adozona.hu
BH 2020.1.22
BH 2020.1.22
I. A bíróságok tájékoztatási kötelezettsége és a feleket terhelő bizonyítási szabályok figyelembevételével kell állást foglalni arról, hogy a munkavállaló betegségének munkaviszonnyal való összefüggése nagymértékben valószínűsíthető-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt a munkáltató működésével összefüggésben szenvedte el. II. Ennek során kiemelten kell értékelni a konkrét munkafeladatokhoz tartozó munkavédelmi előírásokat, a védőeszközök biztosítását és mindezek használatának ellenőrzését [a munka törv
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 1978 és 1997 között különböző munkáltatóknál fényezőként, majd 1997. június 15-től 2013. december 31-ig az alperesnél festőként állt munkaviszonyban. Tényleges munkavégzést 2012 novemberéig folytatott.
[2] 2013-ban szájfenéki tumort és nyaki nyirokcsomó áttétet diagnosztizáltak nála, 2013. július 15-ei operáció során nyelvét eltávolították, és a keletkezett lágyrész hiányt mellizomból vett bőr-izom lebennyel pótolták.
[3] Egy évvel később az alsó állkapocs gyulladásos állapot...
BH 2020.1.22 I. A bíróságok tájékoztatási kötelezettsége és a feleket terhelő bizonyítási szabályok figyelembevételével kell állást foglalni arról, hogy a munkavállaló betegségének munkaviszonnyal való összefüggése nagymértékben valószínűsíthető-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt a munkáltató működésével összefüggésben szenvedte el.
II. Ennek során kiemelten kell értékelni a konkrét munkafeladatokhoz tartozó munkavédelmi előírásokat, a védőeszközök biztosítását és mindezek használatának ellenőrzését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bekezdés].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 1978 és 1997 között különböző munkáltatóknál fényezőként, majd 1997. június 15-től 2013. december 31-ig az alperesnél festőként állt munkaviszonyban. Tényleges munkavégzést 2012 novemberéig folytatott.[2] 2013-ban szájfenéki tumort és nyaki nyirokcsomó áttétet diagnosztizáltak nála, 2013. július 15-ei operáció során nyelvét eltávolították, és a keletkezett lágyrész hiányt mellizomból vett bőr-izom lebennyel pótolták.
[3] Egy évvel később az alsó állkapocs gyulladásos állapota és a szájfenéken észlelt granuláció miatt a szájüregi sarjadzó szöveteket és az alsó állkapocsban korábban elhelyezett lemezt eltávolították, valamint a szájfenék plasztikai helyreállítását végezték el. Azóta rendszeresen jár onkológiai felülvizsgálatra, táplálkozni csak gyomorszondán keresztül tud.
[4] Az ÁNTSZ OTH 2015. szeptember 4-én kelt határozatával a felperes foglalkozási megbetegedés gyanú bejelentését "minden egyéb, a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetére jutó vegyi anyag által okozott betegségek" diagnózissal nyilvántartásba vette. Megállapította, hogy a felperes megbetegedése és 35 évi fényező, festő munkakörben elszenvedett multiplex vegyi anyag expozíciója között az ok-okozati összefüggés nem zárható ki.
[5] Erre tekintettel a Megyei Kormányhivatal 2015. december 9-én kelt határozatával megváltoztatta az alperes mint társadalombiztosítási kifizetőhely 2015. október 30-án kelt foglalkozási megbetegedést elutasító határozatát, és megállapította, hogy a felperes megbetegedése foglalkozási megbetegedés.
[6] A határozat indokolása tartalmazza az ÁNTSZ OTH véleményét, továbbá a Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály vizsgálati lapjának azon tartalmát is, mely szerint a mérési jegyzőkönyvek és a biztonsági adatlapok alapján a bejelentett betegség nem bizonyítható, a kivizsgálás során az üzemvezetővel történt beszélgetéskor felperesnek pszichés terheltség volt tapasztalható.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[7] A felperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését kérte foglalkozási megbetegedésével összefüggésben. Utalt arra, hogy az ÁNTSZ tájékoztatójában rögzítették, miszerint a rendelkezésre bocsátott biztonsági adatlapok szerinti összetevők között szerepel 1B karcinogén besorolású anyag is és CLP 2. kategóriájú, vélhetően rákot okozó IARC 2B besorolású anyag. Kiemelte, hogy a WHO 2010-ben a festő munkaköri expozíciót humán rákkeltőnek minősítette.[8] Hivatkozott a BH 2003.515. eseti döntésre, amely szerint, ha több munkáltatónál is érte a munkavállalót olyan hatás, ami foglalkozási megbetegedéshez vezetett, akkor az utolsó ilyen munkáltató köteles viselni az ebből eredő kárt. Elmaradt jövedelmet, valamint havi jövedelempótló járadékot igényelt, továbbá nem vagyoni kártérítés megfizetésére tartott igényt.
