adozona.hu
BH 2013.7.179
BH 2013.7.179
A jogszabályt értelmező jogegységi döntés nem jogszabály, ezért az abban kifejtettek irányadóak a meghozatala előtt elkövetett bűncselekmények elbírálása során is [Be. 2. §, 137. § 8. pont, 282/A. §, 4/2005. BJE].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az F. Bíróság a 2010. március 18. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [Btk. 282/A. § (1) és (3) bekezdés] állapította meg, és ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt 4 évi fegyházbüntetésre, valamint 6 évi közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítélőtábla a 2011. május 12. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az F. Bíróság ítéletének...
BH 2013.7.179 A jogszabályt értelmező jogegységi döntés nem jogszabály, ezért az abban kifejtettek irányadóak a meghozatala előtt elkövetett bűncselekmények elbírálása során is [Be. 2. §, 137. § 8. pont, 282/A. §, 4/2005. BJE].
Az F. Bíróság a 2010. március 18. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [Btk. 282/A. § (1) és (3) bekezdés] állapította meg, és ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt 4 évi fegyházbüntetésre, valamint 6 évi közügyektől eltiltásra ítélte.Az ítélőtábla a 2011. május 12. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az F. Bíróság ítéletének történeti tényállása szerint Z. J. terhelt a korábban már jogerősen elítélt társai közül többekkel együtt nagy tételben szerzett be és forgalmazott Magyarország területén különféle kábítószereket a hazai fogyasztói igények kielégítése céljából. Ennek érdekében hoztak be az országba elsősorban marihuánát és MDMA-tartalmú ún. extasy tablettákat.
A kábítószer Magyarországra történő behozatalát, a piac igényeinek kielégítését, és ezzel szoros összefüggésben a saját és társai rendszeres anyagi haszonszerzését az I. rendű terhelt irányította, illetve hangolta össze szoros együttműködésben a II. rendű és a III. rendű terheltekkel.
Az I. rendű terhelt a különféle kábítószerek - elsősorban marihuána - Hollandiából, illetve Németországból történő behozatalának megszervezésére régi ismerősét a német-magyar kettős állampolgárságú II. rendű terheltet szervezte be, aki a Magyarországra irányuló kábítószer szállítmányok átvételét, a futároknak történő átadását, valamint a leszállítást szervezte, biztosította, illetve ellenőrizte. Az együttműködésben a IV. rendű terhelt feladata volt az I. rendű és a II. rendű terhelt által biztosított szállítmányok fogadása, tárolása és továbbítása. A IV. rendű terhelt e tevékenysége során vette fel a kapcsolatot Z. J. terhelttel, akit kamionsofőrként a kábítószer szállítmányok magyarországi behozatalával bízott meg, aki ennek megfelelően több alkalommal el is járt kábítószer-futárként 2002. és 2003. évben.
A Z. J. terhelt és társai által értékesítésre szánt, illetve értékesítés végett átadott és megszerzett marihuánából a nyomozás során lefoglalt összesen 31,546 gramm tömegű, 126,447 ± 7,292 gramm delta-9-THC tiszta-hatóanyag tartalmú marihuána, mintegy hatszorosan haladta meg a jelentős mennyiség alsó határát. A már értékesített marihuána tiszta hatóanyag-tartalma külön is meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen Z. J. terhelt meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyet a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapított. A védő a bűnszervezetben elkövetés megállapításának mellőzését, és ezen anyagi jogszabálysértésre figyelemmel a kiszabott büntetés enyhítését kérte. Álláspontja indokolása körében a védő arra utalt, hogy a terhelt cselekményének elkövetése 2002 decemberétől 2003 márciusáig terjedő időszakra esik, míg a bűnszervezetben elkövetést felvető ítélőtáblai ítélet 2009. júniusi. Az elkövetéskor hatályos Btk. alkalmazása ellenére annak értelmezése időközben megváltozott, a terheltre nézve súlyosabb lett, ennek viszont nem lehet visszamenő hatályt tulajdonítani.
