adozona.hu
BH 1991.9.373
BH 1991.9.373
A kollektív szerződésnek a felmondás korlátozása körében meghatározott, irreális, életszerűtlen és teljesíthetetlen feltételei ellentétben állnak a jogok rendeltetésszerű gyakorlásának alapvető szabályaival, ezért azok érvénytelenek (Mt. 26. §, Mt. 2. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1962-től volt óvónő, 1971-től a felperes alkalmazásában állt, 1975-től óvodavezető-helyettes munkakört töltött be.
A felperes 1990. április 28-án 1990. július 31-re felmondta a munkaviszonyát. A felmondás indoka szerint az alperes álláshelyét felsőfokú végzettséggel rendelkező óvoda pedagógussal kívánják betölteni.
A kerületi pedagógus munkaügyi döntőbizottság határozatával hatályon kívül helyezte a felmondást, és helyreállította az alperes munkaviszonyát.
A felperes keresetleve...
BH 1991.9.373 A kollektív szerződésnek a felmondás korlátozása körében meghatározott, irreális, életszerűtlen és teljesíthetetlen feltételei ellentétben állnak a jogok rendeltetésszerű gyakorlásának alapvető szabályaival, ezért azok érvénytelenek (Mt. 26. §, Mt. 2. §).
Az alperes 1962-től volt óvónő, 1971-től a felperes alkalmazásában állt, 1975-től óvodavezető-helyettes munkakört töltött be.A felperes 1990. április 28-án 1990. július 31-re felmondta a munkaviszonyát. A felmondás indoka szerint az alperes álláshelyét felsőfokú végzettséggel rendelkező óvoda pedagógussal kívánják betölteni.
A kerületi pedagógus munkaügyi döntőbizottság határozatával hatályon kívül helyezte a felmondást, és helyreállította az alperes munkaviszonyát.
A felperes keresetlevelében arra hivatkozással kérte a felmondás hatályban tartását, hogy annak indoka valós.
A munkaügyi bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és hatályában fenntartotta a felmondást.
Ítéletének indokolása szerint az alperes nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és azt 49 éves korára tekintettel már meg sem szerezheti. Az Mt. 26. §-ának (3) bekezdésében meghatározott korlátozás nem alkalmazható az alperesre, mert nem felel meg a kollektív szerződésben elfogadott feltételeknek. Nem rendelkezik az intézménynél eltöltött 25 év munkaviszonnyal, nem Díszpolgár és Pro Urbe díjat sem kapott.
A felperes az Mt. 26. §-a által megkívánt különös felmondási indokra hivatkozott, amikor a felsőfokú végzettség hiányát jelölte meg okként.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 29. §-ában foglaltak értelmében a dolgozó kérelmére a munkaügyi vitát eldöntő szerv a felmondást hatálytalanítja, ha a felmondásban megjelölt indok valótlan, a felmondás jogszabályi tilalomba, illetőleg korlátozásba ütközik, vagy egyébként nem a megszabott módon történt. Ehhez képest a felmondás akkor is jogellenes, ha ugyan megfelel a felmondás szabályainak, a munkaviszony megszüntetésének szándéka és módja azonban az Mt. 2. §-ába ütközik.
A peradatok szerint az alperes 1962-től a tanács alkalmazásában álló óvónő volt, ezt követően 9 évig a kerület egy másik óvodájában dolgozott, végül 19 éve a felperesnél végez munkát. Az alperes - életkorára tekintettel - még abban az időben szerezte még a képzettségét, amikor az óvóhői oklevelet á középfokú iskolai rendszerben folytatott tanulmányok alapján adták. Felsőfokú óvónőképző elvégzésére nem hívták fel, feladatait kifogástalanul látta el, ezért 1971-től óvodavezető-helyettes munkakörbe helyezték. 1986-ban "kiváló munkáért" kitüntetést, 1987-ben "Vezető pedagógus" címet kapott.
A felperes 1990. április 28-án kelt felmondása kizárólag arra az okra hivatkozik, hogy az alperes "álláshelyét felsőfokú végzettséggel rendelkező óvoda-pedagógussal kívánom betölteni''. A felperes az eljárás során utalt arra, hogy az alperesnek azért mondott fel, mert 1990. szeptember 1-jétől új nevelési programot vezetnek be, és megkülönböztetett matematikai nevelésbe kezdenek.
