adozona.hu
ÍH 2017.25
ÍH 2017.25
A SZÖVETSÉG MINT EGYESÜLETI FORMA Szövetség mint egyesületi forma bejegyzésének szempontjai, amennyiben a szervezet tagszervezetei szakszervezetek [a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 107. § (3) bekezdés, 95. § a) pont; a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 60. sorszámú végzésével kijavítani és kiegészíteni rendelte a 2015. november 12. napján kelt, 54. számú, változásbejegyzést elrendelő végzését, és megállapította a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Munka tv.) 231. § (2) bekezdésére figyelemmel, valamint a szervezet hatályos alapszabályában meghatározottak alapján, hogy a szervezet szakszervezeti szövetség formában működő szakszervezet.
Határozatának indokolásában ismertette, hogy a szervezet kérelmére i...
ÍH 2017.25 A SZÖVETSÉG MINT EGYESÜLETI FORMA
Szövetség mint egyesületi forma bejegyzésének szempontjai, amennyiben a szervezet tagszervezetei szakszervezetek [a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 107. § (3) bekezdés, 95. § a) pont; a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény].
Az elsőfokú bíróság a 60. sorszámú végzésével kijavítani és kiegészíteni rendelte a 2015. november 12. napján kelt, 54. számú, változásbejegyzést elrendelő végzését, és megállapította a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Munka tv.) 231. § (2) bekezdésére figyelemmel, valamint a szervezet hatályos alapszabályában meghatározottak alapján, hogy a szervezet szakszervezeti szövetség formában működő szakszervezet.
Határozatának indokolásában ismertette, hogy a szervezet kérelmére indult változásbejegyzési eljárásban az 54. sorszámú végzésével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 107. §-ának (3) bekezdésében írt felhatalmazás alapján rendelkezett a szervezet formájának szakszervezetként történő bejegyzéséről a rendelkezésére álló adatok alapján. A bejegyzett adat tévességére hivatkozott és annak kijavítását indítványozta az ügyész a 2016. április 27-én benyújtott iratában, egyrészt arra tekintettel, hogy a hatályos alapszabály szakszervezeti szövetséget jelöl meg, amelynek tagságát tagszervezetek képezik; utalt továbbá a Munka tv. 231. § (3) bekezdésére, 270. § (1) és (2) bekezdésére a szakszervezet fogalmával kapcsolatban, illetve hogy a kérelmező a bírósági nyilvántartásban egyesületként szerepelt.
Az elsőfokú bíróság részben fogadta el az ügyész álláspontját. Kifejtette, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 4. § (1) bekezdése, a Cnytv. 69. §-a és a Munka tv.-nek a szakszervezetre, a szakszervezetek szövetségére vonatkozó különös rendelkezései [231. § (1), (2) és (3) bekezdés, 270. § (2) bekezdés a) pont, 272. §-a, 276. § (1) bekezdés b) pont, 276. § (8) bekezdés, 281. § (1) és (4) bekezdés] alapján, hogy a szakszervezeti szövetség az egyesülési jog alapján létrejövő, ugyanakkor szakszervezeti feladatokat ellátó érdekvédelmi szervezet, amelynek - értelemszerűen - csak szakszervezet lehet tagja. Kiemelte a kérelmező alapszabályából, hogy szakszervezeti szövetség a szervezeti formája, tagjai szakszervezetek és szakszervezeti szövetségek; a kérelmező szervezet munkavállalói érdekképviseletet lát el, tájékoztatást nyújt a tagságnak és a munkavállalóknak, képviseli a tagszervezetek tagjait a bíróság előtt, a tagszervezetek tagságának érdekében ágazati (makroszintű) érdekképviseletet is ellát.
