adozona.hu
BH 1990.11.449
BH 1990.11.449
I. A termelőszövetkezet a csoportos részesmunkavállalási szerződést kötő tagjával a tagsági viszony megszűnése után köteles elszámolni [1967. évi III. tv. 13. § (1) bek., 12/1977. (III. 12.) MÉM r. 14. §]. II. Ha az ügy ténybeli és jogi megítélése nem egyszerű, a másodfokú bíróság a fellebbezést nem bírálhatja el tárgyaláson kívül [Pp. 250., 252. § (1)-(2) bek., 256/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A termelőszövetkezeti tag felperes az ugyancsak termelőszövetkezeti tag férjével, a kívülállónak tekintendő lányával és anyósával 1984. november 14. napján ún. csoportos részesmunkavállalási szerződést kötött az alperessel dinnye termesztésére. A szerződés és az elszámolás feltételeit a megállapodásuk tartalmazza.
A szerződés hatályának ideje alatt a felperes a munkavégzésben betegsége miatt csak 1985. június 13. napjáig vett részt. Házassága megromlott, a férjétől elvált. A részesművelési s...
BH 1990.11.449 I. A termelőszövetkezet a csoportos részesmunkavállalási szerződést kötő tagjával a tagsági viszony megszűnése után köteles elszámolni [1967. évi III. tv. 13. § (1) bek., 12/1977. (III. 12.) MÉM r. 14. §].
II. Ha az ügy ténybeli és jogi megítélése nem egyszerű, a másodfokú bíróság a fellebbezést nem bírálhatja el tárgyaláson kívül [Pp. 250., 252. § (1)-(2) bek., 256/A. §].
A termelőszövetkezeti tag felperes az ugyancsak termelőszövetkezeti tag férjével, a kívülállónak tekintendő lányával és anyósával 1984. november 14. napján ún. csoportos részesmunkavállalási szerződést kötött az alperessel dinnye termesztésére. A szerződés és az elszámolás feltételeit a megállapodásuk tartalmazza.A szerződés hatályának ideje alatt a felperes a munkavégzésben betegsége miatt csak 1985. június 13. napjáig vett részt. Házassága megromlott, a férjétől elvált. A részesművelési szerződés alapján a felperes 68 000 forint előleget vett fel. A végelszámolás eredményeként az alperes az árbevételből a szerződésben részt vevő személyek részére 262 741 forintot fizetett ki a felperes elvált férje kezéhez. A felperes a szövetkezeti döntőbizottság előtt kezdeményezett tagsági vitában előadta, hogy 1985. június 13-ig kizárólag ő végezte a dinnyetermesztési munkákat, abban a férje egyáltalán nem vett részt. Kifogásolta, hogy az alperes kizárólag a volt férjével számolt el, és ezért 122 741 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A szövetkezeti döntőbizottság a határozatával elutasította a kérelmet, ezért annak megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet. Az ítélet: indokolása szerint az alperes a felperessel és a szerződést kötő társaival igazolt módon elszámolt, a hozzátartozókkal való elszámolási viszony pedig polgári jogi jogviszony. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A megyei bíróság lényegében helyes indokainál fogva hagyta helyben a munkaügyi bíróság ítéletét. A fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el.
A megyei bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 256/A. §-ának (1) bekezdése szerint - egyebek között - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a) az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 250. §-ban, illetőleg a Pp. 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, kivéve, ha bizonyítás felvételének van helye.
Arra nézve, hogy milyen esetekben lehet indokolt vagy célszerű a fellebbezést tárgyaláson kívül elbírálni, az idézett jogszabályi rendelkezések iránymutatást adnak. Helye lehet tehát a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálásának, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 250. §-ában, illetőleg a 252. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból hatályon kívül kell helyezni, valamint akkor, ha az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű.
Az adott ügyben a másodfokú bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét. lényegében helyes indokainál fogva hagyta helyben, mert az ügy ténybeli és jogi megítélését egyszerűnek ítélte meg.
Az adott ügy azonban nem tekinthető ilyennek.
A másodfokú bíróság figyelmét elkerülte, hogy a felperes tagsági viszonya 1985-ben, tehát a részesmunkavállalási szerződés teljesítése során megszűnt. Nincs tisztázva, hogy mely időponttól kell a tagsági viszonyt I megszűntnek tekinteni, és az sem, hogy azt az alperes szabályszerűen szüntette-e meg.
A többször módosított 1967. évi III. tv. (Tv.) 13. §-ának (1) bekezdése szerint a termelőszövetkezet a tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal, illetve örökösével köteles elszámolni. Az elszámolás tekintetében mérvadók a jogszabály végrehajtása tárgyában kiadott módosított és kiegészített 12/1977. (III. 12.) MÉM rendelet (R.) 14. §-ában előírtak.
Az alperes tehát köteles volt elszámolni a felperessel és rendezni mindazt a követelését, amely őt jogszabály szerint megilleti.
E körben a felperes jogszerűen igényelhette a csoportos részesvállalási szerződés elszámolását magával szemben is - amellyel kapcsolatban állította, hogy azt túlnyomórészt ő teljesítette, mert elvált férje 1985. március közepétől az év végéig táppénzes betegállományban állt, és jogszerűen kifogásolta azt is, hogy a szerződést az alperes túlnyomórészt az időközben elvált férjével számolta el.
Mindebből az is következik, hogy a Tv. 13. §-ának (1) bekezdése alapján a felperest illető járandóságokat az alperes szabálytalanul számolta el a. felperes volt férjével, és törvénysértő az eljárt bíróságoknak az az elfoglalt álláspontja, hogy a felperes az alperessel szemben keletkezett jogszerű igényét a volt férjével szemben általános hatáskörű bíróság előtt érvényesítheti,
A másodfokú bíróság akkor járt volna tehát helytállóan, ha a fellebbezést az előzőek figyelembevételével, tárgyaláson bírálja el.
(M. törv. II. 10 328/1989. sz.)