adozona.hu
BH 1989.12.502
BH 1989.12.502
A munkaügyi bíróságnak meg kell tagadnia az olyan egyezség jóváhagyását, amely nyilvánvalóan nem felel meg a dolgozó méltányos érdekeinek. Ilyennek tekinthető az olyan egyezségi ajánlat, amelyben a munkáltató a dolgozó megalapozottnak tűnő követelése felénél kisebb összeg megfizetését vállalja [Pp. 148. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes élelmiszerosztályának volt a vezetője 1988. január 1-jéig.
A munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelmében 72 nap szabadság és 96 nap szabadnap ellenértékének kifizetését igényelte. Kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A per során az alperes intézkedett 48 nap szabadság megváltása iránt, ezért a felperes az ezirányú további igényétől elállt.
Az alperes az...
BH 1989.12.502 A munkaügyi bíróságnak meg kell tagadnia az olyan egyezség jóváhagyását, amely nyilvánvalóan nem felel meg a dolgozó méltányos érdekeinek. Ilyennek tekinthető az olyan egyezségi ajánlat, amelyben a munkáltató a dolgozó megalapozottnak tűnő követelése felénél kisebb összeg megfizetését vállalja [Pp. 148. § (2) bek.].
A felperes az alperes élelmiszerosztályának volt a vezetője 1988. január 1-jéig.A munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelmében 72 nap szabadság és 96 nap szabadnap ellenértékének kifizetését igényelte. Kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A per során az alperes intézkedett 48 nap szabadság megváltása iránt, ezért a felperes az ezirányú további igényétől elállt.
Az alperes az 1988. október 17-i tárgyaláson a szabadnapok megváltása tárgyában egyezségi ajánlatot tett, és vállalta, hogy a felperes részére 15 napon belül kifizet 8500 forintot.
A felperes az egyezségi ajánlatot elfogadta.
A munkaügyi bíróság végzésével jóváhagyta az egyezséget, és hatályon kívül helyezte a döntőbizottság határozatát.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Tény, hogy a felperes az 1985. évben 23, az 1986. évben 21 és az 1987. évben 18 (összesen 62 nap) szabadnapot nem vett ki, és ennek ellenértékét sem kapta meg a munkaviszonyának fennállása alatt. Ez megközelítőleg havi 22 munkanapot figyelembe véve, közel 3 hónapi munkabérnek felel meg. Az alperes 1988. október 14-i "igazolás"-ából csak az 1985., az 1986. és az 1987. évi bruttó keresete állapítható meg, az egy napra járó átlagkeresete azonban nem. Az igazolás adataihoz viszonyítva az egyezségben megjelölt 8500 forint lényegében egy havi átlagkeresetnek felelhet meg, nem pedig közel 3 hónapot elérő 62 szabadnap megváltása összegének.
Ez az egyezség tehát sérti a felperes méltányos érdekeit, emiatt azt a bíróság nem hagyhatta volna jóvá. A végzés megalapozatlan azért is, mert a bíróság nem tisztázta a felperest megillető szabadnapok ellenértékét.
(M. törv. II. 10 008/1989. sz.)