325/B/2000. AB végzés

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78. § (3) és (4) bekezdése tárgyában

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78. § (3) és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Az indítványozó a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi...

325/B/2000. AB végzés
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78. § (3) és (4) bekezdése tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78. § (3) és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
INDOKOLÁS
Az indítványozó a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása tárgyában kibocsátott 1999. évi LVI. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított 78. § (3) és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Álláspontja szerint a törvény az előrehozott jubileumi jutalomra való jogosultságot illetően indokolatlan és alkotmányellenes megkülönböztetést tesz a nyugdíjellátásra jogosultak között: a közalkalmazottak esetében a Kjt. 78. § (4) bekezdése kizárólag az öregségi nyugdíjra jogosultak jogviszonyának megszűnése esetére írja elő a jogosító idő elérése előtti kifizetést, ezzel a közalkalmazottak között a nyugdíjazási jogcímek alapján diszkriminál, hivatkozott továbbá arra is, hogy a köztisztviselők jubileumi jutalomra való jogosultságát illetően ilyen jogszabályi korlátozás nem létezik.
Az indítvány szerint a jubileumi jutalom számításával kapcsolatos kedvezménynek a nyugdíjazás jogcíme szerinti differenciálása az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, sérti továbbá az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdésében rögzített egyenlő bérezéshez való jogot is. Az indítványozó a Kjt. 78. § (3) bekezdésével összefüggésben alkotmányossági problémára nem hivatkozott.
Az indítvány beterjesztését követően a Kjt. 78. § (4) bekezdését a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása tárgyában kibocsátott 2000. évi XXXIII. törvény 14. §-a az indítvány tartalmának megfelelően újraszabályozta. A módosított törvény az indítványozó által sérelmezett, a közalkalmazottak előrehozott jubileumi jutalomra való jogosultságát illető, egyes nyugdíjazási jogcímeken alapuló különbségtételt megszüntette.
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében csak hatályban lévő jogszabály vizsgálatát végzi el. Hatályon kívül helyezett jogszabály esetében a vizsgálat lefolytatására csak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. §-a által szabályozott alkotmányjogi panasz, illetve a 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés alapján van lehetőség.
Miután az indítvány tárgyát utólagos normakontrollra irányuló eljárás képezte, a fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
Budapest, 2001. december 17.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelti István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.