[9] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a felperes vegyi anyag által okozott betegsége nem bizonyítható, nem valószínűsíthető a fényezéshez, előkészítéshez használt veszélyes anyagok által okozott daganatos megbetegedése.
[10] Álláspontja szerint minden munkavédelmi szabályt betartva foglalkoztatta a felperest, akinek megbetegedése és alperesnél fennállt jogviszonya között nincs okozati összefüggés. Megítélése szerint a daganat diagnosztizálásának időpontjában (2013-ban) hatályos, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) rendelkezései voltak irányadóak.
Az első- és másodfokú ítélet
[11] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.[12] A határozata indokolásában utalt az Mt. 166. §-ának (1) bekezdésére, valamint a 174. § (1) bekezdésében foglaltakra.
[13] Kifejtette, hogy igazságügyi orvosszakértői bizonyítás lefolytatására volt szükség. A szakértő véleményében rámutatott arra, hogy a felperest a munkakörében ért vegyi anyag expozíció alapján nem állapítható meg és nem igazolható kétséget kizáróan az okozati összefüggés a megbetegedés és az alperesnél fennállt munkaviszony között, de nem is zárható ki, hogy ezen időszakban elszenvedett vegyi anyag expozíciónak is szerepe lehet a betegség kialakulásában a korábbi, feltehetően jelentősebb mértékű expozíció mellett.
[14] A szakértő szerint a felperes esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az alperesnél végzett munkáját megelőzően is festő, fényező munkakörben dolgozott. Az 1980-90-es években a vegyi anyagok egészségkárosító hatásairól kevesebb ismeret állt rendelkezésre, az alkalmazott festékipari anyagok veszélyesebb összetevőket tartalmaztak, ugyanakkor a munkahelyi vegyi anyagok, köztük a rákkeltőknek a szabályozása, a munkahigiénés előírások kevésbé szigorúak voltak, így a munkavállalók vegyi anyag expozíciója is jelentősebb lehetett.
[15] Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének munkacsoportja 2010-ben értékelte a festőiparban dolgozók körében a daganatos megbetegedések előfordulására vonatkozóan rendelkezésre álló humán epidemiológiai adatokat, és a festő munkaköri expozíciót bizonyítottan humán rákkeltőnek minősítette. Az összefüggés elsősorban a tüdő- és hólyagtumorok esetében bizonyított, más, ritkábban előforduló kór-okra vonatkozóan (mint pl. a nyelvtumor) nem áll rendelkezésre adat.
[16] A bírói gyakorlat szerint a bíróság nem azt vizsgálja, hogy a munkavállaló megbetegedését konkrétan mi okozta, hanem azt, hogy nagy mértékben valószínűsíthető-e az összefüggés a munkavégzés és a munkavállaló betegségének kialakulása között (LB. Mfv.I.10.204/2005.).
[17] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a valószínűsítés ezen szintje jelen perben nem bizonyított. A szakértő az összefüggés kétséget kizáró voltát nem találta megállapíthatónak, a betegség és a munkaviszonnyal való összefüggés lehetősége ("nem zárható ki") pedig nem azonos a nagymértékű valószínűsítés szintjével.
[18] A szakértő a munkahelyi stressz esetleges bekövetkezésével, annak kialakulásával nem tudta megalapozottan kijelenteni, hogy a felperesnek a főnökével való esetleges rossz kapcsolata összefüggésbe hozható lenne a kialakult betegséggel.
[19] Amennyiben egy munkavállaló különböző vegyi anyagokkal is dolgozik, ebből önmagában még nem következik tumor kialakulásának nagyfokú valószínűsége tekintettel arra, hogy az alperesnél végzett tevékenység során felhasznált vegyi keverékek nem voltak rákkeltő hatásúak, azok némelyike tartalmazott csak csekély mennyiségben rákkeltőnek minősülő összetevőt.
[20] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[21] Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen tárta fel, és helytálló döntést hozott a bizonyítékok megfelelő mérlegelését követően.
[22] A Kúria Mfv.I.10.716/2009/3. számú határozatában már rámutatott arra, hogy az okozati összefüggést csak kétséget kizáróan, aggálytalanul igazoló szakvélemény bizonyít, a valószínűsítés nem elegendő.
[23] Az aggálytalan szakvélemény alapján az a következtetés vonható le, hogy a festő munkakör és a felperes betegsége közötti okozati összefüggés ugyan nem zárható ki, de annak igen csekély a valószínűsége, hogy ez a betegség az alperesnél végzett munka során alakult ki, ugyanis az általa használt anyagok rákkeltő hatása nem bizonyított, így az sem, hogy a felperes az alperesnél a betegség veszélyének kitett munkakörben dolgozott.
[24] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes által indítványozott további bizonyítás lefolytatása nem volt szükséges azokra a kérdésekre, amelyek megválaszolását kezdeményezte a szakvélemény kiegészítésével. Az előterjesztet szakvélemény már mindenre választ adott.
Az alperes ellenkérelme
[25] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte és a jogszabályoknak megfelelően a keresetnek történő helyt adást.[26] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 141. § (2) bekezdését, 177. § (1) bekezdését, 182. § (3) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, valamint az Mt. 166. § (1) bekezdését.
[27] A felperes indítványozta az igazságügyi szakértői vélemény kiegészítését, mivel álláspontja szerint a beszerzett szakvélemény hiányos, és az abban foglaltakat a bíróságok tévesen értékelték. Ezt a bíróságok jogsértően utasították el.
[28] A szakértői vélemény 2. oldalának utolsó bekezdése azt írta, hogy a megbetegedés és a 35 évnyi fényező, festő munkakörben elszenvedett kombinált vegyi anyag expozíció között az ok-okozati összefüggés nem zárható ki, de azt, hogy a tumor mikor keletkezett, felelősséggel nem lehet megállapítani.
[29] A szakértői megállapításokból, a 35 éves munkaviszonyban elszenvedett expozíció megfogalmazásából az következik, hogy az alperesnél eltöltött 15 év alatt is érte a felperest olyan hatás, ami a betegség kialakulásában szerepet játszott. A korábbi munkahelyek "nagyobb szerepe" kitételből az a következtetés vonható le, hogy nem kizárólagosan a korábbi munkahelyeken érhette a felperest ilyen hatás. A "jelentősebb expozíció" azt is jelenti, hogy nem kizárólagosan a korábbi munkahelyeken érte káros hatás, hanem az alperesnél is.
[30] Nem állapítható meg a szakvélemény szerint a kétséget kizáró okozati összefüggés a felperes megbetegedése és az alperesnél 1997-től 2012-ig fennállt munkavégzése között, de nem is zárható ki, hogy az ezen időszakban elszenvedett vegyi anyag expozíciónak is szerepe lehet a betegség kialakulásában. Azt a következtetést, hogy az alperesnél végzett munka nem hatott közre a betegség létrejöttében a szakvéleményben írtakból következően csak akkor lehetne levonni, ha a 35 évnyi fényező, festő munkakörben elszenvedett kombinált vegyi anyag expozíciónak egyáltalán semmi szerepe nem lenne a betegség kialakulásában, vagy ha a szakértő bizonyossággal kijelentette volna, hogy a tumor már az alperesnél való elhelyezkedés előtt kialakult. Ezen okok megállapítása azonban nem történt meg.
[31] A jogerős ítélet szerint az alperesnél betöltött munkakör és a betegség közötti okozati összefüggés nem zárható ki, csekély annak a valószínűsége, ezt azonban a szakértői vélemény nem tartalmazta ilyen egyértelműen, ezért ennek az állításnak hiányzik az alapja. Erre szolgált volna a szakvélemény kiegészítése, különösen arra figyelemmel, hogy ha bármilyen csekély mértékben közre is hatott az alperesnél történt munkavégzés a betegség kialakulásában, akkor az már az alperes kárfelelősségét megalapozza.
[32] Annak sem tulajdonítottak kellő jelentőséget a bíróságok, hogy a Kormányhivatal határozatában megállapította, hogy "minden egyéb, a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetére jutó vegyi anyag által okozott betegség", mely a felperes betegségének foglalkozási megbetegedésére utal.
[33] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
[34] Álláspontja szerint a bíróság helyesen állapította meg a szakértői vélemények alapján, hogy a felperes nem bizonyította az alperesnél történt munkavégzés és a betegség kialakulása közötti ok-okozati összefüggés fennálltát. A felperes által indítványozott további bizonyítás lefolytatása, valamint a szakértői vélemény kiegészítése nem volt szükséges, mivel azok a kérdések, amelyek megválaszolására kérte, a szakvélemény kiegészítése nélkül, a már előterjesztett szakvélemény alapján is megválaszolhatóak.
[35] A Legfelsőbb Bíróság már korábbi döntésében kimondta, hogy az okozati összefüggés fennállását megalapozó nagyobb fokú valószínűség az azt kimondó, vagy valószínűsítő orvosszakértői vélemény hiányában nem állapítható meg (LB Mfv.I.10.716/2009/4.).
