adozona.hu
BH 1991.11.455
BH 1991.11.455
Ha a termelőszövetkezet vezetősége - határozatával - a termelési célkitűzések megvalósulása érdekében az ágazathoz tartozó dolgozókat is százalékban meghatározott prémiumban kívánja részesíteni, és e célok elérésekor csak az ágazatvezetőnek fizet prémiumot, az ágazathoz tartozó dolgozok jogszerűen tarthatnak igényt a kitűzött prémium kifizetésére.
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek anyagbeszerzők az alperesnél. Felettesük az anyaggazdálkodási ágazatvezető. A termelőszövetkezet elnöke és a közgazdasági elnökhelyettes 1989. május 19-én értesítette az ágazatvezetőt az 1989. évi feladatához kapcsolódó prémiumfeltételekről. Ebben arról tájékoztatta, hogy a vezetése alatt álló, irányítási hatáskörébe tartozó termelési egység 1989. évi tervfeladatát és az ehhez felhasználható bértömeget korábban már közölték. A vezetőség és a küldöttgyűlés határozata alapján a ter...
Az ágazatvezető tájékoztatta a beosztott munkatársait a kiadott feltételekről és a prémium összegéről.
A felperesnek és nyolc társuknak a döntőbizottsághoz benyújtott kérelme a részükre járó prémium kifizetésére irányult. Kérelmüket a döntőbizottság határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtottak be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül - külön-külön - fizessen meg a felpereseknek 52 000 forint bruttó prémiumot és ennek 1990. január l-jétől járó évi 20 % kamatát, valamint - felhívásra - 6240 forint illetéket. Az ítélet indokolásának lényege szerint az 1989. május 19-én megtartott küldöttgyűlés határozatával elfogadta a prémiumszabályzatot, amelynek 1. pontja szerint "prémiumfeltétel előírható a termelőszövetkezet bármely dolgozójára, személyre szólóan vagy a dolgozók egy-egy csoportjára - ha munkakörükből, beosztásukból adódóan ugyanazon eredmény elérése érdekében fejtik ki tevékenységüket. Az alperes által az ágazatvezető nevére szóló prémium-kitűzés az ágazat valamennyi dolgozójára vonatkozott, ezért a felperesek igénye megalapozott. Az összegszerűség megállapításánál az ágazatvezető részére kifizetett prémiumot kellett figyelembe venni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a prémium közlését tartalmazó levélből nem volt egyértelműen megállapítható, hogy személy szerint ki részesül prémiumban, ennélfogva e közlésnek a tartalmát nem tekintheti irányadónak az a dolgozó, akit személy szerint nem jelöltek meg. A vitatott prémiumközlés csak az ágazatvezetőt tünteti fel beosztás és név szerint jogosultként, ezért a felperesek és a beosztott dolgozók igénye alaptalan.
Az ítéletek ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárt bíróságok helytállóan hivatkoztak az alperes prémiumszabályzatára és az ágazatvezető nevére szóló prémiumfeltételekre. Ebből a másodfokú bíróság téves következtetésre jutott.
A már hivatkozott közgyűlési határozattal elfogadott prémiumszabályzat 1. pontja a prémiumfizetés általános szabályát határozta meg, amikor többek között feltételként állapította meg, hogy prémiumfeltétel írható elő a termelőszövetkezet bármely dolgozójára vagy a dolgozók egy-egy csoportjára. Az adott esetben az alperes két vezetője közölte az ágazatvezetővel a prémiumfeladatokat. Ez a közlés tényként hivatkozik a termelési egységre vonatkozó, korábban előírt tervfeladatra és az ehhez kapcsolódó bértömegre. Kitért arra is, hogy a termelési egységben a fizikai dolgozók prémiuma a bruttó jövedelem egy főre jutó 40 %-a. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy az anyaggazdálkodási ágazatvezető mellett az irányítása alatt levő dolgozók is - kizáró feltétel hiányában - prémiumként igényt tarthatnak az egy főre jutó bruttó jövedelem 40 %-ára. Ebből következik, hogy amennyiben az alperes szövetkezet bruttó jövedelme lehetővé tette prémium kifizetését, az alperesnek a prémiumot az ágazatvezető részére címzett prémiumfeltételeknek megfelelően, valamennyi dolgozó részére ki kellett volna fizetnie.
A másodfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. A bíróság ezen túl nem tisztázta a felpereseket megillető prémium összegét. Nincs adat a perben arra, hogy személy szerint mennyi volt a felperesek egy évi bruttó jövedelme és ennek 40 %-aként milyen összegre jogosultak. Az őket megillető prémium kiszámításánál ugyanis nem az ágazatvezető tekintetében megállapított szövetkezeti bruttó jövedelem összegéből kell kiindulni.
Minthogy a jogvita nem volt a rendelkezésre álló adatok alapján elbírálható, a Legfelsőbb Bíróság a mindkét fokon eljárt bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(M. törv. II. 10 017/1991. sz.)