adozona.hu
EH 2014.10.K36
EH 2014.10.K36
Önkormányzat által magasabb vezetői állás betöltésére kiírt pályázat esetén a pályázati feltételek betartása a kormányhivatal törvényességi felügyeleti vizsgálatának tárgya lehet. Az önkormányzat kiszámítható működésének alapját képezi, hogy a képviselő-testület a maga által meghatározott feltételeket tartsa meg [2011. évi CLXXXIX. tv. 132. § (3), (4), (5) bek.; 1992. évi XXXIII. tv. 20/A. §, 20/B. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Ú. Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 203/2011. (XII. 15.) számú határozatával a "J. Bölcsőde" intézményvezetői állás betöltésére pályázatot írt ki. A pályázati kiírás szerint a feltételek közé tartozott - többek között - a felsőfokú iskolai végzettség, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rend.) 2. sz. mellékletének I....
EH 2014.10.K36 Önkormányzat által magasabb vezetői állás betöltésére kiírt pályázat esetén a pályázati feltételek betartása a kormányhivatal törvényességi felügyeleti vizsgálatának tárgya lehet. Az önkormányzat kiszámítható működésének alapját képezi, hogy a képviselő-testület a maga által meghatározott feltételeket tartsa meg [2011. évi CLXXXIX. tv. 132. § (3), (4), (5) bek.; 1992. évi XXXIII. tv. 20/A. §, 20/B. §].
[1] Ú. Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 203/2011. (XII. 15.) számú határozatával a "J. Bölcsőde" intézményvezetői állás betöltésére pályázatot írt ki. A pályázati kiírás szerint a feltételek közé tartozott - többek között - a felsőfokú iskolai végzettség, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rend.) 2. sz. mellékletének I. rész I.[2] Alapellátások 2/b. pontjában meghatározott képesítés, legalább öt éves felsőfokú végzettség, vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyermekvédelem, a szociális ellátás és az egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás területén betöltött munkakörben szerzett szakmai gyakorlat. A pályázati felhívás tartalmazta, hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre szól, újonnan létesített jogviszony esetén három hónap próbaidő-kikötéssel.
[3] A pályázati felhívásra három pályázat érkezett, az önkormányzat eseti bizottságának véleménye szerint az elfogadásra javasolt pályázó J.-né B. Sz., megjegyezve azt, hogy nem rendelkezik az előírt képesítéssel. J.-né B. Sz. egy óvoda közalkalmazottja volt, az óvoda vezetője - a polgármester írásbeli kérelmére - hozzájárult áthelyezéséhez.
[4] Ilyen előzmények után Ú. Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. január 31. napján meghozta a "J. Bölcsőde" intézményvezetőjének megbízásáról a 20/2012. (I. 31.) számú határozatát: a határozat
1. pontja a bölcsőde intézményi feladatainak ellátásával 2012. február 1. és 2017. január 31. napjáig terjedő időtartamra J-né B. Sz.-t bízza meg;
2. pontja a havi illetményét állapítja meg;
3. pontja J-né B. Sz. részére 2012. május 31-ig a szakképesítési előírás alól felmentést ad, ezzel egyidejű-leg 2012. május 31. napjáig a megkezdett tanulmányainak befejezésére és a kisgyermek gondozó-nevelő OKJ szakképesítés megszerzésére kötelezi.
[5] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal felperes a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva az alperes 20/2012. (I. 31.) számú határozatát és az azt megelőző döntéshozatali eljárást felülvizsgálva törvényességi felhívással élt.
[6] A törvényességi felhívás szerint:
a határozat törvénysértő, mert a képviselő-testület olyan személyt bízott meg intézményvezetői feladatokkal, aki a pályázat benyújtásakor és elbírálásakor a pályázati feltételeknek nem felelt meg (a pályázat benyújtásakor nem rendelkezett az NM rendelet 2. sz. melléklet I. rész I. Alapellátások 2/b. pontjában meghatározott képesítési előírások egyikével sem).
[7] A felperes a felhívásban megállapította továbbá, hogy a képviselő-testület a hatályos jogszabályokban az intézményvezetővel szemben támasztott szabályok ellenére felhatalmazás hiányában biztosított felmentést a vezetői megbízáshoz szükséges képesítési előírások alól.
[8] Törvénysértőnek tartotta a határozatot azért is, mert nem tartalmazott próbaidő kikötésére vonatkozó rendelkezést.
