adozona.hu
979/B/2001. AB végzés
979/B/2001. AB végzés
Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény 7. § (7) bekezdése, 22/A. §-a, 22/B. §-a, 80. § (1) bekezdésének i) pontja, 58/A. §-a, 106. § (3) bekezdése, 6. számú melléklete, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/B. §-a, 245/C. §-a, 245/N. § (2) bekezdése, az ügyész...
979/B/2001. AB végzés
Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény 7. § (7) bekezdése, 22/A. §-a, 22/B. §-a, 80. § (1) bekezdésének i) pontja, 58/A. §-a, 106. § (3) bekezdése, 6. számú melléklete, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/B. §-a, 245/C. §-a, 245/N. § (2) bekezdése, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 87. § (1) bekezdés i) pontja, 94/B. § (1)-(3) bekezdése, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 14/A. § (1) bekezdése és 19. § (2) bekezdése, továbbá a vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, kezeléséről, az abban foglalt adatok védelméről, valamint a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal szervezetéről, működéséről és az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról szóló 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában indult eljárást megszünteti.Indokolás
1. Az Alkotmánybíróság előtt indítványozó utólagos normakontrollra irányuló eljárást kezdeményezett az indítvány benyújtásának időpontjában a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget szabályozó jogszabályok, úgymint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 7. § (7) bekezdése, 22/A. §-a, 22/B. §-a, 80. § (1) bekezdésének i) pontja, 106. § (3) bekezdése, 6. számú melléklete, 58/A. § (7) bekezdése, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 245/B. §-a, 245/C. §-a, 245/N. § (2) bekezdése, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 87. § (1) bekezdés i) pontja, 94/B. § (1)-(3) bekezdése, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. § (1) bekezdés f) pontja, 10/A. a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény -10/F. §-a, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 14/A. § (1) bekezdése, továbbá a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal szervezetéről, működéséről és az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról szóló 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) alkotmányellenességének megállapítása, és megsemmisítése iránt.1.1. Indítványozó álláspontja szerint a Ktv., a Hszt., az Üsztv., a Bjt, és az Iasz. fent megjelölt, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget szabályozó rendelkezései, valamint a Kr. rendelkezései nem alkalmasak a törvények által meghatározott célok elérésére: vagyis a tényleges jövedelem feltárására, az elfogyasztott jövedelem nem tükröződik a felhalmozott vagyonban, a rendszer nem teszi lehetővé a különböző természetbeni juttatások, illetve egyéb veszteségek kimutatását. A szabályozással megvalósulni látja ugyanakkor az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében rögzített magántitokhoz való jog korlátozását is, mind "a támadott jogszabályok alapján jogviszonyt létesítő személyek, mind a velük közös háztartásban élő közvetlen hozzátartozóik tekintetében". Az általa támasztott, fentebb ismertetett kifogások szerinte az alapvető jogok olyan mértékű korlátozását jelentik, amelyek alkotmányosan nem indokolhatók, sértve ezáltal az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében, valamint 8. § (1) bekezdésében foglaltakat.
1.2. Indítványában előadja még, hogy álláspontja szerint a Ktv. 58/A. § (7) bekezdése sem egyeztethető össze az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiság követelményével, mivel "normatív erővel ruházza fel a belügyminiszter ajánlását".
2. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az indítványában megjelölt jogszabályi rendelkezéseket időközben nagyrészt - a Bjt. hivatkozott rendelkezései kivételével - egyéb törvények hatályon kívül helyezték.
2.1. Ennek következtében a Ktv. indítványában megjelölt 22/A. §-ának indítványozó által hivatkozott szöveg részét, 2008. január 1. napjától az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 18. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, és helyébe a vagyongyarapodás vizsgálatára vonatkozó szabályokat iktatta be. A Ktv. 7. § (7) bekezdését, 22/B. §-át, 80. § (1) bekezdésének i) pontját és 6. számú mellékletét a Vnytv. 25. §-ának b) pontja helyezte hatályon kívül, szintén 2008. január 1. napjával. A Hszt. 245/B. § (1) bekezdését a Vnytv. 25. § f) pontja, az Üsztv. 87. § (1) bekezdés i) pontját, 94/B. §-át ugyanennek a törvénynek a 25. § e) pontja, az Iasz. 14/A. §-át, valamint 19. § (2) bekezdését pedig szintén e törvény 25. § h) pontja helyezte hatályon kívül 2008. január 1. napjával.
A Kr.-t az egyes kormány- és miniszteri rendeleti szintű jogszabályok és jogszabályi rendelkezések technikai deregulációjáról szóló 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1067. pontja helyezte hatályon kívül 2008. május 16. napjával.
2.2. Az indítványozó által szintén alkotmányellenesnek vélt, az etikai eljárásra vonatkozó Ktv. -ben rögzített szabályokat (Ktv. 58/A. §) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 127. § (1) bekezdés a) pontja helyezte hatályon kívül 2003. július 1. napjától.
2.3. Az Alkotmánybíróság a szabályozás említett változásairól az indítványozót tájékoztatta, és egyben 15 napos határidő tűzésével felhívta, hogy nyilatkozzék, fenntartja-e indítványát. Az indítványozó a felhívásra a megadott határidőn belül nem válaszolt.
2.4. Az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét kivételesen, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ában foglalt bírói kezdeményezés és a 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja. A jelen ügyben az indítvány hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezések utólagos normakontrolljára irányult, indítványozó a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó új szabályozásra nem terjesztette ki az indítványát. A jelen végzés 2. pontjában megjelölt jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABH 2003, 2065.) 31. § a) pontja alapján megszüntette.
3. Indítványozó szoros tartalmi összefüggés okán kérte a Ktv. 106. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését is.
A hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében a Ktv. vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget szabályozó rendelkezéseit beiktató 2001. évi XXXVI. törvény "hatálybalépését követő 120 napon belül - a 2000. december 31-i állapotnak megfelelően - vagyonnyilatkozatot kell tennie a törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló vagyonnyilatkozat tételére köteles köztisztviselőnek. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik".
Ez a szabály, a megjelölt időbeli korlát miatt, kizárólag a Ktv. vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget előíró rendelkezései hatálybalépésének időpontjában közszolgálati viszonyban álló köztisztviselőkre vonatkozott, tehát egy alkalomra vonatkozó rendelkezést tartalmazott. Mivel a Ktv. vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó szabályai - amelyek alkalmazandóak voltak a 106. § (3) bekezdése értelmében 2001. július 1. napjától számított 120 napon belül a közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére - időközben, ahogyan azt az Alkotmánybíróság a jelen végzés 2.1. pontjában részletesen kifejtette hatályon kívül helyezésre kerültek, ezért az Alkotmánybíróság a Ktv. 106. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítésére irányuló eljárást az Ügyrend. 31. § e) pontja alapján megszüntette.
4. Az Alkotmánybíróság az indítványban szereplő, változatlanul hatályban maradt indítványrészeket [a Bjt. 3. § (1) bekezdés f) pontját, 10/A. §-10/F. §-ait] a jelenügytől elkülönítette, és azt 1169/B/2008. ügyszám alatt, külön eljárás keretében vizsgálja.
Budapest, 2008. november 4.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró