adozona.hu
BH 1989.11.461
BH 1989.11.461
Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportnál a tagsági viszony megszüntetéséről írásbeli határozatot kell hozni. A tagfelvételről - ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik - a tagértekezlet dönt, döntését szóban is meghozhatja, arról nem köteles írásbeli határozatot hozni. A tagfelvétel kérdésében hozott döntés a közvetett bizonyítás eszközeivel is bizonyítható [26/1981. (IX. 5.) MT. r. 14. § (4) bek., 17. § (4) bek., Pp. 355. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes az 1987. január 21-én kelt fizetési felszólításával 89 815 forint visszafizetésére hívta fel a felperest az ipari és szolgáltató szakcsoport veszteséges gazdálkodása miatt. A fizetési felszólítás szerint a felperes e szakcsoportnak tagja volt.
A felperes visszafizetés alóli mentesítés iránti kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság a határozatával elutasította.
A felperes a keresetében a szövetkezeti döntőbizottság határozatának megváltoztatását, a fizetési felszólítás hatályon kív...
BH 1989.11.461 Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportnál a tagsági viszony megszüntetéséről írásbeli határozatot kell hozni. A tagfelvételről - ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik - a tagértekezlet dönt, döntését szóban is meghozhatja, arról nem köteles írásbeli határozatot hozni. A tagfelvétel kérdésében hozott döntés a közvetett bizonyítás eszközeivel is bizonyítható [26/1981. (IX. 5.) MT. r. 14. § (4) bek., 17. § (4) bek., Pp. 355. § (2) bek.].
Az alperes az 1987. január 21-én kelt fizetési felszólításával 89 815 forint visszafizetésére hívta fel a felperest az ipari és szolgáltató szakcsoport veszteséges gazdálkodása miatt. A fizetési felszólítás szerint a felperes e szakcsoportnak tagja volt.A felperes visszafizetés alóli mentesítés iránti kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság a határozatával elutasította.
A felperes a keresetében a szövetkezeti döntőbizottság határozatának megváltoztatását, a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a szövetkezeti döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és a fizetési felszólítást hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint a szakcsoport működési szabályzata a tagfelvételt a szakcsoport intéző bizottságának hatáskörébe utalta, ennek ellenére a tagfelvételi kérelem tárgyában hozott intéző bizottsági határozatot az alperes nem tudott a perben bemutatni, csupán a felperes bérnyilvántartó lapját és a tagnyilvántartás felperesre vonatkozó bejegyzését csatolta, ezekkel kívánta igazolni a tagsági viszony létrejöttét. A munkaügyi bíróság mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a felperes tagsági viszonya az alperes szakcsoportjánál nem jött létre, munkavégzése nem tagsági viszony keretében történt, ezért a munkája utáni részesedésre a 26/1981. (IX. 5.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 16. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perbeli jogvita érdemi elbírálásának előkérdése, hogy a felperes tagja vagy alkalmazottja volt-e a szakcsoportnak.
A Pp. 355. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaügyi bíróság az ügyet az iratok és - ha jelen vannak - a felek meghallgatása alapján bírálja el. Ha azonban a tényállást nem látja tisztázottnak, bizonyítást rendel el. A 3/1984. (I. 17.) MT rendelettel módosított 26/1981. (IX. 5.) MT rendelet 14. §-ának (4) bekezdése szerint a tagfelvételről, ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik, a tagértekezlet dönt. A jogszabály ebből következően feljogosította a szakcsoportot, hogy a működési szabályzatában határozza meg a tagfelvétel módját. Ebből következően a bíróság elsődleges feladata az lett volna, hogy beszerezze a szakcsoport működési szabályzatát. Az ítélet indokolása szerint az alperes által megküldött működési szabályzat a tagfelvételt az intéző bizottság hatáskörébe utalta. Az iratokban a működési szabályzat felek részéről történő megküldésének, bemutatásának vagy a szabályzat ismertetésének nincs nyoma.