A Kúria döntése és jogi indokai
[36] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.[37] A Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül a Pp. 272. § (2) bekezdésére is figyelemmel.
[38] A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes 1978-1997 között különböző munkáltatóknál fényezőként, 1997. június 15. - 2013. december 30. között az alperesnél festőként dolgozott. 2013-ban szájfenéki tumort és nyaki nyirokcsomó áttétet diagnosztizáltak nála. Jelen perben abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes megbetegedése és az alperesnél 16 éven át végzett tevékenysége között fennáll-e az okozati összefüggés, így a munkáltatót terheli-e kártérítési kötelezettség.
[39] A 14. sorszám alatt csatolt orvosszakértői vélemény - amelynek kiegészítését a bizonyításra kötelezett felperes folyamatosan, felülvizsgálati kérelmében is kérte - szerint nem volt kétséget kizáróan igazolható az okozati összefüggés a felperes megbetegedése és az alperesnél fennálló munkavégzés között, de az nem is zárható ki. A szakvélemény azt is rögzítette, hogy a vegyi anyagok nem voltak rákkeltő besorolásúak, azonban ezek némelyike csekély mértékben, de tartalmazott a CLP rendelet (1272/2008/EK) szerint rákkeltőnek minősülő összetevőt. A vélemény azt is tartalmazta, hogy az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének (WHO LARC) 2010-ben készült jelentése szerint a festő munkakörben dolgozók esetében a tüdő és hólyagtumor lehetősége valószínűbb. Ugyanakkor adat felperes egyéb karcinogén tényezővel való érintkezésére, munkavégzésen kívüli kórokra a perben nem merült fel.
[40] A szakértői vélemény összefoglalása szerint "mindezek alapján felperes megbetegedése és 35 évi fényező, festő munkakörben elszenvedett kombinált vegyi anyag expozíciója, azaz foglalkozása közötti ok-okozati összefüggés nem zárható ki. A felperes esetében a legfontosabb egyéb rizikótényezők (dohányzás, alkoholizmus) szerepe nem igazolódott. Azt, hogy a tumor mikor indukálódott, felelősséggel nem lehet megállapítani. A betegség kialakulásában a korábbi munkahelyek nagyobb szerepe mellett szól, hogy a szolid tumorok látenciaidejét minimum 10 évre teszik, továbbá, hogy a '80-as, '90-es években jelentősebb expozíciók előfordulását lehet valószínűsíteni" (14. sorszámú szakvélemény 2. oldal utolsó bekezdése.
[41] Fentiekből megállapítható, hogy a felperes megbetegedése és a foglalkozása közötti ok-okozati összefüggést a szakértő nem tartotta kétséget kizáróan igazoltnak, de azt nem is zárta ki. Arra a bíróság által feltett kérdésre nem adott választ, hogy a bizonyosság milyen szintjén határozható meg az összefüggés, amit a szakértő nem talált kizártnak a munkáltatóra nézve.
[42] A jogvita eldöntése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az Mt. 51. § (4) bekezdése, amely szerint a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Ezen jogszabályhely betartását az eljárás során nem vizsgálták, és nem értékelték a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 42. § b) pontját sem, amely a munkáltató feladatává teszi a védőeszközök meghatározását, azoknak a munkavállalók részére történő biztosítását, a használatra a dolgozók kioktatását, azzal, hogy a szabályok betartását meg is kell követelni. A perben nem vizsgálták, hogy a munkavégzés ezen előírásoknak megfelelt-e.
[43] Fentiekre figyelemmel a felperes alappal sérelmezte, hogy a bíróságok a szakértői vélemény kiegészítését nem tartották szükségesnek, ez által pedig az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére a tényállás tisztázásának lehetőségétől elzárták [Pp. 141. § (2) bekezdés Pp. 177. § (1) bekezdés].
[44] A kifejtettek miatt a bizonyítási kötelezettség, valamint a bíróság erre irányuló tájékoztatási kötelezettsége szabályainak figyelembevételével a tényállást a fentiek szerint ki kell egészíteni (igazságügyi szakértői vélemény, munkavédelmi szabályok, ezek betartásának tényleges ellenőrzése, konkrét munkafeladatok, védőeszközök biztosítása). Ennek alapján lehet dönteni arról, hogy a felperes betegségének munkaviszonnyal való összefüggését az eset egyedi sajátosságának megfelelően nagymértékben valószínűsítette-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt az alperes működésével összefüggésben szenvedte-e el. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tumor diagnosztizálása az alperesnél fennállt munkaviszony alatt, 15 év munkavégzés után történt.
[45] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 275. § (4) bekezdése értelmében.