Rögzítette a törvényszék, hogy a bírósági nyilvántartásra 2015. január 1-jéig a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet 1. §-a szerint a Cnytv. 2012. július 23-án hatályos 99. §-a volt irányadó (a nyilvántartás a szervezet típusaként így tartalmazta az egyesület adatot, valamint a társadalmi szervezet formát); 2015. január 1-jét követően viszont nyilvántartási adat a Cnytv. 95. § a) pontja szerint az egyesület formája. Ennek megfelelően egészültek ki a Cnytv. 107. §-a szerint 2015. január 1-jét követően a nyilvántartás korábbi adatai az informatikai rendszerbe történő migrálásakor, az egyesületek adatai a szervezet típusának (egyesület) adata mellett a különös egyesületi forma (például: szakszervezet) megjelölésével.
A törvényszék a döntését a Cnytv. 2. § b) pontja alapján, a Pp. 224. § (1) és (4) bekezdésére, 225. § (6) bekezdésére alapította.
Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a főügyészség terjesztett elő fellebbezést, amelyben a Cnytv. 5. § (1) bekezdése alapján, a Pp. 258. § (1) bekezdése szerint a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új határozat hozatalára utasítását kérte. A fellebbviteli főügyészség a fellebbezést fenntartotta.
Előadta, hogy a kérelmező szervezet típusát tekintve egyesületként szerepel a bírósági nyilvántartásban; az 54. sorszámú végzés 2. pontjával a törvényszék első ízben a szervezet formájaként a szakszervezet bejegyzéséről döntött. Utalt a 2016. április 21-i beadványára, amelyben kifejtette, hogy a kérelmező alapszabálya szerinti működési forma nem szakszervezet, hanem szövetség, továbbá, hogy ezen adat nyilvántartásba vétele iránt változásbejegyzési kérelem nem került előterjesztésre. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az 54. sorszámú végzésének kijavításával megalapozatlanul döntött a szervezet szakszervezeti szövetség formában működő szakszervezet adatának bejegyzéséről; döntése az Ectv. 4. § (1) és (3) bekezdésébe, a Cnytv. 95. § a) pont af) és ag) pontjába ütközik, nem felel meg továbbá a Munka tv. 231. § (3) bekezdésében, 270. § (2) bekezdésének a) pontjában, 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek sem.
Kifejtette, hogy az Ectv. 4. §-ának (1) bekezdése tételes felsorolását tartalmazza az egyesületek különös formáinak, amelyek bejegyzésére a Cnytv. 95. §-ában írt, ugyancsak taxatív felsorolás szerint van mód a nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság a kógens törvényi felsorolásban levő kategóriáktól nem térhet el, az egyesületi formák körét nem bővítheti és nem is kombinálhatja. Állította, hogy a Cnytv. 95. §-a nem ismeri sem a szakszervezeti szövetség, sem pedig a szakszervezeti szövetség formában működő szakszervezet egyesületi formát. Megjegyezte azt is, hogy a kérelmező nem nyújtott be változásbejegyzési kérelmet ezen adat bejegyzése iránt.
A Munka tv. megjelölt rendelkezései alapján azt emelte ki, hogy szakszervezetté az az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet válhat, amelynek tagjai kizárólag természetes személy munkavállalók, a szervezet elsődleges célja a munkavállalók érdekeinek előmozdítása és megvédése. E két konjunktív feltétel hiányában nincs mód az egyesület szakszervezeti formában való bejegyzésére. A szakszervezet mint az egyesület különös formájaként létrehozott jogi személy, az Ectv. 4. §-ának (3) bekezdése szerint jogosult szövetség létrehozására; a szövetség az Ectv. 4. § (1) bekezdése alapján minősül az egyesület különös formájának, hasonlóan a szakszervezethez. A szövetség amiatt, hogy tagjai szakszervezetek, nem válik szakszervezetté. A szövetségek jogállása - az alapítók személyétől függetlenül - egységes az Ectv. és a Cnytv. által meghatározott intézményrendszerben; a szövetségekre ugyanazok a törvényi rendelkezések irányadóak, az alapítók személye szerint nem tehető közöttük különbség. Az elsőfokú végzésben megjelenő "szakszervezeti szövetség formában működő szakszervezet" egyesületi forma nem definiálható a jogszabályi rendelkezések alapján.
