adozona.hu
BH+ 2013.9.392
BH+ 2013.9.392
A kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentése tárgyában indított perben az ügy érdemi elbírálásához olyan uniós szabályok értelmezése szükséges, amelyekkel kapcsolatban a bíróság másik perben már előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Erre tekintettel a bíróság a per tárgyalását felfüggesztette az Európai Unió Bírósága döntésének közzétételéig [Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikke, 51. cikk (1) bekezdése, Pp. 152. § (2) bekezdés, 155/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a tartós külszolgálatát, majd ezt követően a kormánytisztviselői jogviszonyát, és emiatt 2010. augusztus 1-jétől 2010. október 3-áig terjedő időszakra járó illetmény és 36 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű átalánykártérítés iránti igényt jelentett be kamataival együtt. Hivatkozása szerint a kormánytisztviselői jogviszonyát megszüntető, indokolás nélküli felmentése jogellenes, továbbá hivatkozo...
BH+ 2013.9.392 A kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentése tárgyában indított perben az ügy érdemi elbírálásához olyan uniós szabályok értelmezése szükséges, amelyekkel kapcsolatban a bíróság másik perben már előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Erre tekintettel a bíróság a per tárgyalását felfüggesztette az Európai Unió Bírósága döntésének közzétételéig [Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikke, 51. cikk (1) bekezdése, Pp. 152. § (2) bekezdés, 155/A. §].
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a tartós külszolgálatát, majd ezt követően a kormánytisztviselői jogviszonyát, és emiatt 2010. augusztus 1-jétől 2010. október 3-áig terjedő időszakra járó illetmény és 36 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű átalánykártérítés iránti igényt jelentett be kamataival együtt. Hivatkozása szerint a kormánytisztviselői jogviszonyát megszüntető, indokolás nélküli felmentése jogellenes, továbbá hivatkozott - egyebek mellett - a Módosított Európai Szociális Charta 24. és az Alapjogi Charta 30. cikkére. Indítványozta továbbá előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését és az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollra irányuló eljárás megindítását.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes eljárása nem ütközött a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésébe, a 20. § (1) bekezdés g) pontjába, és a 21. § (1) és (5) bekezdésébe. Ezért arra is figyelemmel, hogy a bíróság nem mérlegelheti a különösen fontos szolgálati érdek fogalmát, a kihelyezés megszüntetése nem jogellenes. A munkaügyi bíróság nem találta bizonyítottnak a rendeltetésellenes joggyakorlást, és a felperes további devizaellátmányra irányuló követelését is megalapozatlannak minősítette. A kormánytisztviselői jogviszonyt az alperes megszüntethette indokolás nélkül, mert az Alkotmánybíróság határozata a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontját 2011. május 31-ével semmisítette meg, a fentiek szerint az alperes a felperes felmentéséről jogszerűen hozott döntést a hatályos jogszabály szerint.
A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével a elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a különösen fontos szolgálati érdekből való kihelyezés visszavonást az elsőfokú bírósággal egyező indokkal találta jogszerűnek, míg a kormánytisztviselői jogviszony indokolás nélküli megszüntetésére vonatkozóan szintén arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság 2011. május 31-ével semmisítette meg a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontját.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, és keresetének helytadó határozat meghozatalát, másodlagosan a törvényszék új eljárásra utasítását kérte.
A felülvizsgálati érvelés szerint a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta a köztársasági elnök hatáskörét, a kihelyezés visszavonása indokolás nélkül jogellenes. Álláspontja szerint a bíróság köteles vizsgálni a különösen fontos szolgálati érdek fennállását; továbbá nem alkalmazhat alkotmányellenessé nyilvánított jogszabályt [Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pont].
A fentieken túl hivatkozott az Alaptörvényre, valamint az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének lehetőségére.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte a 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendeletre és arra is hivatkozással, hogy a kihelyezés visszavonása indokainak közlése nem azonos az egyéb jogviszonyokban meglévő indokolási kötelezettséggel. Álláspontja szerint a felperes felmentésekor a Kjtv. 8. § (1) bekezdés b) pontja hatályos és alkalmazható volt. Előadta továbbá, hogy a felperes a Pp. 272. § (2) bekezdésébe és a 273. § (5) bekezdésébe ütközően indítványozott előzetes döntéshozatali eljárást.