(Kúria Mfv. I. 10.521/2018.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Mfv.I. 10.521/2018/6.
A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke
Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró
Dr. Rózsavölgyi Bálint bíró
A felperes:
A felperes képviselője:
Dr. Molnár Péter ügyvéd
Az alperes:
Az alperes képviselője:
Dr. Berkéné dr. Porpáczy Szilvia ügyvéd
A per tárgya: munkáltató egészségsértése miatti kártérítés
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.030/2018/5.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.122/2017/18.
Rendelkező rész
A Kúria a Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.030/2018/5. számú ítéletét a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.122/2017/18. számú ítéletére kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.A felek felülvizsgálati eljárási költségét egyenként 10.000 (tízezer) forintban, a felülvizsgálati eljárás illetékét 70.000 (hetvenezer) forintban állapítja meg.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 1978 és 1997 között különböző munkáltatóknál fényezőként, majd 1997. június 15-től 2013. december 31-ig az alperesnél festőként állt munkaviszonyban. Tényleges munkavégzést 2012. novemberéig folytatott.[2] 2013-ban szájfenéki tumort és nyaki nyirokcsomó áttétet diagnosztizáltak nála, 2013. július 15-ei operáció során nyelvét eltávolították, és a keletkezett lágyrész hiányt mellizomból vett bőr-izom lebennyel pótolták.
[3] Egy évvel később az alsó állkapocs gyulladásos állapota és a szájfenéken észlelt granuláció miatt a szájüregi sarjadzó szöveteket és az alsó állkapocsban korábban elhelyezett lemezt eltávolították, valamint a szájfenék plasztikai helyreállítását végezték el. Azóta rendszeresen jár onkológiai felülvizsgálatra, táplálkozni csak gyomorszondán keresztül tud.
[4] Az ÁNTSZ OTH 2015. szeptember 4-én kelt határozatával a felperes foglalkozási megbetegedés gyanú bejelentését "minden egyéb, a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetére jutó vegyi anyag által okozott betegségek" diagnózissal nyilvántartásba vette. Megállapította, hogy a felperes megbetegedése és 35 évi fényező, festő munkakörben elszenvedett multiplex vegyi anyag expozíciója között az ok-okozati összefüggés nem zárható ki.
[5] Erre tekintettel a Megyei Kormányhivatal 2015. december 9-én kelt határozatával megváltoztatta az alperes mint társadalombiztosítási kifizetőhely 2015. október 30-án kelt foglalkozási megbetegedést elutasító határozatát, és megállapította, hogy a felperes megbetegedése foglalkozási megbetegedés.
[6] A határozat indokolása tartalmazza az ÁNTSZ OTH véleményét, továbbá a Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály vizsgálati lapjának azon tartalmát is, mely szerint a mérési jegyzőkönyvek és a biztonsági adatlapok alapján a bejelentett betegség nem bizonyítható, a kivizsgálás során az üzemvezetővel történt beszélgetéskor felperes számára pszichés terheltség volt tapasztalható.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[7] A felperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését kérte foglalkozási megbetegedésével összefüggésben. Utalt arra, hogy az ÁNTSZ tájékoztatójában rögzítették, miszerint a rendelkezésre bocsátott biztonsági adatlapok szerinti összetevők között szerepel 1B karcinogén besorolású anyag is és CLP 2. kategóriájú, vélhetően rákot okozó IARC 2B besorolású anyag. Kiemelte, hogy a WHO 2010-ben a festő munkaköri expozíciót humán rákkeltőnek minősítette.[8] Hivatkozott a BH2003.515. eseti döntésre, amely szerint, ha több munkáltatónál is érte a munkavállalót olyan hatás, ami foglalkozási megbetegedéshez vezetett, akkor az utolsó ilyen munkáltató köteles viselni az ebből eredő kárt. Elmaradt jövedelem címén 6.591.427 forintot, valamint havi 179.200 forint jövedelempótló járadékot igényelt, továbbá 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére tartott igényt.
[9] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a felperes vegyi anyag által okozott betegsége nem bizonyítható, nem valószínűsíthető a fényezéshez, előkészítéshez használt veszélyes anyagok által okozott daganatos megbetegedése.
[10] Álláspontja szerint minden munkavédelmi szabályt betartva foglalkoztatta a felperest, akinek megbetegedése és alperesnél fennállt jogviszonya között nincs okozati összefüggés. Megítélése szerint a daganat diagnosztizálásának időpontjában (2013-ban) hatályos, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) rendelkezései voltak irányadóak.
Az első- és másodfokú ítélet
[11] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest perköltség viselésére kötelezte azzal, hogy az eljárási illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli.[12] Utalt az Mt. 166. §-ának (1) bekezdésére, valamint a 174. § (1) bekezdésében foglaltakra.