A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. Az átiratban foglaltak szerint a joggyakorlat esetleges változása nem esik a Btk. 2. §-ának hatókörébe, ugyanakkor a bűnszervezet megállapításának a Btk. 137. § 8. pontjában meghatározott feltételei maradéktalanul fennállnak.
A Kúria Z. J. terhelt védője felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 423. § (4) és (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban megjelölt okból, valamint a hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül.
A felvetett anyagi jogi kérdést illetően a Kúria maradéktalanul egyetértett a jogerős határozatban kifejtett állásponttal, az azzal ellentétes védői érvelést nem fogadta el.
A védőnek az az érvelése, hogy a terhelt vonatkozásában alkalmazott - elkövetéskor hatályos - jogszabály értelmezése időközben a terhelt hátrányára megváltozott, és így a Btk. 2. §-ában foglaltakból következően nem vehető figyelembe, nem fogadható el. A Btk. 2. §-a a büntetőtörvény időbeli hatályát határozza meg, a törvény mikénti értelmezése e körön kívül eső, az elbíráláskori értelmezés alapulvétele anyagi jogi szabálysértésként nem értelmezhető.
Törvényes álláspontot foglaltak el az eljárt bíróságok, amikor az irányadó tényállásban rögzítettekből a bűncselekmény bűnszervezetben való elkövetésének megállapíthatóságára következtettek. Az e körben irányadó bírói gyakorlattal (4/2005. számú Büntető Jogegységi Határozat, számos eseti döntés) egyezően rögzítették azt, hogy a bűnszervezet fogalmi elemei maradéktalanul megállapítóak, és a terhelt tudata a bűnszervezet tárgyi ismérveit átfogta.
Ebből fakadóan a Kúria Z. J. terhelt védőjének a terhelt cselekménye bűnszervezetben elkövetés megállapítását kifogásoló észrevételeivel nem értett egyet, anyagi jogszabálysértést e körben nem állapított meg. Ennek hiányában a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakból következően a terhelt büntetése felülvizsgálatára nem kerülhetett sor.
A Kúria a kifejtettek alapján a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 125/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria Budapesten, a 2012. november 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő
v é g z é s t :
A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben Z. J. terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Bíróság 7.B.983/2009/30. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 3.Bf.127/2010/6. számú végzését hatályában fenntartja.A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
A Fővárosi Bíróság a 2010. március 18. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 7.B.983/2009/30. számú ítéletében a Z. J. terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [Btk. 282/A. § (1) és (3) bek.] állapította meg, és ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt 4 évi fegyházbüntetésre, valamint 6 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időnek a fegyházbüntetésbe történő beszámításáról, kizárta a terheltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, és részben kötelezte őt az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2011. május 12. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 3.Bf.127/2010/6. számú végzésében a Fővárosi Bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról szóló rendelkezést helyesbítette.
A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletének történeti tényállása szerint Z. J. terhelt a korábban már jogerősen elítélt társai közül többel együtt nagy tételben szereztek be és forgalmaztak Magyarország területén különféle kábítószereket a hazai fogyasztói igények kielégítése céljából. Ennek érdekében hoztak be az országba elsősorban marihuánát és M-tartalmú ún. extasy tablettákat.
A kábítószer Magyarországra történő behozatalát, a piac igényeinek kielégítését, és ezzel szoros összefüggésben a saját és társai rendszeres anyagi haszonszerzését az I. r. terhelt irányította, illetve hangolta össze szoros együttműködésben a II. r. és a III. r. terheltekkel.
Az I. r. terhelt a különféle kábítószerek - elsősorban marihuána - Hollandiából, illetve Németországból történő behozatalának megszervezésére régi ismerősét a kettős állampolgárságú II. r. terheltet szervezte be, aki a Magyarországra irányuló kábítószer szállítmányok átvételét, a futároknak történő átadását, valamint a leszállítást szervezte, biztosította, illetve ellenőrizte. Az együttműködésben a IV. r. terhelt feladata volt az I. r. és a III. r. terhelt által biztosított szállítmányok fogadása, tárolása és továbbítása. A IV. r. terhelt e tevékenysége során vette fel a kapcsolatot a Z. J. terhelttel, akit kamionsofőrként a kábítószer szállítmányok magyarországi behozatalával bízott meg.
