adozona.hu
BH+ 2014.3.128
BH+ 2014.3.128
A világos indokolás követelményének megfelelt az a munkáltatói rendes felmondás, amely a munkaviszony megszüntetésének indokát átszervezésben jelölte meg, utalt a munkavállaló munkakörét érintő változtatás okára, amelyből okszerűen következett, hogy továbbfoglalkoztatására nem volt lehetőség [1992. évi XXII. tv. (Mt.) 89. § (2) bek., MK 95. számú állásfoglalás II. pontja].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresete a munkáltató rendes felmondása jogellenességének megállapítására és ennek jogkövetkezményei alkalmazására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1998. augusztus 24-étől állt munkaviszonyban az alperesnél, utolsó munkaköre értékesítési tanácsadó volt. Az alperes az ún. leader projekt keretében 2012. január 1-jétől új életpálya modellt és ehhez igazodó új javadalmazási...
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1998. augusztus 24-étől állt munkaviszonyban az alperesnél, utolsó munkaköre értékesítési tanácsadó volt. Az alperes az ún. leader projekt keretében 2012. január 1-jétől új életpálya modellt és ehhez igazodó új javadalmazási rendszert vezetett be. A rendszerbe a munkavállaló besorolása szakmai tudásfelmérés, kompetencia- és vezetői értékelés alapján történt meg. A felperes a projektre vonatkozó tájékoztatót 2011. szeptember 21-én kapta meg. A 2011. október végén írt kompetenciafelmérés során a tesztje 0 pontos lett. Erről 2011. december 21-én tájékoztatták. Ekkor a felperesnek felajánlottak egy új munkakört, amelyet nem fogadott el arra hivatkozással, hogy szakmai megbeszélésre számított, és mindvégig hangoztatta, hogy a helyzetet nem tudja értelmezni.
E napon adták át a felperes részére a rendes felmondást. Ebben a munkáltató utalt az új projekt céljára, ez alapján az új életpályamodellbe történő besorolásra, amely szerint 2012. január 1-jétől új munkakörként fióki értékesítéstámogatási szakértői munkakört ajánlanak fel a részére, melyre a felperes nem tett határozott elfogadó nyilatkozatot. A munkáltató a jelenlegi alkalmazási feltételek mellett továbbfoglalkoztatni nem tudja, ezért a működésével összefüggő okból szünteti meg rendes felmondással a munkaviszonyt.
A felperes keresete szerint a felmondás indokolása nem világos, mert abból nem állapítható meg, hogy az új életpályamodell és javadalmazási struktúra hogyan érintette a munkakörét, és miért tette a munkaviszonyát fenntarthatatlanná. Emellett az indok nem valós, mert kompetencia- és vezetői értékelésére nem került sor, és nem kapott az új munkakörről megfelelő információkat. A munkáltató rosszhiszemű is volt, mert a teszt értékelésére hívta, ennek ellenére ultimátumszerűen alacsonyabb munkabérű munkakört ajánlott fel a részére. A felmondásnak viszont nem lehet indoka az, hogy nem járult hozzá a munkaszerződés módosításához.
A munkaügyi bíróság ítéletében az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) és az MK 95. számú állásfoglalásra hivatkozással megállapította, hogy az alperes rendes felmondásából annak indoka kitűnik, mert azt a munkáltató a felperes munkakörét érintő munkaszervezeti átalakításra alapította. Tartalmazza azt is, hogy a munkáltatónál átszervezés történt, és az is megállapítható az indokolás alapján, hogy ez az átalakítás a felperes munkakörét érintette. A felperes a perben nem vitatta, hogy az átszervezés megtörtént, és hogy a munkaköre megszűnt. 2011. december 21-én az általa aláírt jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója megszűnt munkaköre helyett ajánlott fel új munkakört, és annak feltételeit is meghatározta. A felperes személyes nyilatkozata szerint tisztában volt azzal, hogy ha a felajánlott munkakört nem fogadja el, a munkaviszonyát megszüntetik. A felmondásra tehát azért került sor, mert a felperes elzárta magát a továbbfoglalkoztatása lehetőségétől.
A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy a munkáltatói rendes felmondás jogellenes, a felperes munkaviszonya a közbenső ítélet kihirdetésével szűnik meg. Az elsőfokú bíróságot a jogellenesség jogkövetkezményei tekintetében az eljárás folytatására utasította.
