EH 2013.10.M17

Ha a közalkalmazott illetménye számlára átutalásához és egyszeri felvételéhez bankszámla és bankkártya szerződés kötése szükséges, amely alapján számlavezetési díj, kártyadíj és tranzakciós díj merül fel, a munkáltató ezeket csökkentés nélkül köteles a közalkalmazott részére megtéríteni [1992. évi XXXIII. törvény 79. § (1) és (2) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes az alperesnél állt közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben, illetményét a munkáltató minden hónapban átutalással fizette meg a részére az egyik banknál vezetett lakossági folyószámlájára.
A felperes 5462 Ft költségtérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 79/A. § (1) bekezdésére hivatkozva. Előadta, hogy 2010. február, március és április havi bérei felvételével kapcsolatban többletköltsége m...

EH 2013.10.M17 Ha a közalkalmazott illetménye számlára átutalásához és egyszeri felvételéhez bankszámla és bankkártya szerződés kötése szükséges, amely alapján számlavezetési díj, kártyadíj és tranzakciós díj merül fel, a munkáltató ezeket csökkentés nélkül köteles a közalkalmazott részére megtéríteni [1992. évi XXXIII. törvény 79. § (1) és (2) bekezdés].
A felperes az alperesnél állt közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben, illetményét a munkáltató minden hónapban átutalással fizette meg a részére az egyik banknál vezetett lakossági folyószámlájára.
A felperes 5462 Ft költségtérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 79/A. § (1) bekezdésére hivatkozva. Előadta, hogy 2010. február, március és április havi bérei felvételével kapcsolatban többletköltsége merült fel. Igazolta, hogy a bankszámla számlavezetési díja 3 hónapra 897 Ft, a bankkártya éves díja 1800 Ft, míg a tranzakciós díj 2765 Ft volt.
Az alperes arra tekintettel kérte a kereset elutasítását, hogy a felperes által igénybe vett konstrukciónál kedvezőbb is létezett és kifogásolta, hogy a felperes nem azt választotta.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest 5462 Ft költségtérítés megfizetésére.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az alperes marasztalását 3440 Ft-ra leszállította, a keresetet ezen felül elutasította. Kifejtette, hogy a munkaügyi bíróság a többletköltségként jelentkező kiadások körét helyesen állapította meg a tranzakciós díjban, a számlavezetési díjban és a kártyadíjban, nem értett egyet azonban azzal az állásponttal, hogy a felperes által kimutatott banki költségek teljes egészében a munkáltató által megtérítendő többletköltségként jelentkeztek. A felperes 3 hónapra érvényesítette igényét, erre az időszakra a bankkártya 1800 Ft-os éves díjának csak 1/4 része, 450 Ft illette volna meg. A bankkártyával kapcsolatos 450 Ft költség és a 3 havi 897 Ft összegű számlavezetési díj teljes egészében nem tekinthető olyan többletköltségnek, amelynek megtérítésére az alperes köteles, figyelemmel arra, hogy a felperes nemcsak az illetménye felvételére használta a bankkártyát. Erre tekintettel a számlavezetés és a bankkártyaköltség nem egészben, hanem csak részben tekinthető az illetmény számlára utalással és onnan történő felvétellel okozott többletköltségnek, amit a másodfokú bíróság mérlegeléssel 50%-ban állapított meg.
Ugyanakkor nem találta megalapozottnak az alperes arra történő hivatkozását, hogy a közalkalmazottnak módja lett volna olyan pénzintézeti számlát választani, amely külön térítés nélkül biztosítja a számlavezetést, az illetmény egyszeri felvételét és a bankkártyát is. A felmerülő többletköltségek megtérítése nem függhet attól, hogy a közalkalmazott által elérhető bankok milyen ajánlatokat tesznek közzé.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Jogalap tekintetében nem vitatta a jogerős ítéletet, a kérelme az összegszerűség megváltoztatására irányult. Utalt arra, hogy amennyiben a bankkártyát kizárólag az illetmény felvételére használná és az adott bankszámlán egyéb tranzakció nem történne, a számlával kapcsolatos költségek akkor is ugyanilyen összegben merülnének fel. Nincs lehetőség negyedéves, vagy havi bankkártya kiváltására, a teljes éves díjat kell megfizetni abban az esetben is, ha akár csak egyszeri alkalommal vesznek fel annak segítségével illetményt.
Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a felperes keresetének teljes egészében elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a felperes számlavezető bankjánál volt olyan konstrukció, amelynek keretén belül ingyenesen juthatott volna hozzá havonta illetményéhez, s amennyiben jóhiszeműen gyakorolta volna jogait, ezt kellett volna választania.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem volt alapos.
A Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél a költségvetési kiadások csökkentését szolgáló pénzkímélő módszerre tekintettel az illetmény kifizetése átutalással, vagy bankszámla hiányában postai úton történhet. A Kjt. az átutalás költségeinek viselése tekintetében rögzíti, hogy az illetményhez való egy összegben történő hozzájutás nem jelenthet többletköltséget a közalkalmazottnak. [Kjt. 79/A. § (2) bekezdés] Ennek megfelelően helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy az illetmény számlára történő utalásához és annak egyszeri felvételéhez a felperes részéről bankszámla és bankkártya szerződés kötése volt szükséges, amely alapján számlavezetési díj és kártyadíj terhelte, a pénzfelvételért pedig úgynevezett tranzakciós díjat volt köteles fizetni.
Míg a jogalap vonatkozásában helytállóan döntöttek az eljárt bíróságok, az összegszerűség tekintetében tévedett a másodfokú bíróság, amikor a bankkártya díjának, illetve a számlavezetési díjnak csak egy részét találta megalapozott kereseti követelésnek, tekintettel arra, hogy a felperes csak 3 hónapra igényelte az ezzel kapcsolatban felmerült költségeit, illetve hogy bankszámláját és bankkártyáját egyéb tranzakciókra is használta.
Helytállóan hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az illetménye felvételével kapcsolatos éves bankkártyadíj és számlavezetési díj attól függetlenül merült fel a kereseti követelésében megjelölt mértékben, hogy kártyáját, illetve számláját az illetmény felvételén kívül egyéb tranzakciókra is használta-e, vagy sem. Mivel nincs mód negyedéves, vagy havi bankkártya kiváltására és a számlavezetési díjat akár egyszeri alkalommal történő illetményfelvétel esetén is meg kell fizetni, ezen összeg csökkentése a Kjt. 79/A. § (2) bekezdésébe ütközne, hisz ezáltal nem jutna hozzá a felperes az illetménye felvételével kapcsolatban felmerült költségéhez.
Osztotta a Kúria a jogerős ítélet azon álláspontját, hogy az illetmény kifizetésével felmerülő többletköltségek megtérítése nem függhet attól, hogy a közalkalmazott által elérhető bankok a fizetési számlák vezetéséért, illetve az illetmény egyszeri felvételéért milyen ajánlatokkal rendelkeznek. Nincs olyan jogszabályi kötelezés, amely a közalkalmazott költségviselését írná elő, ha nem a munkáltató elvárásának megfelelő számlaszerződést köt. Ennek megfelelően nem ütközött a jóhiszemű joggyakorlás követelményébe a felperes azon magatartása, hogy nem folytatott azzal kapcsolatban részletes vizsgálatot, hogy melyik számlakonstrukció eredményezné a munkáltató számára a legkedvezőbb feltételeket az illetmény felvételéhez.
A kifejtettek miatt a Kúria a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 275. § (4) bekezdése alapján a másodfokú határozatot a keresetet elutasító részében hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
(Kúria Mfv. II. 10.561/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.324/2012/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.324/2012/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Pécsi Munkaügyi Bíróság 3.M.509/2011/7. számú ítéletét helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
I n d o k o l á s
A felperes az alperesnél állt közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben. Illetményét a munkáltató minden hónapban átutalással fizette meg a részére az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett lakossági folyószámlájára.
A felperes 5 462 Ft költségtérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 79/A. § (1) bekezdésére hivatkozva. Előadta, hogy 2010. február, március és április havi bérei felvételével kapcsolatban többletköltsége merült fel. Igazolta, hogy a bankszámla számlavezetési díja 3 hónapra 897 Ft, a bankkártya éves díja 1 800 Ft, míg a tranzakciós díj 2 765 Ft volt, így a három hónap tekintetében a keresetében megjelölt összegű költségigénye merült fel.
