adozona.hu
BH 1991.3.132
BH 1991.3.132
A társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége a munkáltatót terheli, s azt a munkáltató a tanulmányi szerződés megszegése esetén sem követelheti a dolgozótól a részére nyújtott támogatás megtérítéseként [1975. II. tv. 103. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1987. március 17-től állott az alperes alkalmazásában csőszerelőként. 1987. június l-jén tanulmányi szerződést kötött az alperessel, amelyben vállalta, hogy gázhegesztő tanfolyamot végez el, s ezt követően az alperesnél két évig fenntartja a munkaviszonyát. Az alperes ezzel szemben vállalta a tanfolyami költség és a tanfolyam miatti távollétre eső átlagkereset megfizetését.
A felperes 1988. június 29-én megszüntette a munkaviszonyát, mert más munkáltatónál kívánt elhelyezkedni. Az...
A felperes 1988. június 29-én megszüntette a munkaviszonyát, mert más munkáltatónál kívánt elhelyezkedni. Az alperesnél történt leszámolása alkalmával, 1988. július 8-án elismerte, hogy 25 331 forint tanfolyami költséget kell megtérítenie. Ez az összeg a 27 948 forint tanfolyamdíj feléből, a 8538 forint átlagkeresetéből és a 2818 forint társadalombiztosítási járulékból tevődött össze. Az alperes azonban nem erről az összegről, hanem 22 513 forintról adott ki 1988. szeptember 28-án fizetési felszólítást. A különbség abból adódott, hogy a fizetési felszólításban a 2818 forint társadalombiztosítási járulék mint visszakövetelt összeg nem szerepelt.
A felperes a fizetési felszólítás ellen a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordult, és kérte a visszafizetés alóli mentesítését. Az alperes a döntőbizottsági tárgyaláson részletezte a tanfolyam kapcsán felmerült költségeket, s olyan határozatot kért, amely a felperes visszafizetési kötelezettségét a tanfolyami díj, a tanfolyam alatt felvett átlagkereset és az alperes által lerótt társadalombiztosítási járulék munkaviszonyban töltött idővel arányos részének megfelelően állapítja meg. A felperes ugyanis a tanulmányi szerződésben vállalt két évből egy évet ledolgozott.
A szövetkezeti döntőbizottság határozatában részben helyt adott a felperes kérelmének, és összesen 19 653 forint tanulmányi költség visszafizetésére kötelezte. Ez az összeg az alperes által kimutatott tanfolyami költség (tanfolyamdíj, átlagkereset, társadalombiztosítási járulék) felének felel meg.
A felperes a döntőbizottság határozatának megváltoztatását és a visszafizetési kötelezettség alóli teljes mentesítését kérte a munkaügyi bírósághoz benyújtott kereseti kérelmében.
A munkaügyi bíróság a jogerős ítéletében - miután megállapította, hogy a felperes tanfolyamra küldése nem munkáltatói kötelező kijelöléssel történt, tehát a tanulmányi kedvezményekre a tanulmányi szerződés alapján vált jogosulttá, viszont a két évi munkavégzésre vállalt kötelezettségét nem teljesítette, s az alperesnél fennállott munkaviszonyát idő előtt nem egészségi okok miatt szüntette meg - alaptalannak találta a keresetét, ezért elutasította.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége az 1975. évi II. tv. 103. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltatót terheli. E kötelezettségét a munkáltató semmiféle jogcímen nem háríthatja át a dolgozóra.
A munkaügyi bíróság azáltal, hogy ezt figyelmen kívül hagyta, olyan döntőbizottsági határozatot hagyott helyben, amely a felperest - többek között - 1409 forint társadalombiztosítási járuléknak az alperes részére történő megfizetésére kötelezte. Akkor járt volna el helyesen, ha ilyen mértékig helyt ad a felperes kereseti kérelmének.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletének a társadalombiztosítási járulék megfizetésére vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és ennek megfelelően a felperest mentesítette 1409 Ft társadalombiztosítási járulék alperes részére történő megfizetésének kötelezettsége alól.
(M. törv. I. 10 068/1990. sz.)