adozona.hu
EH 2014.01.M1
EH 2014.01.M1
A fokozott ellenőrzés, azaz az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység szervezettségi szintje és kiterjedése alapján dönthető el az akció szolgálati pótlékra való jogosultság [1996. évi XLIII. törvény 254. § (2) bek. b) pont; 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rend. 57. §; 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 39. § (2) bek.; 30/2011. (IX. 22.) BM rend. 26. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes hivatásos szolgálati viszonyban, a N.-i Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán járőrként teljesített szolgálatot.
Szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében 2009. január 14. és 2012. február 29. napja között teljesített 417 órára akció szolgálati pótlék megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 80 585 Ft-ot és annak 2010. augusztus 1-jétől kifizetésig járó tör...
EH 2014.01.M1 A fokozott ellenőrzés, azaz az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység szervezettségi szintje és kiterjedése alapján dönthető el az akció szolgálati pótlékra való jogosultság [1996. évi XLIII. törvény 254. § (2) bek. b) pont; 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rend. 57. §; 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 39. § (2) bek.; 30/2011. (IX. 22.) BM rend. 26. § (2) bek.]
A felperes hivatásos szolgálati viszonyban, a N.-i Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán járőrként teljesített szolgálatot.Szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében 2009. január 14. és 2012. február 29. napja között teljesített 417 órára akció szolgálati pótlék megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 80 585 Ft-ot és annak 2010. augusztus 1-jétől kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatát.
A megállapított tényállás szerint a felperes a perbeli időszakban több, úgynevezett TISPOL akcióban vett részt. A csatolt fokozott ellenőrzésekre vonatkozó tervek szerint ezen akciók különböző közlekedésbiztonsági ellenőrzések európai szintű végrehajtására terjedtek ki, melyek területi, illetve országos szintűek voltak, a koncentrált feladatot magasabb szervezeti szinten szervezett, több egység, összehangoltan hajtotta végre, ezért azok a munkaügyi bíróság szerint - elnevezésüktől függetlenül - akciónak minősültek. Mindezekre tekintettel a felperes tekintetében megvalósult az akció szolgálati pótlékra jogosító, a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 57. §-ában előírt vagylagos feltétel egyike, mert meghatározott időre, meghatározott rendőri erőt kivezényelve, meghatározva pontosan az ellenőrzés helyét, az abban résztvevők számát, személyét, időtartamát és az ellenőrzés célját, területi akcióra került sor és ilyen akciókban a felperes 2009. évben 217, 2010. évben 84, 2011. évben 116 órát teljesített.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az ítélete indokolásában kiemelte, miszerint a Hszt. 247. § (1) bekezdés a) pontja alapján a rendőrségnél az állományilletékes parancsnok az országos parancsnok, a c) pont szerint a megyei rendőrfőkapitány, míg a h) pont szerint a városi rendőrkapitány. A perbeli esetekben az akciókat felsőbb szinten rendelték el, amelynek helyi végrehajtásáról a felperes közvetlen állományilletékes parancsnoka, a városi rendőrkapitány rendelkezett. Ezért a R. 57. §-ának első fordulatában írt feltételek - az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban történő részvétel - a felperes esetében megvalósultak.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását, másodlagosan a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az alperes szerint a perbeli esetben nem valósult meg az akció szolgálati pótlékra való jogosultsághoz szükséges valamennyi jogszabályi feltétel. Az országos, vagy területi fokozott ellenőrzés és az országos, vagy területi akció ugyanis szerinte két külön fogalom, és az országos, vagy területi fokozott ellenőrzés pótlékfizetési kötelezettséget nem keletkeztet. A két fogalom elkülönítéséhez az alperes álláspontja szerint a fokozott ellenőrzés fogalmából lehet kiindulni, a jogszabály alapján ugyanis a fokozott ellenőrzés is összehangolt és koncentrált rendőri tevékenység. A pótlékra jogosító tevékenység és a fokozott ellenőrzés ezért az alperes érvelése szerint az elrendelő személye és a szolgálati feladat jellege alapján határolható el. Akció elrendelésére csak az állományilletékes parancsnok jogosult, míg fokozott ellenőrzést az állományilletékes parancsnokon kívül az Rtv. 30. § (1) bekezdése, a szolgálati szabályzat 26. § (2) bekezdése szerint a rendőri vezetők, bűnügyi rendészeti főigazgatók és igazgatók is elrendelhetnek. Elrendelési jogosultsággal összefüggésben az akció esetén az elrendelésnek kell a megyei, illetve az országos állományilletékes parancsnoktól származnia, azaz alperes szerint akciót rendészeti, bűnügyi főigazgató országos szinten saját hatáskörében nem rendelhet el, ahogy megyei szinten sem rendelhet el akciót a bűnügyi, rendészeti igazgató.