A Kúria a per tárgyalását egy megelőző ügyben az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott döntés közzétételéig felfüggesztette.
A hivatkozott ügyben a Kúria a jelen ügyet is érintő alábbi kérdéseket jelölte meg:
1. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy ennek az indokolatlan elbocsátás elleni védelemre vonatkozó rendelkezése arra tekintet nélkül alkalmazandó, hogy a tagállam a Módosított Európai Szociális Charta 24. cikkét nem ismerte el magára nézve kötelezőnek.
2. Ha igen, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az "indokolatlan elbocsátás" fogalmával megegyező az a tagállami rendelkezés, amely szerint a kormánytisztviselő felmentésekor nem kell vele közölni a döntés indokát.
3. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 30. cikkének "az uniós joggal, valamint a nemzeti szabályokkal és gyakorlattal összhangban" szövegrészét úgy kell-e értelmezni, hogy a tagállam a jogszabályban meghatározhat olyan kivételes személyi kört, akik jogviszonya megszüntetésénél nem kell alkalmazni a 30. cikket.
4. Az 1-3. számig feltett kérdések függvényében az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének 1. bekezdését kormánytisztviselőre vonatkozóan úgy kell-e értelmezni, hogy a 30. cikkel ellentétes tagállami szabályozást a tagállami bíróságnak figyelmen kívül kell hagyni.
A Kúria az előtte folyó eljárásban bizonyított tények alapján felmerült jogkérdésben más polgári perben a jogviszony minősítése szempontjából a Pp. 155/A. § alapján előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Erre figyelemmel úgy ítélte meg, hogy jelen ügyben és az említett uniós szabályok értelmezése szükséges, mert ettől függ az ügy érdemi eldöntése, ezért a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján az Európai Unió Bírósága döntésének közzétételéig a per tárgyalását felfüggesztette figyelemmel a 3/2005. (XI. 14.) PK-KK véleményben foglaltakra. (Kúria Mfv. I. 10.633/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Kiss Dániel Bálint ügyvéd (Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda) által képviselt felperesnek a dr. Pál Lajos ügyvéd (Pál és Kozma Ügyvédi Iroda) által képviselt alperes ellen kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 6. M. 3959/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 49. Mf. 638.367/2011/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t :
A Kúria a per tárgyalását az Mfv. I. 10.072/2013/6. számon az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott döntés közzétételéig felfüggeszti.A végzés ellen nincs helye felülvizsgálati kérelemnek.
I n d o k o l á s
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a tartós külszolgálatát, majd ezt követően a kormánytisztviselői jogviszonyát, és emiatt 2010. augusztus 1-jétől 2010. október 3-áig terjedő időszakra járó illetmény és 36 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű átalánykártérítés iránti igényt jelentett be kamataival együtt, továbbá az alperes perköltségben való marasztalását is kérte. Hivatkozása szerint a kormánytisztviselői jogviszony indokolás nélküli felmentése jogellenes, továbbá hivatkozott - egyebek mellett - a Módosított Európai Szociális Charta 24., és az Alapjogi Charta 30. cikkére. Indítványozta továbbá előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését és az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollra irányuló eljárás megindítását.A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 6. M. 3959/2010/11. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes eljárása nem ütközött a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésébe, a 20. § (1) bekezdés g) pontba, és a 21. § (1) és (5) bekezdésébe. Ezért arra is figyelemmel, hogy a bíróság nem mérlegelheti a különösen fontos szolgálati érdek fogalmát, a kihelyezés megszüntetése nem jogellenes. A munkaügyi bíróság nem találta bizonyítottnak a rendeltetésellenes joggyakorlást, és a felperes további devizaellátmányra irányuló követelését is megalapozatlannak minősítette. A kormánytisztviselői jogviszonyt továbbá az alperes megszüntethette indokolás nélkül, mert az Alkotmánybíróság határozata a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontját 2010. május 30-ával semmisítette meg, a fentiek szerint az alperes a felperes felmentéséről jogszerűen hozott döntést a hatályos jogszabály szerint.