A törvényszék álláspontja szerint a felmondás indokolása nem volt világos, abból csak az derült ki, hogy az alperesnél új fiókértékesítési modellt vezettek be, és ehhez igazodóan új javadalmazási rendszert alakítottak ki, amelynek keretében teljeskörű szakmai tudásfelmérésre került sor. Ez alapján történt az új struktúrában a munkavállalók besorolása, a felperes azonban a felajánlott munkakört nem fogadta el.
A törvényszék álláspontja szerint a tudásszint felmérés, a munkavállalók új besorolása és az átszervezés kizárólag egymással összefüggően vizsgálhatók a felmondás okaként. A munkáltató intézkedéséből azonban nem állapítható meg, hogy a továbbiakban: a felperes munkájára miért nincs szükség, továbbá hogy a felmérés eredményének alapján miért került sor olyan munkakörbe történő besorolására, amely alacsonyabb munkabérrel jár. Az a felmondási ok, hogy a felperes munkaköre megszűnt, a felmondásban nem szerepelt. Ezért erre a munkaügyi bíróságnak nem kellett bizonyítást lefolytatni, annak eredménye a perben nem értékelhető. A felmondásban szereplő átszervezési indok nem jelenti egyúttal a munkakör megszűnését is. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a felperes az eljárásban nem vitatta a munkaköre megszűnését.
A részletes személyes egyeztetés, a felmérés értékelésének elmaradása folytán nem lehetett a felperes számára érthető, hogy miért került sor új munkakör felajánlására. Önmagában az a nyilatkozat, hogy a szakmai teszt eredménye nulla, nem jelenti egyúttal annak kiértékelését is.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hivatkozása szerint a felmondásból annak oka világosan megállapítható: az működésével összefüggő okként átszervezés volt. Ennek eredményeként új szervezet, új munkakörök kerültek az alperesnél kialakításra. Erről a felperes már szeptemberben tájékoztató anyagot kapott, ebből tudta, a munkaköri besoroláshoz volt szükség a tudásszint felmérésére. A munkakör felajánlása, a szükséges vizsgák ütemezése csak a folyamat része volt, nem pedig a felmondás oka. A felperes szakmai kiértékelése, annak módja nem lehet vizsgálat tárgya, így nem értékelhető az sem, hogy 2011. december 21-én milyen jellegű és milyen részletességű értékelés történt. A munkaviszony megszüntetésének oka ugyanis nem a munkavállaló képességeivel vagy magatartásával összefüggő volt. A nulla eredményű szakmai teszt egyébként sem volt alkalmas részletes értékelésre.
A felmondási indok világossága értékelésekor alap nélkül vonta a törvényszék vizsgálata körébe a másik munkakör felajánlásával kapcsolatos körülményeket, ez ugyanis a felmondás világosságát nem érinti. Az alperes működésével összefüggő felmondási okként az átszervezést jelölte meg, amelyen belül a felperes munkakörét érintő változás indokára is kitért.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Hivatkozása szerint a felmondás azon indoka, miszerint az esetében a kiértékelés megtörtént, nem valós. A kompetenciafelmérés ugyanis három elemet tartalmazott, abból csak az egyik volt a szakmai teszt. Nem felel meg a világosság követelményének sem a felmondás, az átszervezés lényege ugyanis a felmondásból nem volt megismerhető. Az alperes csak a perben hivatkozott arra, hogy a felperes munkakörét az átszervezés keretében megszüntették. Az átszervezésből logikailag nem következik a munkakör megszüntetése, az más módon is megvalósulhat.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az MK 95. számú állásfoglalás II. pontja alapján kialakult bírói gyakorlat értelmében a világos indokolás követelményének megfelel, ha a felmondás megjelöli azt a konkrét tényt, körülményt, amelyre az intézkedést a munkáltató alapította, és abból - függetlenül attól, hogy azt összefoglalóan vagy részletezően határozta meg - megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban: a munkavállaló munkájára.
