette a szakértői véleményt aggályossá. Az, az egyéb bizonyítékokkal egybevetve az eljárt bíróságok döntése alapjául szolgálhatott. A további összehasonlító adatok beszerzése, a korábbi könyvvizsgáló megbízási díjának értékelése az adott tényállás mellett szükségtelen volt. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara közleménye ugyanis a könyvvizsgáló tevékenységéért járó díjtételek minimumára tartalmaz javaslatot. A felett volt az alperes 2011. évi tevékenységért kikötött díjazás, így az kirívóan alacsony díjazásként nem értékelhető.
A Kúria emiatt úgy ítélte meg, hogy az alperes a Tpvt. 2. §-át sértő magatartást nem tanúsított.
Nem látta megállapíthatónak a felperes által állított eljárási szabálysértéseket sem. Amint a fentiekben is utalt rá, az eljárt bíróságok a szakértői véleményben foglaltakat az egyéb feltárt tényekkel egybe vetve okszerűen mérlegelték. Az igazságügyi szakértői vélemény a felperes állításával ellentétben a jogvita eldöntéséhez szükséges, a felperes által is a 2012. május 17-i tárgyaláson megválaszolandónak tartott kérdésre adott választ. Azaz a kft. mérlegfőösszegére, éves árbevételére, az alperes által megjelölt feladatokra, a könyvelés sajátosságaira tekintettel nem volt megállapítható, hogy az alperes kirívóan alacsony összegű, megbízási díj mellett vállalta el a feladatot. A szakértői vélemény nem volt homályos, ellentmondásos, új szakértő kirendelése, amint azt az eljárt bíróságok is megállapították nem volt szükséges.
A bíróságok a jogvita eldöntését nem hárították át a szakértőre. A kereset elbírálásakor nem csak a szakértő által a megbízási díj összegének minősítésére vonatkozó választ mérlegelték, az alperes Tpvt. 2. §-a tükrében vizsgált magatartásának megítélésekor, hanem a vállalt feladat sajátos körülményeit, az alperesnek a kft. tagjaihoz, illetve az elhunyt könyvvizsgálóhoz fűződő személyes viszonyát és azt is, hogy a 2007. évi LXXV. törvény 54. § (1) bekezdése alapján a könyvvizsgálói tevékenység díja szabad megállapodás tárgya.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartott.
(Kúria Gfv. VII. 30.162/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Szegedi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szegedi András ügyvéd által képviselt Cs. Kft.) felperesnek dr. Futaki Gézáné ügyvéd által képviselt H. A.-né alperes ellen tisztességtelen piaci magatartás megállapítása iránt a Gyulai Törvényszék előtt 3.G.40.013/2012. számon indult és a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.347/2013/4. számú ítéletével befejezett perben a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.400 (Huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes könyvvizsgálói tevékenységet is folytat 2011. januárjától kezdődően. 2011. január 5-e és 2011. április 12. között az alperes a felperes könyvvizsgáló tagja és ügyvezetője volt. A perben nem álló K. Kft.-nél (továbbiakban: kft.) a könyvvizsgálói tevékenységet a felperes jelenlegi ügyvezetőjének édesapja látta el a 2010. december 16-án bekövetkezett haláláig, havi 60.000 Ft + ÁFA megbízási díj ellenében.
2010. december 17-én a kft. és az alperes között megbízási szerződés jött létre a 2010., illetve a 2011. évre vonatkozó éves beszámoló elkészítésével összefüggő könyvvizsgálói feladatok ellátására. 2010. évre az alperes könyvvizsgálói díjat nem igényelt. A 2011. évre vonatkozóan 340.000 Ft + ÁFA/éves díjban állapodtak meg. A 2011. december 15-én létrejött megállapodás szerint az alperes adótanácsadói tevékenységet is ellát a kft. részére 10.000 Ft óradíj mellett.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a könyvvizsgálói feladatok térítésmentes ellátásával, illetve a kirívóan alacsony megbízási díj kikötésével gazdasági tevékenységét tisztességtelenül folytatja. Kérte, hogy a bíróság elégtétel adására, illetve bírság megfizetésére kötelezze. Keresete jogcímeként hivatkozott a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 2. §-ában, 86. § (2) bekezdés a) és c) pontjában, illetve 78. §-ában foglaltakra.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Egyebek mellett előadta, a 2010. évvel kapcsolatos még hátralevő könyvvizsgálói feladatok térítésmentes ellátását a korábbi könyvvizsgálóhoz fűződő szakmai, baráti kapcsolatára tekintettel vállalta. A 2011. évre megállapított díj pedig nem tekinthető kirívóan alacsonynak.
