adozona.hu
EH 2014.12.M24
EH 2014.12.M24
Konzultációra vonatkozó szabály megszegésére hivatkozás esetén nemperes eljárás keretében a jogellenesség megállapításának lehet helye, konzultáció lefolytatása azonban nem kényszeríthető ki [2012. évi I. törvény 233. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés, 289. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmező szakszervezet kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett munkáltató megsértette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 233. §-ában meghatározott konzultáció szabályait. A jogsértés megállapításán túl kérte kötelezni a kérelmezettet a konzultáció lefolytatására.
[2] A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.
[3] A megállapított tényállás szerint a kérelmező a munkáltatóval 2013. március 25-e óta t...
EH 2014.12.M24 Konzultációra vonatkozó szabály megszegésére hivatkozás esetén nemperes eljárás keretében a jogellenesség megállapításának lehet helye, konzultáció lefolytatása azonban nem kényszeríthető ki [2012. évi I. törvény 233. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés, 289. § (1) bekezdés].
[1] A kérelmező szakszervezet kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett munkáltató megsértette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 233. §-ában meghatározott konzultáció szabályait. A jogsértés megállapításán túl kérte kötelezni a kérelmezettet a konzultáció lefolytatására.[2] A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.
[3] A megállapított tényállás szerint a kérelmező a munkáltatóval 2013. március 25-e óta tárgyalásokat folytatott kollektív szerződés létrehozására. 2013. július 1-jén a kérelmezett munkáltató arról tájékoztatta a szakszervezetet, hogy a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat beszünteti, mert 2013. július 1-jétől kezdődően kiterjed rá az alágazati Kollektív Szerződés hatálya.
[4] A kérelmező 2013. július 7-én írásban az Mt. 233. § (2) bekezdés és az Mt. 277. § (5) bekezdése alapján konzultációt kezdeményezett a munkáltatóval, amelynek időpontját 2013. július 15. napján 7 és 9 óra között jelölte meg, helyszínnek pedig a munkáltató telephelyét. A kérelmező megjelölte a témaköröket is, amelyek tekintetében a konzultációt le kívánta folytatni, így - többek között - az alágazati Kollektív Szerződés kapcsán kialakult álláspontok részleteiben történő kölcsönös megvitatását.
[5] A kérelmezett 2013. július 12-én a Kollektív Szerződés megkötésére irányuló 2013. július 15. napjára 7 és 9 óra közötti időtartamra kért konzultációs kezdeményezést elutasította. Jelezte, hogy a munkáltató a szakszervezet által kért időpontban üzemi gyűlést tart, amelynek időpontját már a kérelmező levele előtt, 2013. július 5-én kitűzte, és ezen ok miatt sem tud a konzultációra időpontot biztosítani.
[6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapította, hogy a 2013. július 15. napjára kezdeményezett konzultáció abba az akadályba ütközött, hogy ebben az időpontban tartott a munkáltató a 2013. július 1-jén megkötött alágazati Kollektív Szerződéssel kapcsolatban a munkavállalók részére üzemi gyűlést.
[7] Kifejtett jogi álláspontja szerint, miután a törvényalkotó a közvetlen és személyes véleménycserét határozta meg a konzultáció meghatározásakor, a munkáltató nem követte el a konzultáció szabályainak megsértését akkor, amikor a kérelmező által kért időpontban a konzultáció megtartására nem kerülhetett sor.
[8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság érdemi döntése meghozatalakor azt is értékelte, hogy a felek között a kérelem benyújtását követően is konzultáció folyt, a 2013. július 22-én kelt e-mail tartalma szerint a kérelmező elfogadta a 2013. szeptember 2. napjára javasolt konzultációs kezdeményezést.