Mindemellett az alperes szerint az elrendelő személyén túl vizsgálni szükséges az ellátott szolgálati feladatot is, ugyanis abban az esetben, ha a fokozott ellenőrzést országos, vagy megyei szinten az állományilletékes parancsnok rendeli el, a megkülönböztetés alapjául csak az elvégzett szolgálati feladat szolgálhat. Ugyanakkor a szolgálati feladatnak éppen a fokozott ellenőrzés és az akció közötti különbségre figyelemmel alperesi álláspont szerint különböznie kell a fokozott ellenőrzésben végrehajtott feladattól. Az alperes továbbá azt is sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok a TISPOL ellenőrzésen kívüli ellenőrzéseket nem vizsgálták, e körben nem derítették fel a tényállást.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 254. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott, a teljesített óránként megállapított akció szolgálati pótlék fizetéseinek feltételeiről a R. 57. §-a rendelkezik. E szerint arra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetőleg különleges szolgálati feladatban vesz részt.
Az akció szolgálati pótlékra jogosultság vagylagos jogszabályi feltétele tehát az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban való részvétel, illetőleg az illetékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt különleges szolgálati feladatban való részvétel.
Az akció szolgálati pótlékra való jogosultság egyik feltétele körében a jogszabály azt értékeli, hogy a koncentráltan és összehangoltan ellátott szolgálati feladat milyen szervezettségi szinten került végrehajtásra. Így amennyiben az országos, illetve területi szintű, akkor az igénybevétel, illetve a szolgálati feladat különlegességének vizsgálata nélkül jár az illetménypótlék.
Az eljárt bíróságok a felperes igényét az előbbiek alapján jogszabálysértés nélkül fogadták el megalapozottnak.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében abból a feltételezésből indult ki, hogy mivel a jogszabály egyértelműen meghatározza a fokozott ellenőrzés fogalmát, attól az "akció" fogalmának feltétlenül különböznie kell.
Minthogy az irányadó jogszabályok az akció fogalmára nézve értelmező rendelkezést nem tartalmaznak, a perbeli jogosultság feltétele csak és kizárólag a R. 57. §-a alapján ítélhető meg. Következésképpen a fokozott ellenőrzés, azaz az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység szervezettségi szintje és kiterjedése alapján dönthető el az akció szolgálati pótlékra való jogosultság.
Fokozott ellenőrzés végrehajtása ugyanis - annak elrendelésére jogosultak szabályozásából következően [a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 39. § (2) bekezdés, 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 26. § (2) bekezdés] nemcsak országos és területi szinten, hanem helyi szinten is sor kerülhet. Utóbbi esetben azonban az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység csak akkor jogosít pótlékra, ha egyszersmind különleges szolgálati feladatban való részvételnek is minősül. (R. 57. § második fordulata)
Az előbbiekből következően a fokozott ellenőrzés végrehajtásában való részvétel esetén csak a tényállás kellő tisztázását követően lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy az - elnevezésétől függetlenül - pótlékra jogosító "akciónak" minősült-e.
A perbeli esetben bizonyított, miszerint a felperes az általa igényelt óraszámban felsőbb szinten elrendelt, országos, illetve területi szintű, összehangolt fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzésben vett részt.