A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 49. Mf. 638.367/2012/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a felperest terhelő illeték összegét leszállította.
A másodfokú bíróság a különösen fontos szolgálati érdekből való kihelyezés visszavonást az elsőfokú bírósággal egyező indokkal találta jogszerűnek, míg a kormánytisztviselői jogviszony indokolás nélküli megszüntetésére vonatkozóan arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság 2011. május 31-ével semmisítette meg a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontját.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, és keresetének helytadó határozat meghozatalát, másodlagosan a Fővárosi Törvényszék új eljárásra utasítását kérte.
A felülvizsgálati érvelés szerint a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta a köztársasági elnök hatáskörét, a kihelyezés visszavonása indokolás nélkül jogellenes. Álláspontja szerint a bíróság köteles vizsgálni a különösen fontos szolgálati érdek fennállását; továbbá nem alkalmazhat alkotmányellenessé nyilvánított jogszabályt [Ktjv. 8. § (1) bek. b) pont].
A fentieken túl hivatkozott az Alaptörvényre, valamint az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének lehetőségére. Az 5. sorszámú beadványában az említett eljárásra okot adó kérdéseket is megfogalmazott.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte a 104/2003. (VII. 18.) Kormányrendeletre és arra is hivatkozással, hogy a kihelyezés visszavonása indokainak közlése nem azonos az egyéb jogviszonyokban meglévő indokolási kötelezettséggel. Álláspontja szerint a felperes felmentésekor a Kjtv. 8. § (1) bekezdés b) pontja hatályos és alkalmazható volt. Előadta továbbá, hogy a felperes a Pp. 272. § (2) bekezdésébe és a 273. § (5) bekezdésébe ütközően indítványozott előzetes döntéshozatali eljárást.
A Kúria a per tárgyalását az Mfv. I. 10.072/2013/6. számon, az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott döntés közzétételéig felfüggesztette.
Ebben az ügyben a Kúria a jelen ügyet is érintő alábbi kérdéseket jelölte meg:
1.) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy ennek az indokolatlan elbocsátás elleni védelemre vonatkozó rendelkezése arra tekintet nélkül alkalmazandó, hogy a tagállam a Módosított Európai Szociális Charta 24. cikkét nem ismerte el magára nézve kötelezőnek.
2.) Ha igen, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az "indokolatlan elbocsátás" fogalmával megegyező az a tagállami rendelkezés, amely szerint a kormánytisztviselő felmentésekor nem kell vele közölni a döntés indokát.
3.) Az Európai Unió Alapjogi Chartája 30. cikkének "az uniós joggal, valamint a nemzeti szabályokkal és gyakorlattal összhangban" szövegrészét úgy kell-e értelmezni, hogy a tagállam a jogszabályban meghatározhat olyan kivételes személyi kört, akik jogviszonya megszüntetésénél nem kell alkalmazni a 30. cikket.
4.) Az 1-3. számig feltett kérdések függvényében az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének 1. bekezdését kormánytisztviselőre vonatkozóan úgy kell-e értelmezni, hogy a 30. cikkel ellentétes tagállami szabályozást a tagállami bíróságnak figyelmen kívül kell hagyni.
A Kúria az előtte folyó eljárásban bizonyított tények alapján felmerült jogkérdésben más polgári perben a jogviszony minősítése szempontjából a Pp. 155/A. § alapján előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Úgy ítélte meg, hogy jelen ügyben az említett uniós szabályok értelmezése szükséges, mert ettől függ az ügy érdemi eldöntése, ezért a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján az Európai Unió Bírósága döntésének közzétételéig a per tárgyalását felfüggesztette figyelemmel a 3/2005. (XI. 14.) PK-KK véleményben foglaltakra.
Budapest, 2013. június 26.
Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró
(Kúria Mfv. I. 10.633/2012.)