Az alperes arra tekintettel kérte a kereset elutasítását, hogy az illetmény postai átutalásának sem lett volna akadálya, továbbá vitatta, hogy a felperest az éves kártyadíj megillette volna, figyelemmel arra, hogy csak 3 hónapra járó illetménye felvételével kapcsolatban terjesztett elő igényt. Hivatkozott továbbá arra, hogy az OTP Bank Nyrt.-nél a felperes által igénybe vett konstrukciónál kedvezőbb is létezett és kifogásolta, hogy a felperes nem azt választotta.
A Pécsi Munkaügyi Bíróság ítéletével kötelezte az alperest 5 462 Ft folyószámla-költségtérítés megfizetésére. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a folyószámla-költségtérítés a közalkalmazott részére a jogszabály erejénél fogva járó juttatás, költségtérítési forma, s a munkáltató nem kifogásolhatta - előzetes megállapodás hiányában -, hogy a munkavállaló miért nem egy kedvezőbb konstrukciót vett igénybe. A felperes igazolta az általa megjelölt összegek felmerülését, így az alperes utóbb köteles azt megtéríteni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt Pécsi Törvényszék ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes marasztalását 3 440 Ft-ra szállította le, a keresetet ezen felül elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a munkaügyi bíróság a többletköltségként jelentkező kiadások körét helyesen állapította meg a tranzakciós díjban, a számlavezetési díjban és a kártyadíjban, nem értett egyet azonban azzal az állásponttal, hogy a felperes által kimutatott banki költségek teljes egészében a munkáltató által megtérítendő többletköltségként jelentkeztek az illetmény fizetési számlára történő átutalásával és egyszeri felvételével kapcsolatban. Mivel a felperes 3 hónapra érvényesítette költségtérítés iránti igényét, erre az időszakra a bankkártya 1 800 Ft-os éves díjának csak 1/4 része, 450 Ft illette volna meg a felperest. Kifejtette továbbá, hogy a bankkártyával kapcsolatos 450 Ft költség és a 3 havi 897 Ft összegű számlavezetési díj teljes egészében nem tekinthető olyan többletköltségnek, amely megtérítésére az alperes köteles, figyelemmel arra, hogy a felperes nemcsak az illetménye felvételére használta a bankkártyát, hanem vásárolt is azzal. Erre tekintettel a számlavezetés és a bankkártyaköltség nem egészben, hanem csak részben tekinthető az illetmény számlára utalással és onnan történő felvétellel okozott többletköltségnek, amit a másodfokú bíróság mérlegeléssel 50 %-ban állapított meg. Erre tekintettel a felperes többletköltségét a perbeli időszakban 2 765 Ft tranzakciós díjban, 450,- Ft számlavezetési díjban és 225 Ft a bankkártya időarányos díjában, összesen 3 440 Ft-ban állapította meg.
Nem találta megalapozottnak az alperes arra történő hivatkozását, hogy a közalkalmazottnak módja lett volna olyan pénzintézeti számlát választani, amely külön térítés nélkül biztosítja a számlavezetést, az illetmény egyszeri felvételét és a bankkártyát is. Megállapította, hogy a felmerülő többletköltségek megtérítése nem függhet attól, hogy a közalkalmazott által elérhető bankok milyen ajánlatokat tesznek közzé, mivel nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely a közalkalmazott költségviselését írná elő, ha nem a munkáltató elvárásának megfelelő számlaszerződést köt.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a másodfokú ítélet részben történő hatályon kívül helyezését, s az elsőfokú ítélet hatályában történő fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a jogerős ítélet a Kjt. 79/A. § (1) bekezdésébe ütközik, mivel a törvény az illetmény egyszeri felvételével felmerülő teljes többletköltség megfizetésére kötelezi a munkáltatót, így a másodfokú bíróság tévesen rekesztett ki e körből bizonyos összegeket. Jogalap tekintetében nem vitatta a jogerős ítéletet, annak összegszerűsége megváltoztatására irányult kérelme. Nem vitatta, hogy az adott számlát, illetve bankkártyát más tranzakciók során is igénybe szokta venni, álláspontja szerint azonban mindez nem adhat okot a költségtérítés csökkentett mértékben történő megállapítására. Utalt arra, hogyha a bankkártyát kizárólag az illetmény felvételére használná és az adott bankszámlán egyéb tranzakció nem történne, a számlával kapcsolatos költségek akkor is ugyanilyen összegben merülnének fel. Nincs lehetőség negyedéves, vagy havi bankkártya kiváltására és a teljes éves díjat kell kifizetni abban az esetben is, ha akár csak egyszeri alkalommal vesznek fel annak segítségével illetményt.