[9] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[10] A határozatának indokolásában kiemelte, miszerint a felek a kollektív szerződés megkötése kapcsán egyeztetést folytattak, 2013. március 25-én megbeszélésre került sor, majd ezt követően írásbeli konzultációt tartottak. Konzultáció zajlott ezenkívül 2013. július 1-jén is, amely eseményen a kérelmezett képviselője a konzultációt befejezettnek nyilvánította.
[11] A másodfokú bíróság az ekként kiemelt adatokból arra a jogkövetkeztetésre jutott, hogy a kérelmezett nem zárkózott el a konzultációtól. A határozat indokolásában foglaltak szerint mindezt alátámasztja az is, hogy 2013. július 1-jét követően a felek között további egyeztetés zajlott, levélváltás történt.
[12] A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát kérte.
[13] Sérelmezte, hogy az elsőfokú végzés megállapította, hogy az együttműködés körében a feleket az a kötelezettség terheli, hogy olyan időpontot egyeztessenek, amely mindkét fél érdekét szolgálja. E körben előadott érvelése szerint az elsőfokú bíróság figyelmét elkerülte az a releváns tény, hogy a kérelmezett - a bíróság által is rögzített együttműködési kötelezettségét megsértve - nem új időpontot javasolt a kérelmező részére, hanem elutasította a konzultációs kezdeményezést.
[14] Az elsőfokú bíróság által felhívott együttműködési kötelezettségnek nem az elutasítás, hanem egy új időpont kitűzésének a javaslata felelt volna meg. Az, hogy a kérelmezett nem kívánt konzultációt folytatni a kérelmezővel, egyértelműen kifejeződik a kérelmező szerint abban, hogy új időpont kitűzése helyett a bírósághoz irányította. Ezt a lényeges tényt pedig az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták.
[15] A kérelmező azzal is érvelt, hogy az a körülmény, hogy a felek között ezt követően zajlott-e konzultáció, az adott ügy szempontjából irreleváns, mivel a nem peres eljárás tárgya a 2013. július 15-ei konzultáció elmulasztása. A kérelmezettet semmi sem akadályozta meg abban, hogy 2013. július 15-én egy későbbi időpontban, vagy július 15-ét követő közeli napokban javasoljon új konzultációs időpontot a kérelmezői szakszervezet részére, de ehelyett a szakszervezetet a jogorvoslat útjára kívánta terelni. Mindezek alapján pedig megalapozatlan a másodfokú bíróság végzésének az a kitétele, hogy "a fenti adatok tükrében nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a kérelmezett a konzultációtól elzárkózott".
[16] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint megalapozott.
[17] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján kiemeli, hogy a kérelmező és a kérelmezett 2013. március 25-től egyeztetést folytatott Kollektív Szerződés megkötése tárgyában. 2013. július 1-jén tartott egyeztető tárgyaláson adott tájékoztatást a kérelmezett képviselője arról, hogy 2013. június 24-én aláírt alágazati Kollektív Szerződés azon a napon lép hatályba, és a munkáltatóra nézve kötelező érvényű. Mindezek alapján a Kollektív Szerződés tárgyában folytatott egyeztető tárgyalásokat - mivel okafogyottá vált - a kérelmezett befejezettnek nyilvánította.
[18] A kérelmező 2013. július 2-án július 8-ára konzultációt kezdeményezett, melynek tárgya az alágazati Kollektív Szerződés volt.
[19] A kérelmezett 2013. július 6-án a konzultációt elutasította. Ezt követően a kérelmező július 15-ére kezdeményezett négy témakörben, köztük "az alágazati Kollektív Szerződés kapcsán kialakult álláspontok részleteiben történő kölcsönös megvitatása a munkabéke jegyében" tárgyában. A kérelmezett 2013. július 12-én a július 15. napján 7-9 óra közötti időtartamra kért konzultációs kezdeményezést elutasította, és tájékoztatást adott arról, hogy amennyiben a kérelmező a döntést sérelmesnek tartja, az Mt. 289. § (1) bekezdése alapján bírósághoz fordulhat.