[9] Az alperes képviselő-testülete a 102/2012. (VI. 14.) számú határozatában a törvényességi felhívással nem értett egyet.
[10] A felperes az önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte.
[11] Az ügyben eljárt Nyíregyházi Törvényszék ítéletével az alperes 20/2012. számú határozatát hatályon kívül helyezte.
[12] Az ügyben Ú. Város Önkormányzata alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.
[13] Ebben kifejtette, hogy a bíróság által hatályon kívül helyezett határozatot a Képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozta meg, erre az Mötv. 132. § (3) bekezdés b) pontja, illetve (4) bekezdés c) pontja alapján nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása.
[14] A határozatban közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, kinevezéséről nincs szó, ennek ellenére a felperes jogszabálysértésként a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/A. § (1) bekezdésére - amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésére vonatkozik -, illetőleg a 21. § (1) bekezdésére - amely a kötelező próbaidő kikötésére irányadókat tartalmazza - hivatkozik.
[15] Az alperes álláspontja szerint törvénysértő a Nyíregyházi Törvényszék határozata azért is, mert egy kifejezetten munkajogi, közalkalmazotti anyagi jogszabálysértésre alapított igényt a polgári jog szabályai szerint, a Ptk. 199. §-ára történő hivatkozással bírált el.
[16] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott:
[17] az Mötv. 132. § (3) bekezdése értelmében a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat
a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;
b) döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét.
[18] Jelen eljárás tárgya az Mötv. 132. § (3) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati (képviselő-testületi) határozat.
[19] Az Mötv. 132. § (4) bekezdése - hasonlóan, mint korábban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. § (4) bekezdése - a kivételeket fogalmazza meg.
[20] E szerint nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra,
a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának, vagy
[…]
c) amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.
[21] E szabály a munkaügyi vitát vagy a közszolgálati jogviszonyból származó vitát, illetve a mérlegelési jogkörben hozott döntést kiveszi a törvényességi felügyeleti eljárás alól azzal, hogy a mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén a döntéshozatali eljárás szabályainak megsértése esetén a kivétel alól kivételt teremt.
[22] Ugyanígy a kivétel alóli kivételt fogalmaz meg az Mötv. 132. § (5) bekezdése, amely szerint a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.
[23] Ez alapján megállapítható, hogy az Ú. Város Önkormányzata által hozott 20/2012. (I. 31.) számú határozat a törvényességi felügyeleti eljárás tárgya lehet a döntéshozatali eljárás vizsgálata körében, illetve a munkavállaló javára történő jogszabálysértés esetén akkor is, ha azt a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozta és akkor is, ha a határozat alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának van helye.
[24] Nem megalapozott ezért az alperes azon érve, hogy a felperes törvényességi felügyeleti eljárása a határozatra azért nem terjed ki, mert mérlegelési jogkörben hozott döntésről van szó, illetve mert a munkajogi szabályok az irányadóak. A pályázati feltételek megtartása a döntéshozatali eljárás része, annak vizsgálatára a kormányhivatal - az Mötv. fent jelölt rendelkezései alapján - hatáskörrel rendelkezik.
[25] A Kúria tehát megállapította, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnak volt hatásköre a 20/2012. (I. 31.) számú határozat döntéshozatali eljárásának vizsgálatára.
[26] A Kúria jelen ügyben is nyomatékosítja - a Kfv. I. 39.023/2012/9. számú ítéletében foglaltakat, azaz -, hogy az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szervnek e jogköréből eredő - az önkormányzati határozatok elleni - keresetindítási joga és az önkormányzati határozat által érintett fél határozat elleni jogorvoslati joga (a munkaügyi jogvita) két különböző jogintézmény. A törvényességi felügyelet az önkormányzati szervezetrendszer jogszerű működését, míg a munkaügyi vita az egyéni jogvédelmet szolgálja.
[27] Jelen ügyben a felperes az alperes 20/2012. (I. 31.) számú határozatát azért tartotta jogsértőnek, mert az intézményvezetői feladatok ellátásával olyan személyt bízott meg, aki - az elbíráláskor - a pályázati és jogszabályi feltételeknek nem felelt meg.