Utalt a kérelmező alapszabályának I.1. pontjára, amely ugyancsak szövetséget (szakszervezeti szövetséget) jelöl meg a szervezet formájaként. Az alapszabály I.5.1. pontja pedig azt rögzíti, hogy a tagok kizárólag szakszervezetek és szakszervezetek szövetségei lehetnek. Az alapszabályban definiált működési forma és tagsági kör miatt a kérelmező olyan szövetség, amelynek kizárólag szakszervezeti jogállású személy lehet a tagja (tagszervezete). A kérelmező szervezet a szakszervezetnek a Munka tv. 270. § (2) bekezdése szerinti fogalmi követelményét - a kizárólag munkavállalókból álló tagságot - nem teljesíti.
Állította ezért, hogy a kérelmező az Ectv. 4. § (3) bekezdése alapján létrehozott, szakszervezetek által alapított és működtetett szövetség, egyesületi formáját tekintve kizárólag a Cnytv. 95. § ag) pontja szerinti szövetségként vehető nyilvántartásba.
A kérelmező nem tett észrevételt a fellebbezésre.
Az ítélőtábla a fellebbezést érdemben alaposnak találta, és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kérelmező egyesület formájaként a szövetség adat bejegyzését rendelte el.
Elsőként azt rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a 2015. július 16-án kezdeményezett változásbejegyzési eljárásban, a Cnytv. 107. § (3) bekezdésében írt felhatalmazással jogszerűen élt az elsőfokú bíróság, amikor erre irányuló kérelem nélkül, a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból döntött a 2015. január 1-jét követően irányadó nyilvántartási tartalom szerint - a szervezet típusa mellett - az egyesület formájának bejegyzéséről.
A 2015. június 24-én módosított alapszabály I.1. és II.1. pontja értelmében a kérelmező szervezet az Alaptörvény, a Ptk. és az Ectv. alapján működő szakszervezeteket és szakszervezetek szövetségeit (továbbiakban: tagszervezeteket) tömörítő országos konföderáció; a szervezet formája: szakszervezeti szövetség; tagja kizárólag szakszervezet és szakszervezetek szövetsége lehet.
Az Ectv. 4. § (1) bekezdése szerint az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. Az egyesület (különös formájú egyesület) nevében nem kell feltüntetni az egyesület típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést; egyesület (különös formájú egyesület) létrehozható és működtethető olyan elnevezéssel is, melyben a szövetség vagy az egyesülési jog gyakorlására utaló egyéb kifejezés szerepel.
A (3) bekezdés szerint a szövetség olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető. A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet.
Leszögezte a másodfokú bíróság, hogy az Ectv. 4. § (3) bekezdése a szövetség fogalmának meghatározásával nem szűkíti le a szövetség létrehozására jogosult egyesületek körét; szövetség tagja bármely egyesület, akár különös formájú egyesület is lehet.
A Cnytv. adott ügyben irányadó 91. § (1) bekezdésének j) pontja szerint a nyilvántartás valamennyi szervezet esetében tartalmazza a szervezet típusát.
A Cnytv. 95. § a) pontjának értelmében, továbbá, a nyilvántartás egyesület esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően - 2015. január 1-jétől - tartalmazza az egyesület formáját; amelyen belül a törvény - az egyesületen [aa) pont], a párton [ab) pont], a sportegyesületen [ac) pont], a vallási tevékenységet végző szervezeten [ad) pont], a nemzetiségi egyesületen [ad) pont], a polgárőrszervezeten [ah) pont] kívül - af) pont alatt a szakszervezetet, ag) pontban a szövetséget, végül ai) pont alatt pedig az egyéb, törvényben meghatározott egyesületi formát nevesíti.
Ezen túl szövetség esetén a Cnytv. 96. § további általános nyilvántartási tartalmat szabályoz, a szövetséghez utóbb csatlakozó szervezetek nevének, székhelyének, nyilvántartási számának szükség szerinti feltüntetése előírásával.