A perbeli esetben az alperes intézkedésének indokolása e követelményeknek megfelelt. A működésével összefüggő okra alapította a felmondást, azt átszervezésben jelölte meg. Utalt továbbá a felperes munkakörét érintő változtatás indokára, vagyis a 2012. január 1-jétől kezdődő új életpályamodell, új javadalmazási rendszer kialakítására, amelybe történő besorolás a munkavállalók tudásfelmérése alapján történt. Ennek eredményeként a felperesnek új munkakört ajánlottak fel, amelyet ő nem fogadott el, így a bevezetett új javadalmazási rendszer alapján nem lehetett továbbfoglalkoztatni. Téves a másodfokú bíróság következtetése, miszerint ez az indokolás nem világos.
Az átszervezés, azaz a munkavállaló munkakörét érintő - akár a szervezeti felépítésben, akár a feladatok elosztásában jelentkező - változtatás ugyanis olyan konkrét tény, amely bizonyítható. Az elsőfokú bíróság - a felperes személyes nyilatkozatát is figyelembe véve - ezért helytállóan állapította meg, hogy a felperes munkaköre megszűnése mint átszervezést megvalósító ok, valós volt.
Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a munkakör megszűnéséről csak a perben szerzett tudomást. A munkáltató által a felmondás kézbesítésekor 2011. december 21-én felvett jegyzőkönyvben a felperes aláírásával igazolta a munkáltató azon közlését, miszerint a 2011. december 31-én megszűnő munkaköre helyett ajánlott fel részére új munkakört, és elfogadó nyilatkozat hiányában a munkakör megszűnésére tekintettel munkaviszonyának megszüntetése válik szükségessé.
Az átszervezés megvalósításának mikéntje a munkáltató döntési körébe tartozik, így az a bíróság által nem vizsgálható felül [MK 95. számú állásfoglalás I. b) pont]. Erre tekintettel az átszervezésre alapított felmondás jogszerűségének vizsgálata körén kívül esik, hogy a felperes értékelése miként történt, és hogy a nullás teszt eredménye alapján a munkavállaló szakmai kiértékelése szükséges volt-e.
A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
(Kúria Mfv. I. 10.125/2013.)
A Kúria a dr. Ballantyne Linda ügyvéd által képviselt N. J. felperesnek a dr. Busa Barbara ügyvéd által képviselt O. B. Nyrt. alperes ellen felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Győri Munkaügyi Bíróságnál 14.M.78/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Törvényszék 2.Mf.20.652/2012/4. számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
A Kúria a Győri Törvényszék 2.Mf.20.652/2012/4. számú közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi és a Győri Munkaügyi Bíróság 14.M.78/2012. számú ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 150 000 (egyszázötvenezer) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 591 400 (ötszázkilencvenegyezer-négyszáz) forint fellebbezési és 739 200 (hétszázharminckilencezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A felperes keresete a munkáltató rendes felmondása jogellenességének megállapítására és ennek jogkövetkezményei alkalmazására irányult.
A Győri Munkaügyi Bíróság 14.M.78/2012. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperes javára perköltség, az állam javára kereseti illeték megfizetésére.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1998. augusztus 24-étől állt munkaviszonyban az alperesnél, utolsó munkaköre értékesítési tanácsadó volt. Az alperes az ún. leader projekt keretében 2012. január 1-jétől új életpálya modellt és ehhez igazodó új javadalmazási rendszert vezetett be. A rendszerbe a munkavállaló besorolása szakmai tudásfelmérés, kompetencia- és vezetői értékelés alapján történt meg. A felperes a projektre vonatkozó tájékoztatót 2011. szeptember 21-én kapta meg. A 2011. október végén írt kompetenciafelmérés során a tesztje 0 pontos lett. Erről 2011. december 21-én tájékoztatták. Ekkor a felperesnek felajánlottak egy új munkakört, amelyet nem fogadott el arra hivatkozással, hogy szakmai megbeszélésre számított, és mindvégig hangoztatta, hogy a helyzetet nem tudja értelmezni.
E napon adták át a felperes részére a rendes felmondást. Ebben a munkáltató utalt az új projekt céljára, ez alapján az új életpályamodellbe történő besorolásra, amely szerint 2012. január 1-jétől új munkakörként fióki értékesítéstámogatási szakértői munkakört ajánlanak fel a részére, melyre a felperes nem tett határozott elfogadó nyilatkozatot. A munkáltató a jelenlegi alkalmazási feltételek mellett továbbfoglalkoztatni nem tudja, ezért a működésével összefüggő okból szünteti meg rendes felmondással a munkaviszonyt.