[20] Az előbbiek kiemelése mellett az eljárt bíróságok jogi álláspontja téves.
[21] Az Mt. 233. § (1) bekezdés b) pontja szerint konzultáció: a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd.
[22] Az Mt. 233. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen
a) a felek megfelelő képviselete,
b) a közvetlen, személyes véleménycsere,
c) az érdemi tárgyalás.
[23] Az Mt. 289. § (1) bekezdése szerint a munkáltató, az üzemi tanács vagy a szakszervezet a tájékoztatásra vagy a konzultációra vonatkozó szabály megszegése miatt öt napon belül bírósághoz fordulhat.
[24] Nem vitatottan az alperesnél a Kollektív Szerződés megkötése tárgyában a felek között 2013. július 1. napját megelőzően történt egyeztetés, azonban az alágazati Kollektív Szerződés megkötése és hatályba lépése 2013. július 1-jén a kérelmező szakszervezet előtt kétséget kizáróan új tény, illetve körülmény volt, ebben a kérdésben a felek között semmilyen érdemi tárgyalás korábban nem folyt, ezért a kérelmező megalapozottan hivatkozott az Mt. 233. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésére.
[25] Nincs jelentősége az üzemi gyűlés július 15-ére kitűzött időpontjának, mert a kérelmezett már ezt megelőzően, 2013. július 6-án az alágazati Kollektív Szerződés tárgyában július 8-ára kezdeményezett konzultációt elutasította, majd az újabb, kibővített tárgyú konzultációs kezdeményezést július 12-én. Ez alkalommal a kérelmezett azt is nyilvánvalóvá tette a kérelmező előtt, hogy az elutasítás részéről végleges, mert egyeztetésre új határnap nem került megjelölésre, a döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségéről azonban tájékoztatás történt.
[26] Az Mt. 289. §-a alapján a nemperes eljárás keretében a jogellenesség megállapítására van törvényi lehetőség. Konzultáció lefolytatása azonban, mivel az Mt. 233. § (2) bekezdése értelmében az a megállapodás érdekében folyik, nem kényszeríthető ki, a kérelmezett a kérelmező kérelme alapján konzultáció lefolytatására és megállapodás megkötésére sem kötelezhető.
[27] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a közigazgatási és munkaügyi bíróság végzését részben megváltoztatta, megállapította, hogy a kérelmezett a konzultációra vonatkozó szabályt megszegte. Az elsőfokú végzést a kérelmező kérelmét ezt meghaladóan elutasító részében helybenhagyta.
(Kúria Mfv. II. 10.129/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a dr. Bajnai Gábor ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Horváth Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Horváth Zoltán ügyvéd által képviselt kérelmezett ellen a konzultáció szabályainak megsértése megállapítása iránt a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 3.Mpk.50.062/2013. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Törvényszék Mpkf.50.507/2013/2. számú jogerős végzésével befejezett nem peres eljárásban az említett másodfokú határozat ellen a kérelmező által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a Győri Törvényszék 2.Mpkf.50.507/2013/2. számú végzését hatályon kívül helyezi, a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.Mpk.50.062/2013/3. számú végzését részben megváltoztatja és megállapítja, hogy a kérelmezett a konzultációra vonatkozó szabályt megszegte. Az elsőfokú végzést a kérelmező kérelmét ezt meghaladóan elutasító részében helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezettet, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a kérelmezőnek 20.000 (húszezer) forint és 5400 (ötezer-négyszáz) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási részköltséget, valamint az állam javára - felhívásra - 71.000 (hetvenegyezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket.
I n d o k o l á s
A kérelmező szakszervezet 2013. július 17-én előterjesztett kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett munkáltató megsértette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 233. §-ában meghatározott konzultáció szabályait. A jogsértés megállapításán túl kérte kötelezni a kérelmezettet a konzultáció lefolytatására.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.