[13] Kifejtette, hogy igazságügyi orvosszakértői bizonyítás lefolytatására volt szükség. A szakértő véleményében rámutatott arra, hogy a felperest a munkakörében ért vegyi anyag expozíció alapján nem állapítható meg és nem igazolható kétséget kizáróan az okozati összefüggés a megbetegedés és az alperesnél fennállt munkaviszony között, de nem is zárható ki, hogy ezen időszakban elszenvedett vegyi anyag expozíciónak is szerepe lehet a betegség kialakulásában a korábbi, feltehetően jelentősebb mértékű expozíció mellett.
[14] A szakértő szerint a felperes esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az alperesnél végzett munkáját megelőzően is festő, fényező munkakörben dolgozott. Az 1980-90-es években a vegyi anyagok egészségkárosító hatásairól kevesebb ismeret állt rendelkezésre, az alkalmazott festékipari anyagok veszélyesebb összetevőket tartalmaztak, ugyanakkor a munkahelyi vegyi anyagok, köztük a rákkeltőknek a szabályozása, a munkahigiénés előírások kevésbé szigorúak voltak, így a munkavállalók vegyi anyag expozíciója is jelentősebb lehetett.
[15] Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének munkacsoportja 2010-ben értékelte a festőiparban dolgozók körében a daganatos megbetegedések előfordulására vonatkozóan rendelkezésre álló humán epidemiológiai adatokat, és a festő munkaköri expozíciót bizonyítottan humán rákkeltőnek minősítette. Az összefüggés elsősorban a tüdő- és hólyagtumorok esetében bizonyított, más, ritkábban előforduló kórokra vonatkozóan (mint pl. a nyelvtumor) nem áll rendelkezésre adat.
[16] A bírói gyakorlat szerint a bíróság nem azt vizsgálja, hogy a munkavállaló megbetegedését konkrétan mi okozta, hanem azt, hogy nagy mértékben valószínűsíthető-e az összefüggés a munkavégzés és a munkavállaló betegségének kialakulása között (LB.Mfv.I.10.204/2005.).
[17] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a valószínűsítés ezen szintje jelen perben nem bizonyított. A szakértő az összefüggés kétséget kizáró voltát nem találta megállapíthatónak, a betegség és a munkaviszonnyal való összefüggés lehetősége ("nem zárható ki") pedig nem azonos a nagymértékű valószínűsítés szintjével.
[18] A szakértő a munkahelyi stressz esetleges bekövetkezésével, annak kialakulásával nem tudta megalapozottan kijelenteni, hogy a felperesnek a főnökével való esetleges rossz kapcsolata összefüggésbe hozható lenne a kialakult betegséggel.
[19] Amennyiben egy munkavállaló különböző vegyi anyagokkal is dolgozik, ebből önmagában még nem következik tumor kialakulásának nagyfokú valószínűsége tekintettel arra, hogy az alperesnél végzett tevékenység során felhasznált vegyi keverékek nem voltak rákkeltő hatásúak, azok némelyike tartalmazott csak csekély mennyiségben rákkeltőnek minősülő összetevőt.
[20] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[21] Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen tárta fel, és helytálló döntést hozott a bizonyítékok megfelelő mérlegelését követően.
[22] A Kúria Mfv.I.10.716/2009/3. számú határozatában már rámutatott arra, hogy az okozati összefüggést csak kétséget kizáróan, aggálytalanul igazoló szakvélemény bizonyít, a valószínűsítés nem elegendő.
[23] Az aggálytalan szakvélemény alapján az a következtetés vonható le, hogy a festő munkakör és a felperes betegsége közötti okozati összefüggés ugyan nem zárható ki, de annak igen csekély a valószínűsége, hogy ez a betegség az alperesnél végzett munka során alakult ki, ugyanis az általa használt anyagok rákkeltő hatása nem bizonyított, így az sem, hogy a felperes az alperesnél a betegség veszélyének kitett munkakörben dolgozott.
[24] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes által indítványozott további bizonyítás lefolytatása nem volt szükséges azokra a kérdésekre, amelyek megválaszolását kezdeményezte a szakvélemény kiegészítésével. Az előterjesztet szakvélemény már mindenre választ adott.
Az alperes ellenkérelme
[25] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte és a jogszabályoknak megfelelően a keresetnek történő helyt adást.[26] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 141. § (2) bekezdését, 177. § (1) bekezdését, 182. § (3) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, valamint az Mt. 166. § (1) bekezdését.