A felperes keresete szerint a felmondás nem világos, mert annak indokolásából nem állapítható meg, hogy az új életpályamodell és javadalmazási struktúra hogyan érintette a munkakörét, és miért tette a munkaviszonyát fenntarthatatlanná. Emellett nem valós, mert kompetencia- és vezetői értékelésére nem került sor, és nem kapott az új munkakörről megfelelő információkat. A munkáltató rosszhiszemű is volt, mert a teszt értékelésére hívta, ennek ellenére ultimátumszerűen alacsonyabb munkabérű munkakört ajánlott fel a részére. A felmondásnak viszont nem lehet indoka az, hogy nem járult hozzá a munkaszerződés módosításához.
A munkaügyi bíróság ítéletében az 1992.évi XXII. tv. (régi Mt.</a>) és az MK 95. számú állásfoglalásra hivatkozással megállapította, hogy az alperes rendes felmondásából annak indoka kitűnik, mert azt a munkáltató a felperes munkakörét érintő munkaszervezeti átalakításra alapította. Tartalmazza azt is, hogy a munkáltatónál átszervezés történt, és az is megállapítható az indokolás alapján, hogy ez az átalakítás a felperes munkakörét érintette. A felperes a perben nem vitatta, hogy az átszervezés megtörtént, és hogy a munkaköre megszűnt. 2011. december 21-én az általa aláírt jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója megszűnt munkaköre helyett ajánlott fel új munkakört, és annak feltételeit is meghatározta. A felperes személyes nyilatkozata szerint tisztában volt azzal, hogy ha a felajánlott munkakört nem fogadja el, a munkaviszonyát megszüntetik. A felmondásra tehát azért került sor, mert a felperes elzárta magát a továbbfoglalkoztatása lehetőségétől.
A felperes fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék 2.Mf.20.652/2012/4. számú közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy a munkáltatói rendes felmondás jogellenes, a felperes munkaviszonya a közbenső ítélet kihirdetésével szűnik meg. Az elsőfokú bíróságot a jogellenesség jogkövetkezményei tekintetében az eljárás folytatására utasította.
A törvényszék álláspontja szerint a felmondás indokolása nem volt világos, abból csak az derült ki, hogy az alperesnél új fiókértékesítési modellt vezettek be, és ehhez igazodóan új javadalmazási rendszert alakítottak ki, amelynek keretében teljeskörű szakmai tudásfelmérésre került sor. Ez alapján történt az új struktúrában a munkavállalók besorolása, a felperes azonban a felajánlott munkakört nem fogadta el.
A törvényszék álláspontja szerint a tudásszint felmérés, a munkavállalók új besorolása és az átszervezés kizárólag egymással összefüggően vizsgálhatók a felmondás okaként. A munkáltató intézkedéséből azonban nem állapítható meg, hogy a továbbiakban: a felperes munkájára miért nincs szükség, továbbá hogy a felmérés eredményének alapján miért került sor olyan munkakörbe történő besorolására, amely alacsonyabb munkabérrel jár. Az a felmondási ok, hogy a felperes munkaköre megszűnt, a felmondásban nem szerepelt. Ezért erre a munkaügyi bíróságnak nem kellett bizonyítást lefolytatni, annak eredménye a perben nem értékelhető. A felmondásban szereplő átszervezési indok nem jelenti egyúttal a munkakör megszűnését is. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a felperes az eljárásban nem vitatta a munkaköre megszűnését.
A részletes személyes egyeztetés, a felmérés értékelésének elmaradása folytán nem lehetett a felperes számára érthető, hogy miért került sor új munkakör felajánlására. Önmagában az a nyilatkozat, hogy a szakmai teszt eredménye nulla, nem jelenti egyúttal annak kiértékelését is.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hivatkozása szerint a felmondásból annak oka világosan megállapítható: az működésével összefüggő okként átszervezés volt. Ennek eredményeként új szervezet, új munkakörök kerültek az alperesnél kialakításra. Erről a felperes már szeptemberben tájékoztató anyagot kapott, ebből tudta, a munkaköri besoroláshoz volt szükség a tudásszint felmérésére. A munkakör felajánlása, a szükséges vizsgák ütemezése csak a folyamat része volt, nem pedig a felmondás oka. A felperes szakmai kiértékelése, annak módja nem lehet vizsgálat tárgya, így nem értékelhető az sem, hogy 2011. december 21-én milyen jellegű és milyen részletességű értékelés történt. A munkaviszony megszüntetésének oka ugyanis nem a munkavállaló képességeivel vagy magatartásával összefüggő volt. A nulla eredményű szakmai teszt egyébként sem volt alkalmas részletes értékelésre.