A Magyarországon kábítószer terjesztőként működő III. r. terhelt a vádbeli események idején szoros üzleti kapcsolatot épített ki az I. r. terhelttel azért, hogy a hazai kábítószerpiac igényeit hosszú távon megfelelően el tudják látni, illet ki tudják elégíteni.
I. r., II. r., III. r. és Z. J. 2003. március 31-i előzetes letartóztatásba kerülését követően a VI. r. terhelt felvette a kapcsolatot a III. r. terhelttel, majd ezt követően ő szállította a kábítószert Magyarországra.
Z. J. terhelt és a VII. r. terhelt a bűncselekmény elkövetésében kábítószerfutárként vettek részt.
A vádbeli események idején az I. r. terhelt nagykereskedelmi mennyiségben több alkalommal szervezett kábítószer szállítmányokat - elsősorban marihuánát - Magyarország területére Németországból, majd az anyagot később viszonteladók részére értékesítette tovább.
I. r. terhelt a fenti tevékenysége során a 2002. december 7. napjától kezdődően 2003. év március 29. napjáig bezárólag legalább öt nagyobb tétel eladásra szánt marihuánát csempésztetett be az országba. E szállítmányok behozatala érdekében az I. r. terhelt a kábítószer forgalmazásban közreműködő bűntársa, a IV. r. terhelt útján vette fel a kapcsolatot az utóbbi személy ismeretségi körébe tartozó Z. J. terhelttel. Az sz állampolgárságú, de a munkájával összefüggésben Magyarországon rendszeresen megforduló Z. J. kamionsofőrnek lehetősége volt arra, hogy a kábítószert tehergépkocsijával becsempéssze Magyarország területére. Z. J. beszervezését - az I. r. terhelt felkérése alapján - a IV. r. terhelt végezte, aki tudta, hogy Z. J. megfelelő pénz ellenében törvénybe ütköző dolgok szállítására is kapható.
Az I. r. terhelt a 2002. év decemberében a VI. r. terhelt közvetítésével tett ajánlatot Z. J.-nek nagyobb tétel marihuána anyagi ellenszolgáltatás fejében történő leszállítására. A Z. J. terhelt az I. r. és a IV. r. terhelttel történt egyeztetés után az ajánlatot elfogadta és fuvaronként 1000-1500 euró közötti összeg ellenében vállalkozott a kábítószer leszállítására. A további részleteket - a szállítás helyét, idejét, a kábítószer felvételének és lerakásának pontos helyszíneit - a terhelt IV. r. terhelttel egyeztette, de nem egy esetben szállítás közben is kapott instrukciókat mobiltelefonon a II. r. terhelttől, illetve ellenőrizte őt a II. r. terhelt a pontos koordináció érdekében.
A külföldről érkező egyes kábítószer szállítmányok útba indítása végett, illetve azok biztos célba érése érdekében az I. r. terhelt egy másik bűntársát, a II. r. terheltet utaztatta ki Németországba. A II. r. terhelt ilyenkor rendszerint az I. r. terhelt által foglalt repülőjeggyel Németországba ment, majd gépkocsit bérelt és elment az ismeretlenül maradt külföldi kapcsolatához, ahol már összekészítve várta a megrendelt kábítószer.
Az egyes kábítószer szállítmányok Magyarországra behozatalára minden esetben Z. J. terhelttel előre egyeztetett időpontban került sor, akkor, amikor a terhelt egyébként is Németországból Magyarországra irányuló fuvart teljesített a kamionjával. Ilyen alkalmakkor a kartondobozokba rejtett kábítószert a II. r. terhelt a németországi K.-B. település parkolójában adta át Z. J.-nek. Az egyes németországi fuvarok időpontját a terhelt mindig a IV. r. terhelttel egyeztette.