Az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a szakszervezetek mint különös formájú egyesületek által alkotott szövetség az egyesület - további - különös formájaként az Ectv. 4. § (3) bekezdése szerint minősül-e, ezért a Cnytv. 95. § ag) pontja szerint, azaz szövetségként kell bejegyezni az egyesület formájára vonatkozó adatot a nyilvántartásba; avagy olyan, külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesület, amelyre az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályok irányadóak és külön törvény egyéb egyesületi formát is meghatároz, ezért az egyesületi forma bejegyzése tekintetében a Cnytv. 95. § ai) pontja az irányadó, amely rendelkezés lehetővé teszi külön törvényben meghatározott egyéb forma bejegyzését.
A Cnytv. 69. §-a értelmében a párt, a sportról szóló törvény alapján működő szervezet, a kölcsönös biztosító egyesület, a szakszervezet, a köztestület, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet és az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény szerint alapított európai területi társulás esetében e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a szervezetre irányadó törvény eltérően nem rendelkezik.
Az elsőfokú bíróság azért jutott téves jogi álláspontra a szakszervezeti szövetség (a végzés rendelkező része szerint: szakszervezeti szövetség formában működő szakszervezet) mint különös egyesületi forma bejegyezhetőségét illetően, mert nem tárta fel és nem határolta el a két irányadó jogszabály - az Ectv. és a Munka tv. - szabályozásának tárgyát, hatályát és rendeltetését.
Az Ectv. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon.
A (2) bekezdés szerint az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.
A Munka tv. 1. §-a szerint e törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.
E rendelkezés tükrében szabályozza a Munka tv. harmadik része a munkaügyi kapcsolatokat, amelynek keretében a Munka tv. 230. §-a kimondja, hogy a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében e törvény szabályozza a szakszervezet, az üzemi tanács és a munkáltatók, vagy érdekképviseleti szervezeteik kapcsolatrendszerét; ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét vagy a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.
A Munka tv. kollektív munkajogot szabályozó harmadik része nem rendelkezik külön a szakszervezetek és azok szövetségei létesítésének, működésének, szervezetének szabályairól. A kollektív munkajog a szakszervezet (az üzemi tanács, a munkáltatók, illetve érdekképviseleti szervezeteik) kapcsolatrendszerét szabályozza, a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, valamint a munkabéke fenntartása érdekében.
A Munka tv.-nek a szakszervezetre vonatkozó szabályai nem lépik túl a munkaügyi kapcsolatok alanyait megillető jogok és kötelezettségek meghatározását; a Munka tv. rendelkezései - deklaratív szabályai - ennek megfelelően szólnak a munkavállalók, a munkáltatók számára garantált szervezkedés szabadságáról [a 231. § (1) bekezdés a munkavállalók és a munkáltatók jogáról, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak; a 231. § (2) bekezdés az érdekképviseleti szervezetek jogáról arra, hogy szövetségeket létesítsenek, vagy ilyenekhez csatlakozzanak; a 231. § (3) bekezdés pedig a munkavállalók jogosultságáról szakszervezet létrehozására a munkáltatónál, illetve a szakszervezet lehetőségéről, hogy a munkáltatónál szerveket működtessen, azok működésébe tagjait bevonja].
A Munka tv.-ben foglalt szabályozás a szakszervezeteket a munkaügyi kapcsolatokban megillető jogokat, illetve a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó külön eljárásrendet adják meg: a 272. § (1) bekezdése a szakszervezet kollektív szerződéskötési jogát mondja ki, a 273. § (1) bekezdése a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését írja elő választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatban, a 275. § a szakszervezet képviseletében eljáró, munkaviszonyban nem álló személy belépési jogáról szól a munkáltató területére. A 276. § (1) bekezdése a kollektív szerződés megkötésére jogosult személyi kört szabályozza, itt említi a munkáltatón, valamint a tagok felhatalmazása alapján eljáró munkáltatói érdekképviseleti szervezeten kívül a szakszervezetet vagy a szakszervezeti szövetséget a b) pontban [szakszervezeti szövetség kifejezést alkalmaz még a Munka tv. a 276. § (3) és (8) bekezdése bekezdésben, valamint a 281. § (1) és (4) bekezdésben is a kollektív szerződés megkötésének, hatályának szabályai között].
