adozona.hu
BH 1990.8.320
BH 1990.8.320
A társadalombiztosítási szerv fizetési meghagyása elleni kereset elkésettsége kérdésében a bíróság határoz akkor is, ha a keresetet nem ott nyújtották be. Ha a társadalombiztosítási szerv a fizetési meghagyást módosítja, a keresetindításra nyitvaálló határidő a módosítás közlésének napjával kezdődik [1957. évi IV. tv. 61. §, 1975. évi II. tv. 113. § (2) bek., 117. §, 1981. évi I. tv., 17/1975. (VI. 14.) MT. r. 259. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1987. július 28. napján fizetési meghagyást bocsátott ki a felperesek jogelődje, a P. T. általános szolgáltató szövetkezet ellen 654 689 forint jogtalanul kifizetett táppénz, családi pótlék stb. megtérítése iránt, majd 1987. augusztus 6-án annak összegét 573 869 forintra csökkentette.
A felperesek 1987. szeptember 3-án felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő az alpereshez, amelyben több tétel törlését kérték. Előadták, hogy ha az alperes a kérelmükben foglaltakat nem tartja tel...
BH 1990.8.320 A társadalombiztosítási szerv fizetési meghagyása elleni kereset elkésettsége kérdésében a bíróság határoz akkor is, ha a keresetet nem ott nyújtották be. Ha a társadalombiztosítási szerv a fizetési meghagyást módosítja, a keresetindításra nyitvaálló határidő a módosítás közlésének napjával kezdődik [1957. évi IV. tv. 61. §, 1975. évi II. tv. 113. § (2) bek., 117. §, 1981. évi I. tv., 17/1975. (VI. 14.) MT. r. 259. §].
Az alperes 1987. július 28. napján fizetési meghagyást bocsátott ki a felperesek jogelődje, a P. T. általános szolgáltató szövetkezet ellen 654 689 forint jogtalanul kifizetett táppénz, családi pótlék stb. megtérítése iránt, majd 1987. augusztus 6-án annak összegét 573 869 forintra csökkentette.A felperesek 1987. szeptember 3-án felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő az alpereshez, amelyben több tétel törlését kérték. Előadták, hogy ha az alperes a kérelmükben foglaltakat nem tartja teljesíthetőnek, beadványukat tekintse a fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondásnak.
Az alperes a jogorvoslati kérelmet nem továbbította a munkaügyi bírósághoz, hanem több ízben pótvizsgálatot tartott, majd az 1988. január 21-én kelt értesítésével további 6934 forintot törölt. Ehhez képest az 1987. július 28-án kibocsátott fizetési meghagyás összege 566 935 forintra csökkent.
Az alperes 1988. február 15-én az S. kisszövetkezet jogutód egyszámlájáról azonnali beszedési megbízással leemelt 623 628 forintot.
A felperesek 1988. február 25-én a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelükben vitatták az inkasszó jogszerűségét, továbbá a követelés jogalapját és az összegszerűségét, és a túlfizetés, a jogtalanul leemelt összeg visszafizetésére kérték kötelezni az alperest.
Az alperes kérte a kereset elutasítását. Azzal védekezett, hogy a felperesek keresetlevele elkésett, ezért az inkasszó jogszerű volt.
A munkaügyi bíróság végzésével a Pp. 157. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján megszüntette a pert, minthogy a felperesek keresete elkésett, mert azt a 30 napos perindítási határidőn túl terjesztették elő. Megállapította, hogy az alperes által kibocsátott fizetési meghagyás 1988. január 21-én jogerőre emelkedett.
A végzés ellen a felperesek fellebbeztek.
A megyei bíróság helybenhagyta a munkaügyi bíróság végzését. A végzése szerint a per megszüntetése az elsőfokú bíróság végzésében leírt indokokra tekintettel helytállóan történt. Megállapította, hogy az alpereshez benyújtott ellentmondás azért késett el, mert a keresetindításra nyitva álló határidő 1987. augusztus 27-én lejárt. Az alperes részéről később tett intézkedések - amelyek egyes tételek törléséről, a megtérítési összeg mérsékléséről szóltak - a perindítás határidejét nem hosszabbították meg.