Az 1990. február 28-tól életbe léptetett kollektív szerződés nem tartalmazott a felmondás időpontjában ilyen képzettségi követelményt az óvónői munkakör betöltéséhez. Jogszabályba foglalt ilyen előírás nem létezett.
Ehelyütt kell megjegyezni, hogy a per adatai szerint a felmondást aláíró óvodavezető sem felsőfokú végzettségű, és ezen a tényen a "Beke Manó" díj birtoklása sem változtat.
Az óvodában dolgoznak olyan fiatal óvónők, akik csak vállalták, hogy a jövőben szerzik meg a felsőfokú végzettséget, továbbá képesítés nélküli óvónőt is alkalmaznak.
Az alperes a döntőbizottság előtt az Mt. 26. §-ában meghatározott felmondási korlátozásra hivatkozott, miután hosszú ideje dolgozik a felperesnél, példamutató magatartású és kiemelkedő munkát végez.
A döntőbizottság azért állította helyre a felperes munkaviszonyát, mert megállapította, hogy az alperes felmondási korlátozás alatt áll, és a felmondás oka nem minősül különös indoknak. A felperes ezt követően 1990. június 21-én 1990. július 1-jei hatállyal módosította a kollektív szerződést, és ebben írta elő a felsőfokú végzettséget mint az álláshely betöltéséhez szükséges feltételt.
A módosított kollektív szerződés az Mt. 26. §-ának (3) bekezdéséhez a következő feltételeket írta elő:
- Az intézménynél eltöltött hosszú időn legalább 25 évet kell érteni, nem számítható be a más munkahelyen eltöltött idő, akkor sem, ha a dolgozó áthelyezéssel került az óvodánál munkaviszonyba.
- Az átlagosnál jobb munkán a Minisztertanács által adományozott díjjal vagy kitüntetéssel elismert munkát;
- példamutató magatartáson a Díszpolgársággal vagy Pro Urbe díjjal elismert magatartást kell érteni.
A munkaügyi bíróság nem észlelte, hogy a kollektív szerződésnek az Mt. 26. §-ához fűzött feltételei egyértelműen irreális, életszerűtlén és teljesíthetetlen követelmények. Ezért állnak ellentétben az Mt. 2. §-ában foglalt rendelkezésekkel. Annak feltételei a jogszabály céljával ellentétesek, mert a hosszú ideje munkaviszonyban álló példamutató és kiváló munkát végző dolgozók tekintetében kívánja a felmondást korlátozó szabályokat kizárni.
Á Legfelsőbb Bíróság - eljárása során - azt is megállapította, hogy á felperes óvoda 25 évvel ezelőtt még nem létezett, felépítését követően hosszú ideig nem volt önálló munkáltatói jogköre - azt a kerületi tanács oktatási, majd művelődési osztálya gyakorolta -, az áthelyezett dolgozókra pedig az Mt. 25. §-ának (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.
A példamutató magatartás elismerésének feltételéül megállapított Díszpolgárság vagy Pro Urbe díj pedig egyértelműen azt mutatja, hogy a kollektív szerződés készítői és az azt jóváhagyó személyek egyáltalán nem voltak tisztában a szóban levő méltóságot jelentő cím, illetőleg díj tartalmával és azok elnyerhetőségének körülményeivel.
Tisztázódott továbbá, hogy az óvoda kiscsoportos foglalkozásain nincs matematikai oktatás, a középső és nagycsoportos foglalkozásokon pedig csak heti 1 órában. Mindezekre tekintettel a felsőfokú végzettség hiánya nem (minősül az Mt. 26. §-a (3) bekezdésében megkövetelt rendkívül indokolt esetnek. A Legfelsőbb Bíróság MK 10. számú állásfoglalásában meghatározott súlyos ok, vagyis a munkáltatóra nehezedő aránytalan teher nem állapítható meg.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a munkaügyi bíróság ítéletét, és elutasította a felperes keresetét.
(M. törv. II. 10 018/1991. sz.)