adozona.hu
BH 1991.9.376
BH 1991.9.376
Az ipari szövetkezeti tag ellen a jogszabályban előírt fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül hozott fegyelmi határozatnak ez okból történő hatályon kívül helyezése [Iszt. 27. § (1) bek., 31, § (2) és (3) bek., 40/1971. (XII. 30.) Korm. r. (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A tagsági viszonyban álló felperes 1985. január 1-jétől 1989. február 22-ig dolgozott az alperesnél, vállalkozási és műszaki osztályvezető munkakörben. Felettese az alperes elnöke volt.
Az alperes vezetősége határozatával az .1988. évi prémium megvonása fegyelmi büntetéssel sújtotta, és egyúttal kötelezte a már felvett 42 000 forint prémiumelőleg visszafizetésére.
A határozat a következőket rótta a terhére:
1) Az 1988. évben felelőtlenül több olyan vállalkozást kezdeményezett, amelyből az ...
BH 1991.9.376 Az ipari szövetkezeti tag ellen a jogszabályban előírt fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül hozott fegyelmi határozatnak ez okból történő hatályon kívül helyezése [Iszt. 27. § (1) bek., 31, § (2) és (3) bek., 40/1971. (XII. 30.) Korm. r. (1) és (2) bek.].
A tagsági viszonyban álló felperes 1985. január 1-jétől 1989. február 22-ig dolgozott az alperesnél, vállalkozási és műszaki osztályvezető munkakörben. Felettese az alperes elnöke volt.Az alperes vezetősége határozatával az .1988. évi prémium megvonása fegyelmi büntetéssel sújtotta, és egyúttal kötelezte a már felvett 42 000 forint prémiumelőleg visszafizetésére.
A határozat a következőket rótta a terhére:
1) Az 1988. évben felelőtlenül több olyan vállalkozást kezdeményezett, amelyből az alperesnek kára keletkezett. Az árképzést az árhatóság felülvizsgálta, szabálytalanságokat állapított meg, és szabálysértési eljárást kezdeményezett az osztályvezető ellen.
2) 1987-ben alvállalkozási szerződést kötött egy vállalattal hűtőház felépítésére, ennél a munkánál nettó 700 000 forint veszteség keletkezett, mert nem mérte fel a munka költségeit, az időközi áremelkedéseket, és átalányárral szerződött.
3) Egy kísérleti siló építésére kötött vállalkozási szerződésben 1800 óra kivitelezési időt, határozott meg. A megrendelő által elfogadott pótmunkák ellenére 2500 óra merült fel, a felelőtlen vállalkozásából a szövetkezetet veszteség érte.
4) Egy vállalat beruházó vállalkozójának, az Sz-i Építőipari Kisszövetkezetnek megrendelésére különböző acél tetőszerkezetet gyártott az alperes 27-es számú átalányelszámolásos részlege. A szerződésben 50 q anyag beépítésére és szállítására vállalt kötelezettséget, ehelyett csak 30 q anyagot szállítottak és építettek be. A felelőtlen számlázás miatt az alperest jelentős kár érte.
5) Az egyes árajánlatokban a szövetkezeti fedezet összege helyett lényegesen magasabb összeget határozott meg, volt amikor hiányzott a költségvetés, ehelyett hozzávetőlegesen állapította meg a vállalkozás díját. Előfordult, hogy a díjak vonatkozásában felelőtlen utasításokat adott.
A tételesen felsorolt fegyelmi vétségek összefoglalásaként azt a következtetést vonta le, hogy a felperes nagyfokú felelőtlenséggel végzett munkája során nagymértékű veszteség keletkezett, és emiatt a szövetkezet nem tudta a tervezett nyereségét elérni.
A felperesnek a fegyelmi határozat hatálytalanítása iránt előterjesztett kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság ítéletével megváltoztatta a döntőbizottság határozatát, és a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint a fegyelmi határozatban írt magatartások - figyelemmel a bizonyítási eljárás eredményére - nem róhatók fegyelmi vétségként a felperes terhére.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és elutasította a felperes keresetét.
Megállapította, hogy az utókalkuláció alapján a szakértői véleménytől eltérő, magasabb összegű veszteség érte az alperest, a felperes tehát az ügyei intézése során gondatlanul járt el. A felperes tevékenysége kihatott az alperes éves nyereségére, megfelelő, körültekintő, alaposabb munkával a nyereség nagyobb lehetett volna. Az elkövetett fegyelmi vétségekkel arányban áll a kiszabott büntetés.
A megyei bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás a következők szerint alapos.
A bíróságok nem tisztázták a fegyelmi határozat hozatalát megelőző fegyelmi eljárás lefolytatásának körülményeit.
Az Iszt. 27. §-ának (1) bekezdésében és a 31. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírások szerint a fegyelmi eljárást a fegyelmi jogkör gyakorlója folytatta le. Az adott esetben ez a vezetőség. A (3) bekezdés értelmében a fegyelmi eljárás során a tagot meg kell hallgatni; módot kell adni védekezésének és bizonyítékainak előterjesztésére.
A 40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet (Iszt. R.) 28. §-ának (1) bekezdése szerint a fegyelmi eljárást írásban kell elrendelni, erről a tagot a cselekmény vagy mulasztás megjelölésével kell értesíteni. A (2) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy ha a tag meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik, módot kell adni, hogy védekezését írásban terjessze elő.
A perben feltárt adatok szerint az alperes vezetősége 1989. február 16-án ülést tartott, és határozatával a felperest fegyelmi büntetéssel sújtotta. A felperes a vezetőség ülésén munkaköréből eredően általában részt vett, ezen az ülésen azonban nem volt jelen.
Az alperes az eljárás során az 1989. szeptember 19-én és az 1989 szeptember 28-án kelt előkészítő irataiban egyértelműen előadta, hogy a felperest - betegállományban léte miatt - erre a vezetőségi ülésre nem hívták meg, vele írásban (de szóban sem) nem közölték, hogy ellene fegyelmi eljárást indítanak, ebből következően a terhére rótt vétségek konkrét, írásban való közlése is elmaradt.
A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata - és több eseti döntéseben kifejtett álláspontja - szerint e szigorú eljárási szabályok betartásának elmulasztásával hozott fegyelmi határozatot hatályon kívül kell helyezni. A perben feltárt és a fegyelmi jogkör gyakorlása körében megállapított mulasztást úgy kell értékelni, hogy az alperes fegyelmi eljárás nélkül sújtotta a dolgozót a prémium megvonása fegyelmi büntetéssel.
Tévedett tehát mindkét fokon eljárt bíróság, amikor ezt nem észlelte. A bíróságok akkor jártak volna el helytállóan, ha a fegyelmi határozatot ez okból helyezik hatályon kívül.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróság ítéletét az e határozatban kifejtett indokok alapján hagyta helyben.
(M. törv. II. 10 324/1990. sz.)