adozona.hu
BH+ 2014.1.38
BH+ 2014.1.38
Ha a munkavállaló súlyos kötelezettségszegését jogerős ítélet a munkáltatói rendes felmondás való és okszerű indokaként megállapította, a felek közötti korábbi konfliktus bizonyítására perújítási okként felhozott új bizonyíték (tanúvallomás) nem eredményezhetett a perújító munkavállalóra kedvezőbb határozatot [Pp. 260. § (1) bek., 266. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felek között határozatlan idejű munkaviszony állt fenn, amelynek keretében a perújító felperes munkavállaló biztonsági operátor munkakört látott el.
A perújított alperes a perújító felperes munkaviszonyát a 2008. október 27-én közölt rendes felmondással szüntette meg. Az indokolásban a rendőrségi tájékoztatás nyomán indult vizsgálat alapján feltárt - összefoglalóan DVD-k másolásával és árusításával összefüggő - munkavállalói magatartásra, továbbá arra hivatkozott, hogy a perújító felperes ...
BH+ 2014.1.38 Ha a munkavállaló súlyos kötelezettségszegését jogerős ítélet a munkáltatói rendes felmondás való és okszerű indokaként megállapította, a felek közötti korábbi konfliktus bizonyítására perújítási okként felhozott új bizonyíték (tanúvallomás) nem eredményezhetett a perújító munkavállalóra kedvezőbb határozatot [Pp. 260. § (1) bek., 266. § (1) bek.].
A felek között határozatlan idejű munkaviszony állt fenn, amelynek keretében a perújító felperes munkavállaló biztonsági operátor munkakört látott el.A perújított alperes a perújító felperes munkaviszonyát a 2008. október 27-én közölt rendes felmondással szüntette meg. Az indokolásban a rendőrségi tájékoztatás nyomán indult vizsgálat alapján feltárt - összefoglalóan DVD-k másolásával és árusításával összefüggő - munkavállalói magatartásra, továbbá arra hivatkozott, hogy a perújító felperes az elrendelt foglalkozás-egészségügyi kontrollvizsgálat elvégzését megakadályozta.
A perújító felperes keresete helyettesítési díj megfizetésére, a rendes felmondás jogellenességének megállapítására, ennek jogkövetkezményei alkalmazására irányult, a munkáltató rendes felmondásának rendeltetésellenességét is állította.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest helyettesítési díj megfizetésére kötelezte, egyebekben a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság bizonyítottnak találta, hogy a perújító felperes a munkakörével összeegyeztethetetlen módon DVD-ket másolt, árult, ez az indok a munkáltató rendes felmondását megalapozza. Emiatt a foglalkozás-egészségügyi vizsgálattal kapcsolatos bizonyítás szükségtelen.
Az ítélet ellen a perújító felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a felmondás jogellenességével összefüggő kereset tárgyában helybenhagyta, egyebekben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A másodfokú bíróság a részítélete indokolásában - egyebek mellett - kifejtette, hogy a DVD-k másolása és eladása a perújító felperes munkakörének bizalmi jellegére is figyelemmel - a rendes felmondás jogszerűségét kellően megalapozta.
A megyei bíróság a munkáltató terhére rendeltetésellenes joggyakorlást nem állapított meg.
A perújító felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Legfelsőbb Bíróság részítéletével a megyei bíróság részítéletét hatályában fenntartotta. A döntés indokolásában a perújított alperes rendes felmondása indokát (másolt DVD-k árusítása a munkahelyen) valónak és okszerűnek tekintette. Megállapította, hogy a perújító felperes az eljárásával az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 103. § (1) bekezdés c) pontját megsértette. A perújított alperesnek a hátrányos megkülönböztetést megvalósító eljárását - mivel ez az elsőfokú eljárásnak nem volt tárgya - a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta.