Kiemelte az ítélőtábla, hogy a Munka tv. a szakszervezeti szövetség megnevezést annak fogalmi meghatározása nélkül alkalmazza; a szakszervezeti szövetség jogállása a kollektív kapcsolatok intézményrendszerében nem azonos a szakszervezetével. A szakszervezet törvényen alapuló jogosítványaival szemben a Munka tv. szerint a szakszervezetek szövetségét nem önmagában a törvény erejénél fogva, hanem tagszervezetei (a tag szakszervezetek) felhatalmazása esetén illeti meg, mégpedig a szakszervezet jogosítványai közül kizárólag a kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos jog [276. § (3) bekezdés].
A Munka tv. a 270. § (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerint a szakszervezet számára a törvényben biztosított jogokat a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet számára biztosítja; a Munka tv. a munkavállalók olyan szervezetét tekinti szakszervezetnek, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.
A Munka tv. anélkül tartalmaz rendelkezéseket a kollektív munkajog szabályozásán belül a szakszervezetekre és azok szövetségére (több helyen csupán utaló, az Ectv.-vel nem konkuráló szabályokkal), hogy a szakszervezetek által alkotott szövetséget önálló egyesületi formaként határozná meg. Erre vonatkozó kifejezett törvényi előírás és rendelkezés a Munka tv.-ben nem található.
A Munka tv. úgy tesz említést és tartalmaz szabályt szakszervezetek alkotta szövetségre, hogy azt külön, speciális egyesületi formaként nem nevesíti, a rá vonatkozó egyedi szervezeti jegyek, jellegadó tulajdonságok egyidejű meghatározásával.
Leszögezte az ítélőtábla, az Alaptörvény VIII. cikkének (5) bekezdésére is figyelemmel - amely szerint a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek -, hogy a szakszervezetek és azok szövetségei megalakulására, létrehozására való alapjog törvényi szabályozását nem a Munka tv., hanem a Ptk. és az Ectv. szabályai jelentik.
A Munka tv. anyagi jogi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó - a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelmére hivatott - szakszervezet szervezeti típusa egyesület (különös formájú egyesület); jogállására, szervezetére és belső működésére a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait, valamint az Ectv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A szakszervezetek tagságával működő szövetség ugyancsak egyesület (különös formájú egyesület); jogállására, szervezetére és belső működésére nem vonatkozik külön ágazati törvény, ezért a szövetségre ugyancsak a Ptk. és az Ectv. szabályai irányadók.
A Munka tv. külön, kifejezett rendelkezése és egyedi szabályalkotása nélkül a szakszervezetek tagságával működő szövetség formája az Ectv. 4. § (1) és (3) bekezdésében megadott különös egyesületi forma, a szövetség.
Annak ténye, hogy a szakszervezetek szövetsége szükségszerűen hordozza és érvényre juttatja a tagszervezeteinek főtevékenységét és célját (munkavállalói érdekképviselet), nem jelenti, hogy az egyesülési jog alapján létrejövő szervezettípus sajátos külön formájának minősülne, "szakszervezeti szövetségként". Ezt sem az Ectv., sem a Cnytv., sem pedig a Munka tv. rendelkezései nem támasztották alá.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Cnytv. 5. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a Cnytv. 95. § ag) pontjának megfelelő adat bejegyzését rendelte el, figyelemmel arra is, hogy rendelkezésre álltak az elsőfokú határozat megváltoztatásához szükséges adatok.
(Fővárosi Ítélőtábla 15.Pkf.26.789/2016/2.)