adozona.hu
BH 2013.9.253
BH 2013.9.253
A pénztáros munkakörű munkavállaló a munkaviszonyából eredő lényeges kötelezettségét jelentős mértékben súlyos gondatlansággal megszegi, ha a munkáltató által végzett próbavásárlás során nem minden árut pakoltat ki a szalagra és nem ellenőrzi a árukat, ezáltal nem ismeri fel több áru elrejtését. Az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége megítélésénél nem ügydöntő szempont az elrejtett áruk értéke [1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: régi Mt.) 96. § (1) bekezdés a) pontja].*
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2008. december 9-től állt az alperes alkalmazásában eladó-pénztáros munkakörben. 2009. november 19-én a területi vezető egy másik áruház pénztárosával a régióban próbavásárlásokat végzett, ennek során 6 csomag 12 tekercses toalettpapírt vásároltak, amelyek 6 db-os gyűjtőbe voltak csomagolva. A próbavásárló a csomagolást felnyitva a WC-papírok közé rejtett egy izzót, vásárolt továbbá felbontott kartonba elhelyezett 24 db-os egységcsomagban lévő margarint úgy, hogy a dobozból annak a...
BH 2013.9.253 A pénztáros munkakörű munkavállaló a munkaviszonyából eredő lényeges kötelezettségét jelentős mértékben súlyos gondatlansággal megszegi, ha a munkáltató által végzett próbavásárlás során nem minden árut pakoltat ki a szalagra és nem ellenőrzi a árukat, ezáltal nem ismeri fel több áru elrejtését. Az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége megítélésénél nem ügydöntő szempont az elrejtett áruk értéke [1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: régi Mt.) 96. § (1) bekezdés a) pontja].*
A felperes 2008. december 9-től állt az alperes alkalmazásában eladó-pénztáros munkakörben. 2009. november 19-én a területi vezető egy másik áruház pénztárosával a régióban próbavásárlásokat végzett, ennek során 6 csomag 12 tekercses toalettpapírt vásároltak, amelyek 6 db-os gyűjtőbe voltak csomagolva. A próbavásárló a csomagolást felnyitva a WC-papírok közé rejtett egy izzót, vásárolt továbbá felbontott kartonba elhelyezett 24 db-os egységcsomagban lévő margarint úgy, hogy a dobozból annak alsó sorából egy sor margarint kivett és helyére két rúd téliszalámit helyezett. A bevásárlókosárba tett továbbá szintén felbontott papírdobozban található 15 db-os egységcsomagba csomagolt orsótésztát úgy, hogy a tészták alá elrejtett 5 db kolbászt. A fenti árucikkeken túl a kosárba került még több más áru.A felperes a próbavásárló által vásárolt áruk közül a pénztárgépszalagra nem pakoltatta fel a margarinokat tartalmazó papírdobozt, valamint a WC-papírokat, emiatt a próbavásárló által vásárolt árucikkek közül a pénztárgépbe nem ütötte be az 5 db kolbászt, a 2 rúd szalámit és az 1 db izzót, melyből következően 20 367 Ft összegű számlázandó áruérték helyett a blokk szerint 10 075 Ft-ot számlázott ki a próbavásárló részére. A próbavásárlás befejeztével a próbavásárló felfedte kilétét és a tesztvásárlásról jegyzőkönyvet vettek fel. Ebben rögzítették a számlázott és a számlázandó áruértéket, a nem számlázott árucikkeket, illetve a felperes által tanúsított magatartást, miszerint nem pakoltatott fel minden árut a szalagra, nem volt biztos áruismerete, a félrevezetést nem ismerte fel és nem tanúsított biztonságos pénztárkezelést. A felperes a jegyzőkönyvre megjegyzésként rávezette, hogy "Így történt."