[28] A felülvizsgálati kérelem szerint a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése és 21. § (1) bekezdése az ügyben nem alkalmazható, mert az alperes 20/2012. (I. 31.) számú határozatában közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, kinevezéséről nincs szó, hiszen az intézményvezető korábban is közalkalmazott volt, áthelyezéssel került az intézmény élére.
[29] A Kjt. 20/A. § (1) bekezdése értelmében "Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik."
[30] Jelen esetben azonban figyelembe kell venni a Kjt. 20/B. § (1) bekezdését is, amely szerint "A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)-(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki."
[31] A fenti jogszabályhelyek által megállapítható, hogy vezető beosztás ellátására irányuló pályázat esetén a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alkalmazható. Így vezetői megbízás megpályáztatására is vonatkozik az a törvényi szabály, amelynek értelmében csak olyan személlyel létesíthető a megbízás, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
[32] A Kúria osztja a felperes azon álláspontját, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgáltak szerint a jogszabályi feltételeknek az önkormányzati határozat meghozatalakor kellett fennállnia, az később nem pótolható. A felperes a törvényességi felügyeleti eljárásban bizonyította, hogy a határozattal megbízott intézményvezető miért nem felelt meg a pályázati feltételeknek a kiírás és a jogszabályok szerint. Az elsőfokú bíróság megállapította - s ezt alperes sem cáfolta - hogy a pályázati feltételektől részben eltértek.
[33] Mindezek alapján az alperesi határozat jogszerűtlensége a Kjt. 20/B. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 20/A. § (1) bekezdése alapján áll fenn. E jogszabályhelyek szerint azt lehet vezető állásba kinevezni - ha pályázatot írtak ki -, aki a pályázati feltételeknek megfelel. Az önkormányzat kiszámítható működésének alapját képezi, hogy a képviselő-testület a maga által meghatározott feltételeket tartsa meg.
[34] Az elsőfokú bíróság döntése értelmében az alperes pályázati kiírása a Ptk. 199. § -a szerint olyan címzett egyoldalú jognyilatkozatnak minősül, amelytől a pályázatot kiíró és a pályázó utóbb semmiképpen sem térhet el.
[35] A Kúria megítélése szerint - s ebben osztja alperes álláspontját - a pályázati feltételektől való eltérés tilalma nem a Ptk. 199. § -ából, hanem a fentebb kifejtettekből következik.
[36] Minderre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - az indokolás megváltoztatásával - hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. IV. 37.421/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria dr. Lakatos Szabolcs jogtanácsos által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal felperesnek dr. Imre György ügyvéd által képviselt Ú. Város Önkormányzata alperes ellen önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 2012. december 12. napján kelt 4.K.21.316/2012/5. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.K.21.316/2012/5. számú ítéletét az indokolás megváltoztatásával hatályában fenntartja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30 000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
Ú. Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 203/2011. (XII. 15.) számú határozatával a "J. Bölcsőde" intézményvezetői állás betöltésére pályázatot írt ki. A pályázati kiírás szerint a feltételek közé tartozott - többek között - a felsőfokú iskolai végzettség, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rend.) 2. sz. mellékletének I. rész I. Alapellátások 2/b. pontjában meghatározott képesítés, legalább öt éves felsőfokú végzettség, vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyermekvédelem, a szociális ellátás és az egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás területén betöltött munkakörben szerzett szakmai gyakorlat. A pályázati felhívás tartalmazta, hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre szól, újonnan létesített jogviszony esetén három hónap próbaidő kikötéssel.
A pályázati felhívásra három pályázat érkezett, az önkormányzat eseti bizottságának véleménye szerint az elfogadásra javasolt pályázó J-né B. Sz., megjegyezve azt, hogy nem rendelkezik az előírt képesítéssel. J-né B. Sz. egy óvoda közalkalmazottja volt, az óvoda vezetője - a polgármester írásbeli kérelmére - hozzájárult áthelyezéséhez.