Az elsőfokú bíróság a 2013. május 16-án kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megítélése szerint a 2010. évi még hátralévő könyvvizsgálói feladatok térítésmentes ellátása árversenyként nem értékelhető. A kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét elfogadva úgy találta, hogy a 340.000 Ft + ÁFA/év megbízási díj kirívóan alacsonynak nem tekinthető. Utalt a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgáló tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényre (továbbiakban: 2007. évi LXXV. törvény) amely szerint a könyvvizsgáló díjazásának mértéke szabad megállapodás tárgya. Figyelemmel volt továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértői Bizottsága javaslatában írtakra is. Új szakértő kirendelését nem tartotta szükségesnek. Hangsúlyozta, a bíróság a felek bizonyítási indítványához nincsen kötve, szakértő kirendelése esetén szabadon határozhatja meg a szakértő által megválaszolandó kérdéseket.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyebek mellett kifejtette, a bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható volt, nem az alperes tett lépéseket a megbízás létrejötte érdekében. A kft. érdekét szolgálta, hogy könyvvizsgálójának halálát követően haladéktalanul új könyvvizsgálója legyen. A 2010-es év még hátralévő könyvvizsgálói feladatainak térítésmentes ellátása tisztességtelen magatartásként nem értékelhető, mivel a kft. a teljes időszakra a könyvvizsgálói díjat a korábbi könyvvizsgálónak megfizette. Álláspontja az volt, az aggálytalan igazságügyi szakértői vélemény alapján az állapítható meg, hogy a 2011. évi megbízási díj kirívóan alacsonynak nem tekinthető, ezért nem alkalmas arra, hogy az alperes a versenytársait indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza. A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést nem követett el, amikor maga határozta meg a kirendelt szakértő által megválaszolandó kérdéseket.
A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és keresetének megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte, másik tanács, vagy másik bíróság kijelölésével. Hivatkozott a Pp. 177. § (1) és (6) bekezdésében, a 206. §-ában, a 182. § (3) bekezdésében, illetve a Tpvt. 2. §-ában foglaltak megsértésére.
Álláspontja szerint az ingyenes munkavállalás célja a versenytársak kizárása, gazdasági haszonszerzés volt. Az ingyenesen végzett munka veszteséget termel egy vállalkozás számára és nem felel meg a gazdasági ésszerűség követelményének, az a fogyasztót nem valós üzleti döntés meghozatalára kényszeríti.
A felperes a 2011. évi munkadíjjal kapcsolatban hangsúlyozta, a bíróságok kizárólagos feladata és nem a szakértőé annak elbírálása, hogy a megbízási díj valóban kirívóan alacsony-e. A kirendelt szakértő véleménye az ítélkezés alapjául nem fogadható el, mert csak két összehasonlító adatot tartalmaz, nem vette figyelembe a kft. korábbi könyvvizsgálójának megbízási díját, holott annak tükrében lehetett, illetve kellett volna vizsgálni, hogy az alperes által kikötött megbízási díj valós értéket tartalmaz-e. A felperes sérelmezte, a kirendelt igazságügyi szakértői véleményben írtakkal kapcsolatos észrevételét a bíróság nem értékelte.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek.
Jelen perben a bíróságoknak abban az anyagi jogi jogkérdésben kellett állást foglalniuk, hogy az alperes a Tpvt. 2. §-ába ütköző tisztességtelen piaci magatartást követett-e el akkor, amikor a könyvvizsgálói tevékenységet a 2010. év tekintetében a még elvégzendő feladatokra ingyenesen, illetve a 2011. évre a megbízási megállapodásban kikötött mértékű díj ellenében vállalta ellátni.
A Tpvt. 2. §-a értelmében tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók - érdekeit sértő, vagy veszélyeztető módon, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatni.