A perújító felperes a megyei bíróság részítélete ellen benyújtott perújítási kérelmében perújítási okként arra hivatkozott, hogy a büntetőeljárásban meghallgatott R. P. tanú nyilatkozata szerint a rendes felmondás valódi oka az volt, hogy a perújító felperes a munkáltatói utasítások végrehajtását megtagadta, ebből következően a perújító alperes a rendes felmondás jogát rendeltetésellenesen gyakorolta.
A munkaügyi bíróság ítéletével a megyei bíróság részítéletét hatályában fenntartotta.
A munkaügyi bíróság a Pp. 267. § (1) bekezdése alapján a pert a perújítási kérelem korlátai között újból tárgyalta.
A lefolytatott széles körű bizonyítási eljárás eredménye alapján megállapította, hogy a perújító felperes bizonyította a feletteseivel kialakult konfliktusokat, azonban nem tudta aggálytalanul igazolni a perújított alperes terhére a rendeltetésellenes joggyakorlást, azt, hogy a rendes felmondás bosszú eredménye volt (megtorlás).
Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelemben előadottak alapján részletesen egybevetette R. P. tanúnak a büntetőeljárás során és a munkaügyi perben tett tanúvallomásait. Ezeket egymással és a további tanúvallomásokkal együttesen értékelve arra következtetett, hogy a perújított alperes rendes felmondása nem rendeltetésellenes. Ezt igazolja a tanúk vallomása és az, hogy a jognyilatkozatot kiadó személyzeti igazgató a DVD-k miatt indult büntetőeljárásról és a felperesnek az üzemorvosi vizsgálat meghiúsításával kapcsolatos magatartásáról való tudomásszerzésétől számított rövid időn belül közölte a rendes felmondást. A perújító felperes és egyes munkahelyi vezetők közötti konfliktusok 2007 tavaszán voltak, az új személyzeti igazgató pedig 2008 szeptemberétől került a perújító felperes munkahelyére, az áruházba. A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint továbbá a rendes felmondást jogszerű indokkal kiadó munkáltató nem köteles a döntése valamennyi indokát a jognyilatkozatában megjelölni.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdés alapján helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a döntése indokolásában - egyebek mellett - kifejtette, hogy R. P. tanúvallomása, mivel nem tartozott a hatáskörébe a perújító felperes munkaviszonyának megszüntetése, véleménynek tekintendő. A perújító felperes továbbá nem tudta bizonyítani, hogy a rendes felmondásnak nem az áruház területén megvalósult DVD árusítás, hanem rendeltetésellenes indoka volt.
A jogerős ítélet ellen a perújító felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kérelme annak az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezésére, perújítási kérelmének megfelelő határozat meghozatalára irányult.
A Pp. 3. § (3) bekezdésének megsértését azért állította, mert a bíróság nem tájékoztatta arról, hogy a személyzeti igazgató tanúvallomásán kívül további tanúk megjelölésével bizonyíthatja a munkahelyi konfliktusok és a rendes felmondás kiadása közötti okozati összefüggést. Álláspontja szerint R. P.-nek a büntetőeljárásban elhangzott tanúvallomása nem vélemény, hanem tényközlés, az nyelvtani értelmezés alapján sem minősülhet véleménynek. Törvénysértően mellőzték a bíróságok annak figyelembevételét, hogy R. P. a személyzeti igazgatótól tudta a rendes felmondás indokát. Mindezek miatt e két tanúnak a munkaügyi bíróság előtt tett előbbivel ellentétes tanúvallomása nem hitelt érdemlő, csak a büntetőeljárásban tett előadásuk vehető figyelembe.
