adozona.hu
BH 1991.1.47
BH 1991.1.47
Nem fegyelmi vétség, ha a dolgozó valamely munkatársának, vezetőjének emberi magatartásáról és szakmai képességéről kialakult véleményének nem sértő és a munkatársakat nem befolyásolni kívánó módon hangot ad [Mt. 55. §, 56. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes műszerész részlegvezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Közvetlen felettese S. L. volt, akivel a munkatársi kapcsolat megromlott. A felperes 1988. április 11-én a termelési tanácskozáson S. L. munkavégzésének hiányosságait vetette fel.
1988. július 4-én a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, mert sérelmezte a soronkívüli béremelés mértékét, és S. K. ellen is bejelentést tett. Ezt a beadványát az alperes üzemigazgatójához, P. R-hez továbbították.
1988. október 4-én M. ...
BH 1991.1.47 Nem fegyelmi vétség, ha a dolgozó valamely munkatársának, vezetőjének emberi magatartásáról és szakmai képességéről kialakult véleményének nem sértő és a munkatársakat nem befolyásolni kívánó módon hangot ad [Mt. 55. §, 56. § (3) bek.].
A felperes műszerész részlegvezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Közvetlen felettese S. L. volt, akivel a munkatársi kapcsolat megromlott. A felperes 1988. április 11-én a termelési tanácskozáson S. L. munkavégzésének hiányosságait vetette fel.1988. július 4-én a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, mert sérelmezte a soronkívüli béremelés mértékét, és S. K. ellen is bejelentést tett. Ezt a beadványát az alperes üzemigazgatójához, P. R-hez továbbították.
1988. október 4-én M. D. üzemi főmérnök fegyelmi eljárást indított a felperes ellen, és az ennek eredményeként 1988. október 19-én hozott fegyelmi határozatával határozatlan időtartamra alacsonyabb munkakörbe helyezte át a felperest.
A munkaügyi döntőbizottság hatálytalanította a fegyelmi határozatot, mert megállapította, hogy a fegyelmi eljárást megindító és a határozatot elbíráló M. D. üzemi főmérnök nem rendelkezett a fegyelmi jogkör gyakorlásának jogával.
P. R. üzemigazgató, a fegyelmi jogkör gyakorlója az 1988. november 28-án megindított új fegyelmi eljárás alapján hozott határozatával mechanikai műszerész munkakörbe helyezte át a felperest. A következőket rótta a terhére:
- az 1988. július 4-én kelt beadványában S. L. üzemfenntartási üzemegységvezető ellen alaptalan és sértő bejelentéseket tett,
- 1988. augusztus 9-én két termelési dolgozó oktatásával összefüggésben mulasztást követett el,
- vétkes volt a termelési üzemegység dolgozóival 1988. szeptember 14-én és október 10-én kezdeményezett vitában, különösen az F. F. ellen tett sértő kijelentéseit illetően.
A munkaügyi döntőbizottság az áthelyezést szigorú megrovás büntetésre mérsékelte. Megállapítása szerint a szabályszerű fegyelmi eljárás 1988. november 28-án indult meg, ezért az 1988. augusztus 28-át megelőzően a fegyelmi jogkört gyakorló tudomására jutott tények miatt nem lehet eljárást indítani és büntetést kiszabni. A felperes terhére tehát csak az F. F. műszerész üzemmérnök ellen tett kijelentései értékelhetők, és azzal csak a szigorú megrovás áll arányban.
A felperes keresetlevelet terjesztett elő a munkaügyi bírósághoz, és kérte a fegyelmi határozat hatálytalanítását. Előadta, hogy az F. F-el kapcsolatos kijelentése csak ténymegállapítás volt, de nem sértés, ezért nem lehet vétkes.
Az alperes az áthelyezés fegyelmi büntetés hatályban tartása iránt terjesztett elő keresetlevelet.
A munkaügyi bíróság az ítéletével mind a felperes, mind az alperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság ítéletének a felperes keresetét elutasító rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytálló a munkaügyi bíróságnak az Mt 56. §-ának (3) bekezdésére alapított az az álláspontja, amely szerint - az F. F-el kapcsolatos kijelentés kivételével - nem róható a felperes terhére egyéb magatartása. Megalapozott és jogszerű volt tehát az alperes keresetének az elutasítása.
Tévedett azonban, amikor vétkes és a munkaadó által rosszalható magatartásnak tekintette a felperes által F. F-ről adott véleményt.
Sem a fegyelmi határozat, sem a döntőbizottság határozata nem tartalmazza, hogy a felperes F. F-el kapcsolatban milyen kijelentést tett, csak a munkáltatónak abból levont következtetését rögzítik a határozatok ("az X. 10-i F. F. elleni sértő kijelentések bizonyítást nyertek").
Kizárólag az 1988. október 13-án felvett jegyzőkönyvből állapítható meg a fegyelmi eljárás szempontjából értékelt kijelentés. Eszerint a felperes azt mondta, hogy "F. F. a műszerész részleg dolgozóinak nem tud szakmai irányítást adni, majd egy pár év múlva legfeljebb".
A felperesnek ez a kijelentése nem szolgálhatott volna alapot fegyelmi eljárásra.
A dolgozóknak általában kialakul a véleményük munkatársaikról, vezetőikről, emberi magatartásukról és szakmai képességükről. Önmagában az a körülmény, hogy egy dolgozó ezzel kapcsolatos véleményének nem sértő és a munkatársakat nem befolyásolni kívánó módon hangot ad, azt jelenti, hogy a dolgozó egyéni meggyőződését nyilvánította ki.
Más elbírálás alá esnek a munkatársakkal kapcsolatos olyan tudatos, rosszindulatú és valótlan kijelentések, amelyek az érintett dolgozókat,
személyiségüket illetően egyértelműen sértik. Kétségtelen, hogy az ilyen magatartás fegyelmi úton szankcionálható.
Minthogy a felperes kijelentése - tartalma jellegét tekintve - semmiképpen sem vonható e körbe, nem követett el fegyelmi vétséget.
(M. törv. II. 10 017/1990. sz.)