adozona.hu
BH 1991.7.298
BH 1991.7.298
Fegyelmi eljárás mellőzésével csak a tényállás tisztázottsága esetén szabható ki fegyelmi büntetés [Mt. 56. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes igazgató-helyettes munkakörben dolgozik a felperesnél. A felperes a határozatával - fegyelmi eljárás mellőzésével - szigorú megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Azt rótta a terhére, hogy az 1989. március 3-i szalagavató ünnepség megszervezésére és lebonyolítására kapott teljesjogú igazgatói megbízása során nem ellenőrizte eléggé a beosztott tanárokat. A tanulók szeszesitalt vittek az iskolába, illetve ittasan jelentek meg. Személyes ellenőrzésével mindezt megakadályozhatta volna...
A munkaügyi döntőbizottság hatálytalanította a fegyelmi határozatot. A határozatának indokolása szerint nem bizonyosodtak be az alperes terhére rótt cselekmények, valamint az sem, hogy okozati összefüggés lenne az alperes mulasztása és a tanulók ittassága között.
A felperes keresetlevele alapján eljárt munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és a fegyelmi határozatot hatályában fenntartotta. Az ítélet indokolása szerint az alperes vétkes volt a terhére rótt mulasztásokban és a kiszabott büntetés arányos.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 56. §-ának (2) bekezdése szerint az 55. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, továbbá - a Minisztertanács által megállapított mértékig - c) és d) pontjában megjelölt büntetés a kötelezettségszegés csekély voltára vagy az eset más körülményeire tekintettel indokolt írásbeli határozatában fegyelmi eljárás mellőzésével is kiszabható, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ilyen esetben a büntetést kiszabó határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlójának vagy a dolgozó közvetlen felettesének kell a dolgozóval ismertetnie.
A felperes fegyelmi eljárás mellőzésével sújtotta szigorú megrovás fegyelmi büntetéssel az alperest. Határozata azonban nem felel meg az idézett jogszabály feltételeinek, ugyanis a tényállás nem tekinthető tisztázottnak.
A perben az alperes következetesen vitatta, hogy teljesjogú igazgatóként járt volna el a szalagavató ünnepségen. Tagadta azt az állítást, hogy nem ellenőrizte eléggé a rendezvényen részt vevő tanárokat. Vitatta, hogy mulasztására lenne visszavezethető a tanulók italozása, a szóváltás, majd a dulakodás. Az eljárás mellőzése azt eredményezte, hogy a felperes nem tudta a védekezését előterjeszteni, ehhez képest nem volt a valóságnak megfelelő tényállás megállapítható.
Önmagában az, hogy a felperes fegyelmi eljárást indított más pedagógusok ellen, vizsgálatot tartott a tanulók ügyében, nem pótolja a tényállás tisztázását az alperes terhére rótt mulasztások tekintetében.
A munkaügyi bíróság ennek ellenére bírálta el érdemben a fegyelmi határozatot, és azt sem vizsgálta, hogy a fegyelmi határozatot ismertették-e az alperessel, ezért az ítélete törvénysértő.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(M. törv. II. 10 277/1990. sz.)