A perújított alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perújítás, mint rendkívüli perorvoslat kizárólag a Pp. 260. § (1) bekezdésében taxatíve felsorolt perújítási okokra alapítottan vehető igénybe. A bíróságnak a Pp. 266. § (1) bekezdése alapján hivatalból kell vizsgálnia, hogy a perújításnak a 260-262. §-ban meghatározott előfeltételei fennállnak-e: ebben a körben azt is, hogy a perújító fél által a perújítás alapján felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A perújítási eljárásban a felek közötti jogviszonyra vonatkozó anyagi jogi szabályok határolják be a jelentőséggel bíró tényeket, körülményeket. Az adott esetben az eljárt bíróságok jogerősen megállapították, hogy a DVD-k másolása és eladása a perújító felperes munkakörének bizalmi jellegére is figyelemmel a rendes felmondás jogszerűségét kellően megalapozta. A perújító felperes perújítási kérelmében ezen jogerős ítéleti megállapítást nem vitatta, csak azzal érvelt, hogy a rendes felmondásnak nem ez volt a valódi oka, ebből következően a perújított alperes a rendes felmondás jogát rendeltetésellenesen gyakorolta.
Jogellenes a munkáltató felmondása, ha bizonyítottan rendeltetésével össze nem férő célból, esetleg ártási szándékkal, bosszúból, zaklatásszerűen gyakorolták, illetve ilyen eredményre vezet. (MK 95. szám IV.) A perújító felperes perújítási kérelmében új bizonyítékként R. P. büntetőeljárás során tett tanúvallomására hivatkozott, miszerint a felperes munkaviszonya megszüntetésére azért került sor, mert a tőle és az igazgatótól kapott egyes utasításokat nem volt hajlandó végrehajtani. Az adott esetben az alapperben megállapított tényállás mellett a perújítási kérelemben felhozottak valóságuk bizonyítása esetében sem lettek volna alkalmasak arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A munkavállaló bizonyított és okszerűen a rendes felmondáshoz vezető súlyos kötelezettségszegése mellett nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló és a munkáltató között esetleg korábban konfliktusok voltak, így az adott esetben a perújító felperes által állított új bizonyíték nem eredményezhetett volna reá nézve kedvezőbb határozatot.
A perújítási kérelem tárgyában eljárt bíróságok érdemben vizsgálták a perújító felperes által felhozottakat, s jutottak arra a jogi következtetésre, hogy a perújító felperes perújítási kérelmében megjelölt bizonyítékot az alapperben eljárt bíróság még nem bírálta ugyan el, e bizonyíték azonban az alapperben felmerült bizonyítékokkal egybevetve alkalmatlan az alapperben megállapítottól eltérő tényállás megállapítására és ezért a perújítással élő felperesre nézve kedvezőbb határozatot sem eredményezhet.
A perújító felperes a Pp. 3. § (3) bekezdésének megsértését állította, hivatkozva arra, hogy a bíróság nem tájékoztatta arról, hogy a személyzeti igazgató tanúvallomásán kívül további tanúk megjelölésével bizonyíthatja a munkahelyi konfliktusok és a rendes felmondás kiadása közötti okozati összefüggést. A perújítás nem önálló megtámadási per, hanem a jogerős ítélet ellen irányuló úgynevezett rendkívüli perorvoslat. A perújítás kizárólag az ítélethozatalkor már megvolt, de el nem bírált körülmények bizonyítására irányul, nincs lehetőség további, az alapper időpontjában a perújító felperes által már ismert tény - a korábbi munkahelyi konfliktusok - bizonyítására, figyelemmel arra is, hogy a perújító felperes az alapperben is állította rendes felmondásának rendeltetésellenességét, mely körülményt a bíróságok az alapperben jogerősen elbíráltak.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján - a kifejtett módosított indokolással - hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. II. 10.010/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a dr. Koczka Judit pártfogó ügyvéd által képviselt perújító felperesnek - a dr. Tenk László jogtanácsos által képviselt perújított alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt a Gyulai Munkaügyi Bíróságon 2. M. 197/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Gyulai Törvényszék 2. Mf. 25.523/2012/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a perújító felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2013. november 13-án megtartott tárgyaláson meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Gyulai Törvényszék 2. Mf. 25.523/2012/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.A perújító felperes teljes mértékben pervesztes, pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli.