A felmondás világossága értékelésekor alap nélkül vonta a törvényszék vizsgálata körébe a másik munkakör felajánlásával kapcsolatos körülményeket, ez ugyanis a felmondás világosságát nem érinti. Az alperes működésével összefüggő felmondási okként az átszervezést jelölte meg, amelyen belül a felperes munkakörét érintő változás indokára is kitért.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Hivatkozása szerint a felmondás azon indoka, miszerint az esetében a kiértékelés megtörtént, nem valós. A kompetenciafelmérés ugyanis három elemet tartalmazott, abból csak az egyik volt a szakmai teszt.
Nem felel meg a világosság követelményének sem a felmondás, az átszervezés lényege ugyanis a felmondásból nem volt megismerhető. Az alperes csak a perben hivatkozott arra, hogy a felperes munkakörét az átszervezés keretében megszüntették. Az átszervezésből logikailag nem következik a munkakör megszüntetése, az más módon is megvalósulhat.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az MK. 95. számú állásfoglalás II. pontja alapján kialakult bírói gyakorlat értelmében a jogszabályban előírt világos indokolás követelményének megfelel az, amely megjelöli azt a konkrét tényt, körülményt, amelyre az intézkedést a munkáltató alapította, és abból - függetlenül attól, hogy azt összefoglalóan vagy részletezően határozta meg - megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban: a munkavállaló munkájára.
A perbeli esetben az alperes intézkedésének indokolása e követelményeknek megfelelt. A működésével összefüggő okra alapította a felmondást, azt átszervezésben jelölte meg, utalt továbbá a felperes munkakörét érintő változtatás indokára, vagyis a 2012. január 1-jétől kezdődő új életpályamodell, új javadalmazási rendszer kialakítására, amelybe történő besorolás a munkavállalók tudásfelmérése alapján történt. Ennek eredményeként a felperesnek új munkakört ajánlottak fel, amelyet ő nem fogadott el, így a bevezetett új javadalmazási rendszer alapján nem lehetett továbbfoglalkoztatni. Téves a másodfokú bíróság következtetése, miszerint ez az indokolás nem világos.
Az átszervezés, azaz a munkavállaló munkakörét érintő - akár a szervezeti felépítésben, akár a feladatok elosztásában jelentkező - változtatás ugyanis olyan konkrét tény, amely bizonyítható (BH.2001.395.). Az elsőfokú bíróság - a felperes személyes nyilatkozatát is figyelembe véve - ezért helytállóan állapította meg, hogy a felperes munkaköre megszűnése mint átszervezést megvalósító ok, valós volt.
Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a munkakör megszűnéséről csak a perben szerzett tudomást. A munkáltató által a felmondás kézbesítésekor 2011. december 21-én felvett jegyzőkönyvben a felperes aláírásával igazolta a munkáltató azon közlését, miszerint a 2011. december 31-én megszűnő munkaköre helyett ajánlott fel részére új munkakört, és elfogadó nyilatkozat hiányában a munkakör megszűnésére tekintettel munkaviszonyának megszüntetése válik szükségessé.
Az átszervezés (új javadalmazási, besorolási rendszer bevezetése) megvalósításának mikéntje a munkáltató döntési körébe tartozik, így az a bíróság által nem vizsgálható felül (MK.95. számú állásfoglalás I. b) pont). Erre tekintettel az átszervezésre alapított felmondás jogszerűségének vizsgálata körén kívül esik, hogy a felperes értékelése miként történt, és hogy a nullás teszt eredménye alapján a munkavállaló szakmai kiértékelését szükségesnek tartotta-e.
A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Kötelezte a pervesztes felperest a Pp. 78. § (1) bekezdés alapján az alperes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdés alapján köteles a felperes a le nem rótt fellebbezési [Itv. 46. § (1) bek.] és felülvizsgálati [Itv. 50. § (1) bek.] eljárási illeték megfizetésére.