A megállapított tényállás szerint a kérelmező a munkáltatóval 2013. március 25-e óta tárgyalásokat folytatott kollektív szerződés létrehozására. 2013. július 1-jén a kérelmezett munkáltató arról tájékoztatta a szakszervezetet, hogy a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat beszünteti, mert 2013. július 1-től kezdődően kiterjed rá a M. K. F. Egyesülete és N. H. G. O. által megkötött alágazati Kollektív Szerződés hatálya.
A kérelmező 2013. július 7-én írásban az Mt. 233. § (2) bekezdés és az Mt. 277. § (5) bekezdése alapján konzultációt kezdeményezett a munkáltatóval, amelynek időpontját 2013. július 15. napján 7 és 9 óra között jelölte meg, helyszínnek pedig a munkáltató telephelyét. A kérelmező megjelölte a témaköröket is, amelyek tekintetében a konzultációt le kívánta folytatni, így az alágazati Kollektív Szerződés kapcsán kialakult álláspontok részleteiben történő kölcsönös megvitatását a munkabéke jegyében, az MCDSZ által korábban megküldött Kollektív Szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalását, e- útdíjjal kapcsolatos szakszervezeti álláspont kifejtését, különös tekintettel a munkáltató kezdeményezésére, valamint "egyebeket".
A kérelmezett 2013. július 12-én a Kollektív Szerződés megkötésére irányuló 2013. július 15. napjára 7 és 9 óra közötti időtartamra kért konzultációs kezdeményezést elutasította. Jelezte, hogy a munkáltató a szakszervezet által kért időpontban üzemi gyűlést tart, amelynek időpontját már a kérelmező levele előtt, 2013. július 5-én kitűzte, és ezen ok miatt sem tud a konzultációra időpontot biztosítani.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapította, hogy a 2013. július 15. napjára kezdeményezett konzultáció abba az akadályba ütközött, hogy ebben az időpontban tartott a munkáltató a 2013. július 1-jén megkötött alágazati Kollektív Szerződéssel kapcsolatban a munkavállalók részére üzemi gyűlést. Kifejtett jogi álláspontja szerint, miután a törvényalkotó a közvetlen és személyes véleménycserét határozta meg a konzultáció meghatározásakor, a munkáltató nem követte el a konzultáció szabályainak megsértését akkor, amikor a kérelmező által kért időpontban a konzultáció megtartására nem kerülhetett sor.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság érdemi döntése meghozatalakor azt is értékelte, hogy a felek között a kérelem benyújtását követően is konzultáció folyt, a 2013. július 22-én kelt e-mail tartalma szerint a kérelmező elfogadta a 2013. szeptember 2. napjára javasolt konzultációs kezdeményezést.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A határozatának indokolásában kiemelte, miszerint a felek a kollektív szerződés megkötése kapcsán egyeztetést folytattak, 2013. március 25-én megbeszélésre került sor, majd ezt követően írásbeli konzultációt tartottak. Konzultáció zajlott ezenkívül 2013. július 1-jén is, amely eseményen a kérelmezett képviselője a konzultációt befejezettnek nyilvánította.
A másodfokú bíróság az ekként kiemelt adatokból arra a jogkövetkeztetésre jutott, hogy a kérelmezett nem zárkózott el a konzultációtól. A határozat indokolásába foglaltak szerint mindezt alátámasztja az is, hogy 2013. július 1-jét követően a felek között további egyeztetés zajlott, levélváltás történt. A kérelmezett 2013. július 12-ei e-mailjét is kizárólag a konzultáció keretei között lehet értékelni és értelmezni, mely szintén azt jelzi, hogy a kérelmezett kellő mértékben és körben egyeztetett, konzultált a kérelmezővel. A másodfokú bíróság szerint további konzultáció, egyeztetés a kérelmezettől nem volt elvárható.
A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát kérte.
Jogszabálysértésként a Pp. 3. § (3) bekezdése, 221. § (1) bekezdése, Mt. 6. § (1) bekezdése, 233. § (1) bekezdés b) pont, és (2) bekezdése megsértésére hivatkozott.
Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság csupán az elsőfokú végzéssel egyidejűleg küldte meg részére a kérelmezett ellenkérelmét.
Azt is sérelmezte, hogy az elsőfokú végzés megállapította, hogy az együttműködés körében a feleket az a kötelezettség terheli, hogy olyan időpontot egyeztessenek, amely mindkét fél érdekét szolgálja. E körben előadott érvelése szerint az elsőfokú bíróság figyelmét elkerülte az a releváns tény, hogy a kérelmezett - a bíróság által is rögzített együttműködési kötelezettségét megsértve - nem új időpontot javasolt a kérelmező részére, hanem elutasította a konzultációs kezdeményezést. Az elsőfokú bíróság által felhívott együttműködési kötelezettségnek nem az elutasítás, hanem egy új időpont kitűzésének a javaslata felelt volna meg. Az, hogy a kérelmezett nem kívánt konzultációt folytatni a kérelmezővel, egyértelműen kifejeződik a kérelmező szerint abban, hogy új időpont kitűzése helyett a bírósághoz irányította. Ezt a lényeges tényt pedig az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták. A kérelmező azzal is érvelt, hogy az a körülmény, hogy a felek között ezt követően zajlott-e konzultáció, az adott ügy szempontjából irreleváns, mivel a nem peres eljárás tárgya a 2013. július 15-ei konzultáció elmulasztása. A kérelmezettet semmi sem akadályozta meg abban, hogy 2013. július 15-én egy későbbi időpontban, vagy július 15-ét követő közeli napokban javasoljon új konzultációs időpontot a kérelmezői szakszervezet részére, de ehelyett a szakszervezetet a jogorvoslat útjára kívánta terelni. Mindezek alapján pedig megalapozatlan a másodfokú bíróság végzésének az a kitétele, hogy "a fenti adatok tükrében nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a kérelmezett a konzultációtól elzárkózott".
A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
Kiemelte, hogy valótlan az az állítás, amely szerint a kérelmező az elsőfokú eljárásban az ellenkérelem mellékleteit nem ismerhette meg. Értelmezése szerint - arra is figyelemmel, hogy az adott ügy nem peres eljárás tárgya - a Pp. 3. §-ában írt garanciális szabályt nem lehet olyan kiterjesztően értelmezni, ahogy azt a kérelmező állítja. Kiemelte továbbá, hogy a kérelmező szakszervezet tudott arról, hogy a kérelmezett ügyvezetője 2013. július 15. napjára a reggeli órákban üzemi gyűlést hívott össze. Szándékosan és nyilván rosszindulatból pontosan ugyanezen időpontra kérte konzultáció tartását, ezért a konzultáció szabályainak megsértése miatt jelen tényállás mellett a munkáltatót elmarasztalni nem lehet.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint megalapozott.
A kérelmező fellebbezését elbírálva a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést követett el, amikor nem kézbesítette a kérelmezőnek a kérelmezett ellenkérelmét. Nem jogszabálysértő azonban az - az adott nem peres eljárásban, amikor a bíróságnak rövid törvényi határidőn belül kell határoznia -, hogy a másodfokú bíróság ezt nem ítélte hatályon kívül helyezést eredményező súlyos eljárási szabályszegésnek.