Z. J. az átvett kábítószer szállítmányokat elrejtette a kamionjában és útja során Magyarországra hozta. A terhelt először 2002. december 7. napján, majd ezt követően 2003. január 18. napján és 2003. február 15. napján vett át a II. r. terhelt és szállított Magyarország területére alkalmanként két-két nagyobb karton dobozba rejtve, összesen mindegy 45 kg tömegű - 180,45 gramm becsült tiszta hatóanyag-tartalmú - majd 2003 március 8. napján pedig további négy dobozban összesen mintegy 30 kg tömegű - 120,03 gramm becsült tiszta hatóanyag-tartalmú - marihuánát. Z. J. ilyen esetekben a IV. r. terhelttől kapott útmutatás szerint kamionjával a B., Sz. út alatti egykori L. T. gyár területére hajtott be. Itt az I. r. és a IV. r. terhelt fogadták a kamiont, átvették Z. J.-től az általa hozott kábítószert, majd az I. r. terhelt - a IV. r. terhelt közvetítésével - alkalmanként 1000-2000 eurót fizetett neki a fuvarért. Az I. r. és a IV. r. terhelt a kábítószert rendszerint valamelyikük gépkocsijába rejtették, majd általában az I. r. terhelt b.-i tartózkodási helyére vitték.
A terhelt és társai a fenti módon utoljára 2003. március 29. napján csempésztek nagyobb tétel továbbértékesítésre szánt marihuánát Magyarországra. A II. r. terhelt az erre a szállításra összecsomagolt - négy darab L feliratú kartondobozba rejtett, több mint 30 kg tömegű - marihuánát már egy előző alkalommal áthozta Hollandiából Németországba és azt akkor a K., K. G. . szám alatt Z. K. vendéglőben rejtette el. A szállítmány útbaindítása végett a II. r. terhelt 2003. március 28. napján - az I. r. terhelt által foglalt jeggyel - repülővel D.-be utazott, majd onnan bérautóval K.-ba hajtott, majd másnap, 2003. március 29. napján 10 óra 40 perc körüli időben a fent megjelölt vendéglőben magához vette és az általa használt német rendszámú C típusú gépkocsi csomagtartójába rejtette a négy kartondobozt.
A kábítószert még ugyanazon a napon a délutáni órákban K.-B.-be szállította, ahol telefonos egyeztetés alapján 15 óra 15 perc körül találkozott a kamionjával érkező Z. J.-vel. A terheltek az általuk szokásosan használt parkolóban egymás mellé álltak, majd a II. r. terhelt az ujjlenyomatok hagyásának megelőzése érdekében egy kesztyűben egyenként kivette a dobozokat a kocsijából és átadta Z. J.-nek, aki azokat az általa vezetett Mercedes típusú kamion pótkocsijának rakterében rejtette el.
Z. J. ezt követően elindult Magyarországra és 2003. március 31. napján a délutáni órákban megérkezett a b.-i gyárhoz, ahol a IV. r. terhelt fogadta a szállítmányt. Ezt követően Z. J. terhelt a kamionnal a gyár hátsó raktáraihoz állt és megkezdték a kábítószert rejtő kartondobozok lerakodását. Ekkor azonban a bűncselekményt figyelemmel kísérő rendőrök tetten érték őket. A nyomozó hatóság a négy kartondobozban, azon belül 63 db fóliázott, préselt csomagban elrejtett marihuánát a helyszínen lefoglalta.
Az I. r. terhelt b.-i lakásán a nyomozó hatóság összesen hat db olyan, felületükön marihuánával szennyezett kartondobozt foglalt le, amelyekben a fentiek szerint Z. J. csempészte be az országba a II. r. terhelttől átvett marihuánát. Az I. r. terhelt b.-i lakásán a nyomozó hatóság bruttó 0,92 gramm tömegű marihuánát és 0,42 gramm tömegű kokaint is lefoglalt.