Az alperes 2009. november 30-án kelt rendkívüli felmondásával azonnali hatállyal megszüntette a felperes munkaviszonyát. Intézkedését azzal indokolta, hogy a próbavásárlás kiértékelése során megállapítást nyert, hogy a felperes elmulasztott minden egyes megvásárlásra szánt áruféleséget felpakoltatni az árutovábbító szalagra és így különféle áruféleségeket elmulasztott rögzíteni a pénztárgépben. Ezzel munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét - mely szerint az eladó pénztárosnak meg kell győződnie arról, hogy a vásárló minden vásárlásra szánt áruféleséget az áruszalagra felhelyezett-e, valamint minden terméket a pénztárgépben megfelelően rögzítenie kell - a felperes legalább súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy munkaviszonyának megszüntetésére jogellenesen került sor, a jogellenes jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményeit kérte alkalmazni, továbbá 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítés iránti igényt is előterjesztett. Elsősorban arra hivatkozott, hogy az alperes rosszhiszeműen és megtévesztően járt el a próbavásárlás során. Kifogásolta, hogy az alperesi Kollektív Szerződés azon kitétele, mely szerint a munkáltató különösen akkor szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással, ha 1000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó összegű eltérés adódik a munkáltató által végzett próbavásárlás során, jogszabálysértő és semmis, mivel a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségszegésnek nem minősülhet az ilyen csekély, 1000 Ft értékű eltérés.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra tekintettel, hogy jogszerű intézkedést hozott.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes munkaviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg és elmaradt munkabér, továbbá 4 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezte a munkáltatót, egyebekben a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a próbavásárló által alkalmazott megtévesztésre alkalmas módszer mellett a felperes terhére a súlyos gondatlanság nem állapítható meg a tekintetben, hogy a pénztárgépbe nem rögzített minden terméket. Álláspontja szerint a próbavásárlás során alkalmazott módszer nem tipikus vásárlói magatartás, a vásárlók egyszerű módszerekkel, jelentősen kisebb értékű termék kivitelét kísérlik meg az áruházból fizetés nélkül. Az a körülmény, hogy volt olyan árucikk, amelyet a felperes az alperes állítása szerint nem pakoltatott fel a szalagra - figyelemmel arra, hogy ez egyetlen esetben történt meg - önmagában nem tekinthető olyan jelentős mértékű kötelezettségszegésnek, amely a rendkívüli felmondást megalapozná. Kifejtette, hogy a Kollektív Szerződés azon rendelkezésének alkalmazására, miszerint 1000 Ft-ot meghaladó összeghatár felett lehetőség nyílik a munkáltató részére a rendkívüli felmondás kibocsátására, csak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 96. § (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállta esetén van lehetőség. Annak meghatározására, hogy a kötelezettségszegés jelentős mértékű-e, önmagában a próbavásárlás során adódó eltérés összegszerűsége nem nyújthat támpontot.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében megváltoztatta és a keresetet elutasította. Megítélése szerint a felperes terhére kellett értékelni, hogy sokféle áru elrejtését nem észlelte, amelyek között nagyobb méretű és súlyú áruk is voltak. Az alperes bizonyította, hogy a felperes a pénztárosi munkakörre előírt lényeges kötelezettségét legalább súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, s bár ez egyszeri magatartás volt, a próbavásárlás jellegéből adódóan ez nem azt jelenti, hogy más esetekben a felperes mindig hiánytalanul járt el.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Mt. 96. §-ába, illetve 103. §-ába, valamint a Pp. 206. §-ába ütközik. Továbbra is állította, hogy az alperes rosszhiszeműen és megtévesztően járt el, súlyos gondatlanság a terhére nem róható. Csak akkor észlelhette volna az elrejtett termékeket, ha a csomagolást teljesen szétbontja, amely jelentősen megnövelte volna a vásárlás idejét. Kifogásolta azt is, hogy az alperes biztonsági személyzetet nem biztosított a lopások kiszűrésére. A próbavásárlás nem volt életszerű, s nem oktatták ki őket arról, hogy a zsugorfóliákat, kartonokat szét kellett volna szednie. A próbavásárló által alkalmazott magatartás nem volt tipikus vevői magatartás.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 96. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. A (3) bekezdés rendelkezése szerint kollektív szerződés, illetve munkaszerződés - az (1) bekezdés keretei között - meghatározhatja azokat az eseteket, amikor az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeknek van helye. A kollektív szerződés a rendkívüli felmondás gyakorlásához fűződő jog lehetőségét nem bővítheti, illetve szűkítheti, a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló kötelezettségszegéseket csak példálózóan sorolhatja fel.
Az alperesnek eszerint törvényes lehetősége volt arra, hogy meghatározza azt az értékhatárt, amely felett a munkavállaló jogviszonyának azonnali hatályú megszüntetéséről intézkedhet, amennyiben a törvényi feltételek fennállnak.
A perben az alperes bizonyította, hogy a felperesnél 2009. november 19-én próbavásárlást végzett, amely során a számlázandó és számlázott áruk értéke között a rendkívüli felmondásban hivatkozott eltérés keletkezett, mert a felperes nem vizsgált meg minden terméket, nem minden árut pakoltatott fel a szalagra és a 10 292 Ft eltérést a munkavégzésének súlyos hiányossága eredményezte.
