adozona.hu
BH 1990.11.447
BH 1990.11.447
A dolgozó telephelye valamely összefüggő, helyileg is körülhatárolható területet jelent. Más telephelyre a munkáltató csak akkor helyezheti át a dolgozót, ha az alkalmazása változó munkahelyre történt, vagy az áthelyezés csupán ideiglenes jellegű [Mt. 22. § (1)-(2) bek., 35. § (2) bek., Mt. V 14. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1983. január 1-jétől dolgozott az alperes sportklubja alkalmazásában szertáros munkakörben. Munkáját a B. úti tömegsport-telepen kellett végeznie.
Az alperes az 1989. január 3-án kelt intézkedésével 1989. január 1. napjától áthelyezte a felperest az S. stadionba - ugyanazon költséghelyen belül - további munkavégzés céljából.
A felperes sérelmezte az alperes egyoldalú intézkedését, ezért annak hatálytalanítása iránt kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. Kérelme az ered...
BH 1990.11.447 A dolgozó telephelye valamely összefüggő, helyileg is körülhatárolható területet jelent. Más telephelyre a munkáltató csak akkor helyezheti át a dolgozót, ha az alkalmazása változó munkahelyre történt, vagy az áthelyezés csupán ideiglenes jellegű [Mt. 22. § (1)-(2) bek., 35. § (2) bek., Mt.</a> V 14. §].
A felperes 1983. január 1-jétől dolgozott az alperes sportklubja alkalmazásában szertáros munkakörben. Munkáját a B. úti tömegsport-telepen kellett végeznie.Az alperes az 1989. január 3-án kelt intézkedésével 1989. január 1. napjától áthelyezte a felperest az S. stadionba - ugyanazon költséghelyen belül - további munkavégzés céljából.
A felperes sérelmezte az alperes egyoldalú intézkedését, ezért annak hatálytalanítása iránt kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. Kérelme az eredeti munkahelyére (a B. úti tömegsport-telepre) való visszahelyezésére irányult.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával a kérelmét elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperesnek - a munkáltatóval történt megállapodás szerint - korábban is kellett az S. stadionban esetenként munkát végeznie. Ezért az alperes intézkedése nem minősül áthelyezésnek, így munkaszerződés módosítás sem történt.
A munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatása iránt a. felperes élt keresettel a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes az Mt. 35. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően irányította át a felperest a B. úti sporttelepről az S-i pályára. Mivel azonban az alperes mindkét telep fenntartását azonos költséghelyről finanszírozza, így az azonos telephelynek minősül. Tehát a felperesnek azonos telephelyen belül kellett továbbra is ugyanazt a munkát végeznie.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 22. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaviszony a munkáltató és a dolgozó megállapodása alapján jön létre. A (2) bekezdés szerint a munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és személyi alapbérét. A munkaszerződésben a felek más kérdésekben is megállapodhatnak.
Az Mt.</a> V 14. §-ának (1) bekezdése szerint ha a dolgozót változó munkahelyre alkalmazzák, ezt írásba kell foglalni még akkor is, ha a munkaszerződés megkötése egyébként szóban történt. Ennek elmulasztása esetén a szerződésnek a változó munkahelyre vonatkozó kikötése érvénytelen. A (2) bekezdés szerint azokat a munkahelyeket, amelyekben a dolgozó alkalmazása írásba foglalás nélkül is változó munkahelyre szól, a kollektív szerződés határozza meg. A dolgozót a munkaszerződés megkötésekor erre a körülményre figyelmeztetni kell.
A peradatok alapján nem állapítható meg, hogy a felperes alkalmazása a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján miként történt. Az alperes kollektív szerződése pedig nem sorolja fel a pályamunkási munkakört olyan munkakörnek, amelyben történő alkalmazás írásba foglalás nélkül is változó munkahelyre szól.
Tévedett a munkaügyi bíróság, amikor a szükséges bizonyítás lefolytatása nélkül elfogadta az alperesi intézkedést kiadó intézményvezető előadását, amely szerint a két sporttelep azonos telephelynek minősül, mivel azonos költséghelyen szerepel, ezért a felperes átirányítása az Mt. 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt. Az eljárási szabályok megsértésével adott nyilatkozat pedig a perben bizonyítékként "figyelembe nem vehető.
A dolgozó szempontjából állandó munkahelyen mindig valamely összefüggő, helyileg is körülhatárolható területet kell érteni (pl a vállalatnak a város meghatározott utcájában levő telepét, a hivatal meghatározott utcában levő irodáját stb.).
Az Mt. 35. §-ának (2) bekezdése a telephelyen, vagyis a dolgozó állandó munkahelyén belüli beosztás-változtatást azokra az esetekre kívánta biztosítani, amikor a dolgozó körülményeiben ez jelentős változtatást nem idéz elő. A vállalatnak akár azonos helységeken belüli telephelyei közötti beosztás-változtatás már a dolgozóra jelentős érdeksérelemmel járhat, különösen vonatkozik ez olyan esetre, amikor a két telephely között jelentős távolság van. Ezért a munkáltató a dolgozót egyoldalú intézkedés alapján csak azonos telephelyen belül oszthatja be más munkahelyre, más telephelyre csak akkor helyezheti őt, ha a dolgozó alkalmazása változó munkahelyre történt, vagy ha az áthelyezés csupán ideiglenes jellegű. Indokolttá teheti a változó munkahely kikötését az is, hogy a munkáltató a munkaerőgazdálkodási érdekeinek érvényesülését, a dolgozók szükség szerinti átcsoportosítását biztosítsa. Erre a körülményre azonban a dolgozót a munkaszerződés megkötésekor figyelmeztetni kell.
A munkaügyi bíróság az eljárása során nem tett eleget a tényállás felderítési kötelezettségének. Többek között nem szerezte be a peres felek között létrejött munkaszerződést - a felperes áthelyezés iránti kérelmét -, az ellenőrzési osztály megállapításait. Mindezek hiányában pedig nem állapítható meg, hogy a munkaszerződés a peres felek között milyen tartalommal jött létre, abban mit jelöltek meg a munkavégzés helyének, továbbá hogy az alperes eljárása joggal való visszaélést valósított-e meg.
Mindezek tisztázása nélkül a jogerős ítélet megalapozatlan és törvénysértő.
(M. törv. I. 10 320/1989. sz.)