[27] A felperes indítványozta az igazságügyi szakértői vélemény kiegészítését, mivel álláspontja szerint a beszerzett szakvélemény hiányos, és az abban foglaltakat a bíróságok tévesen értékelték. Ezt a bíróságok jogsértően utasították el.
[28] A szakértői vélemény 2. oldalának utolsó bekezdése azt írta, hogy a megbetegedés és a 35 évnyi fényező, festő munkakörben elszenvedett kombinált vegyi anyag expozíció között az ok-okozati összefüggés nem zárható ki, de azt, hogy a tumor mikor keletkezett, felelősséggel nem lehet megállapítani.
[29] A szakértői megállapításokból, a 35 éves munkaviszonyban elszenvedett expozíció megfogalmazásából az következik, hogy az alperesnél eltöltött 15 év alatt is érte a felperest olyan hatás, ami a betegség kialakulásában szerepet játszott. A korábbi munkahelyek "nagyobb szerepe" kitételből az a következtetés vonható le, hogy nem kizárólagosan a korábbi munkahelyeken érhette a felperest ilyen hatás. A "jelentősebb expozíció" azt is jelenti, hogy nem kizárólagosan a korábbi munkahelyeken érte káros hatás, hanem az alperesnél is.
[30] Nem állapítható meg a szakvélemény szerint a kétséget kizáró okozati összefüggés a felperes megbetegedése és az alperesnél 1997-től 2012-ig fennállt munkavégzése között, de nem is zárható ki, hogy az ezen időszakban elszenvedett vegyi anyag expozíciónak is szerepe lehet a betegség kialakulásában. Azt a következtetést, hogy az alperesnél végzett munka nem hatott közre a betegség létrejöttében a szakvéleményben írtakból következően csak akkor lehetne levonni, ha a 35 évnyi fényező, festő munkakörben elszenvedett kombinált vegyi anyag expozíciónak egyáltalán semmi szerepe nem lenne a betegség kialakulásában, vagy ha a szakértő bizonyossággal kijelentette volna, hogy a tumor már az alperesnél való elhelyezkedés előtt kialakult. Ezen okok megállapítása azonban nem történt meg.
[31] A jogerős ítélet szerint az alperesnél betöltött munkakör és a betegség közötti okozati összefüggés nem zárható ki, csekély annak a valószínűsége, ezt azonban a szakértői vélemény nem tartalmazta ilyen egyértelműen, ezért ennek az állításnak hiányzik az alapja. Erre szolgált volna a szakvélemény kiegészítése, különösen arra figyelemmel, hogy ha bármilyen csekély mértékben közre is hatott az alperesnél történt munkavégzés a betegség kialakulásában, akkor az már az alperes kárfelelősségét megalapozza.
[32] Annak sem tulajdonítottak kellő jelentőséget a bíróságok, hogy a Kormányhivatal határozatában megállapította, hogy "minden egyéb, a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetére jutó vegyi anyag által okozott betegség", mely a felperes betegségének foglalkozási megbetegedésére utal.
[33] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
[34] Álláspontja szerint a bíróság helyesen állapította meg a szakértői vélemények alapján, hogy a felperes nem bizonyította az alperesnél történt munkavégzés és a betegség kialakulása közötti ok-okozati összefüggés fennálltát. A felperes által indítványozott további bizonyítás lefolytatása, valamint a szakértői vélemény kiegészítése nem volt szükséges, mivel azok a kérdések, amelyek megválaszolására kérte, a szakvélemény kiegészítése nélkül, a már előterjesztett szakvélemény alapján is megválaszolhatóak.
[35] A Legfelsőbb Bíróság már korábbi döntésében kimondta, hogy az okozati összefüggés fennállását megalapozó nagyobb fokú valószínűség az azt kimondó, vagy valószínűsítő orvosszakértői vélemény hiányában nem állapítható meg (LB.Mfv.I.10.716/2009/4.).
A Kúria döntése és jogi indokai
[36] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.[37] A Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül a Pp. 272. § (2) bekezdésere is figyelemmel.
[38] A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes 1978-1997 között különböző munkáltatóknál fényezőként, 1997. június 15 - 2013. december 30. között az alperesnél festőként dolgozott. 2013-ban szájfenéki tumort és nyaki nyirokcsomó áttétet diagnosztizáltak nála. Jelen perben abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes megbetegedése és az alperesnél 16 éven át végzett tevékenysége között fennáll-e az okozati összefüggés, így a munkáltatót terheli-e kártérítési kötelezettség.