Aggálytalanul megállapítható az is a tesztvásárlásról szóló jegyzőkönyv, illetve a tanúvallomások alapján, hogy nem minden áru került a szalagra, s a felperes nem számlázott egyes termékeket.
Helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy a pénztáros munkakörben foglalkoztatott felperes alapvető kötelezettsége volt az áruk leszámlázása, s az ellenértéknek a vevőkkel történő kifizettetése. A perben bizonyított tények alapján e munkaköri kötelezettségét a felperes legalább súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte. Magatartása megítélése során nem bírt jelentőséggel az, hogy a munkáltató miért nem alkalmazott a lopások elkerülése érdekében biztonsági őrt, illetve mi módon kerültek a termékek elrejtésre a pénztáros által megvizsgálandó csomagban. A másodfokú bíróság a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értékelte, hogy a felperes többféle áru elrejtését nem észlelte, amelyek között nagyobb méretű és nagyobb súlyú áruk is előfordultak, ezért a felperes hivatkozása, miszerint az alperes szándékosan olyan helyzetbe hozta, hogy hibázzon, a kötelezettségszegése megítélése szempontjából súlytalan.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy a próbavásárlás jellegéből adódóan egyszeri alkalom is alapot szolgálhat a munkáltató rendkívüli felmondására, ezért a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül változtatta meg a fellebbezés körében a munkaügyi bíróság határozatát és utasította el a felperes keresetét.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. II. 10.345/2012.)
* Azonos szabályt tartalmaz a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: új Mt.) 78. § (1) bekezdés a) pontja.
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.21.636/2011/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a 2013. április 10-én megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.21.636/2011/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A Kúria megállapítja, hogy a felperes pervesztességének aránya 100 %, erre tekintettel a pártfogó ügyvéd díját teljes mértékben az állam viseli.
I n d o k o l á s
A felperes 2008. december 9-től állt az alperes alkalmazásában eladó-pénztáros munkakörben. 2009. november 19-én K. S. területi vezető M.-né K. T.-val az áruház pénztárosával a régióban próbavásárlásokat végzett. Ennek során M. K. T. 6 csomag 12 tekercses Wippy toalettpapírt vásárolt, amelyek 6 db-os gyűjtőbe voltak csomagolva. A próbavásárló a csomagolást felnyitva a WC-papírok közé rejtett egy Philips izzót 899 Ft értékben. Vásárolt továbbá felbontott kartonba elhelyezett 24 db-os egységcsomagban lévő Líra light margarint úgy, hogy a dobozból annak alsó sorából egy sor margarint kivett és helyére két rúd Pick Szeged téliszalámit helyezett 4 298 Ft értékben. A bevásárlókosárba tett továbbá szintén felbontott papírdobozban található 15 db-os egységcsomagba csomagolt Aranykosár márkájú orsótésztát úgy, hogy a tészták alá elrejtett 5 db Karát Fesztivál kolbászt 5 095 értékben. A fenti árucikkeken túl a kosárba került még 2 csomag Maggi grízgaluska leves, egy Activia ital, mentolos rágógumi, mentolos cukorka, majonézes saláta, szerencsebambusz, 4 magvas joghurt, hatos szorítóba csomagolt 6 db jeges tea és egy narancslé.A felperes a próbavásárló által vásárolt áruk közül a pénztárgépszalagra nem pakoltatta fel a Líra margarinokat tartalmazó papírdobozt, valamint a WC-papírokat, s a próbavásárló által vásárolt árucikkek közül a pénztárgépbe nem ütötte be az 5 db Karát Fesztivál kolbászt, a 2 rúd Pick szalámit és az 1 db Philips izzót, melyből következően 20 367 Ft összegű számlázandó áruérték helyett a blokk szerint 10 075 Ft-ot számlázott ki a próbavásárló részére. A próbavásárlás befejeztével a próbavásárló felfedte kilétét és a tesztvásárlásról jegyzőkönyvet vettek fel. Ebben rögzítették a számlázott és a számlázandó áruértéket, a nem számlázott árucikkeket, illetve a felperes által tanúsított magatartást, miszerint nem pakoltatott fel minden árut a szalagra, nem volt biztos áruismerete, a félrevezetést nem ismerte fel és nem tanúsított biztonságos pénzkezelést. A felperes a jegyzőkönyvre megjegyzésként rávezette, hogy "Így történt."