Ugyan helytálló az az alperesi érvelés, mely szerint az elrendelési jogosultság és a jóváhagyás aktusa nem azonos, a fentiek igazolása mellett azonban nem lehet perdöntő, hogy adott esetben nem a megyei rendőrfőkapitány intézkedett, a fokozott ellenőrzési terveket a rendészeti igazgató hagyta jóvá. Mindemellett a jogerős ítélet helyesen mutatott rá, hogy a rendőrségnél a Hszt. 247. § (1) bekezdése szerint kik minősülnek állományilletékes parancsnoknak.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. II. 10.844/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Rendőr Szakszervezetek Védegylete Szövetség által képviselt H. R.a> Gy. felperesnek - a dr. Hefferné dr. Vida Viktória jogtanácsos által képviselt Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen akció szolgálati pótlék megfizetése iránt a Kaposvári Munkaügyi Bíróságon 6.M.128/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Kaposvári Törvényszék 3.Mf.21.074/2012/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Kaposvári Törvényszék 3.Mf.21.074/2012/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
I n d o k o l á s
A felperes hivatásos szolgálati viszonyban, a N.-i Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán járőrként teljesített szolgálatot.
Szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében 2009. január 14. és 2012. február 29. napja között teljesített 417 órára akció szolgálati pótlék megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 80 585 Ft-ot és annak 2010. augusztus 1-től kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatát.
A megállapított tényállás szerint a felperes a perbeli időszakban több, úgynevezett TISPOL akcióban vett részt. A csatolt fokozott ellenőrzésekre vonatkozó tervek szerint ezen akciók különböző közlekedésbiztonsági ellenőrzések európai szintű végrehajtására terjedtek ki, melyek területi, illetve országos szintűek voltak, a koncentrált feladatot magasabb szervezeti szinten szervezett, több egység, összehangoltan hajtotta végre, ezért azok a munkaügyi bíróság szerint - elnevezésüktől függetlenül - akciónak minősültek. Mindezekre tekintettel a felperes tekintetében megvalósult az akció szolgálati pótlékra jogosító, a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996.(VIII.31.) Kormányrendelet (R.a>) 57. §-ában előírt vagylagos feltétel egyike, mert meghatározott időre, meghatározott rendőri erőt kivezényelve, meghatározva pontosan az ellenőrzés helyét, az abban résztvevők számát, személyét, időtartamát és az ellenőrzés célját, területi akcióra került sor és ilyen akciókban a felperes 2009. évben 217, 2010. évben 84, 2011. évben 116 órát teljesített.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az ítélete indokolásában kiemelte, miszerint a Hszt. 247. § (1) bekezdés a) pontja alapján a rendőrségnél az állományilletékes parancsnok az országos parancsnok, a c) pont szerint a megyei rendőrfőkapitány, míg a h) pont szerint a városi rendőrkapitány. A perbeli esetekben az akciókat felsőbb szinten rendelték el, amelynek helyi végrehajtásáról a felperes közvetlen állományilletékes parancsnoka, a városi rendőrkapitány rendelkezett. Ezért a R. 57. §-ának első fordulatában írt feltételek - az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban történő részvétel - a felperes esetében megvalósultak.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását, másodlagosan a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az alperes szerint a perbeli esetben nem valósult meg a pótlékra való jogosultsághoz szükséges valamennyi jogszabályi feltétel. Az országos, vagy területi fokozott ellenőrzés és az országos, vagy területi akció ugyanis szerinte két külön fogalom, és az országos, vagy területi fokozott ellenőrzés pótlékfizetési kötelezettséget nem keletkeztet. A két fogalom elkülönítéséhez az alperes álláspontja szerint a fokozott ellenőrzés fogalmából lehet kiindulni, a jogszabály alapján ugyanis a fokozott ellenőrzés is összehangolt és koncentrált rendőri tevékenység. A pótlékra jogosító tevékenység és a fokozott ellenőrzés ezért az alperes érvelése szerint az elrendelő személye és a szolgálati feladat jellege alapján határolható el. Akció elrendelésére csak az állományilletékes parancsnok jogosult, míg fokozott ellenőrzést az állományilletékes parancsnokon kívül az Rtv. 30. § (1) bekezdése, a szolgálati szabályzat 26. § (2) bekezdése szerint a rendőri vezetők, bűnügyi rendészeti főigazgatók és igazgatók is elrendelhetnek. Elrendelési jogosultsággal összefüggésben az akció esetén az elrendelésnek kell a megyei, illetve az országos állományilletékes parancsnoktól származnia, azaz alperes szerint akciót rendészeti, bűnügyi főigazgató országos szinten saját hatáskörében nem rendelhet el, ahogy megyei szinten sem rendelhet el akciót a bűnügyi, rendészeti igazgató.
