adozona.hu
BH 1990.12.493 Ha a társadalombiztosítási ellátás jogalap nélküli felvétele miatt előírt tartozás összegének egy részét a társadalombiztosítási szerv méltányosságból elengedte, a fennmaradó különbözet visszafizetése alóli mentesítése érdekében a kötelezett keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz [1975. évi II. tv. 113. § (1) bek., 17/1975. (VI. 14.) MT. r. 256. § (1) bek. d) pont].
BH 1990.12.493 Ha a társadalombiztosítási ellátás jogalap nélküli felvétele miatt előírt tartozás összegének egy részét a társadalombiztosítási szerv méltányosságból elengedte, a fennmaradó különbözet visszafizetése alóli mentesítése érdekében a kötelezett keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz [1975. évi II. tv. 113. § (1) bek., 17/1975. (VI. 14.) MT. r. 256. § (1) bek. d) pont].
Ha a társadalombiztosítási ellátás jogalap nélküli felvétele miatt előírt tartozás összegének egy részét a társadalombiztosítási szerv méltányosságból elengedte, a fennmaradó különbözet visszafizetése alóli mentesítése érdekében a kötelezett keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz [1975: II. tv 113. § (1) bek., 17/1975. (VI. 14.) MT r. 256. § (1) bek. d) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
H. Gy. - aki 1967. május 13-án született - a felperes háztartásában élt mint, nevelt gyermek. Utána a felperes családi pótlékban részesült.
H. Gy-nek 1982. április 6-án gyermeke született, aki a Kálmán utónevet kapta. A gyermekszülés után H. Gy. már nem élt a felperes háztartásában. A felperes a Kálmán utónevű gyermek után is igényelt és kapott családi pótlékot. A gyermek 1982. szeptember 6-tól 1987. március 5-ig állami gondozásban volt. Ekkor az intézet a gyermeket kiadta a felperesnek, aki...
BH 1990.12.493 Ha a társadalombiztosítási ellátás jogalap nélküli felvétele miatt előírt tartozás összegének egy részét a társadalombiztosítási szerv méltányosságból elengedte, a fennmaradó különbözet visszafizetése alóli mentesítése érdekében a kötelezett keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz [1975. évi II. tv. 113. § (1) bek., 17/1975. (VI. 14.) MT. r. 256. § (1) bek. d) pont].
H. Gy. - aki 1967. május 13-án született - a felperes háztartásában élt mint, nevelt gyermek. Utána a felperes családi pótlékban részesült.H. Gy-nek 1982. április 6-án gyermeke született, aki a Kálmán utónevet kapta. A gyermekszülés után H. Gy. már nem élt a felperes háztartásában. A felperes a Kálmán utónevű gyermek után is igényelt és kapott családi pótlékot. A gyermek 1982. szeptember 6-tól 1987. március 5-ig állami gondozásban volt. Ekkor az intézet a gyermeket kiadta a felperesnek, aki örökbe fogadta. Az örökbefogadást a bíróság az 1988. szeptember 14-én hozott ítéletében helybenhagyta.
A társadalombiztosítási igazgatóság alperes az 1988. március 1-jén hozott határozatában a felperest az 1982. novemberétől 1987. decemberéig jogalap nélkül felvett 41 790 forint családi pótlék visszafizetésére kötelezte, minthogy az említett időben sem H. Gy-t, sem H. Kálmánt nem tartotta el a saját háztartásában, és így nem volt jogosult családi pótlékra.
A társadalombiztosítási tanács a felperes felszólalása folytán 1988. augusztus 4-én hozott határozatában a visszafizetendő összeget méltányosságból 20 000 forintra mérsékelte részletfizetést engedélyezve.
A felperes e határozat ellen keresettel fordult a bírósághoz arra hivatkozva, hogy ő a gyermek törvényes apja, aki a születésétől fogva neveli és gondozza a gyermeket. Ezért őt a családi pótlék megillette.
A munkaügyi bíróság végzésével a pert megszüntette. A végzésének indokai szerint a 17/1975. (VI. 14.) MT. rendelet 257. §-ának (2) bekezdése szerint az engedélyezési vagy kizárólagos mérlegelési jogkörben hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben jogorvoslattal élni nem lehet. A bíróság úgy tekintette a felperes keresetét, hogy az csupán mérlegelési jogkörben tett intézkedés ellen irányult, ami ellen keresetindításnak nincs helye, s ezért szüntette meg a pert. A végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes a keresetlevelében lényegében azt vitatta, hogy a később gyermekeként örökbefogadott H. Kálmán után jogosult volt családi pótlékra, tehát nem alaptalanul vette fel e gyermek után a családi pótlékot.
A 17/1975. (VI. 14.) MT. rendelet 256. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a bírósághoz keresettel lehet fordulni a felróhatóság címén visszafizetésre kötelező határozat ellen. Minthogy a felperest azért kötelezték visszafizetésre, mivel a családi pótlék jogalap nélküli felvétele felróható neki, a felperesnek az e tárgyban hozott határozat ellen joga volt keresettel fordulni a bírósághoz. Ezen nem változtat az sem, hogy a keresettel megtámadott határozat mérlegelési jogkörben hozott intézkedést is tartalmaz, amivel kapcsolatban nincs helye keresetnek. A bíróság tehát a pert nem szüntethette volna meg, a keresetet érdemben kellett volna elbírálnia.
A kereset érdemi elbírálásánál pedig arra kell figyelemmel lennie a bíróságnak, hogy a per adatai szerint a Kálmán utónevű gyermek 1987. március 5-től már a felperes háztartásában volt, a felperes tehát 1987. márciusától kezdve jogszerűen vette fel a családi pótlékot.
Vizsgálnia kell azt is, hogy az alperes követeléséből - figyelemmel az 1975. évi II. törvény 113. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra - mennyi tekinthető elévültnek.
Mivel a munkaügyi bíróság a felsoroltakat figyelmen kívül hagyta, az általa hozott végzés törvénysértő.
(M. törv. I. 10 287/1989. sz.)