adozona.hu
BH 1991.5.212
BH 1991.5.212
Ha a munkáltató a fő tevékenységét megszüntette, és ez jelentős létszámcsökkentéssel járt, az erre alapított felmondást nem lehet hatálytalanítani arra tekintettel, hogy a dolgozó a munkáltató vezetője ellen közérdekűnek minősíthető bejelentést telt (Mt. 2., 29. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1989. január 9-től állott az alperes alkalmazásában mint főgépész, majd 1989. február l-jétől emellett szállításvezetőként látott el feladatokat. Munkaviszonyát 1989. május 19-én a főépítésvezető - a munkáltatói jog gyakorlója - felmondta az "Rt. kivitelezési tevénységének megszüntetése miatt".
A felperes az intézkedés ellen kérelmet nyújtott be. Az ügyben eljárt munkaügyi döntőbizottság a határozatával a kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a felperes főgépészi munkaköre a...
BH 1991.5.212 Ha a munkáltató a fő tevékenységét megszüntette, és ez jelentős létszámcsökkentéssel járt, az erre alapított felmondást nem lehet hatálytalanítani arra tekintettel, hogy a dolgozó a munkáltató vezetője ellen közérdekűnek minősíthető bejelentést telt (Mt. 2., 29. §).
A felperes 1989. január 9-től állott az alperes alkalmazásában mint főgépész, majd 1989. február l-jétől emellett szállításvezetőként látott el feladatokat. Munkaviszonyát 1989. május 19-én a főépítésvezető - a munkáltatói jog gyakorlója - felmondta az "Rt. kivitelezési tevénységének megszüntetése miatt".A felperes az intézkedés ellen kérelmet nyújtott be. Az ügyben eljárt munkaügyi döntőbizottság a határozatával a kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a felperes főgépészi munkaköre a V. utcai gimnázium kivitelezésével kapcsolatban megszűnt, és egyidejűleg 1989. április 17-től az alperes mindennemű kivitelezési tevékenysége is megszűnt, az alperesnél főgépész munkakör betöltésére nincs szükség.
E határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be, amelyben a döntőbizottság határozatának megváltoztatását, a felmondás hatálytalanítását és az elmaradt jövedelmének megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Előadta, hogy több menetlevelet vizsgált át, és azt észlelte, hogy jelentős (kb. 500 000 forint) kifizetett fuvarköltség jár vissza az alperesnek. Azt is észlelte, hogy az alperes ügyvezető igazgatója jogosulatlan előnyöket élvezett. Ezekről jelentést tett a rendőrségnél, miért is "közérdekű bejelentő", így védettség illeti meg.
Az alperes utalt arra, hogy a mintegy 250 fő dolgozójából kb. 230 főnek mondták fel a munkaviszonyát. Mintegy 20 dolgozó munkaviszonya állt fenn továbbra is a felmondás után, időközben ez a létszám is csökkent.
A bíróság megkeresésére a rendőrség közölte, hogy a felperes 1989. márciusi közérdekű bejelentése alapján az alperes ügyvezető igazgatója ellen büntető eljárást kezdeményeztek.
Ilyen előzmények után a munkaügyi bíróság az ítéletével a döntőbizottság határozatát megváltoztatta, a keresetnek helyt adott. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 8 nap alatt a felperesnek 94 000 forintot, továbbá ennek 1989. július 3-tól járó évi 8 % kamatát. Az alperest perköltség és illeték fizetésére is kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az alperes a felmondás jogával visszaélt, mert a felperes közérdekű bejelentő. A felperest 1989. július 3-tól november 3-ig munkabérkiesés címén havi 13 500 forint figyelembevételével 54 000 forint, munkaidőn kívül végzett ellenőri tevékenysége címén havi 10 000 forint, összesen 40 000 forint illeti meg.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az alperes a felperes munkaviszonyát a kivitelezési tevékenységének megszüntetése miatt mondta fel. A munkaügyi vita során előadta azt is, hogy a korábbi, mintegy 230 fős létszámát előbb 20, majd 12 főre csökkentette, a többi dolgozó munkaviszonyát felmondással megszüntette, és valószínű, hogy e kevés dolgozó munkaviszonya is meg fog szűnni, mert szó van a részvénytársaság megszűnéséről is.
Azt a felperes sem tette vitássá, hogy az alperes korábbi fő tevékenysége - ami a V. utcai gimnázium kivitelezése volt - megszűnt.
Az ügyben eljárt munkaügyi bíróság ezzel az alapvető, a felmondás indokául szolgáló ténykörülménnyel egyáltalában nem foglalkozott. A felmondás hatályon kívül helyezéséhez elégségesnek találta csupán annak megállapítását, hogy a felperes még a felmondó intézkedés megtétele előtt közérdekű bejelentést tett.
A bíróságnak azonban azt is vizsgálat tárgyává kellett volna tenni, hogy a közérdekű bejelentés és a munkaviszony megszüntetése között van-e okozati összefüggés, az alperes a felmondás jogát rendeltetésének megfelelően gyakorolta-e, nem történt-e joggal való visszaélés, tehát a felmondás nem ütközött-e az Mt. 2. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokba.
E körben a bíróságnak vizsgálnia kellett volna az alperes vállalat létszámhelyzetét, tevékenységét. Amennyiben az alperes által előadottak a valóságnak megfelelnek, a vállalat helyzetének alakulása konkrétan érintette a felperes korábbi tevékenységét is, így a felmondás hatályon kívül helyezésének még abban az esetben sem lett volna helye, ha a felperes valóban közérdekű bejelentést tett.
(M. törv. I. 10 083/1990. sz.)