Az eljárt bíróságok végzései ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az 1975. évi II. törvény (továbbiakban: T.) 113. §-ának (2) bekezdése szerint a társadalombiztosítás ügyviteli szerve a követelését fizetésre kötelező határozattal, illetőleg fizetési meghagyással érvényesíti.
A jogszabály végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet 259. §-a szerint a megtérítésre kötelezett személy az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben a T. 117. §-a szerint bírósághoz fordulhat.
Tény, hogy az alperes 1987. Július hó 28-án a felperesek jogelődje ellen 654 689 forint erejéig fizetési meghagyást bocsátott ki.
Az is tény, hogy az alperes a perindításra nyitva álló 30 napos határidő alatt az 1987. augusztus 6. napján kelt intézkedésével - számítási hiba miatt - a fizetési meghagyás összegét 573 869 forintra szállította le.
Tény, hogy a felperesek az 1987. szeptember 3. napján kelt felülvizsgálati kérelemnek nevezett beadványukban tételesen kérték a módosított fizetési meghagyás felülvizsgálatát azzal, hogy ha azt az alperes saját hatáskörében nem tudja teljesíteni, a kérelmüket fizetési meghagyás ellen benyújtott "ellentmondásnak" tekintik.
Az alperes ezt követően több ellenőrzést folytatott le, amelyeknek eredményeként végül is az 1988. január 21. napján kelt módosító fizetési meghagyásával a marasztalás összegét 566 935 forintra csökkentette.
E módosító fizetési meghagyás ellen a felperesek - bár a módosító fizetési meghagyás nem tartalmaz a jogorvoslat tekintetében tájékoztatást - a perindításra nyitva álló 30 napos határidőn belül a munkaügyi bírósághoz nyújtottak be keresetlevelet 1988. február 25-én.
Helytálló a törvényességi óvásnak az az álláspontja, hogy az alperes által kibocsátott fizetési meghagyás államigazgatási határozatnak minősül, és azt az 1981. évi I. törvénnyel módosított 1957. évi IV. törvény 61. §-a alapján az alperes jogosult módosítani (leszállítani, felemelni, helyesbíteni) vagy visszavonni.
Jogszabályon alapuló általános gyakorlat az is, hogy a kötelezettek a fizetési meghagyás elleni keresetlevelüket az alpereshez nyújtják be, mert számtalan esetben lehetséges a jogvita peren kívüli rendezése.
Az alperes főigazgatója éppen emiatt rendezte a társadalombiztosítási szerveknek a peres ügyek intézésével kapcsolatos teendőit. Utasításában az említett szervek kötelezettségévé tette, hogy ha a keresetlevél vagy kérelem a társadalombiztosítási szervhez érkezik, el kell bírálni az előterjesztett bizonyítékokat, és a fizetési meghagyást szükség esetén módosítani kell. Amennyiben erre nincs lehetőség, a keresetlevelet az összes iratokkal akkor is be kell terjeszteni a munkaügyi bírósághoz, ha a keresetlevél elkésett, mert e kérdésben a bíróság jogosult dönteni.
Az alperes az 1987. július 28-án kibocsátott fizetési meghagyást a perindításra nyitva álló határidőn belül, augusztus 6-án módosította. Ebből okszerűen következik, hogy a jogorvoslati határidő a módosítás közlésétől újra kezdődik. Ennek folytán a felperesek 1987. szeptember 3. napján előterjesztett keresetlevélnek tekintendő ellentmondása - ugyanis nem a beadvány megjelölése, hanem annak érdemi tartalma az irányadó - nem késett el, és az ügyben eljárt bíróságok akkor jártak volna el helytállóan, ha a per érdemi tárgyalásába bocsátkoznak.
Ha az alperes 1988. január hó 21. napján kibocsátott utolsó módosító fizetési meghagyásától kellene a 30 napos perindítási határidőt számítani, a felpereseknek a bírósághoz 1988. február hó 25. napján közvetlenül benyújtott keresetlevele sem tekinthető elkésettnek, miután 1988. február 16-án írásban is kérték ismételten a módosító fizetési meghagyás felülvizsgálatát.
Mindebből következik, hogy az ügyben eljárt bíróságoknak a jogvitát érdemben kell elbírálniuk.
(M. törv. II. 10 140/1989. sz.)