Ilyen előzmények után Ú. Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. január 31. napján meghozta az "J. Bölcsőde" intézményvezetőjének megbízásáról a 20/2012. (I. 31.) számú határozatát: A határozat
1. pontja a bölcsőde intézményi feladatainak ellátásával 2012. február 1. és 2017. január 31. napjáig terjedő időtartamra J-né B. Sz-t bízza meg;
2. pontja a havi illetményét állapítja meg;
3. pontja J-né B. Sz. részére 2012. május 31-ig a szakképesítési előírás alól felmentést ad, ezzel egyidejűleg 2012. május 31. napjáig a megkezdett tanulmányainak befejezésére és a kisgyermek gondozó-nevelő OKJ szakképesítés megszerzésére kötelezi.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal felperes a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva az alperes 20/2012. (I. 31.) számú határozatát és az azt megelőző döntéshozatali eljárást felülvizsgálva törvényességi felhívással élt. A törvényességi felhívás szerint:
A határozat törvénysértő, mert a képviselő-testület olyan személyt bízott meg intézményvezetői feladatokkal, aki a pályázat benyújtásakor és elbírálásakor a pályázati feltételeknek nem felelt meg (a pályázat benyújtásakor nem rendelkezett az NM rendelet 2. sz. melléklet I. rész I. Alapellátások 2/b. pontjában meghatározott képesítési előírások egyikével sem).
A felperes a felhívásban megállapította továbbá, hogy a képviselő-testület a hatályos jogszabályokban az intézményvezetővel szemben támasztott szabályok ellenére felhatalmazás hiányában biztosított felmentést a vezetői megbízáshoz szükséges képesítési előírások alól.
Törvénysértőnek tartotta a határozatot azért is, mert nem tartalmazott próbaidő kikötésére vonatkozó rendelkezést.
Az alperes képviselő-testülete a 102/2012. (VI. 14.) számú határozatában a törvényességi felhívással nem értett egyet.
A felperes az önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte.
Az ügyben eljárt Nyíregyházi Törvényszék a 4.K.21.316/2012./5. számú ítéletével az alperes 20/2012. számú határozatát hatályon kívül helyezte. A bíróság indokolásában leszögezte, hogy jelen eljárás nem munkaügyi per, ezért a határozathozatalt követően történtek nem bírnak relevanciával. A közigazgatási bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy 2012. január 31. napján meghozott határozat az akkor hatályos jogszabályok szerint a törvényességi jelzésben, illetve a keresetlevélben írt okból törvénysértő-e. A Törvényszék kifejtette, hogy az alperes pályázati kiírása a Ptk. 199. § szerint jognyilatkozatnak minősül. A pályázati kiírás a törvényszék szerint olyan címzett egyoldalú jognyilatkozat, amelytől a pályázatot kiíró és a pályázó utóbb semmiképpen sem térhet el. A pályázati felhívás az adott vezetői munkakör betöltésére irányuló, és a kötelezően alkalmazandó tételes jogi rendelkezéseken alapszik. A pályázatban meghatározott feltételek nem módosíthatók a kiíró által, azoktól nincs lehetőség jogszabályi felhatalmazás hiányában eltérni, a pályázati feltételek alól kizárólag a szerződés megtámadására vonatkozó szabályok alapján lehet mentesülni. A Törvényszék arra is utalt, hogy a felperes törvényi kötelessége a közigazgatási szerv eljárásának és magának a határozati formában megjelent döntésnek a törvényességi vizsgálata, ez egyben azt jelenti, hogy kizárólag a határozathozatal időpontjában fennállott tényállás bír a törvényességi ellenőrzés szempontjából relevanciával, vagyis, ami nem szerepel a döntés-előkészítésben, illetve magában a döntésben, közigazgatási szempontjából már nem orvosolható hiányosságnak minősül.
Az ügyben Ú. Város Önkormányzata alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy a bíróság által hatályon kívül helyezett határozatot a Képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozta meg, erre az Mötv. 132. § (3) bekezdés b) pontja, illetve (4) bekezdés c) pontja alapján nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása.
Az alperes szerint a vonatkozó jogszabályi előírásoknak az önkormányzat eleget tett. A bíróság nem hozott megalapozott döntést amikor arra a következtetésre jutott, hogy nem a munkaügyi per szabályai szerint kell eljárni. Az eljárás adataiból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a törvényességi felhívásában munkaviszonyra - foglalkoztatási jogviszonyra - vonatkozó jogszabálysértést kifogásol a felperes. A kifogásolt szabályok mind a munkajogi anyagi jogszabályok körébe tartoznak, így az esetleges jogszabálysértés következményeinek a levonására is a munkajogi érvénytelenség szabályai az irányadóak. Véleménye szerint a felperes keresetében keverednek a közalkalmazotti jogviszony létesítésére, illetőleg a vezetői, magasabb vezetői megbízatásra vonatkozó állítások és a kifogások. Az alperesi határozatban annak tartalma szerint intézményvezetői megbízásról rendelkezett a képviselő-testület. A határozatban közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, kinevezéséről nincs szó, ennek ellenére a felperes jogszabálysértésként a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/A. § (1) bekezdésére - ami a közalkalmazotti jogviszony létesítésére vonatkozik - illetőleg a 21. § (1) bekezdésére - ami a kötelező próbaidő kikötésére irányadókat tartalmazza - hivatkozik.