Az alperes magatartásának megítélése során a perben eljárt bíróságok a felek egyező előadása alapján azonosan értékelték azt a tényt, hogy az alperes a 2010. év hátralévő részére ingyenesen vállalta a 2011. májusáig még felmerülő, a 2010. évi beszámoló elkészítésével kapcsolatos teendők ellátását. A Kúria is úgy találta, a felperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy az alperes tisztességtelenül járt el. Nem cáfolta az alperes azon előadásait, hogy a kft. korábbi könyvvizsgálójával baráti kapcsolatban állt, a kft. csak egyéni vállalkozóval kívánta a könyvvizsgálói tevékenységet elvégeztetni, illetve, hogy a 2010. évre kialkudott könyvvizsgálói díjat a korábbi könyvvizsgálónak már megfizette. A felperes nem bizonyította azt sem, hogy az alperes versenyt sértő magatartása folytán került volna sor a korábbi könyvvizsgáló halálát követő napon a megbízási szerződés megkötésére. Nem vitásan, az egyéni vállalkozók tevékenységük ellátásáért díjazást kötnek ki, de a fenti munka térítésmentes ellátását az alperes által felhozott körülmények indokolják, indokolhatják, ellenkező bizonyításáig azt versenyt sértő magatartásként értékelni nem lehet.
A perben mindkét fél csatolt magán szakértői véleményt. Azok tartalma, a felek előadásaként értékelendő. A perben eljárt bíróságok döntésüket az egyéb tényeket is mérlegelve - a kft-nek könyvvizsgálója halála miatt rövid időn belül új könyvvizsgálót kellett megbíznia, a 2010. évi azonnali feladatok ellátásához a kft. maga kezdeményezte az alperessel kötendő megbízási szerződés aláírását, ragaszkodott ahhoz, hogy a feladatot egyéni vállalkozó végezze - a kirendelt igazságügyi szakértő véleményében foglaltakra alapozták. A felülvizsgálati eljárásban értékelhető eljárási szabálysértés nélkül [Pp. 275. § (3) bekezdés] szerezte be az elsőfokú bíróság az igazságügyi szakértő véleményét, és a Pp. 206. § (1) bekezdése alkalmazásával értékelték a perben eljárt bíróságok az abban írtakat. Nem vitásan, e szakvélemény csak két összehasonlító adatot tartalmaz a tekintetben, hogy a Kft-hez hasonló gazdasági aktivitású cégeknél milyen mértékű könyvvizsgálói díjat kötöttek ki, továbbá a kirendelt szakértő nem utalt a kft. korábbi könyvvizsgálójának megbízási díjára. Ez azonban nem tette a szakértői véleményt aggályossá. Az, az egyéb bizonyítékokkal egybevetve az eljárt bíróságok döntése alapjául szolgálhatott. A további összehasonlító adatok beszerzése, a korábbi könyvvizsgáló megbízási díjának értékelése az adott tényállás mellett szükségtelen volt. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara közleménye ugyanis a könyvvizsgáló tevékenységéért járó díjtételek minimumára tartalmaz javaslatot. A felett volt az alperes 2011. évi tevékenységért kikötött díjazás, így az kirívóan alacsony díjazásként nem értékelhető.
A Kúria emiatt úgy ítélte meg, hogy az alperes a Tpvt. 2. §-át sértő magatartást nem tanúsított.
Nem látta megállapíthatónak a felperes által állított eljárási szabálysértéseket sem. Amint a fentiekben is utalt rá, az eljárt bíróságok a szakértői véleményben foglaltakat az egyéb feltárt tényekkel egybe vetve okszerűen mérlegelték. Az igazságügyi szakértői vélemény a felperes állításával ellentétben a jogvita eldöntéséhez szükséges, a felperes által is a 2012. május 17-i tárgyaláson megválaszolandónak tartott kérdésre adott választ. Azaz a kft. mérlegfőösszegére, éves árbevételére, az alperes által megjelölt feladatokra, a könyvelés sajátosságaira tekintettel nem volt megállapítható, hogy az alperes kirívóan alacsony összegű, megbízási díj mellett vállalta el a feladatot. A szakértői vélemény nem volt homályos, ellentmondásos, új szakértő kirendelése, amint azt az eljárt bíróságok is megállapították nem volt szükséges.
A bíróságok a jogvita eldöntését nem hárították át a szakértőre. Hiszen a kereset elbírálásakor nem csak a szakértő által a megbízási díj összegének minősítésére vonatkozó választ mérlegelték, az alperes Tpvt. 2. §-a tükrében vizsgált magatartásának megítélésekor, hanem a vállalt feladat sajátos körülményeit, az alperesnek a kft. tagjaihoz, illetve az elhunyt könyvvizsgálóhoz fűződő személyes viszonyát és azt is, hogy a 2007. évi LXXV. törvény 54. § (1) bekezdése alapján a könyvvizsgálói tevékenység díja szabad megállapodás tárgya.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartott.
A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, így a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése folytán irányadó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére. A Kúria ennek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdése alkalmazásával, ÁFA-val növelten állapította meg.
Budapest, 2014. október 21.
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó-bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.162/2014.)