adozona.hu
BH 1991.2.88
BH 1991.2.88
Egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben alkalmazott dolgozónak a kórházban ápolt női beteggel szemben tanúsított zaklató magatartása súlyos fegyelmi vétség, amellyel az elbocsátás fegyelmi büntetés arányban van [Mt. 55. §, 1972. II. tv. 74. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes alkalmazottja volt, műtőssegéd munkakörben dolgozott a sebészeti osztályon. Az alperes igazgató főorvosa a lefolytatott fegyelmi eljárás után határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Azt rótta a terhére, hogy az 1989. március 28-án megműtött K. E. beteggel március 31-én este 10 óra tájban a kórteremben erőszakoskodott. Magatartásával kihasználta az operált beteg kiszolgáltatott állapotát, és ezzel súlyos fegyelmi vétséget követett el.
A munkaügyi döntőbiz...
BH 1991.2.88 Egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben alkalmazott dolgozónak a kórházban ápolt női beteggel szemben tanúsított zaklató magatartása súlyos fegyelmi vétség, amellyel az elbocsátás fegyelmi büntetés arányban van [Mt. 55. §, 1972. II. tv. 74. § (1) bek.].
A felperes az alperes alkalmazottja volt, műtőssegéd munkakörben dolgozott a sebészeti osztályon. Az alperes igazgató főorvosa a lefolytatott fegyelmi eljárás után határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Azt rótta a terhére, hogy az 1989. március 28-án megműtött K. E. beteggel március 31-én este 10 óra tájban a kórteremben erőszakoskodott. Magatartásával kihasználta az operált beteg kiszolgáltatott állapotát, és ezzel súlyos fegyelmi vétséget követett el.A munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította a felperesnek a fegyelmi határozat hatálytalanítására irányuló kérelmét, amelynek megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és az elbocsátás fegyelmi büntetést határozatlan idejű, 15 % mértékű személyi alapbércsökkentés fegyelmi büntetésre mérsékelte. Az ítélet indokolásának lényege szerint a peres eljárásban nem bizonyosodott be, hogy a felperes a frissen operált beteggel erőszakoskodott. Az azonban, hogy este 10 órakor megjelent a női kórteremben, ahol semmi keresnivalója nem volt, és ezzel a kórházi rendet megzavarta, fegyelmi vétség. Ezzel arányban áll a fegyelmi büntetés.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
K. E. 1989. április 6-án panaszt tett az alperes igazgató főorvosánál, és ebben előadta, hogy március 31-én este 10 órakor arra ébredt, hogy valaki a lábát simogatja. A felperes a beteg tiltakozása ellenére befeküdt az ágyába, és vele erőszakoskodott. Kiabálni akart, de a felperes befogta a száját. Az ügyeletes nővér egy másik frissen operált beteghez bejött, ekkor a felperes bebújt az ágy alá, míg őt rázta a sírás, és a nővérek kivezették a betegszobából.
A fegyelmi eljárás során kihallgatott Sz. L-né és H. B. nővérek a panaszbejelentésben foglaltaknak megfelelően adták elő, hogy K. E-t sírva találták az ágyában. Kivezették a kórteremből, és a nővérszobában elmondta, hogy a felperes vele erőszakoskodni akart. A nővérek a felperest már egy másik teremben találták meg, az egyik ágy és az ajtó között guggolva. K. E. másnap reggel M. M. betegtársának a panaszában előadottak szerint mondta el az éjjel történteket.
A felperes ezzel szemben azt állította, hogy K. E-hez beszélgetés céljából ment, és miután ez a hangos beszéd zavarhatta a betegtársakat, K. E. száját befogta. Egyébként a panaszt tevő beteg magatartását kihívónak érezte, és azt gondolta, hogy a vele létesítendő komolytalan kapcsolattal megleckézteti a barátnőjét. A perben ezzel szemben azt állította, hogy a panaszos volt a kezdeményező. A kórteremben azt mondta el a betegnek, hogy neki komoly barátnője van, nem létesíthet újabb kapcsolatot.
Ez utóbbi állítását megcáfolja a fegyelmi eljárásban tett előadása és a már említett beteg, valamint a nővérek tanúvallomása.
Az egészségügyről szóló 1972. évi II. tv. 74. §-ának (1) bekezdése> értelmében az egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben dolgozó személynek a munkakörével kapcsolatos tevékenységét az erkölcsi követelményeknek megfelelően, a hivatásából folyó felelősségének tudatában kell végeznie.
A felperes szakképzett egészségügyi dolgozó. Neki a beteg, főleg az operált beteg még a legszabályosabb körülmények között is ki van szolgáltatva. Ezért az egészségügyi dolgozóval szemben fokozott elvárást, etikai követelményt támaszt a gyakorlat, a közfelfogás és a már említett egészségügyről szóló jogszabály. A beteg zaklatását, gyógyulását gátló, az alperes intézmény rossz hírnevét keltő magatartás súlyos fegyelmi vétség. A felperes magatartása pedig feltétlenül alkalmas volt a közvéleménynek ilyen irányban történő befolyásolására. A bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha a felperes keresetét elutasítja.
(M. törv. II. 10 378/1989. sz.)