Az alperes álláspontja szerint törvénysértő a Nyíregyházi Törvényszék határozata azért is, mert egy kifejezetten munkajogi, közalkalmazotti anyagi jogszabálysértésre alapított igényt a polgári jog szabályai szerint, a Ptk. 199. §-ára történő hivatkozással bírált el. Véleménye szerint a vezetői kinevezés minden feltételnek megfelelt, a megbízott rendelkezett az intézmény vezetéséhez szükséges felsőfokú állami végzettséggel, óvoda pedagógusi szakképzettséggel és gyakorlattal, ezen kívül közoktatási vezetői szakképzettséget is szerzett. A közalkalmazotti jogviszony létesítéséről kinevezést azért nem kellett hozni, mert a vezetői megbízással azonos időben az intézményvezető áthelyezésre került az intézményhez. Kérte ezért az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását.
Az ügyben a felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be. Ebben részletesen kifejtette, hogy az alperes 20/2012. (I. 31.) számú határozatának 1., 2. és 3. pontjai külön-külön és összességében is miért minősülnek törvénysértőnek. A felülvizsgálati ellenkérelem utalt arra, hogy a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában a határozathozatal időpontjában fennálló tényállás bír a törvényességi ellenőrzés szempontjából relevanciával, közigazgatási szempontból már közömbös, hogy a megbízás kezdete óta J-né B. Sz. megszerezte a hiányzó végzettséget. A Pp. 339/A. §-a alapján az alperes határozatának jogszabályba ütköző voltát nem érinti a 2012. február 1-jei kinevezési okirat tartalma, valamint az áthelyezésre vonatkozó megállapodás. A kormányhivatal szerint az önkormányzat a pályázati elbírálásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tett eleget. A felülvizsgálati ellenkérelem szerint a felperes vizsgálhatta az adott önkormányzati határozatot és azt megelőző döntéshozatali eljárást az Mötv. 132. § (4) bekezdés a) pontja, illetve 132. § (5) bekezdése alapján, annak ellenére, hogy a határozattal szemben az érintett munkaügyi jogvitát kezdeményezhetett.
A kormányhivatal hatáskörét és perindítási lehetőségét a Nyíregyházi Törvényszék egy más ügyben, hasonló tényállás alapján elismerte. Hivatkozott a törvényszék a Kúria Kfv.IV.39.023/2012/9. számú ítéletére, amelyben a Kúria egyértelműen rögzítette, hogy a törvényességi felügyelet az önkormányzati szervezetrendszer jogszerű működését, míg a munkaügyi vita az egyéni jogvédelmet szolgálja. Minderre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 274.§ (1) bekezdése alkalmazásával.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott:
Az Mötv. 132. § (3) bekezdése értelmében a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat:
a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;
b) döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét;
Jelen eljárás tárgya az Mötv. 132. (3) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati (képviselő-testületi) határozat.
Az Mötv.132. § (4) bekezdése - hasonlóan, mint korábban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. § (4) bekezdése - a kivételeket fogalmazza meg. E szerint nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra:
a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy
(...)
c) amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.
E szabály a munkaügyi vitát vagy a közszolgálati jogviszonyból származó vitát illetve a mérlegelési jogkörben hozott döntést kiveszi a törvényességi felügyeleti eljárás alól azzal, hogy a mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén a döntéshozatali eljárás szabályainak megsértése esetén a kivétel alól kivételt teremt.
Ugyan így a kivétel alóli kivételt fogalmaz meg az Mötv. 132. § (5) bekezdése, amely szerint a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.