Az alperes 2009. november 30-án kelt rendkívüli felmondásával azonnali hatállyal megszüntette a felperes munkaviszonyát. Intézkedését azzal indokolta, hogy a próbavásárlás kiértékelése során megállapítást nyert, hogy a felperes elmulasztott minden egyes megvásárlásra szánt áruféleséget felpakoltatni az árutovábbító szalagra és így különféle áruféleségeket összesen 10 292 Ft értékben elmulasztott rögzíteni a pénztárgépben. Ezzel munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét - mely szerint az eladó pénztárosnak meg kell győződnie arról, hogy a vásárló minden vásárlásra szánt áruféleséget az áruszalagra felhelyezett-e, valamint minden terméket a pénztárgépben megfelelően rögzítenie kell - a felperes legalább súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte.
A felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bíróságon, melyben annak megállapítását kérte, hogy munkaviszonyának megszüntetésére jogellenesen került sor, a jogellenes jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményeit kérte alkalmazni, továbbá 1 000 000,- Ft nem vagyoni kártérítés iránti igényt is előterjesztett. Elsősorban arra hivatkozott, hogy az alperes a 15 napos szubjektív határidőn túl gyakorolta a rendkívüli felmondás jogát, továbbá a felmondásban foglalt indok nem valós és okszerű, az alperes rosszhiszeműen és megtévesztően járt el a próbavásárlás során. Kifogásolta, hogy az alperesi Kollektív Szerződés azon kitétele, mely szerint a munkáltató különösen akkor szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással, ha 1 000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó összegű eltérés adódik a munkáltató által végzett próbavásárlás során, jogszabálysértő és semmis, mivel a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségszegésnek nem minősülhet az 1 000 Ft értékű eltérés.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra tekintettel, hogy jogszerű intézkedést hozott.
A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes munkaviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg és elmaradt munkabér, továbbá 4 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezte a munkáltatót, egyebekben a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a próbavásárló által alkalmazott megtévesztésre alkalmas módszer mellett a felperes terhére a súlyos gondatlanság nem állapítható meg a tekintetben, hogy a pénztárgépbe nem rögzített minden terméket. Álláspontja szerint a próbavásárlás során alkalmazott módszer nem tipikus vásárlói magatartás, a vásárlók egyszerű módszerekkel, jelentősen kisebb értékű termék kivitelét kísérlik meg az áruházból fizetés nélkül. Az a körülmény, hogy volt olyan árucikk, amelyet a felperes az alperes állítása szerint nem pakoltatott fel a szalagra - figyelemmel arra, hogy ez egyetlen esetben történt meg - önmagában nem tekinthető olyan jelentős mértékű kötelezettségszegésnek, amely a rendkívüli felmondást megalapozná. Kifejtette, hogy a Kollektív Szerződés azon rendelkezésének alkalmazása, miszerint 1 000 Ft-ot meghaladó összeghatár felett lehetőség nyílik a munkáltató részére a rendkívüli felmondás kibocsátására, csak az Mt. 96. § (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállta esetén van lehetőség. Annak meghatározására, hogy a kötelezettségszegés jelentős mértékű-e, önmagában a próbavásárlás során adódó eltérés összegszerűsége nem nyújthat támpontot.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt Kecskeméti Törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részében pedig megváltoztatta és a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes nem vette észre a pultra tett tészták alatt elhelyezett kolbászokat, amiből megállapítható az is, hogy magukat a tésztákat sem számolta meg. Így járt el a margarinok vonatkozásában is. A tesztvásárlásról szóló jegyzőkönyvet a felperes is aláírta és annak tartalma szerint nem minden áru került a szalagra. Ezt a tényt támasztotta alá a tanúként kihallgatott próbavásárló vallomása is. A törvényszék megítélése szerint a felperes terhére kellett értékelni azt is, hogy ilyen sokféle áru elrejtését nem észlelte, amelyek között nagyobb méretű és súlyú áruk is előfordultak. Az alperes a per során bizonyította, hogy a felperes a pénztárosi munkakörre előírt lényeges kötelezettségét legalább súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, s bár ez egyszeri magatartás volt, a próbavásárlás jellegéből adódóan ez nem azt jelenti, hogy más esetekben a felperes mindig megszámolta a számlázandó árut és mindent felpakoltatott az áruszállító szalagra.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet "változtassa meg" és hozzon a jogszabályoknak megfelelő ítéletet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Mt.