Kötelezi a perújító felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a perújított alperesnek 20 000,- Ft (Húszezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
I n d o k o l á s
A felek között határozatlan idejű munkaviszony állt fenn, amelynek keretében a perújító felperes munkavállaló biztonsági operátor munkakört látott el.A perújított alperes a perújító felperes munkaviszonyát a 2008. október 27-én közölt rendes felmondással szüntette meg. Az indokolásban a rendőrségi tájékoztatás nyomán indult vizsgálat alapján feltárt - összefoglalóan DVD-k másolásával és árusításával összefüggő - munkavállalói magatartásra, továbbá arra hivatkozott, hogy a perújító felperes az elrendelt foglalkozás-egészségügyi kontrollvizsgálat elvégzését megakadályozta.
A perújító felperes keresete helyettesítési díj megfizetésére, a rendes felmondás jogellenességének megállapítására, ennek jogkövetkezményei alkalmazására irányult, a munkáltató rendes felmondásának rendeltetésellenességét is állította.
A Gyulai Munkaügyi Bíróság a 3. M. 185/2009/5. számú ítéletével az alperest helyettesítési díj megfizetésére kötelezte, egyebekben a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság bizonyítottnak találta, hogy a perújító felperes a munkakörével összeegyeztethetetlen módon DVD-ket másolt, árult, ez az indok a munkáltató rendes felmondását megalapozza. Emiatt a foglalkozás-egészségügyi vizsgálattal kapcsolatos bizonyítás szükségtelen.
Az ítélet ellen a perújító felperes fellebbezése folytán eljárt Békés Megyei Bíróság a 3. Mf. 25.524/2009/9. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a felmondás jogellenességével összefüggő kereset tárgyában helybenhagyta, egyebekben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A másodfokú bíróság a részítélete indokolásában - egyebek mellett - kifejtette, hogy a DVD-k másolása és eladása a perújító felperes munkakörének bizalmi jellegére is figyelemmel - a rendes felmondás jogszerűségét kellően megalapozta.
A megyei bíróság a munkáltató terhére rendeltetésellenes joggyakorlást nem állapított meg.
A perújító felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Legfelsőbb Bíróság az Mfv. I. 10.424/2010/6. számú részítéletével a Békés Megyei Bíróság 3. Mf. 25.524/2009/9. számú részítéletét hatályában fenntartotta. A döntés indokolásában a perújított alperes rendes felmondása indokát (másolt DVD-k árusítása a munkahelyen) valónak és okszerűnek tekintette. Megállapította, hogy a perújító felperes az eljárásával az 1992. évi XXII. tv. (továbbiakban: régi Mt.) 103. § (1) bekezdés c) pontját megsértette. A perújított alperesnek a hátrányos megkülönböztetést megvalósító eljárását - mivel ez az elsőfokú eljárásnak nem volt tárgya - a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta.
A perújító felperesnek a perújítási kérelmet mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasító elsőfokú végzés elleni fellebbezése tárgyában eljárt megyei bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyó végzésének indokolásában rögzítette, hogy a fellebbezésben előterjesztett új perújítási okot érdemben nem vizsgálhatta.
A perújító felperes a Békés Megyei Bíróság 3. Mf. 25.524/2009/9. számú részítélete ellen benyújtott második perújítási kérelmében - a fentiekben említett - új perújítási okként arra hivatkozott, hogy a büntetőeljárásban meghallgatott R. P. tanú nyilatkozata szerint a rendes felmondás valódi oka az volt, hogy a perújító felperes a munkáltatói utasítások végrehajtását megtagadta, ebből következően a perújító alperes a rendes felmondás jogát rendeltetésellenesen gyakorolta.
A Gyulai Munkaügyi Bíróság a 2. M. 197/2011/26. számú ítéletével a Békés Megyei Bíróság 3. Mf. 25.524/2009/9. számú részítéletét hatályában fenntartotta. Rendelkezett a pártfogó ügyvédi díj és a perújítási eljárási illeték viseléséről.
A munkaügyi bíróság a Pp. 267. § (1) bekezdése alapján a pert a perújítási kérelem korlátai között újból tárgyalta.
