adozona.hu
BH 1991.11.452
BH 1991.11.452
Ha a dolgozó a munkakörében a jogszabály előírása alapján köteles meghatározott iskolai képesítést megszerezni, és ehhez a munkáltató - tanulmányi szerződés kötésével - anyagi kedvezményt nyújt, szerződésszegése esetén alaptalan a tanulmányi támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól azzal az indokolással történő mentesítése, hogy a kedvezmények a jogszabály rendelkezésénél fogva illették meg [1/1975. (VIII. 22.) OT r. 2. § (1) bek., 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH r. 10. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A perújító felperes 1985. októberétől dolgozott az alperesnél beruházási csoportvezető munkakörben. 1986-ban fejezte be a Pollach Mihály Műszaki Főiskola Mélyépítési Szakán folytatott tanulmányait.
A peres felek 1987. február 20-án tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben a dolgozó vállalta, hogy az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola gazdasági szervező üzemmérnöki továbbképző karán tanulmányokat folytat, azokat az 1989. évben befejezi, és ezt követően két évig nem szünteti meg a munkavis...
BH 1991.11.452 Ha a dolgozó a munkakörében a jogszabály előírása alapján köteles meghatározott iskolai képesítést megszerezni, és ehhez a munkáltató - tanulmányi szerződés kötésével - anyagi kedvezményt nyújt, szerződésszegése esetén alaptalan a tanulmányi támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól azzal az indokolással történő mentesítése, hogy a kedvezmények a jogszabály rendelkezésénél fogva illették meg [1/1975. (VIII. 22.) OT r. 2. § (1) bek., 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH r. 10. §].
A perújító felperes 1985. októberétől dolgozott az alperesnél beruházási csoportvezető munkakörben. 1986-ban fejezte be a Pollach Mihály Műszaki Főiskola Mélyépítési Szakán folytatott tanulmányait.A peres felek 1987. február 20-án tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben a dolgozó vállalta, hogy az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola gazdasági szervező üzemmérnöki továbbképző karán tanulmányokat folytat, azokat az 1989. évben befejezi, és ezt követően két évig nem szünteti meg a munkaviszonyát. Az alperes arra vállalkozott, hogy az előírt foglalkozásokon és vizsgákon való részvétel időtartamára megtéríti az átlagkeresetet, a tandíjat, a vizsgadíjat, a tankönyvek árát, és kifizeti az utazási költségeket.
A munkáltató fizetési felszólításával 33 410 forint tanulmányi költség megfizetésére kötelezte a felperest, mert munkaviszonyát a tanulmányok alatt megszüntette.
A felperes kérelmére eljárt munkaügyi döntőbizottság határozatával megszüntette az eljárást, mert a felperes a 15 napos jogorvoslati határidőt nyolc hónappal elmulasztotta.
A felperes keresetlevele a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatására és a fizetési felszólítás hatálytalanítására irányult, egyúttal igazolási kérelmet terjesztett elő. Az abban előadott kimentési okot a bíróság elfogadta.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetet, egyúttal havi 1500 forint részfizetési kedvezményt engedélyezett. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felperes azzal, hogy a munkaviszonyát még a tanulmányok ideje alatt megszüntette, szerződésszegést követett el. A felmerült költségeket köteles visszafizetni
A felperes perújítási kérelmet nyújtott be, és ebben az ítélet hatályon kívül helyezését és a tanulmányi költségek visszafizetésének kötelezettsége alól való mentesítését kérte. Kérelmét arra alapította, hogy a munkáltatója 1986 őszén részére a felsőfokú terv- és beruházási tanfolyam elvégzését írta elő, ehelyett azonban inkább a szaküzemmérnöki képzést vállalta, amely jobban megfelelt a beosztásának, és magasabb szintű ismereteket nyújtott. Az 1/1975. (VIII. 22.) OT rendelet az általa betöltött munkakör ellátása tekintetében is megköveteli a megfelelő szaktanfolyam elvégzését.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte a munkaügyi bíróság korábban hozott ítéletét, megváltoztatta a döntőbizottság határozatát, és hatálytalanította az alperes fizetési felszólítását. Kötelezte az alperest 2500 forint perköltség és 2004 forint eljárási illeték megfizetésére.
A bíróság álláspontja szerint a felperes beruházási csoportvezető munkakörben dolgozott, és ennek a munkakörnek a betöltéséhez nem volt meg a szükséges középfokú beruházási képesítése. Az 1/1975. (VIII. 22.) OT rendelet kötelezően írta elő ennek a képesítésnek a megszerzését. Ennélfogva nincs jelentősége annak, hogy az alperes kötelezte-e a felperest a tanfolyam elvégzésére vagy önként kezdte-e meg a tanulmányait, mert a képzettség megszerzését jogszabály írja elő. A tanulmányokkal együttjáró kedvezmények a felperest a jogszabály rendelkezésénél fogva illették meg, ezért erre nem kellett külön tanulmányi szerződést kötni.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság helytállóan hivatkozott a tervgazdasági és beruházási dolgozók képesítéséről szóló 1/1975. (VIII. 29.) OT rendelet 2. §-ának (1) bekezdésére, amelynek előírása szerint azok a tervgazdasági és beruházási munkakörben foglalkoztatottak, akik nem rendelkeznek a munkakörükre előírt tervgazdasági, illetve beruházási képesítéssel, az ilyen munkakörben történt alkalmaztatás napjától, de legkésőbb e rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül kötelesek a tanulmányokat a képesítést nyújtó valamelyik oktatási formában (szakvizsga, egyetem, főiskola, szakközépiskola) megkezdeni és az előírt képzési időben a képesítést megszerezni. Helytálló az a megállapítása is, hogy a szóban levő csoportvezető munkakör ellátásához középfokú szakvizsga megszerzése szükséges.
A munkaügyi bíróság azonban a jogszabályból és a tényállásból téves következtetésre jutott.
A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH rendelkezés 10. §-a szerint a tanulmányi kedvezmények tartamára a dolgozót átlagkereset illeti meg, ha a munkáltató kötelezte a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére vagy vele tanulmányi szerződést kötött. Egyértelmű peradat, hogy a dolgozót a munkáltató nem kötelezte a felsőfokú oktatási intézmény által szervezett gazdasági szervező üzemmérnöki továbbképző tanfolyam elvégzésére, a kedvezményekre csak azáltal szerzett jogot, hogy tanulmányi szerződést kötött. Egyértelmű volt a perben az is, hogy a felperes a középfokú beruházási szakvizsga megszerzése helyett üzemmérnöki képesítés megszerzését vállalta. A munkáltatónak ehhez nyújtott támogatása nem jogszabályon, hanem tanulmányi szerződésen alapult.
A szerződést a felperes azzal szegte meg, hogy a tanulmányok ideje alatt a munkaviszonyát megszüntette. Helytálló volt tehát az alapeljárásban a munkaügyi bíróság döntése, amely a felperesnek a tanulmányi kedvezmények visszafizetésére irányuló kötelezettsége alól való mentesítésére előterjesztett keresetét elutasította.
A perújítási eljárásban a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha fenntartja hatályában az alapítéletet.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a munkaügyi bíróság ítéletét, és az alapperben hozott ítéletet tartotta fenn hatályában.
(M. törv. II. 10 043/1991. sz.)