</a> 96. illetve 103. §-ába, valamint a Pp. 206. §-ába ütközik. Továbbra is állította, hogy az alperes rosszhiszeműen és megtévesztően járt el, súlyos gondatlanság a terhére nem róható. Csak akkor észlelhette volna az elrejtett termékeket, ha a csomagolást teljesen szétbontotta volna, amely jelentősen megnövelte volna a vásárlás idejét. Kifogásolta azt is, hogy az alperes biztonsági személyzetet nem biztosított a lopások kiszűrésére. Előadta, hogy a tesztvásárlásról készült jegyzőkönyvet fenyegetőzés hatására, rossz egészségi állapota miatt írta alá. A próbavásárlás nem volt életszerű, s nem oktatták ki őket arról, hogy a zsugorfóliákat, kartonokat szét kellett volna szednie. A próbavásárló által alkalmazott magatartás nem volt tipikus vevői magatartás.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében "a felülvizsgálati kérelem elutasítását" kérte arra figyelemmel, hogy a törvényszék megfelelő jogi következtetéssel hozta meg ítéletét. Utalt arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében azonos tényállás mellett szintén megállapította, hogy a pénztáros munkakörben foglalkoztatott munkavállaló alapvető kötelezettsége az áruk leszámlázása és az ellenértéknek a vevővel történő kifizettetése.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 96. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. A (3) bekezdés rendelkezése szerint kollektív szerződés, illetve munkaszerződés - az (1) bekezdés keretei között - meghatározhatja azokat az eseteket, amikor az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeknek van helye. A kollektív szerződés a rendkívüli felmondás gyakorlásához fűződő jog lehetőségét nem bővítheti, illetve szűkítheti, a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló kötelezettségszegéseket csak példálózóan sorolhatja fel.
Az alperes Kollektív Szerződésének 7. pontja meghatározta, hogy a munkáltató azonnali hatállyal mely esetekben szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát. A 7.1.o. pontja rögzíti, hogy erre sor kerülhet abban az esetben, ha a munkavállalónál 1 000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó összegű eltérés adódik a munkáltató által végzett próbavásárlás során.
Az alperesnek az Mt. 96. § (3) bekezdése alapján törvényes lehetősége volt arra, hogy meghatározza azt az értékhatárt, amely felett a munkáltató a munkavállaló jogviszonyának azonnali hatályú megszüntetéséről intézkedhet, amennyiben a törvényi feltételek fennállnak.
A perben az alperes bizonyította, hogy a felperesnél 2009. november 19-én próbavásárlást végzett, amely során a számlázandó és számlázott áruk értéke között a rendkívüli felmondásban hivatkozott eltérés keletkezett, mert a felperes nem vizsgált meg minden terméket, nem minden árut pakoltatott fel a szalagra és a 10 292 Ft eltérést az ő munkavégzésének hiányossága eredményezte.
Aggálytalanul megállapítható az is a tesztvásárlásról szóló jegyzőkönyv, illetve a tanúvallomások alapján, hogy nem minden áru került a szalagra, s a felperes nem számlázott egyes termékeket.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a pénztáros munkakörben foglalkoztatott felperes alapvető kötelezettsége volt az áruk leszámlázása, s az ellenértéknek a vevőkkel történő kifizettetése. A perben bizonyított tények alapján e munkaköri kötelezettségét a felperes legalább súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte.
Magatartása megítélése során nem bírt jelentőséggel az, hogy a munkáltató miért nem alkalmazott a lopások elkerülése érdekében biztonsági őrt, illetve mi módon kerültek a termékek elrejtésre a pénztáros által megvizsgálandó csomagban. A másodfokú bíróság a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értékelte, hogy a felperes sokféle áru elrejtését nem észlelte, amelyek között nagyobb méretű és nagyobb súlyú áruk is előfordultak, ezért a felperes hivatkozása, miszerint az alperes szándékosan olyan helyzetbe hozta, hogy hibázzon minden alapot nélkülöz.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy a próbavásárlás jellegéből adódóan egyszeri alkalom is alapot szolgálhat a munkáltató rendkívüli felmondására, ezért a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül változtatta meg a fellebbezés körében a munkaügyi bíróság határozatát és utasította el a felperes keresetét.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, a pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a Pp. 87. §-a alapján határozott.
A felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2013. április 10.
dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró
(Kúria, Mfv. II. 10.345/2012.)