A lefolytatott széleskörű bizonyítási eljárás eredménye alapján megállapította, hogy a perújító felperes bizonyította a feletteseivel kialakult konfliktusokat, azonban nem tudta aggálytalanul igazolni a perújított alperes terhére a rendeltetésellenes joggyakorlást, azt, hogy a rendes felmondás bosszú eredménye volt (megtorlás). Erre vonatkozóan a munkaügyi bíróság a tanúvallomásokat részletesen értékelte (indokolás 6. oldal utolsó bekezdésétől 10. oldalig).
Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelemben előadottak alapján részletesen egybevetette R. P. tanúnak a büntetőeljárás során és a munkaügyi perben tett tanúvallomásait. Ezeket egymással és a további tanúvallomásokkal (pl. Sz. V., B. Z., K. Á. J., V. M.) együttesen értékelve arra következtetett, hogy a perújított alperes rendes felmondása nem rendeltetésellenes. Ezt igazolja a tanúk vallomása és az, hogy a jognyilatkozatot kiadó K. Á. J. személyzeti igazgató a DVD-k miatt indult büntetőeljárásról és a felperesnek az üzemorvosi vizsgálat meghiúsításával kapcsolatos magatartásáról való tudomásszerzésétől számított rövid időn belül szövegezte meg, és közölte a rendes felmondást. A perújító felperes és egyes munkahelyi vezetők közötti konfliktusok pedig 2007. tavaszán voltak, K. Á. J. pedig 2008. szeptemberétől új személyzeti igazgatóként került a perújító felperes munkahelyére, az áruházba. A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint továbbá a rendes felmondást jogszerű indokkal kiadó munkáltató nem köteles a döntése valamennyi indokát a jognyilatkozatában megjelölni.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A Gyulai Törvényszék a 2. Mf. 25.523/2012/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdés alapján helybenhagyta. Rendelkezett a pártfogó ügyvédi díj és a fellebbezési illeték viseléséről.
A másodfokú bíróság a döntése indokolásában - egyebek mellett - kifejtette, hogy R. P. tanúvallomása, mivel nem tartozott a hatáskörébe a perújító felperes munkaviszonyának megszüntetése, véleménynek tekintendő. A perújító felperes továbbá nem tudta bizonyítani, hogy a rendes felmondásnak nem az áruház területén megvalósult DVD árusítás, hanem rendeltetésellenes indoka volt.
A jogerős ítélet ellen a perújító felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kérelme annak az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezésére, perújítási kérelmének megfelelő határozat meghozatalára, mindhárom fokú perköltsége megfizetésére irányult.
A Pp. 3. § (3) bekezdésének megsértését azért állította, mert a bíróság nem tájékoztatta arról, hogy K. Á. J. tanúvallomásán kívül további tanúk megjelölésével bizonyíthatja a munkahelyi konfliktusok és a rendes felmondás kiadása közötti okozati összefüggést.
A perújító felperes álláspontja szerint R. P.-nek a büntetőeljárásban elhangzott tanúvallomása nem vélemény, hanem tényközlés. Az ezzel ellentétes bírósági álláspont a PK. 12. számú állásfoglalásba és a BH.2001.34. számú döntésben kifejtettekbe ütközik. A büntetőeljárásban tett tanúnyilatkozat továbbá nyelvtani értelmezés alapján sem minősülhet véleménynek.
Törvénysértően mellőzték a bíróságok annak figyelembe vételét, hogy R. P., K. Á. J.-től tudta a rendes felmondás indokát. Mindezek miatt e két tanúnak a munkaügyi bíróság előtt tett előbbivel ellentétes tanúvallomása nem hitelt érdemlő, csak a büntetőeljárásban tett előadásuk vehető figyelembe.