Mindemellett az alperes szerint az elrendelő személyén túl vizsgálni szükséges az ellátott szolgálati feladatot is, ugyanis abban az esetben, ha a fokozott ellenőrzést országos, vagy megyei szinten az állományilletékes parancsnok rendeli el, a megkülönböztetés alapjául csak az elvégzett szolgálati feladat szolgálhat. Ugyanakkor a szolgálati feladatnak éppen a fokozott ellenőrzés és az akció közötti különbségre figyelemmel alperesi álláspont szerint különböznie kell a fokozott ellenőrzésben végrehajtott feladattól. Az alperes továbbá azt is sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok a TISPOL ellenőrzésen kívüli ellenőrzéseket nem vizsgálták, e körben nem derítették fel a tényállást.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 254. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott, a teljesített óránként megállapított akció szolgálati pótlék fizetéseinek feltételeiről a R. 57.§-a rendelkezik. E szerint arra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetőleg különleges szolgálati feladatban vesz részt.
Az akció szolgálati pótlékra jogosultság vagylagos jogszabályi feltétele tehát az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban való részvétel, illetőleg az illetékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt különleges szolgálati feladatban való részvétel.
Az akció szolgálati pótlékra való jogosultság egyik feltétele körében a jogszabály azt értékeli, hogy a koncentráltan és összehangoltan ellátott szolgálati feladat milyen szervezettségi szinten került végrehajtásra. Így amennyiben az országos, illetve területi szintű, akkor az igénybevétel, illetve a szolgálati feladat különlegességének vizsgálata nélkül jár az illetménypótlék.
Az eljárt bíróságok a felperes igényét az előbbiek alapján jogszabálysértés nélkül fogadták el megalapozottnak.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében abból a feltételezésből indult ki, hogy mivel a jogszabály egyértelműen meghatározza a fokozott ellenőrzés fogalmát, attól az "akció" fogalmának feltétlenül különböznie kell.
Minthogy az irányadó jogszabályok az akció fogalmára nézve értelmező rendelkezést egyáltalán nem tartalmaznak, a perbeli jogosultság feltétele csak és kizárólag a R. 57. §-a alapján ítélhető meg. Következésképpen a fokozott ellenőrzés, azaz az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység szervezettségi szintje és kiterjedése alapján dönthető el az akció szolgálati pótlékra való jogosultság.
Fokozott ellenőrzés végrehajtása ugyanis - annak elrendelésére jogosultak szabályozásából következően [a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 39. § (2) bekezdés, 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 26. § (2) bekezdés] nemcsak országos és területi szinten, hanem helyi szinten is sor kerülhet. Utóbbi esetben azonban az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység csak akkor jogosít pótlékra, ha egyszersmind különleges szolgálati feladatban való részvételnek is minősül. (R. 57. § második fordulata)
Az előbbiekből következően a fokozott ellenőrzés végrehajtásában való részvétel esetén csak a tényállás kellő tisztázását követően lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy az - elnevezésétől függetlenül - pótlékra jogosító "akciónak" minősült-e.
A perbeli esetben bizonyított, miszerint a felperes az általa igényelt óraszámban felsőbb szinten elrendelt, országos, illetve területi szintű, összehangolt fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzésben vett részt.
Ugyan helytálló az az alperesi érvelés, mely szerint az elrendelési jogosultság és a jóváhagyás aktusa nem azonos, a fentiek igazolása mellett azonban nem lehet perdöntő, hogy adott esetben nem a megyei rendőrfőkapitány intézkedett, a fokozott ellenőrzési terveket a rendészeti igazgató hagyta jóvá. Mindemellett a jogerős ítélet helyesen mutatott rá, hogy a rendőrségnél a Hszt. 247. § (1) bekezdése szerint kik minősülnek állományilletékes parancsnoknak.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A pernyertes felperesnek a felülvizsgálati eljárásban igazolt költsége nem merült fel, ezért ebben a kérdésben a Kúria a határozathozatalt a Pp. 78. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel mellőzte.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2013. október 2.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Tálné Dr. Molnár Erika s.k bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. bíró
(Kúria Mfv. II. 10.844/2012.)