[39] A 14. sorszám alatt csatolt orvosszakértői vélemény - amelynek kiegészítését a bizonyításra kötelezett felperes folyamatosan, felülvizsgálati kérelmében is kérte - szerint nem volt kétséget kizáróan igazolható az okozati összefüggés a felperes megbetegedése és az alperesnél fennálló munkavégzés között, de az nem is zárható ki. A szakvélemény azt is rögzítette, hogy a vegyi anyagok nem voltak rákkeltő besorolásúak, azonban ezek némelyike csekély mértékben, de tartalmazott a CLP rendelet (1272/2008/EK) szerint rákkeltőnek minősülő összetevőt. A vélemény azt is tartalmazta, hogy az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének (WHO LARC) 2010-ben készült jelentése szerint a festő munkakörben dolgozók esetében a tüdő és hólyagtumor lehetősége valószínűbb. Ugyanakkor adat felperes egyéb karcinogén tényezővel való érintkezésére, munkavégzésen kívüli kórokra a perben nem merült fel.
[40] A szakértői vélemény összefoglalása szerint "mindezek alapján felperes megbetegedése és 35 évi fényező, festő munkakörben elszenvedett kombinált vegyi anyag expozíciója, azaz foglalkozása közötti ok-okozati összefüggés nem zárható ki. A felperes esetében a legfontosabb egyéb rizikótényezők (dohányzás, alkoholizmus) szerepe nem igazolódott. Azt, hogy a tumor mikor indukálódott, felelősséggel nem lehet megállapítani. A betegség kialakulásában a korábbi munkahelyek nagyobb szerepe mellett szól, hogy a szolid tumorok látenciaidejét minimum 10 évre teszik, továbbá, hogy a 80-as, 90-es években jelentősebb expozíciók előfordulását lehet valószínűsíteni" (14. sorszámú szakvélemény 2. oldal utolsó bekezdése.
[41] Fentiekből megállapítható, hogy a felperes megbetegedése és a foglalkozása közötti ok-okozati összefüggést a szakértő nem tartotta kétséget kizáróan igazoltnak, de azt nem is zárta ki. Arra a bíróság által feltett kérdésre nem adott választ, hogy a bizonyosság milyen szintjén határozható meg az összefüggés, amit a szakértő nem talált kizártnak a munkáltatóra nézve.
[42] A jogvita eldöntése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az Mt. 51. § (4) bekezdése, amely szerint a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Ezen jogszabályhely betartását az eljárás során nem vizsgálták, és nem értékelték a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 42. § b) pontját sem, amely a munkáltató feladatává teszi a védőeszközök meghatározását, azoknak a munkavállalók részére történő biztosítását, a használatra a dolgozók kioktatását, azzal, hogy a szabályok betartását meg is kell követelni. A perben nem vizsgálták, hogy a munkavégzés ezen előírásoknak megfelelt-e.
[43] Fentiekre figyelemmel a felperes alappal sérelmezte, hogy a bíróságok a szakértői vélemény kiegészítését nem tartották szükségesnek, ez által pedig az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére a tényállás tisztázásának lehetőségétől elzárták [Pp. 141. § (2) bekezdés; Pp. 177. § (1) bekezdés].
[44] A kifejtettek miatt a bizonyítási kötelezettség, valamint a bíróság erre irányuló tájékoztatási kötelezettsége szabályainak figyelembevételével a tényállást a fentiek szerint ki kell egészíteni (igazságügyi szakértői vélemény, munkavédelmi szabályok, ezek betartásának tényleges ellenőrzése, konkrét munkafeladatok, védőeszközök biztosítása). Ennek alapján lehet dönteni arról, hogy a felperes betegségének munkaviszonnyal való összefüggését az eset egyedi sajátosságának megfelelően nagymértékben valószínűsítette-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt az alperes működésével összefüggésben szenvedte-e el. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tumor diagnosztizálása az alperesnél fennállt munkaviszony alatt, 15 év munkavégzés után történt.
[45] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 275. § (4) bekezdése értelmében.
A döntés elvi tartalma
I. A bíróságok tájékoztatási kötelezettsége és a feleket terhelő bizonyítási szabályok figyelembevételével kell állást foglalni arról, hogy a munkavállaló betegségének munkaviszonnyal való összefüggése nagymértékben valószínűsíthető-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt a munkáltató működésével összefüggésben szenvedte el.II. Ennek során kiemelten kell értékelni a konkrét munkafeladatokhoz tartozó munkavédelmi előírásokat, a védőeszközök biztosítását és mindezek használatának ellenőrzését.
Záró rész
[46] A felek felülvizsgálati eljárási költségét és a felülvizsgálati eljárás illetékét megállapította [Pp. 275. § (5) bekezdés].[47] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2019. június 17.
Dr. Hajdu Edit s. k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k. előadó bíró, Dr. Rózsavölgyi Bálint s. k. bíró
(Kúria Mfv.I.10.521/2018.)