A perújított alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a perújító felperes felülvizsgálati eljárási költségiben történő marasztalását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perújítás, mint rendkívüli perorvoslat kizárólag a Pp. 260. § (1) bekezdésében taxatíve felsorolt perújítási okokra alapítottan vehető igénybe. A bíróságnak a Pp. 266. § (1) bekezdése alapján hivatalból kell vizsgálnia, hogy a perújításnak a 260-262. §-ban meghatározott előfeltételei fennállnak-e: ebben a körben azt is, hogy a perújító fél által a perújítás alapján felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A perújítási eljárásban a felek közötti jogviszonyra vonatkozó anyagi jogi szabályok határolják be a jelentőséggel bíró tényeket, körülményeket. Az adott esetben az eljárt bíróságok jogerősen megállapították, hogy a DVD-k másolása és eladása a perújító felperes munkakörének bizalmi jellegére is figyelemmel a rendes felmondás jogszerűségét kellően megalapozta. A perújító felperes perújítási kérelmében ezen jogerős ítéleti megállapítást nem vitatta, csak azzal érvelt, hogy a rendes felmondásnak nem ez volt a valódi oka, ebből következően a perújított alperes a rendes felmondás jogát rendeltetésellenesen gyakorolta.
Jogellenes a munkáltató felmondása, ha bizonyítottan rendeltetésével össze nem férő célból, esetleg ártási szándékkal, bosszúból, zaklatásszerűen gyakorolták, illetve ilyen eredményre vezet. (MK 95. szám IV.) A perújító felperes perújítási kérelmében új bizonyítékként R. P. büntetőeljárás során tett tanúvallomására hivatkozott, miszerint a felperes munkaviszonya megszüntetésére azért került sor, mert a tőle és az igazgatótól kapott egyes utasításokat nem volt hajlandó végrehajtani. Az adott esetben az alapperben megállapított tényállás mellett a perújítási kérelemben felhozottak valóságuk bizonyítása esetében sem lettek volna alkalmasak arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A munkavállaló bizonyított és okszerűen a rendes felmondáshoz vezető súlyú kötelezettségszegése mellett nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló és a munkáltató között esetleg korábban konfliktusok voltak, így az adott esetben a perújító felperes által állított új bizonyíték nem eredményezhetett volna reá nézve kedvezőbb határozatot.
A perújítási kérelem tárgyában eljárt bíróságok érdemben vizsgálták a perújító felperes által felhozottakat, s jutottak arra a jogi következtetésre, hogy a perújító felperes perújítási kérelmében megjelölt bizonyítékot az alapperben eljárt bíróság még nem bírálta ugyan el, e bizonyíték azonban az alapperben felmerült bizonyítékokkal egybevetve alkalmatlan az alapperben megállapítottól eltérő tényállás megállapítására és ezért a perújítással élő felperesre nézve kedvezőbb határozatot sem eredményezhet.
A perújító felperes a Pp. 3. § (3) bekezdésének megsértését állította, hivatkozva arra, hogy a bíróság nem tájékoztatta arról, hogy K. Á. J. tanúvallomásán kívül további tanúk megjelölésével bizonyíthatja a munkahelyi konfliktusok és a rendes felmondás kiadása közötti okozati összefüggést. A perújítás nem önálló megtámadási per, hanem a jogerős ítélet ellen irányuló úgynevezett rendkívüli perorvoslat. A perújítás kizárólag az ítélethozatalkor már megvolt, de el nem bírált körülmények bizonyítására irányul, nincs lehetőség további, az alapper időpontjában a perújító felperes által már ismert tény - a korábbi munkahelyi konfliktusok - bizonyítására, figyelemmel arra is, hogy a perújító felperes az alapperben is állította rendes felmondásának rendeltetésellenességét, mely körülményt a bíróságok az alapperben jogerősen elbíráltak.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján - a kifejtett módosított indokolással - hatályában fenntartotta.
A pervesztes perújító felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, míg az őt megillető munkavállalói költségkedvezményre tekintettel a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
A pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó rendelkezés a Pp. 87. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2013. november 13.
Dr. Tálné Dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Bicskei Ildikó s.k. előadó bíró, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. bíró
(Kúria Mfv. II. 10.010/2013.)