adozona.hu
BH 1991.8.335
BH 1991.8.335
Ha a munkaügyi bíróság a felperesnek a keresetlevél benyújtására megszabott határidő elmulasztásának kimentésére irányuló igazolási kérelmének jogerős határozatában helyt adott, a másodfokú bíróság ugyanezen mulasztás miatt nem szüntetheti meg a pert [Pp. 109. §, 110. § (2) bek., 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperessel munkaviszonyban állt, és az alperes büféjének volt az üzletvezetője. Az egységben keletkező esetleges leltárhiányért teljes anyagi felelősség terhelte. A felperest az alperes igazgatója az 1984. szeptember 10-én hozott határozatával 40 985 forint leltárhiány megfizetésére kötelezte.
E határozat ellen a felperes kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, és, a megtérítés alóli mentesítését kérte. A munkaügyi döntőbizottság az 1985. május 18-án hozott határoza...
BH 1991.8.335 Ha a munkaügyi bíróság a felperesnek a keresetlevél benyújtására megszabott határidő elmulasztásának kimentésére irányuló igazolási kérelmének jogerős határozatában helyt adott, a másodfokú bíróság ugyanezen mulasztás miatt nem szüntetheti meg a pert [Pp. 109. §, 110. § (2) bek., 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.].
A felperes az alperessel munkaviszonyban állt, és az alperes büféjének volt az üzletvezetője. Az egységben keletkező esetleges leltárhiányért teljes anyagi felelősség terhelte. A felperest az alperes igazgatója az 1984. szeptember 10-én hozott határozatával 40 985 forint leltárhiány megfizetésére kötelezte.E határozat ellen a felperes kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, és, a megtérítés alóli mentesítését kérte. A munkaügyi döntőbizottság az 1985. május 18-án hozott határozatával a felperes megtérítési kötelezettségét 36 356 forintra csökkentette. A felperes - nyilatkozata szerint - ezt a döntőbizottsági határozatot kapta meg. A döntőbizottsági iratoknál levő tértivevényen a címzett aláírása rovatnál két olvashatatlan aláírás szerepel, a borítékon pedig a posta a "Nem kereste" jelzést tüntette fel.
Az alperes a munkaügyi döntőbizottsági határozatot a közjegyzővel záradékoltatta, és annak alapján a felperessel szemben végrehajtási eljárás indult. Ezzel összefüggésben a felperes 1986. július 4-én keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben a leltárhiány megtérítésié alóli mentesítését kérte,
A munkaügyi bíróság végzésével a pert megszüntette. A felperes ugyanis határidőben nem nyújtott be keresetlevelet a bírósághoz a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen, így a beadványa - tartalma szerint - a végrehajtás megszüntetésére irányul, amelynek elbírálására az általános hatáskörű bíróság jogosult.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság járt el, és a végzésével a munkaügyi bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra utasította. Az indokolás szerint az új eljárás során a munkaügyi bíróságnak a felperes keresetét érdemben kell tárgyalnia.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes igazolási kérelmének helyt adott, és az alperesnek a keresetlevél elkésettségére való hivatkozását nem fogadta el. A munkaügyi bíróság érdemben vizsgálta a felperesnek a leltárhiányért való megtérítési kötelezettségét, és ennek alapján elutasította a mentesítésre irányuló keresetét.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. A megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. A végzés indokolása szerint a felperes fellebbezése érdemben nem volt felülbírálható, mert a 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaügyi döntőbizottság határozatának a felperes részére 1985. júniusában történt kézbesítését megtörténtnek kell tekinteni, ezért az azzal szemben 1986. július 4-én benyújtott keresetlevelet idézés 'kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. Ez iránt a megyei bíróság a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján intézkedett.
A másodfokú bíróság jogerős végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes a keresetlevél benyújtására meghatározott harminc napos határidő be nem tartásával terjesztette elő keresetlevelét, és igazolási kérelemmel élt. E kérelem tárgyában az a bíróság hivatott határozni, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt [Pp. 109. § (1) bek.]. Ez a bíróság az igazolási kérelemnek helyt adott, és ennek folytán a felperes által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna [Pp. 109. § (4) bek.]. Az alperes az ítélet elleni fellebbezésében az igazolási kérelemnek való helytadást megtámadhatta volna, az alperes azonban fellebbezéssel nem élt [Pp. 110. § (2) bek.]. Ennélfogva a másodfokú bíróságnak már nem volt lehetősége az igazolási kérelem elutasítására, ennek hiányában pedig a per megszüntetésének nem volt helye [Pp. 130. § (1) bek. h) pontja, 157. §-ának a) pontja, 251. §-ának (1) bek.]. A másodfokú bíróság ezzel ellentétes végzése törvénysértő.
(M. törv. I. 10 281/1990. sz.)