A marihuána és a kokain az 1/1968. (V. 12.) BM-EÜM együttes rendelet szerint kábítószernek minősül.
A terhelt és társai által értékesítésre szánt, illetve értékesítés végett átadott és megszerzett, összesen legalább bruttó 105 kg marihuánából a nyomozás során lefoglalt összesen 31,546 gramm tömegű, 126,447 +/- 7,292 gramm delta-9-THC tiszta-hatóanyag tartalmú marihuána, mintegy hatszorosan haladta meg a jelentős mennyiség alsó határát. A már értékesített marihuána tiszta-hatóanyag tartalma külön is meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú végzésében az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást maradéktalanul megalapozottnak, és így a másodfokú eljárásban irányadónak tekintette.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen Z. J. terhelt meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyet a Be.416.§ (1) bekezdés b) pontjára alapított. A védő a terhelt cselekménye minősítése körében a bűnszervezetben elkövetés megállapításának mellőzését, és ezen anyagi jogszabálysértésre figyelemmel a kiszabott büntetés enyhítését kérte. Álláspontja indokolása körében a védő arra utalt, hogy a terhelt cselekményének elkövetése 2002. decemberétől 2003. márciusáig terjedő időszakra esik, míg a bűnszervezetben elkövetést felvető fővárosi ítélőtáblai ítélet 2009. júniusi. Az elkövetéskor hatályos Btk. alkalmazása ellenére annak értelmezése időközben megváltozott, a terheltre nézve súlyosabb lett, ennek viszont nem lehet visszamenő hatályt tulajdonítani. A védő álláspontja szerint a bűnszervezet fogalmi ismérvei közül csupán a szervezettség, illetve a három vagy több személyből álló csoport ismérvei voltak megállapíthatóak. A védő a hosszabb időre történő elkövetés tényét a 3-4 hónapi intervallumra tekintettel vitathatónak tartotta, miként vitatta az összehangoltság megállapíthatóságát is, mivel a terhelt kizárólag a IV. r. terhelttel állt személyes kapcsolatban. A védő nem látta megállapíthatónak azt sem, hogy a terhelt tudata a bűncselekmény elkövetésekor átfogta azt, hogy bűnszervezet keretében jár el, és ezt álláspontja szerint átmérlegeléssel állapították meg.
A Legfőbb Ügyészség BF.348/2012. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. Az átiratban foglaltak szerint a joggyakorlat esetleges változása nem esik a Btk. 2. §-ának hatókörébe, ugyanakkor a bűnszervezet megállapításának a Btk. 137. § 8. pontjában meghatározott feltételei maradéktalanul fennállnak. A terhelt tudata a bűnszervezet tárgyi ismérveit átfogta, ezért törvényes a bűnszervezetben elkövetés megállapítása. Úgynevezett abszolút eljárási szabálysértés észlelésének hiányában is a Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.
A Kúria nyilvános ülésén Z. J. terhelt védője a felülvizsgálati indítványban foglaltakat változatlanul fenntartotta és indokolta. Hivatkozott a terhelt megromlott egészségi állapotára.
A legfőbb ügyész képviselője az átiratukban foglaltakat módosítva a felülvizsgálati indítványt a törvényben kizártnak jelölte meg és annak elutasítását indítványozta. Utalt a Legfelsőbb Bíróság Bfv.1443/2011/6. számú határozatában kifejtettekre, mely szerint a bűnszövetségben történt elkövetés vitatása csak abban az esetben érdemi felülvizsgálati ok, ha a büntetés kiszabására a megemelt büntetési tételkeretben, a különös részi törvényi maximumot meghaladóan került sor.
A Kúria Z. J. terhelt védője felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 423. § (4) és (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban megjelölt okból, valamint a hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül. Felülbírálata körében a Legfőbb Ügyészség nyilvános ülésén tett indítványának nem adott helyt, a felülvizsgálati indítványt nem tekintette a törvényben kizártnak és ebből fakadóan azt nem utasította el, érdemben bírálta el.