Ez alapján megállapítható, hogy az Ú. Város Önkormányzata által hozott 20/2012. (I.31.) számú határozat a törvényességi felügyeleti eljárás tárgya lehet a döntéshozatali eljárás vizsgálata körében, illetve a munkavállaló javára történő jogszabálysértés esetén akkor is, ha azt a képviselő-testület mérlegelési jogköreben hozta és akkor is, ha a határozat alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának van helye.
Nem megalapozott ezért az alperes azon érve, hogy a felperes törvényességi felügyeleti eljárása a határozatra azért nem terjed ki, mert mérlegelési jogkörben hozott döntésről van szó, illetve mert a munkajogi szabályok az irányadóak. A pályázati feltételek megtartása a döntéshozatali eljárás része, annak vizsgálatára a kormányhivatal - az Mötv. fent jelölt rendelkezései alapján - hatáskörrel rendelkezik.
A Kúria tehát megállapította, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnak volt hatásköre a 20/2012. (I.31.) számú határozat döntéshozatali eljárásának vizsgálatára.
A Kúria jelen ügyben is nyomatékosítja - a Kfv.I.39.023/2012/9. számú ítéletében foglaltakat, azaz -, hogy az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szervnek e jogköréből eredő - az önkormányzati határozatok elleni - keresetindítási joga és az önkormányzati határozat által érintett fél határozat elleni jogorvoslati joga (a munkaügyi jogvita) két különböző jogintézmény. A törvényességi felügyelet az önkormányzati szervezetrendszer jogszerű működését, míg a munkaügyi vita az egyéni jogvédelmet szolgálja.
Jelen ügyben a felperes az alperes 20/2012. (I.31.) számú határozatát azért tartotta jogsértőnek, mert az intézményvezetői feladatok ellátásával olyan személyt bízott meg, aki - az elbíráláskor - a pályázati és jogszabályi feltételeknek nem felelt meg.
A felülvizsgálati kérelem szerint a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése és 21. § (1) bekezdése az ügyben nem alkalmazható, mert az alperes 20/2012. (I.31.) számú határozatában közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, kinevezéséről nincs szó, hiszen az intézményvezető korábban is közalkalmazott volt, áthelyezéssel került az intézmény élére.
A Kjt. 20/A. § (1) bekezdése értelmében "Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik."
Jelen esetben azonban figyelembe kell venni a Kjt. 20/B. § (1) bekezdését is, amely szerint "A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)-(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki."
A fenti jogszabályhelyek által megállapítható, hogy vezető beosztás ellátására irányuló pályázat esetén a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alkalmazható. Így vezetői megbízás megpályáztatására is vonatkozik az a törvényi szabály, amelynek értelmében csak olyan személlyel létesíthető a megbízás, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A Kúria osztja a felperes azon álláspontját, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgáltak szerint a jogszabályi feltételeknek az önkormányzati határozat meghozatalakor kellett fennállnia, az később nem pótolható. A felperes a törvényességi felügyeleti eljárásban bizonyította, hogy a határozattal megbízott intézményvető miért nem felelt meg a pályázati feltételeknek a kiírás és a jogszabályok szerint. Az elsőfokú bíróság megállapította - s ezt alperes sem cáfolta - hogy a pályázati feltételektől részben eltértek. Mindezek alapján az alperesi határozat jogszerűtlensége a Kjt. 20/B.§ (1) bekezdése folytán alkalmazandó 20/A. § (1) bekezdése alapján áll fenn. E jogszabályhelyek szerint azt lehet vezető állásba kinevezni - ha pályázatot írtak ki - aki a pályázati feltételeknek megfelel. Az önkormányzat kiszámítható működésének alapját képezi, hogy a képviselő-testület a maga által meghatározott feltételeket tartsa meg.
Az elsőfokú bíróság döntése értelmében az alperes pályázati kiírása a Ptk. 199. §-a szerint olyan címzett egyoldalú jognyilatkozatnak minősül, amelytől a pályázatot kiíró és a pályázó utóbb semmiképpen sem térhet el.
A Kúria megítélése szerint - s ebben osztja alperes álláspontját - a pályázati feltételektől való eltérés tilalma nem a Ptk. 199. §-ából, hanem a fentebb kifejtettekből következik.
Minderre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - az indokolás megváltoztatásával - hatályában fenntartotta.
A Kúria a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 78. § alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére.
A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2014. április 29.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró, Dr. Kalas Tibor sk.bíró
(Kúria Kfv.IV.37.421/2013.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2014.173 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
