adozona.hu
BH 1991.11.457
BH 1991.11.457
A termelőszövetkezet tagjának a termelőszövetkezettel termékértékesítésre kötött szerződésével összefüggő jogvita elbírálása az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik [14/1978. (III. 1.) MT r., Ptk. 417. § (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A nyugdíjas termelőszövetkezeti tag felperest 6000 m2 területű háztáji föld illeti meg, amelyet az alperes 1989-ben is biztosított a részére.
A peres felek 1989. márciusában szerződést kötöttek, amelyben a felperes vállalta, hogy a háztáji ingatlanán vetőmag babot termel az alperes által meghatározott technológia szerint, és a termést az alperesnél értékesíti. A vetéshez szükséges babot az alperes biztosította. Kötelezettséget vállalt arra is, hogy az elvetett területet a felperes rendelkezé...
BH 1991.11.457 A termelőszövetkezet tagjának a termelőszövetkezettel termékértékesítésre kötött szerződésével összefüggő jogvita elbírálása az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik [14/1978. (III. 1.) MT r., Ptk. 417. § (1) és (2) bek.].
A nyugdíjas termelőszövetkezeti tag felperest 6000 m2 területű háztáji föld illeti meg, amelyet az alperes 1989-ben is biztosított a részére.A peres felek 1989. márciusában szerződést kötöttek, amelyben a felperes vállalta, hogy a háztáji ingatlanán vetőmag babot termel az alperes által meghatározott technológia szerint, és a termést az alperesnél értékesíti. A vetéshez szükséges babot az alperes biztosította. Kötelezettséget vállalt arra is, hogy az elvetett területet a felperes rendelkezésére bocsátja, elvégzi a gépi munkát, biztosítja a növényvédelmet. Az elvégzett szolgáltatások díját az átadott vetőmag értékéből vonja le.
A felperes 1990. januárjában kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben a bab vetőmag értékesítésére vonatkozó elszámolását kérte. Az alperes válaszában arról tájékoztatta, hogy a vetőmag értékesítése folyamatban van, csak kedvező értékesítés esetén tudnak megfelelő jövedelmet biztosítani, a nyugdíjasokra eső művelési költség átvállalására azonban nincs lehetőség.
A felperes a szövetkezeti döntőbizottsághoz benyújtott kérelmében arra hivatkozott, hogy az egy tagra eső 12 090 forint művelési költséget soknak tartja, és kérte, hogy a döntőbizottság vizsgálja, felül, vajon csak az időjárás vagy pedig emberi mulasztás is, közrejátszott abban, hogy a magas művelési költség mellett a háztájiban termelt babot nem sikerült a kellő minőségben betakarítani és értékesíteni.
A szövetkezeti döntőbizottság határozatával elutasította a kérelmét, ezért annak megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Előadta, hogy az alperes a bab betakarítása során nem tett meg mindent, amire a szerződésben kötelezettséget vállalt. A vetőmag betakarításának határideje 1989. augusztusában lejárt, ennek ellenére a betakarítás csak 1989. szeptember végén fejeződött be. A termelőszövetkezet kötelezte a tagokat a művelési költség megfizetésére.
A munkaügyi bíróság végzésével a döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. A végzés indokolása szerint a peres felek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló 14/1978. (III. 1.) MT rendelet figyelembevételével kötöttek érvényes szerződést. A felperes kártérítési igényét az alperessel kötött termékértékesítési szerződés megszegésére alapította, igénye tehát a szerződés teljesítésével kapcsolatos. Jogvitája ezért nem tekinthető tagsági vitának, annak elbírálása az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik. Az iratoknak az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételre pedig azért nincs lehetőség, mert nem történt az alperes részéről olyan intézkedés, amely a peres eljárás megindítását lehetővé tenné. A felperes követelése tehát idő előtti.
A végzés ellen a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy követelése azért nem idő előtti, mert az alperes 1990. júniusában csak 1008 forintot fizetett ki a részére, követelése 22 410 forint.
A megyei bíróság végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság végzését, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felek között mezőgazdasági termékértékesítési szerződés megkötésére került sor, és helytálló az az érvelés is, hogy az ilyen szerződés teljesítésével összefüggésben keletkezett jogvitában az általános hatáskörű bíróság jogosult eljárni. A perbeli esetben azonban a termékértékesítési szerződés megkötésére azért került sor, mert az alperes termelőszövetkezet így biztosította tagja számára a háztáji juttatást. A szerződésből kitűnően csak a szövetkezet tagjai, illetve alkalmazottai vállalkozhattak a bab termesztésére, kizárólag a háztáji területen folyt ez a tevékenység, a háztáji főágazat irányítása alatt. A felek a tagsági viszony keretében szerződtek, a termelőszövetkezeti tagnak alanyi jogon járó háztáji juttatás kielégítése valósult meg a szerződéskötés útján. A végzések ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tény, hogy a felperes tagja az alperes termelőszövetkezetnek, nyugdíjasként is jogosult a háztáji föld használatára. Az alperes háztáji ingatlant biztosított is a részére. A felperes ennek folytán jogosult volt a háztáji ingatlanán belátása szerint termelést folytatni.
A Ptk. 417. §-ának (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésű, illetőleg hízlalású állatot köteles a kikötött későbbi időpontjában a megrendelő birtokába és tulajdonába adni, a megrendelő pedig köteles a terményt, terméket, illetőleg állatot átvenni, és az ellenértéket megfizetni. A (2) bekezdés szerint a szerződés tárgya valamely terméknek meghatározott területen megtermelése is lehet. A felek között létrejött szerződés az idézett jogszabály rendelkezésének mindenben megfelel. A szerződés létrejöttének nem volt feltétele a tagsági viszony fennállása, mert az alperes termékértékesítési szerződést kívülállóval is jogosult kötni.
Téves a megyei bíróság álláspontja, hogy az alperes a termékértékesítési szerződés megkötésével biztosította tagjai számára a háztáji juttatást. A háztáji juttatás a háztáji föld juttatásával történt meg. Ezzel az alperes a tagsági viszonnyal összefüggő kötelezettségének eleget tett. A keletkezett jogvita nem tagsági vita, mert nem tagsági, hanem polgári kötelmi jogviszonyból ered a jogviszony tárgya, ezért elbírálására a Ptk. rendelkezésein túl a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló 14/1978. (III. 1.) MT rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. E jogvita elbírálására pedig az általános hatáskörű bíróság jogosult.
Mivel az elsőfokú bíróság hatáskörének hiányát is megállapította, nem volt jogosult eldönteni, hogy a jogvita idő előtti-e, mert e kérdés eldöntésére nem volt hatásköre. Ezért akkor járt volna el helytállóan, ha a keresetlevelet a per megszüntetése mellett a hatáskörrel rendelkező városi bírósághoz átteszi. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság végzését azzal a kiegészítéssel hagyta helyben, hogy a keresetlevelet az iratokkal együtt áttenni rendelte a hatáskörrel rendelkező városi bírósághoz.
(M. törv. II. 10 037/1991. sz.)