adozona.hu
BH 1991.6.260
BH 1991.6.260
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén fennálló jogait a dolgozó abban az esetben sem veszti el, ha az elbocsátását kimondó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelmének jogerős elbírálása előtt megszüntette a munkaviszonyát, a fegyelmi határozat hatálytalanítására azonban csak ezt követően került sor [Mt. V. 29. § (1) bek., 76. § (2)-(3) bek., 78. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az üzemmérnök képesítésű, önálló csoportvezető beosztású alperest a felperes az 1989. július 25-én hozott fegyelmi határozatával szabálytalan anyagvásárlással elkövetett fegyelmi vétség miatt elbocsátással büntette. Az alperes 1989. július 28-án a munkakönyvét kikérte, és a munkaviszonyát megszüntette, majd július 31-én kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése és a munkaviszonyának helyreállítása iránt. A munkaügyi döntőbizottság a fegyelm...
BH 1991.6.260 A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén fennálló jogait a dolgozó abban az esetben sem veszti el, ha az elbocsátását kimondó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelmének jogerős elbírálása előtt megszüntette a munkaviszonyát, a fegyelmi határozat hatálytalanítására azonban csak ezt követően került sor [Mt.</a> V. 29. § (1) bek., 76. § (2)-(3) bek., 78. § (3) bek.].
Az üzemmérnök képesítésű, önálló csoportvezető beosztású alperest a felperes az 1989. július 25-én hozott fegyelmi határozatával szabálytalan anyagvásárlással elkövetett fegyelmi vétség miatt elbocsátással büntette. Az alperes 1989. július 28-án a munkakönyvét kikérte, és a munkaviszonyát megszüntette, majd július 31-én kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése és a munkaviszonyának helyreállítása iránt. A munkaügyi döntőbizottság a fegyelmi büntetést szigorú megrovásra mérsékelte.A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen mindkét fél keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A felperes a fegyelmi határozat hatályban tartását, az alperes pedig a fegyelmi határozat hatálytalanítását és a munkaviszonya helyreállítását kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperest az alperes javára 1610 forint megfizetésére kötelezte, és a fegyelmi büntetést hatálytalanította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes a felperesnél kialakult gyakorlat szerint járt el, a magatartásával nem valósított meg fegyelmi vétséget. Minthogy az alperes 1989. július 28-án saját elhatározásából megszüntette a felperesnél fennálló munkaviszonyát, ezért keresetkiesés csak 1989. július 28-ig illeti meg. Ennek összegét 12 476 forint havi átlagkeresetből kiindulva napi 402,50 forint, négy napra 1610 forint nettó bérben határozta meg a munkaügyi bíróság.
A jogerős ítéletnek az alperes keresetét részben elutasító rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes terhére rótt magatartás nem valósít meg fegyelmi vétséget. Ezért helytálló volt az az ítéleti rendelkezés, amellyel az alperessel szemben kiszabott fegyelmi büntetést hatálytalanította, és ezzel az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte,
A jogszabály értelmében ha a munkaviszony megszüntetését - ideértve a fegyelmi határozattal történt elbocsátást is - hatálytalanítják, a dolgozót eredeti munkakörben tovább kell foglalkoztatni, valamint meg kell téríteni elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait, továbbá felmerült kárát [Mt.</a> V. 29. § (1) bek., 76. § (2) bek.]. Az ezekhez való jogát a dolgozó abban az esetben sem veszti el, ha a munkakönyvét a fegyelmi határozat elleni kérelem benyújtására megállapított határidő eltelte vagy a kérelem jogerős elbírálása előtt kikéri, és ezáltal a munkaviszonyát megszünteti, hiszen ezáltal a határozat végrehajthatóvá, de nem jogerőssé válik [Mt.</a> V. 78. § (3) bek.]. A munkaviszonynak az alperes által történt megszüntetése tehát nem jelentette azt, hogy ezzel a fegyelmi határozat elleni jogorvoslati jogáról is lemondott, következésképpen a fegyelmi határozat hatálytalanítása esetén a munkaviszonyt helyreállítani és az elmaradt járandóságok felől a helyreállításáig rendelkezni kellett volna. Ennek elmaradása és a kiesett keresetnek csupán négy napra történt megállapítása miatt a jogerős ítélet elutasító rendelkezése törvénysértő. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének az alperes keresetét részben elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte, és e körben ugyanezt a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(M. törv. I. 10 138/1990. sz.)