848/B/2004. AB végzés

az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 11. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 11. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
1. Az indítványozó az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény (a továbbia...

848/B/2004. AB végzés
az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 11. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványról
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 11. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
Indokolás
1. Az indítványozó az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Epjtv.) 11. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére terjesztett elő indítványt az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint a támadott törvényi rendelkezés sérti a jogállamiság elvét [Alkotmány 2. § (1) bekezdés], mivel olyan privilégiumot biztosít az európai parlamenti képviselőknek, amely még az országgyűlési képviselőket sem illeti meg. Az indítványozó szerint sérül a bíróság előtti egyenlőség alkotmányi rendelkezése is [Alkotmány 57. § (1) bekezdés], mert a kifogásolt szabály gátolja, illetve megnehezíti más személyek alkotmányos joggyakorlását.
Az indítványozó kifejtette, hogy a tanúmeghallgatás "évezredek óta fontos, legtöbbször nélkülözhetetlen" bizonyítási eszköz, és a bizonyítási eljárásban (így a tanúmeghallgatás során is) érvényesülnie kell a közvetlenség elvének.
Annak a lehetővé tétele, hogy az európai parlamenti képviselő fontosnak vélt feladataira hivatkozással maga döntse el, hogy tanúként, illetve szakértőként, óhajt-e és ha igen, úgy mikor bíróság vagy más hatóság előtt megjelenni az indítványozó szerint nem engedhető meg. Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt törvényi rendelkezés a perek elhúzódását fogja eredményezni, és ennek következtében sérül a védelemhez való jog [Alkotmány 57. § (3) bekezdés].
Az indítványozó nézete alapján "elfogadhatatlan", hogy a támadott törvényi rendelkezés következtében "a perek és más hatósági eljárások elhúzódjanak, meghiúsuljanak, sérüljön az ártatlanság vélelme, vagy lehetetlenné váljék az igazság kiderítése".
Az indítványozó az Epjtv. 11. § (3) bekezdésének általa állított alkotmányellenességét - a hivatkozott alkotmányi rendelkezéseken túlmenően - az Alkotmány 45. § (1) bekezdésének, 50. §-ának és 70/A. §-ának a sérelmére is alapította.
2. Az Alkotmánybíróság az indítvány vizsgálata során észlelte, hogy az indítvány benyújtását követően - 2006. november 18-i hatállyal - az Epjtv. 11. §-át hatályon kívül helyezte az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról rendelkező 2006. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Epjtv mód.) 10. § (2) bekezdése. Az Epjtv. indítvány elbírálásakor hatályos, az Epjtv mód. 10. § (2) bekezdésével megállapított 11. §-a már nem tartalmazza az indítványozó által támadott törvényi rendelkezést.
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata, hogy a módosított vagy hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét kivételesen, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ában foglalt bírói kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz esetében [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.], továbbá akkor vizsgálja, ha a hatályát vesztett jogszabály helyébe lépő jogszabály azonos rendelkezési környezetben szintén tartalmazza a sérelmezett rendelkezést (137/B/1991. AB végzés, ABH 1992, 456, 457.) .
A vizsgált ügyben az indítványozó által előterjesztett indítvány nem bírói kezdeményezés, és nem alkotmányjogi panasz, továbbá az Epjtv. indítvánnyal támadott 11. § (3) bekezdésének helyébe lépő és az elbírálás időpontjában hatályos 11. §-a a sérelmezett rendelkezést nem tartalmazza.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. §-ának a) pontja alapján megszüntette.
Budapest, 2008. március 11.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.