adozona.hu
BH 1991.3.134
BH 1991.3.134
Az ipari tevékenységet folytató kisszövetkezet vele munkaviszonyban álló főkönyvelője magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó, akinek munkaügyi vitájában elsőfokon a közgyűlés dönt, amelynek határozata ellen keresettel lehet fordulni a munkaügyi bírósághoz [1971. III. tv. 12. § 3.) bek., Pp. 349. § (2) bek., 40/1971. (XI. 30.) Korm. r. 9. § (1) bek., 44. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1988. május 31-ig az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában állt, főkönyvelői beosztásban dolgozott. Az alperes vezetősége a felperes részére még 1988. március 31-e előtt prémiumfeladatot tűzött ki munkája eredményesebb ellátásának ösztönzésére.
Az alperes jogelődje az 1988. május 16-i közgyűlésén kisszövetkezetté alakult. Egyúttal január 1-jei visszamenő hatállyal önkormányzati szabályzatot is alkotott e szövetkezeti fórum. E belső szabályzatban akként rendelkeztek, hogy az év...
BH 1991.3.134 Az ipari tevékenységet folytató kisszövetkezet vele munkaviszonyban álló főkönyvelője magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó, akinek munkaügyi vitájában elsőfokon a közgyűlés dönt, amelynek határozata ellen keresettel lehet fordulni a munkaügyi bírósághoz [1971. III. tv. 12. § 3.) bek., Pp. 349. § (2) bek., 40/1971. (XI. 30.) Korm. r. 9. § (1) bek., 44. § (2) bek.].
A felperes 1988. május 31-ig az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában állt, főkönyvelői beosztásban dolgozott. Az alperes vezetősége a felperes részére még 1988. március 31-e előtt prémiumfeladatot tűzött ki munkája eredményesebb ellátásának ösztönzésére.Az alperes jogelődje az 1988. május 16-i közgyűlésén kisszövetkezetté alakult. Egyúttal január 1-jei visszamenő hatállyal önkormányzati szabályzatot is alkotott e szövetkezeti fórum. E belső szabályzatban akként rendelkeztek, hogy az év közben kilépő magasabb vezető állású dolgozók részére kifizetendő prémium összegét a le nem dolgozott hónaponként 10-10%-kal kell csökkenteni. E szabályzat rendelkezése alapján jártak el a felperes részére megállapított és kifizetett prémium számításakor is.
A felperes a prémiumelszámolást nem fogadta el, 1989. február 22-én a szövetkezet elnökéhez írt levelében az 1988. év elején hatályban volt belső szabályzat szerinti elszámolásra hivatkozva prémiuma pótlólagos kiegészítését kérte. Az elutasító válasz után a felperes a szövetkezet vezetőségét kereste meg. A vezetőség az 1989. május 31-én hozott határozatával a felperes kérelmét elutasította, és a közgyűléshez engedélyezett fellebbezési jogot.
A felperes kérelmét az 1989. november 10-én összehívott közgyűlés bírálta el. A szövetkezet korábbi álláspontját nem változtatta meg, határozatával a kérelmet elutasította.
A közgyűlés elutasító határozatának megváltoztatása iránt a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, a kérelmet pedig az alperesi kisszövetkezet döntőbizottságához áttette. A végzés indokolása szerint a munkaügyi bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes keresete érdemben azért nem bírálható el, mert az ügyben a munkaügyi viták fórumrendszerére előírt szabályokat nem tartották meg. Nevezetesen az Mt. 63. §-ának (1) bekezdése értelmében a dolgozó és a munkáltató között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitában - ha jogszabály kivételt nem tesz - a munkaügyi döntőbizottság jár el. A felperes főkönyvelő volt, a többször módosított 40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Isz. R.) 9. §-ának (1) bekezdése értelmében magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó. A felperes díjazásának megállapítására a vezetőség jogosult, hatáskörének gyakorlásáról a közgyűlést tájékoztatni köteles [Isz. R. 9. § (2) bekezdése]. Mindezekből arra következtetett a bíróság, hogy ha a felperes a vezetőség döntésével nem ért egyet, az általa kezdeményezett munkaügyi vitában nem a közgyűlés, hanem a szövetkezeti döntőbizottság jár el.
Minthogy a felperes kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság nem bírálta el, ezért a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította, és a kérelmet a Pp. 129. § (1) bekezdése alapján a kisszövetkezet döntőibizottságához áttenni rendelte. A fellebbezési jogot pedig a Pp.358. §-a (1) bekezdésére hivatkozással zárta ki.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. tv. 12. §-ának (3) bekezdése értelmében a kisszövetkezetekre a szövetkezetekre vonatkozó szabályokat kell a törvény és a Minisztertanács által megbatározott eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel alkalmazni.
Az alperesre - tevékenységi körére figyelemmel - az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. tvr. (a továbbiakban: Iszt) és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Isz. R.) - előírásai az irányadók.
Helytállóan mutatott rá a munkaügyi bíróság, hogy az Isz. R. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a felperes mint főkönyvelő magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó volt. De tévedett, amikor figyelmen kívül hagyta az Isz. R. 44. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, mert e jogszabályi rendelkezés szerint magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazott munkaügyi vitájában elsőfokon a közgyűlés dönt. A közgyűlés határozata ellen pedig a Pp. 349. §-ának (2) bekezdése alapján a dolgozó keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz.
A kifejtettek alapján a felperes kérelmét elbíró közgyűlés határozatának megváltoztatása iránt benyújtott keresetlevelet a munkaügyi bíróságnak érdemben kellett volna elbírálnia. A felhívott jogszabályok megsértésével hozott végzés törvénysértő.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és ugyanezt a bíróságot az érdemi eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
(M. törv. I. 10 105/1990. sz.)