A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján kiemeli, hogy a kérelmező és a kérelmezett 2013. március 25-től egyeztetést folytatott Kollektív Szerződés megkötése tárgyában. 2013. július 1-jén tartott egyeztető tárgyaláson adott tájékoztatást a kérelmezett képviselője arról, hogy 2013. június 24-én a M. K. F. Egyesülete Kollektív Szerződést írt alá a N. és H. G. O. Szakszervezetével, mely alágazati Kollektív Szerződés azon a napon lép hatályba, és a munkáltatóra nézve kötelező érvényű. Mindezek alapján a Kollektív Szerződés tárgyában folytatott egyeztető tárgyalásokat - mivel okafogyottá vált - a kérelmezett befejezettnek nyilvánította. A kérelmező 2013. július 2-án július 8-ára konzultációt kezdeményezett, melynek tárgya az alágazati Kollektív Szerződés volt. A kérelmezett 2013. július 6-án a konzultációt elutasította. Ezt követően a kérelmező július 15-ére kezdeményezett négy témakörben, köztük "az alágazati Kollektív Szerződés kapcsán kialakult álláspontok részleteiben történő kölcsönös megvitatása a munkabéke jegyében" tárgyában. A kérelmezett 2013. július 12-én a július 15. napján 7-9 óra közötti időtartamra kért konzultációs kezdeményezést elutasította, és tájékoztatást adott arról, hogy amennyiben a kérelmező a döntést sérelmesnek tartja, az Mt. 289. § (1) bekezdése alapján bírósághoz fordulhat.
Az előbbiek kiemelése mellett az eljárt bíróságok jogi álláspontja téves.
Az Mt. 233. § (1) bekezdés b) pontja szerint konzultáció: a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd.
Az Mt. 233. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen
a) a felek megfelelő képviselete,
b) a közvetlen, személyes véleménycsere,
c) az érdemi tárgyalás.
Az Mt. 289. § (1) bekezdése szerint a munkáltató, az üzemi tanács vagy a szakszervezet a tájékoztatásra vagy a konzultációra vonatkozó szabály megszegése miatt öt napon belül bírósághoz fordulhat.
Nem vitatottan az alperesnél a Kollektív Szerződés megkötése tárgyában a felek között 2013. július 1. napját megelőzően történt egyeztetés, azonban az alágazati Kollektív Szerződés megkötése és hatályba lépése 2013. július 1-jén a kérelmező szakszervezet előtt kétséget kizáróan új tény, illetve körülmény volt, ebben a kérdésben a felek között semmilyen érdemi tárgyalás korábban nem folyt, ezért a kérelmező megalapozottan hivatkozott az Mt. 233. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésére.
Nincs jelentősége az üzemi gyűlés július 15-ére kitűzött időpontjának, mert a kérelmezett már ezt megelőzően, 2013. július 6-án az alágazati Kollektív Szerződés tárgyában július 8-ára kezdeményezett konzultációt elutasította, majd az újabb, kibővített tárgyú konzultációs kezdeményezést július 12-én. Ez alkalommal a kérelmezett azt is nyilvánvalóvá tette a kérelmező előtt, hogy az elutasítás részéről végleges, mert egyeztetésre új határnap nem került megjelölésre, a döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségéről azonban tájékoztatás történt.
Az Mt. 289. §-a alapján a nem peres eljárás keretében a jogellenesség megállapítására van törvényi lehetőség. Konzultáció lefolytatása azonban, mivel az Mt. 233. § (2) bekezdése értelmében az a megállapodás érdekében folyik, nem kényszeríthető ki, a kérelmezett a kérelmező kérelme alapján konzultáció lefolytatására és megállapodás megkötésére sem kötelezhető.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a közigazgatási és munkaügyi bíróság végzését részben megváltoztatta, megállapította, hogy a kérelmezett a konzultációra vonatkozó szabályt megszegte. Az elsőfokú végzést a kérelmező kérelmét ezt meghaladóan elutasító részében helybenhagyta.
A kérelmezettet kötelezte a Pp. 78. § (1) bekezdésének alkalmazásával a kérelmező költségeinek megfizetésére, míg a kérelmezett az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles az állam javára megfizetni, melynek mértékét a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdés a), b), d) pontja, valamint 50. § (2) bekezdése alapján állapította meg.
Budapest, 2014. szeptember 3.
Dr. Tálné Dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Sipőczné DR. Tánczos Rita s.k. bíró
(Kúria Mfv.II.10.129/2014.)