Az alperes "csatlakozó fellebbezésében" az első- és másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nem csak az illetménye egyszeri felvételére tartotta fenn bankszámláját és váltotta ki a bankkártyát, így az ezzel kapcsolatos költség az ő érdekkörében merült fel. Hivatkozott arra, hogy a felperes számlavezető bankjánál volt olyan konstrukció, amelynek keretén belül ingyenesen juthatott volna hozzá havonta illetményéhez, s amennyiben jóhiszeműen gyakorolta volna jogait, ezt kellett volna választania.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos, míg a csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél a költségvetési kiadások csökkentését szolgáló pénzkímélő módszerre tekintettel az illetmény kifizetése átutalással, vagy bankszámla hiányában postai úton történhet. A Kjt. az átutalás költségeinek viselése tekintetében rögzíti, hogy az illetményhez való egy összegben történő hozzájutás nem jelenthet többletköltséget a közalkalmazottnak. [Kjt. 79/A. § (2) bekezdés] Ennek megfelelően helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy az illetmény számlára történő utalásához és annak egyszeri felvételéhez a felperes részéről bankszámla és bankkártya szerződés kötése volt szükséges, amely alapján számlavezetési díj és kártyadíj terhelte őt, a pénzfelvételért pedig úgynevezett tranzakciós díjat volt köteles fizetni.
Míg a jogalap vonatkozásában helytállóan döntöttek az eljárt bíróságok, az összegszerűség tekintetében tévedett a másodfokú bíróság, amikor a bankkártya díjának, illetve a számlavezetési díjnak csak egy részét találta megalapozott kereseti követelésnek, tekintettel arra, hogy a felperes csak 3 hónapra igényelte az ezzel kapcsolatban felmerült költségeit, illetve hogy bankszámláját és bankkártyáját egyéb tranzakciókra is használta.
Helytállóan hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az illetménye felvételével kapcsolatos éves bankkártyadíj és számlavezetési díj attól függetlenül merült fel a kereseti követelésében megjelölt mértékben, hogy kártyáját, illetve számláját az illetmény felvételén kívül egyéb tranzakciókra is használta-e, vagy sem. Mivel nincs mód negyedéves, vagy havi bankkártya kiváltására és a számlavezetési díjat akár egyszeri alkalommal történő illetményfelvétel esetén is meg kell fizetni, ezen összeg csökkentése a Kjt. 79/A. § (2) bekezdésébe ütközne, hisz ezáltal nem jutna hozzá a felperes az illetménye felvételével kapcsolatban felmerült költségéhez.
Osztotta a Kúria a jogerős ítélet azon álláspontját, hogy az illetmény kifizetésével felmerülő többletköltségek megtérítése nem függhet attól, hogy a közalkalmazott által elérhető bankok a fizetési számlák vezetéséért, illetve az illetmény egyszeri felvételéért milyen ajánlatokat tesznek közzé. Nincs olyan jogszabályi kötelezés, amely a közalkalmazott költségviselését írná elő, ha nem a munkáltató elvárásának megfelelő számlaszerződést köt. Ennek megfelelően nem ütközött a jóhiszemű joggyakorlás követelményébe a felperes azon magatartása, hogy nem folytatott azzal kapcsolatban részletes vizsgálatot, hogy melyik számlakonstrukció eredményezné a munkáltató számára a legkedvezőbb feltételeket az illetmény felvételéhez.
A kifejtettek miatt a Kúria a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 275. § (4) bekezdése alapján a jogszabálysértő másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A peres felek a felülvizsgálati eljárásban költségigényt nem terjesztettek elő, így annak viseléséről nem kellett rendelkezni.
A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2013. május 15.
dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró
(Kúria Mfv. II. 10.561/2012.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.