A Legfőbb Ügyészség által hivatkozott legfelsőbb bírósági határozat által kifejtetteket a Kúria nem tekintette irányadónak és korábbi gyakorlatának megfelelően a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja esetkörébe vonatkozónak értékelte azt a felülvizsgálati hivatkozást, mely szerint a bűncselekmény elkövetésére a terhelt részéről nem bűnszervezetben került sor, annak megállapítása a büntető anyagi jog szabályait sérti és ez törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati hivatkozás a Be. 423. § (1) bekezdésében meghatározott tilalmi körön belül maradt, és a jogerős határozatban megállapított tényálláson alapult, a Kúria azt érdemben bírálta el, azonban azt érdemben alaptalannak találta.
A hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértéseket illetően a Kúria a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjába eső eljárási szabálysértést nem észlelt.
A védő által felvetett anyagi jogi kérdést illetően a Kúria maradéktalanul egyetértett a jogerős határozatban kifejtett állásponttal, az azzal ellentétes védői érvelést nem fogadta el.
A védőnek az az érvelése, hogy a terhelt vonatkozásában alkalmazott elkövetéskor hatályos jogszabály értelmezése időközben a terheltre nézve terhesen megváltozott, és így a Btk. 2. §-ában foglaltakból következően nem vehető figyelembe, nem fogadható el. A Btk. 2. §-a a büntető törvény időbeli hatályát határozza meg, a törvény mikénti értelmezése e körön kívül eső, az elbíráláskori értelmezés alapulvétele anyagi jogi szabálysértésként nem értelmezhető.
Törvényes álláspontot foglaltak el az eljárt bíróságok, amikor az irányadó tényállásban rögzítettekből a bűncselekmény bűnszervezetben való elkövetésének megállapíthatóságára következtettek. Az e körben irányadó bírói gyakorlattal (4/2005. számú Büntető Jogegységi Határozat számos eseti döntés) egyezően rögzítették azt, hogy a bűnszervezet fogalmi elemei maradéktalanul megállapítóak, és a terhelt tudata a bűnszervezet tárgyi ismérveit átfogta. Azon túlmenően, hogy ez a tényállásban rögzítettekből következik, megállapítható a terheltnek a büntetőeljárás során tett nyilatkozataiból is. A védő által hivatkozott 3-4 hónapi elkövetési intervallum a bűnszervezetben elkövetés megállapításához elégséges, és egyébként a bűnszervezetben elkövetés megállapítása szempontjából nem a terhelti tevékenység kifejtésének intervalluma a meghatározó (hiszen az akár egyetlen cselekmény tettesi vagy részesi megvalósítása esetén is megállapítható), hanem a teljes bűnszervezeti kör aktivítása. Annak a ténynek a legcsekélyebb jelentősége sincs, hogy a terhelt a bűnszervezet több, vagy valamennyi tagját nem ismeri, a szervezett elkövetés, minimálisan három személy egy irányba ható tevékenysége szükségességének a felismerése a követelmény. Márpedig az elkövetés körülményeiből, a kábítószer átadásának és átvételének megszervezéséből, de már önmagában a kábítószer mennyiségéből is minderre egyértelmű következtetés vonható - miként az a terhelt eljárás során tett nyilatkozataiból is kitűnik.
Ebből fakadóan a Kúria Z. J. terhelt védőjének a terhelt cselekménye bűnszervezetben elkövetés megállapítását kifogásoló észrevételeivel nem értett egyet, anyagi jogszabálysértést e körben nem állapított meg. Ennek hiányában a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakból következően a terhelt büntetése felülvizsgálatára nem kerülhetett sor.
A Kúria a kifejtettek alapján a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a (4) bekezdésének a b) pontja zárja ki.
A Be. 418. §-ának (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdésének e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. §-ának (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.
Budapest, 2012. november 22.
Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró
(Kúria Bfv. II. 125/2012.)