adozona.hu
BH 1989.12.498
BH 1989.12.498
Valóságnak megfelelő és alapos ok fennállása a korlátolt felelősségű társaság igazgatójánál is szükséges a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez [Mt. 26. § (1) bek., 28. § 1930. V. tv. 42. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1987. május 15-től állt munkaviszonyban az alperessel, kereskedelmi vezető volt, munkabérét havi 20 000 forintban állapították meg. Később kereskedelmi igazgató lett, majd az 1988. április 22-én tartott társasági taggyűlés a határozatával az ügyvezető igazgató munkakör ellátásával bízta meg 1988. december 31-ig. Személyi alapbérét 1988. január 14-től havi 30 436 forintra emelték fel.
Az alperes társtulajdonosának, a P. Vállalatnak az igazgatója 1988. július 12-én felmondta a felpe...
Az alperes társtulajdonosának, a P. Vállalatnak az igazgatója 1988. július 12-én felmondta a felperes munkaviszonyát, egyúttal felhívta, hogy 23 362 forintot fizessen vissza a házipénztárba. Ezt azzal indokolta, hogy a felperest a kft. taggyűlése visszahívta, és a 16 440 forint munkabért, valamint a 6920 forint útiköltséget azért kell megtérítenie, mert jogtalanul maga emelte fel a munkabérét, és engedély nélkül utazott külföldre.
A felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Kérte a felmondás hatálytalanítását, munkaviszonyának 1988. december 30-ig történő helyreállítását, elmaradt munkabérének megtérítését és a tartozás megfizetésének kötelezettsége alól való mentesítését. Előadta, hogy a társaság taggyűlése nem hozott határozatot a munkaviszony megszüntetéséről.
A munkaügyi bíróság az ítéletével 1988. december 31-ig helyreállította a felperes munkaviszonyát, és kötelezte az alperest 152 180 forint 1988. július l-jétől november 30-ig járó bér, valamint 30 436 forint decemberi bér megfizetésére. Kötelezte a felperest 23 362 forint tartozás megfizetésére.
Az ítéletének indokolása szerint a felmondást azért kellett hatálytalanítani, mert az nem felel meg az Mt 28. §-a rendelkezéseinek. Valótlan a felmondásnak az az indoka is, hogy a felperest a taggyűlés visszahívta, miután a taggyűlés nem hozott ilyen határozatot.
A tartozást azért kell visszafizetnie, mert a munkabérét 1988. január 14-étől - ügyvezető igazgatóként történt megválasztásakor - nem emelték fel havi 30 436 forintra. A nagyobb összegű bér kifizetésére jogtalanul adott utasítást. A kiküldetését nem engedélyeztette a külföldi tulajdonossal.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az alperest az 1987. május 7-én kelt társasági szerződés szerint az L. Vállalat magyar fél, valamint a J. német fél hozta létre közös gazdasági tevékenység folytatására.
Az alperes korlátolt felelősségű társaság működésére a létrejöttekor még hatályban volt 1930. évi V. törvény és a társasági szerződése az irányadó. A szerződés 1.4. pontjának d) alpontja szerint - egyhangú határozat mellett - a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az ügyvezető igazgató kinevezése és visszahívása. Az ügyvezető igazgató megbízása a visszahívásig vagy a kérelemre történő felmentésig tart.
Helytállóan állapította meg tehát a munkaügyi bíróság, hogy a felperes visszahívására csak a taggyűlés egyhangú határozata alapján kerülhet sor. Ilyen taggyűlési döntést az alperes nem tudott igazolni.
Tévedett azonban a bíróság, amikor nem vette figyelembe az alperes hivatkozását a német fél írásbeli nyilatkozatáról.
Az 1930. évi V. tv. 42. §-a ugyanis kimondja: "A tagok határozataikat rendszerint taggyűlésen hozzák. Taggyűlésre nincs szükség, ha esetről esetre valamennyi tag írásban megegyezik a határozatban vagy abban, hogy írásban szavazzanak."
A német fél, amely a kft. tagja, az 1988. június 15-én feladott telexen megadta a szavazatot a felperes felmentéséhez, és kérte a kft. másik tagja, a magyar fél hozzájáruló szavazatát, valamint intézkedését.
A magyar fél hozzájárulásával - amit a felmondás juttat kifejezésre - létrejött az 1930. évi V. tv. 42. §-ában meghatározott helyzet, amely egyenértékű a taggyűlésen hozott határozattal. A felperesnek az ügyvezető igazgatói megbízásából történt visszahívása tehát jogszerű volt.
A felperes ügyvezető igazgatói megbízása - eredeti munkaköre ellátása mellett - határozott időre szólt, de vele az alperes határozatlan idejű munkaviszonyt létesített.
A visszahívást közlő intézkedésében azonban az alperes a munkaviszonyát is azonnali hatállyal felmondta, amikor közölte vele, hogy "Munkaszerződését a mai nappal megszüntetjük".
A munkaügyi bíróság tévedett, amikor a felmondást az Mt. 28. §-ába ütközőnek találta. Á felperes munkaviszonya ugyanis határozatlan időre létesült.
Kétségtelen, hogy a felmondás szerkezete és felépítése pontatlan, miután a munkabér engedély nélküli felemelésére és a külföldi fél hozzájárulása nélkül történt utazással kapcsolatos visszafizetési kötelezettség indokára hivatkozott. Ezzel összefüggésben azonban megállapítható, hogy a német fél visszahívást indítványozó telexe és a magyar fél egyetértése, végsősoron tehát a munkaviszony megszüntetése is ezeken az okokon alapult.
Mindezekre figyelemmel a felmondás indokát, "a munkát nem végezte megfelelően", a felmondásban is megjelölték. Ez a felmondási ok pedig valós és alapos, és az alperes az Mt. 26. §-ának (1) bekezdése alapján a felmondás jogát jogszerűen gyakorolta, intézkedése csupán annyiban sért jogszabályt, hogy a felperest illető felmondás idejéről nem intézkedett.
(M. törv. II. 10 042/1989. sz.)