Önmagában az a körülmény azonban, hogy az időközben megszűnt szakcsoportnál a tagfelvétel tárgyában hozott testületi határozatot az alperes nem tudott a perben bemutatni, nem mentesíti a bíróságot a bizonyítás felvételétől.
Az alperes az 1987. december 4-én kelt beadványában bejelentette, hogy a felperes tagságára vonatkozó bizonyítékokat azért nem tudja csatolni, mert azok a nyomozó hatóságnál vannak. 1988. február 15-én kelt beadványában ezt az előadását megismételve, a bizonyítás lefolytatása érdekében a szakcsoport volt elnökének a meghallgatását kérte. 1988. január 14-én az alperes igazolta, hogy a felperes mint szakcsoport tag fizette az adót és a társadalombiztosítási járulékot. Nem helytálló az az ítéleti megállapítás, mely szerint az a körülmény, hogy a felperes vagyoni hozzájárulást fizetett, jövedelméből az adó, a társadalombiztosítási járulék a tagokra vonatkozó kategória szerint került levonásra, egyértelműen következik abból az alperesi álláspontból, hogy a szakcsoportnál dolgozókat automatikusan tagként kezelték. A felperes tagsági viszonyának fennállása alatt ugyanis nem sérelmezte, hogy "tagként" kezelték, mint szakcsoport-tag fizette a vagyoni hozzájárulást, adót és társadalombiztosítási járulékot, holott ez számára jelentős anyagi terhet jelentett. Ebből következően jogviszonyának fennállása alatt a szakcso-porti tagsági viszony létrejöttét maga sem tette vitássá.
Téves a munkaügyi bíróság ítéletének az a megállapítása is, hogy "az intéző bizottsági döntés nem pótolható közvetett bizonyítékokkal". A Legfelsőbb Bíróság más ügyben hozott határozata szerint "nem perdöntő", hogy az alperes be tudja-e csatolni a felperes tagfelvételi kérelmét. A tagfelvételi kérelem utólagos elveszése, megsemmisülése nem hat ki magának a tagfelvételnek az érvényességére". A tagfelvétel tanúbizonyítással, illetve a felek személyes előadásával is bizonyítható. Miután a tagsági viszony létrejötte egyéb adatokból is megállapítható, a munkaügyi bíróságnak a bizonyítást hivatalból kellett volna elrendelnie.
E körben a felperes személyes meghallgatásával tisztázni lehet a tagfelvétel körülményeit. A nyomozó hatóság megkeresése útján be kellett volna a bíróságnak szereznie az intéző bizottsági ülés jegyzőkönyvét, határozatát, továbbá a működési szabályzatot. Az intéző bizottság elnöke tanúként történő meghallgatásával tisztázni lehet, hogy az intéző bizottság hozott-e döntést a felperes tagként való felvételéről vagy annak megtagadásáról. Tisztázni szükséges, hogy a felperes "munkaviszonyát" munkakönyvébe bejegyezték-e, figyelemmel arra, hogy a szakcsoport tagsági viszonyt nem lehet a munkakönyvbe bejegyezni. A társadalombiztosítási járulékfizetés tárgyában tett intézkedésből is következtetni lehet a tagsági viszony létrejöttére. Tisztázni kellett volna a perben azt is, hogy a felperes jogviszonyának ideje alatt fizetett-e vagyoni hozzájárulást, és az. milyen mértékű volt.
A munkaügyi bíróság az ítéletében alapvető jelentőséget tulajdonított annak, hogy a tagfelvétel tárgyában írásbeli határozatot, testületi döntést az alperes nem tudott felmutatni. A hivatkozott jogszabály nem írja elő, hogy a tagfelvétel tárgyában írásbeli határozatot kell hozni, ugyanakkor a tagsági viszony megszüntetése esetére írásbeli határozat hozatalának kötelezettségét írja elő.
A perben eljárt bíróság csak mindezek vizsgálata esetén lett volna abban a helyzetben, hogy megalapozottan, minden kétséget kizáróan minősítse a felek jogviszonyát, és ehhez mérten döntse el a felperes fizetési kötelezettségének fennállását, keresete alaposságát.
(M. törv. I. 10 033/1989. sz.)